Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-05-16 / 39. szám
döfte, mire az halva lerogyott. Opos e’ szerencsés sikereit felbátrodván 's neki hevülvén, e’ harczban Geyza táborában oly mészárlást vitt véghez, hogy karjai az erős vagdalkozás ’s nagy feszültség miatt egészen megmeredtek ’s ujjai nehéz kardja markolatjára horgadának Opos Salamonnak szerencsétlenségében is hive marada ’s miután őt az itt 1074-dik évben Vácznál Geyza 's László megvereki, táborát elszéleszték, ő a’ koronától ’s uralkodástól elesék, édes anyjához ’s nejéhez Mosonig Opos kiséré el. Salamon Henrik császártól segítséget nyervén, azzal Nyitrát megszálló. Vele volt Opos ekkor is ’s merészen a' várkapujáig nyargalván, ott egy őrt megölt. A’ többiek rá rohanának , körülözülték , lovát megölök ’s gyalog maradt, ereje, bátorsága akkor sem hagyá el, merészen kivágta magát a’ csoport közzül ’s gyalog a’ táborba viszszament. E hős tény bámulásra ragadá a’ német vitézeket ’s a’ császárnak hitül adák. Henrik Opost magához hivatta 's megdicsérte. Aztán Salamontól ezt kérdő: „váljon van-é Geyza táborában sok ily derék legény mint Opos?” Salamon gondolatlanul felelt: vannak bizonyára még sokkal jobbak is, erre Henrik monda: Ha ügy van, úgy bizonyára országod viszsza nem nyerended, mig ellened ily bajnokok harczolandnak.” Opos, ha igaz, mi a’ bathi eklésia régi okleveleiben áll, hogy fia Ball ott egy templomot építtetett, Hont megyében lakott. Mikor halt— meg bizonytalan. A' mnolia ko Sv. Morlakoknak Dalmátziában a’ zárai és spalatzoi kerületek hegyi lakosait nevezik. Számuk mintegy 140,000 kik közzül 100,000 romai catholikus, a’ többi keleti görög vallásu. A’rágusai kerületben egy sincs. Ott csak az erkölcstelen, neveletlen embereket csúfolják e’ névvel. A’ morlakokat sokan Bulgáriából származtatják, mit azonban azon tiszta szerb szóejtés, melyen beszélnek, megczáfol. A’ morlakok valódi szerbek, kik Bosniából a’ 14-dik század közepe táján a’ török uraság elől szaladtak oda. Zsigmond magyar király 's a’ horváthban, oltalmukba vették őket, mivel úgy tekintették, mint a’ török elleni melsvédfalat. A’ törökök később meghóditák ugyan a’ Mórlak hegység egy részét, de az 1648-ban Velencze hatalmába került ’s a’ morlakok a’ törökök meghatározott ellenségei maradtak. A’ mi a’ móriak ,etymologiát illeti, arra nézve a’ legigazabb ’s eltaláltabb az, mit Stephanovich szerb nyelvtanában ír. A’ görög vallásu szerb, római katholikus szomszédját schokacznak nevezi, az pedig a’ görögöt valachnak, tulajdonképpen vlachnak. Tehát móriak vagy morlach ,szlávul mur vlaki, annyit leszen mint tengermellett lakó valach, vagy tengeri sziklai lakos. A’ morlakok, bárba mindenütt egyformák, jó testalkotuak, általánfogva nagyok ’s erősek, de rendkívül durvák, úgy, hogy a’ hajdani szláv állapotból még Ausztria törekvései is alig voltak képpesek valamennyire kiemelni. A’ parti ’s szigeti lakosok, kik meglehetős európai miveltséggel bírnak, hajthatóbbak ’s czivilizáltabbak , a’ morlakoktól szembetünőleg külömböznek, kik erdődeiktöl örökölt erkölcseiket mai napig megtartották. A’ morlakok falukban laknak ugyan, de azokban a’ házak oly ritkán állnak, hogy az utas gyakran még a’ faluról tudakozódik, mikor már közepében van. Házaik köztt kevés van rendes fallal építve, hanem mivel a’ kereskedő közttök ritka ’s az építéshez való anyagok drágák, többnyire kopasz kövekből, mész ’s vályog nélkül felrakott falakból állnak. Vannak azonban csupa vályogból és sárból csinált házaik is. Az egész, gyakran számos családé, e’ kevés öl területű helyen lakik, ’s néha ökre, szamara disznója is. Házaik roppant mészkő táblákkal, ágbogakkal vagy náddal fedvék. Üvegablak helyett egy kis nyílás van rajta, melyen a’ füst is, mivel benn főznek, kiszívódik. Házibutoraik is igen egyszerűk, inkább kis székekből, padokból ’s asztalból állanak, miket a’ móriak maga ácsol. Finomabb németkészületű ágya a’ leggazdagabb móriak elöljárónak sincs; valamint puha ágynémüjök is, ha csak a’ szigetiekkel, vagy törökökkel nincsenek közlekedésben. Ágyaik négy öszszeszegzett, falábakban álló deszkából vannak. A’ mórlaknó ágy helyett egy ablakos zsákon hál, mig gyermekei ’s a' cselédség a’ kopaszföldön alusznak. A’ morlakok öltözete a’ lárvátokéhoz hasonlít, mi szerb eredetük egyik legkitűnőbb bizonysága. Egyetlenegy hiúságuk szépen kirakott lőfegyverekben, pisztolyokban, handsárban és sarlach posztó öltönyön (reczérina) függő ezüst gombokból áll. Fegyvereit többnyire övében hordozza, mely mellé ónozott szarvat is függeszt, miben zsírt hordoz, fegyverei vagy a’ sziklákon járásbani elhasadozott lábai kenésére, mivel többnyire mezítláb jár. Rendszerinti öltönye nyárban bőujju lening 's gatya. Fején kis veres sapkát visel. A’ nők öltönye ugyan azon anyagból van, miből a’ hölgyeké, csak a czifra kivarrással külömböz. A’ nők többnyire nem szépek, soványarczuak, szegényül ’s mocskosan járnak, mi kellemetlen alakjokat még inkább diszteleniti. Különben is minden házi ’s