Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 4. szám - TERMÉS - Pálmány Béla: Ócsai Balogh Péter (1748-1818) az 1790-1812 közötti rendi országgyűlés egyik vezető elméje

gátolták abban, hogy tartsa magát elveihez, meggyőződéséhez és véleményének beszédei­ben szabadon kifejezést is adjon. Haladást akaró sok kortársához csatlakozva a budai sza­badkőműves páholy tagja volt, híve a leendő francia forradalom eszméinek, de mérsékelte a túlzókat.10 Ellenezte II. József alkotmányellenes rendeleteit, így lemondani kényszerült. A bécsi udvarban úgy tudták, hogy a II. József ellen szervezkedő magyar nemesi elégedetlenek Berlinbe II. Frigyes Vilmos porosz királyhoz járuló, a Habsburgoktól való elszakadáshoz segítséget kérő főurak közé tartozott. Mályusz Elemér professzor szerint a „három főkolompos" egyike volt, sőt, talán a legelső, ezért a „kalapos király” a hét személynökségtől is megfosztotta. 1790 után visszakapta ezt az állását.11 1789-ben az ország evangélikus egyháza világi főfelügyelővé választotta, a vezetés csú­csára került és nevezetes szerepet kapott. Hatalmas tetszést arattak parlamenti beszédei a protestáns vallásszabadság tárgyában és leginkább neki köszönhető annak törvényes ke­resztülvitele. 1791-ben elnökölt az első egyetemes zsinaton is.12 Nógrád vármegye második követeként ékesszólásával szinte uralkodott az 1790/1791. évi országgyűlésen. Kéziratban országszerte terjesztett, latinul írt alkotmánytervezete a leg­jobban fejezte ki a nemesség politikai akaratát a függetlenségről, s a kormányzásról. Ebben kidolgozta a filium successionis interruptum elméletet, mely szerint II. József „törvénytelen uralmával” megszakadt a Habsburg-ház trónörökösödési joga. Ha Lipót császár a magyar trónra akar kerülni, el kell fogadnia az egyesült rendek követeléseit, így biztosítani kell a protestánsok törvényes jogait, a polgárok és a jobbágyok személyi és vagyoni biztonságát. Magyarország ne örökös, hanem választókirályság legyen formális királyi hatalommal, a megyei nemesség szenátusa kormányzásával. A háromévenkénti adókivető országgyűlé­seken a vármegyék és a városok népességük arányában legyenek képviselve. Már ekkor programba vette Magyarország és Erdély egyesülését.13 Ez a szabadkőművesek által terjesztett társadalmiszerződés-tervezet Baloghot híressé tette és a diétán a Tiszai kerület „heves vezére" lett. Beválasztották a koronázási hitlevelet fogalmazó 12 tagú bizottságba. Ez, némi vita után, az őáltala kidolgozott program szerint készült el.14 Politikai súlyát jelzi, hogy öt fontos, a törvényeket előkészítő bizottságba is beválasztották. Végül az állami reformok kidolgozását folytató, az 1791. évi LXVII. tc.-kel alakított kilenc rendszeres bizottság közül a legjelentősebbnek, a közpolitikáinak is a tagja lett. Neves közjogi tudós is volt, utóbbi bizottság megbízásából két szakértői véleményt (operátumot) is készített a nádori esküről és a városok idegen polgárairól, amelyeket 1826- ban adtak ki.15 II. Lipótnak még őt is sikerült megvásárolnia. Torontál vármegye főispánjává nevezte ki. 1791. XI. 8-án iktatták be. Ócsai Balogh ezzel pálfordulást tett. Nem csak a magas tiszt­ség, hanem a francia helyzet radikalizálódása is közrejátszhatott ebben, mert szabadságot akart, de az anarchikus tömegdiktatúrától félt. Torontál számára messze, elég lakatlan, pa- 10 Borovszky 1911. 487. 11 Mályusz Elemér: Sándor Lipót főlg. iratai. 1790-1795. Magyarország újabbkori történeti forrásai. Budapest, 1926. 12 Borovszky 1911. 263,492,497. 13 Benda Kálmán: Magyarország történeti kronológiája. II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 601.; Miskolczy Ambrus: Egy történészvita anatómiája 1790-1830/1848. Folytonosság vagy megszakítás? (Avagy „Mit üzent Kossuth Lajos?”) Aetas 2005. 1. sz. 173. 14 Boreczky 1977.48, 50,57. 15 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, 1891. (Balogh Péter, ócsai)

Next