Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-06-10 / 46. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1845. (Első télév.) 46-k szánt* Kolozsvár. Kedden junius 10-én, 1845. Tartalom: Chinaiak tudománya ’s földismerete. Sziámi hadi sereg. Hittan rigorosum. Hirdetések. ’ Chinaiak tudománya ’s földismerete. Egy olyan nép, melynek kormánya minden más emberi tehetségeket s igyekezetét bilincsbe verve csak az úgy nevezett hasznost veszi szervügyre ’s csak azt miveli, mi a’ jelen pillanatban kényelmet igér, egy olyan nép a’ lelki és erkölcsi kifejlődésnek mily alsó fokára sülyedhet, bizonyítja a’ természet által minden szükséges és hasznos termékekkel megáldott Chinának népe. Nem ritkán kézdi bámulással a’ chinai dolgokat vizsgáló ember, váljon minő rendkívüli nagy mesterkedések által sikerűlhető a’ mennyei birodalom fíjainak, a’ közép birodalom óriási népességét öszszetartva kormányozni ? E’ roppant birodalom tömege, sőt még inkább annak három ezer éves fennállása még a’ napnyugoti legélesebb elméjű gondolkozókra és legszemesebb vizsgálókra is mély benyomást teszen, úgy hogy sokan, miként Tocqueville is, reményük, ha majd keleti Ázsia egészen zárva leend, sok mindenféle mostanig ismeretlen igazságok és nagyszerű státuséleteivek jövendenek napfényre. Hiú csalódások ! Nyugotnak keletről, korszakunknak a’ Jao és Kongtszé, a’ Menu és Buddha évszázadaitól nincs mit tanulnia! ’S miért nem? Kevés szavakkal megfejthetni: „gondolkozásban és cselekvésben minden önállóság megsemmisítése és az emberiségnek bérett szokások szerinti formák bilincseibe verése,ebből áll minden keleti státusok legfőbb alapelve és politikai bölesesége.“ Keleten is tanul az ember, szorgalommal tanul sok évekig, de nem azért, hogy a’ természetet és lelket, világot és embereket ismerni tanulja, hanem hogy az ősatyák szavait, hangjait, ötleteit és gondolatjait, hiedelmét és babonaságát bészivja ’s azután mind ezt népszerűleg jövő nemzedékekre juttassa. ’S még e’ nyomoru ismétlésben sincs az észnek szabad mező engedve. Az, ki nem akar szükségben szenvedni vagy elveszni, kéntelen a’ státus fa gépezetét húzni segíteni ’s ezé fjainak szolgálni, mert csak a' kormány ad zsoldot ’s gazdagságot, becsületet ’s méltóságot a’ kormány mellett nem létez semmi az országban mi ezt tehesse. A mandarini státus minden mindenben , ennek varázskörén kívül nincs önállásu testület, nincs saját méltóságát érző hatalmas nemesség, nincs becsült ’s befolyással biró kereskedőség’s ipar, mely nagy megvetésben tartatik, hanem van egy megszorított köznép (parasztság), vannak megszorított körű mesteremberek , van egy szennybe ’s babonába sülyedett nép, melynek butasága ’s érzéki jóléte, mire a’ kormány atyai gondosságot fordít, a’ fennálló emberségtelenitő állapotok fenntartására legbiztosabb eszköz. Még az sem használna semmit, ha valamely derék szilárd lelkű ember, a’ szolgaságnak minden élvezeteit ’s hasznait megvetve ezt mondaná: „ki ön magának elég, az a’ világot meggyőzi ?“ az ilyen ember, mihelyt a’ mindennapiság széles útjáról csak lépésnyit is távoznék , a’ legelső alkalommal a’ státusnak hálóiba kerülne. A’ mi tudós köztársaságunk szabadsága — mond p. Kochinai jezsuita — csupa kegyelem, a’ törvény sárkánya az eszes embert és lángeszet legfényesebb repüléseiben üldözi, a’ törvény pallosa, mely a’ lángeszű ember feje felett lebeg, azt legottan sújtja, mihelyt az a’ kiszabott útról lépésnyit is távozik. Ehhez járul még az, hogy China tenger, hegyek és barbarusok által körülvéve, a’ legrégibb idők óta mai napig minden más mivelt nemzetet kitiltott kebléből, mi által az erőknek minden harcza, minden súrlódása megszűnik. Mind ezen okok miatt lélek és