Honismeret, 1983 (11. évfolyam)
KRÓNIKA - Sz(ulovszky) J(ános): A VI. honismereti tábor Hajdú-Bihar megyében
Kilencvenéves a Csepel Vas- és Fémművek „Alulírottak töltényhüvelyek gyártására jogosított nagy iparosok a Csepel község határában fekvő területet, mely az u. n. János legelő dűlőnek képezi részét az ingatlan tulajdonosaitól 15 évre bérbe vettük oly czélból, hogy ezen területen egy gyártelepet létesítünk, ahol a katonai czélokra szolgáló fegyvertöltény hüvelyeket lőporral megtölthessük és rendeltetésüknek megfelelőleg felszerelhessük. Az ipartörvény szerint járó adóját, mely tekintettel arra, hogy Csepel községnek 2446 lakosa van, egy forintot teszen - mellékeljük. Kiváló tisztelettel Weiss Berthold és Manfréd első magyar conservgyára és ércárugyára. Csepel, 1892. deczem. 10." így kezdődött a kilenc évtized története, melyet a kilencvenedik születésnapot ünnepelve felidéztek a Csepel Vas- és Fémművek mai dolgozói, de tízezer nyugdíjasa is, akik közül néhányan egyidősek a gyárral. Mert családi ünnep volt ez, egy olyan nagy kollektíva jubileuma, amely egységével, szervezettségével, sajátos légkörével, összeforrottságával jelentős szerepet betöltő rohamcsapata volt a magyar munkásosztálynak. A születésnapi előkészületben a közösség minden tagja részt vehetett: a Csepel Művek politikai, társadalmi és gazdasági vezetése szellemi vetélkedőt hirdetett a gyáralapítás 90. évfordulója tiszteletére. Ennek első szakasza négy fordulóban zajlott, a gyár lapjában, a CSEPEL című újságban közölt keresztrejtvény, illetve szellemi totó megfejtésére mozgósítva a vállalkozó kedvűeket. A nagy érdeklődésre jellemző volt például a parázs vita afölött, hogy Csepel 1949-es polgármestere i-vel vagy y-nal írta-e a nevét. A vetélkedő második szakaszában a legtöbb pontot szerzett tíz csapat „nyílt színen", a csepeli munkásotthonban mérte össze erejét. A Csepel Művek múltját megőrző kiadványok sora is gyarapodott: az évfordulóra készült el a kilenc évtized gazdaságtörténetének legfőbb vonásait elemző monográfia. A gyár lapjában megjelent cikksorozat politikai, munkásmozgalmi és szociográfiai megközelítésből mutatta fel a kilencven esztendő néhány eseményét. A külföldi partnereket pedig több nyelvű prospektus tájékoztatta a jubileumról. És a messzi földről érkezett vendégek, meg a gyári szocialista brigádok előtt is zárva-nyitva a Csepel Művek munkásmozgalmi és gyártörténeti múzeuma, mely számtalan tárgyi emlékkel, eredeti dokumentummal idézi fel a történelmet. Az évforduló megünneplését a Csepel Művek pártbizottságának irányításával közösen rendezték a gazdasági és társadalmi szervezetek. A csepeli munkásotthon színháztermében tartott ünnepi munkásgyűlésen a gyár vezetői méltatták az alapítás 90 éves jubileumát, és amit a szónokok szavai felidéztek, azt a szomszédos nagyteremben rendezett kiállítás majd félszáznyi tablóján elhelyezett fényképek, eredeti dokumentumok láttatták. A Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézetének társadalomtudományi osztálya, mely oroszlánrészt vállalt az évforduló méltó megünneplésének előkészítésében, olyan rendszerben állította ki az összegyűjtött anyagot, hogy a gazdaságtörténetet és a forradalmi munkásmozgalom krónikáját egységben mutassa be. Mert a politikai harcokat, a munkásmozgalmat nem lehet elválasztani a gyár történetétől, az alkotó ember, a munkás gondolkodása nem áll meg a termelés, a technika szintjén, nemcsak arra törekszik, hogy minél jobb terméket gyártson, hanem arra is, sőt elsősorban arra, hogy minél jobb, emberibb életet élhessen, hogy sorsát saját maga irányíthassa, öt férfi és húsz nő dolgozott a kilencven évvel ezelőtt felállított első favázas műhelyben, de már a múlt század végén jelentették a Pest megyei főispánnak, hogy a csepeli munkások megünnepelték május elsejét. Így kezdődött a történelmi folyamat, amelynek során a kétezervalahány lakosú község földműveseiből a magyar munkásosztálynak olyan csapata alakult ki, amelyet mindig számon tartottak az osztályharc küzdelmeiben. Az első erőpróba 1905-ben az orosz