Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1841-04-22 / 32. szám
FESTÉSZET. Lessing Károly Fridrik. Egyik nevezetes r) képiró a’ düsseldorfi iskolából, melylyel , főleg korábbi műveiben, hasonló színezetre, irányzattal a’ természet-igaz kivitelre ’s az érzemény határzott kitünésére nézve összefügg. ’S e’ lyrai irány kedvéért osztozik vele a’ hajlamban is regényes költészeti , balladák ’s románczokból vett tárgyak iránt. Hanem e’ rokonság mellett szintolly nagy különbség is mutatkozik. Az érzés, melly Lessing műveiben középpontként jelenik meg, férfiabb, komolyabb, szigorúbb jellemű, mint a’többi düsseldorfi festész műveié, mellyekben az inkább némi kellemes, érzelgő lágyság jellemét veszi fel. Ennek tulajdoníthatni, hogy Lessing, mig más düsseldorfi képírók inkább asszonyivagy gyermeki tárgyak előállitására hajlandók, határzott előszeretetet mutat a’ harczias férfiasság kiábrázolására. Lessing 1808-ki télutó 8-kán Boroszlóban született, de élete első éveit lengyel Wartenbergben, a’ lengyel határnál egy kis sziléziai városban tölté, hova atyja az ottani törvényszékhez tanácsosul mindjárt születése után áthelyezteték. Már korán tünt ki a’ gyermeknek , ki csak 4. éves korában kezdett beszélni, kép-ábrázolásokhozi hajlama. Ellenben nagy fogékonytalanságot mutatott mindennemű oktatásban , mellyben elméletileg, nyelv segedelmével, részesült. ’S mivel e’ fogékonytalanság a’ boroszlói gymnasiumba küldetése után sem veszett el, atyja 1821-ben épitészszakra szánta őt, rajzhajlamának tért igy nyitandó. Ez okért Berlinbe vivé őt; de itt kedvtelenség fejlett ki benne a’ rá tolt hivatás ellen. Atyja rendeléséből oktatást a’ rajzolásban és festészetben folyvást von, ’s ez által hajlama e’ művészethez naponként nagyobbodott. Ide járult, hogy ez időtájban, berlini tájfestész Bösel professor oktatása ’s Rügenbe utazása által neki biztattatva föléledt benne a’ szeretet ’s lelkesedés a’ tájfestői művészet iránt , melly művészlényének tulajdonképpi velejét tesz Óhajtásában, hogy festeges lehessen, atyja nem egyezett, ’s hosszú és nehéz beltusák után Lessing kényszerültnek látá magát, hogy atyja megegyezte nélkül is életpályául a’ festészetet válassza; olly eltökélet, melylyel az értelmes atya nem sokára meg tudott barátkozni. Az első kép, melylyel Lessing telentuma figyelmet gerjesztett, ’s melly ezen időtájból való — ,,a’ temető 44 — egy búskomor tájfestvény vala. Ezért a’ berlini műegyesülettől kétszer annyit kapott, mint a’ mennyit kívánt. Nem sokára azután a’ düsseldorfi academia igazgatójául kineveztetett Schadow professort a’ Rajnához követé. Schadow által vádirat-