Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-06-10 / 46. szám

HOM ÉS KÜLFÖLD. ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZII­ÁGIYI FEJREISICZ,. professor. -------«»a MÁSODIK ESZTENDŐ, e.«»----­Első Felév. Kolozsvár. Pénteken, Junius l€-n. 1942. Prí­k szám. Tarkifolom­: A’ magyar nyelven levő erdélyi tusionai kéziratok. Benkö Jó­.sef'-től. iiiidivim ÉMagÉHMMrflBBBMÍMBÉÉÉÉÍÉÉÉÍBáfcMÉB A* magyar nyelven lévő er­délyi históriai kéziratok. *) Benkő Józ­sef-tár . Magyarország históriájának megírásában­­nagyérdemű s értelmű fér­fiak fáradoztak,, a’ mint nyilván bizonyítják, az önnön historias munkáik,, melyek nagyrészint nyomtatásban ösz­­veséggel ki is adattattak nem régen­ Bécsben,, ama szép emlékezetű S­c­h­w­a­n­d­t­n­er ur szor­­galmatossága által,, im ezen nevezet alatti Scriptores Herum Bungar,hcarum.úr és minthogy Erdély is Magyarországhoz tartozott,, mig Já­nos király halálával, 1541b különös fejedelem­séggé lett, ez okból, ennek sarkalatosabb dol­gai s viszontagságai is azokban az írásokban előfordulnak. Ennek pedig Magyarországtól lett megkülönözésétől fogva, sokkal­ bővebb histó­riáját készítették deák nyelven nevezetes embe­rek, kiket többnyire elészámláltam , a’ néhai Bethlen Farkas ur Erdélyi­ Históriájának 5-d.. kötetje eleibe tett elöljáró beszédben. De minthogy némely dicséretes hazafiak Erdélyország históriáját született nyelvünkön is írogatták, mások pedig ha szintén formába nyo­mott históriát nem készítettek is, de ugyancsak a’ haza áll­a­pot­ját világositó írásokat és jegyzé­seket hagytak magok után: legyen szabad köz­­tülök az előttem ismeretesebbeket elészámlál­­nom, kézírásaikat megneveznem, és ezek az i­ránt­ai közjóra intézett szándékomat­­ némely kérelmeimmel együtt kijelentenem. I. Hídvégi báró­ Mikó Ferencz született Hidvégen 1586-b. és ámbár Erdélyt nem soká­ra igen háborús idők boritották­ el, még is mind­­azonáltal ifjúságának esztendeit nem csak fegy­verviselésben ( a’ nemesi rendnek akkori mód­ja szerént) hanem a’ tudományokban is dicsé­retesen gyakorolta; annyira is ment jó igyeke­zeti által, hogy Bethlen Gábor és I. Rá­kóczi György erdélyi fejedelmek alatt ta­nács ur, kincstartó, királyi tábla asessora, Csik, Gyergyó és Kászon székeknek főkapitánnyá len­ne, mig 1635-b. Szent Jakab­ havának 17-d. napján a’ halandóságból kiszállittatott. Irt szép históriát ez hazának dolgairól, melyben egye­nes indulattal, és a dolgoknak czifrázása nél­kül lefestette azt az időszakaszt, melynél ke­servesebb és nyomorúságosabb állapotban soha Erdély által nem ment,, úgymint 1594-töl fogva 1693*ig. írásának im­e'titulust adta: Erdélyország­­nak siralmas áll­arpotjáról melyeket leirt Híd­végi Mikó­ Ferencz, és ajánlotta Bethlen Gá­bor fejedelemnek. A’ mint ezt a’ históriát sok 46. *) Q. Kemény Sámuel gyüjteménnyébol.­

Next