Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1841-05-16 / 39. szám

fölül czédulabankkal ajándékozák­ meg. E’ bankba mértéken túl m­eritett a’ kormány ; mert az ő műve vala; a’ forgásban volt czé­­dulák tízszeresen fölülhaladák a­ kéznél volt készpénz becsét. Min­den arany eltűnt; vele angolok zsebelék­ meg magukat. Éhez já­rul, hogy már 1810-ben a’ bányolóbért a’ pénzverőhivatalnál 11. perre határozák , ’s ha e’ viszonyokat meggondoljuk, könnyen megmagyarázhatjuk, az aranynak pénzzé veretése miért szállt ép­pen 1810-ben olly tetemesen alá, ’s az aranyjövedelem felületes vizsgálók szemeiben miért látszék annál csekélyebbnek. De illy körülmények közti aranyát ki sem akaró pénzzé veretni , quintót fizetni, következőleg a­ jövedelem csekélyebbnek mutatkozott. Pénz­ügyeiben Braziliát A­I. János és don Pedro egészen megrongálák, hajdani aranyerejéhez csak lassan fog jutni. Orosz Ázsia arany jövedelmét 1837-re Humboldt 7644. kilog­­ramra teszi, mellynek becse mintegy 5. millió piasterre rúg. E’ szerint következő ősz végű évenkénti jövedelem leend: Mexico 8000. kilogram 5,300,000. piaster Brazília 4500. 3,000,0 000. — Orosz Ázsia 7644. — 5,000,000. — ’S mivel Humboldt az aranyjövedelmet századunk elején, Bra­zíliát oda értve, 17,291­ kilogrammra teszi, Brazília jövedelme pedig 1000. kilogrammal többre van fölvéve ; most 4000. kilo­grammal több aranyat kapnak, mint akkor. Volt ugyan Brazíliában is néhány év, hogy az aranyjövedelem 5. millió pias­­tert fölülmúlt, de a’ középszámot a’ XVIII. századra, ide értve a’ csempészetet is, 5500. kilogrammnál többre nem becsülhetni. Ha ezen öszvegnél maradunk,’s a’ XIX. századra általában, mint föntebb emlitők, 4500. kilogrammot fölveszünk, csupán Brazilia 139. év alatt 480­ millió plaster aranyat adott. — Egy kérdést kell még megmagyaráznunk. E­ kérdés az aranybányák tartalmasságát tárgyazza. Mexicóban az annál nagyobb leend , minél több ezüs­töt ásandnak. Columbiában roppant kincsnek kell feküdnie; minden folyam aranyat hord. Chili­ ’s Peruban szintolly kedvező a’ kilátás, Minas Geraesben az arany ’s gyémánthordó vidék 54. C legványi, ’s ebből ötödrész gazdag e’ kincsekben. E’ földdarab felszíne na­­gyobbára fel van dolgozva, de a’ legdúsabb fekveteket mélyebben kell keresni. Azonkal a’ kormány is különös vidékeket sajátul megtartott magának. Egy illy vidék most eladandó, ’s értéke a’pa­pirospénz kevesbitésére fordítandó, 1836-ban egy angol próbát tön rajta, ’s ügyetlen gépekkel két nap alatt 100,000. piasternyi ara­nyat ’s gyémántot nyert.Ha e’ kincsek sokkal kisebb arányban vannak is,a­ szükséges szerek használata után a­ nyeremény alig felszámít-

Next