Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-06-11 / 46. szám

AL­AP IT­Á ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FERLERCZ, professor. -------»13 ELSŐ ESZTENDŐ. 1. — Első Félév. Kolozsvár. Pénteken junius 11-k 1841. 40-dik szám. Tartalom : Egyiptom és Mehemed-Ali. II. Mehemed-Ali ideje. Erdélyi Fejedelem Apafi Mihály levele felesé­géhez Bornemisza Annához. Egyiptom és Mel­emést-Ali. 11. Uleh­emed­-Ali ideje. (Folytatás) E’ történet után Mehemed-Ali 16 éves fija Tuszszun basa 8.000 főből álló hadisereggel útnak indult a' Vahabiták ellen, ki nehány sze­­recsétlen harcz után, Arabiából viszszatérvén, Ibrahim basa vette­ át a’ hadisereg vezérlését. Hat évig állottak ellent a’ Vahabiták, aaiy vég­re sok ostrom, harcz és konczolás után, 1808-b. sept. 9.k. Abdallah a’ Vahabiták fejedelme ma­gát megadván, e’ félelmes felekezet fövárossát Derajeht Ibrahim basa lerontá 's a’ lázzadást ▼érfolyamba ölé.­—E’ sok vérbe, temérdek köl­tségbe került gyözedelem, Mekkát, ’s a’ Ned­­zsed *) főbb várossait Meherved-Ali birtokába juttatá. — A’ szerencsétlen Abdalláht Ibrahim basa Kairóba, onnan pedig Mehemed-Ali Kon­­stantzinápolyba küldötte, hol feje vétetett, no­ha a meggyőzettetett szerencsétlen számára, Hehemed-Ali a’ Diván ’előtt kegyelemért esede­zett vala. A Mamlukok elpusztulása után Mehemed- Ali lelke újabb tervek kivitelével foglalkozik. Jól ismeri­­ a’ fényes Porta veszélyteljes félté­kenységét, ’s tudja hogy mily sors van az elha-I­­edzsed, vagy Nadzsed Arabia egyik tar­­tománnya, a’ Vahabiták, e’ nevezetes vallásos feleke-­­ b ,­ániával. A’ Vahabitákat az Izlam protestánsai­nak lehetne mondani, talmasodott helytartókra. Azért saját személlyel, és önállását egész bátorságba helyhezni, mosta­ni fötörekvése. Hadiserget akar e európai mód­ra teremteni, hogy az kemény paizs gyanánt védje őt a’ veszélyes csapás ellen!—De mi mó­don juthat czéljához? — Az oly sok idő óta szü­­netlen nehéz járom alatt nyögő 's oly sok hadi ínséget nyomorúságot szenvedett Égyiptom, e­­rejéböl ki van fogyva; a’ rendes adó alig biz­­hatja­ meg az eddigi sok költséget, rendes ka­tonaság felállítására pedig éppen nem elég; minden jövedelem forrás szinte egészen el van apadva. De Mehemed-Ali akaratja szilárd, neki erössé hatalmassá kell lennie! Erre is talál mó­dot a’ Mamlukok ki­irtó­ja. Egyedárusság, és Égyiptom fekete földjének egyedüli birhatása leve ezentúli jel­szava—fáradatlan törekvése.— Az arabs kalifák idejétől fogva, a’ Mamlu­kok Egyiptomban , nagy kiterjedésű jószágokat, egész helységeket birtak, miért ők fegyverrel szolgálni tartoztak. A’ földmivelő népet job­bágyság bilincselte keserves könnyekkel áztatott barázdájához, a jobbágyokon (kiknek itt isme­retes nevük fellah) a’földes urak, ezeken pe­dig a’ szultánok követtek­ el önkény szülte ke­gyetlenséget, ’s rablást. A’ mamm­uk fejedelmek alatt még inkább növekedett a’ nyomás súlya. Sem vagyon sem személy bátorságban nem volt; a’ fejedelmek egy vagy más szin alatt gyakran elfoglalták a’ gazdagabb családok birtokait. A­­zért a’ birtokosok fortély segítségével kezdek 46

Next