Katonai Szemle 1954/2
1954 / 13. szám - OKTATÁS ÉS NEVELÉS - Kovács László őrnagy: A katonai fegyelem lényege és jelentősége
gazdasági erejének megszilárdítását és a dolgozók jólétének ebből következő folytonos növekedését. Ezért a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa jelentőségének megfelelő mértékben foglalkozott a fegyelem kérdésével. A Központi Vezetőség beszámolója a párt helyes politikájának egyoldalú eltorzításával szemben, mely csak a jogokat és a könnyítéseket veszi figyelembe, kihangsúlyozza: „A nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelességek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezése is.” A fegyelmezetlenség a munkában akadályozza a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését, ami az árak további leszállításának, a munkások és dolgozó parasztok anyagi életszínvonala emelése legfontosabb eszközének előfeltétele. Ezért a kongresszus leszögezi: „Ideje véget vetni a tűrhetetlen állapotnak, ideje, hogy a kommunisták a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben. Növelni kell a gazdasági vezetők felelősségét, s ennek érdekében meg kell szigorítani a felelősségrevonást az elkövetett hibákért és mulasztásokért.” Az állami gazdaságoknál is a legsürgősebb, központi feladatként jelölte meg a kongresszus a vezetés színvonalának az emelését, a fegyelem megszilárdítását, az állami tulajdon hathatók védelmét, a szigorú rend megteremtését az állami gazdaságok egész munkájában. A tudatos fegyelem sajátossága, hogy a közösség minden tagja aláveti magát a többség akaratának, a szocialista állam követelményeinek. A szocialista fegyelem: munkás vasfegyelem. Ez a fegyelem „nemcsak nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert csak a tudatos fegyelem lehet igazi vasfegyelem”. Természetesen az új társadalmi fegyelem nem készen hull alá az égből, hanem a régi világ összes erői, hagyományai és maradványai ellen vívott hoszszú és szívós harcban alakul ki. A szocialista fegyelem legfontosabb vonása a tudatosság, ezért a legfontosabb a meggyőzés. Ugyanakkor szükség van a kényszerre is. A kényszert azonban sosem alkalmazhatjuk önmagában. Lenin azt tanítja, hogy a kényszerítést akkor alkalmazzuk helyesen és eredményesen, ha azt mindjárt kezdetben meggyőzéssel támasztottuk alá. A fegyelmezettség, vagyis a munkára és szocialista együttélésre érvényes magatartási formák és szabályok betartása a szocializmust építő ember kommunista erkölcsének egyik legkiemelkedőbb vonása. A dolgozók tudatos fegyelmének forrása: a szocialista hazafiság, amely egyike társadalmi fejlődésünk új hajtóerőinek. Ifjúságunk hazafiságra való nevelésben a III. pártkongresszus külön kiemelte a néphadsereg szerepét, amelynek egyre növekvő egészséges harci szelleme, tudása, fegyelme, ütőképessége biztosítéka hazánk függetlenségének, békés építő munkájának. Miért van szükség a hadseregben a fegyelemre A szocialista hadsereg fegyelme és a szocialista társadalom fegyelme között határozott összefüggés van: a hadsereg a társadalom része, fegyelme a társadalmi fegyelem jellemvonásait tükrözik vissza. Semmiféle hadsereg nem lehet meg fegyelem nélkül. „A fegyelem és rend nélkül a hadsereg megszűnne létezni... Fegyelmezetlen hadsereggel semmit se lehet végrehajtani” — írja Frunze. Ez teljes mértékben érvényes a szoocialista hadseregre is. Sztálin a VIII. kongresszuson a hadügyi kérdésről mondott beszédében is hangsúlyozza, hogy olyan hadsereget kell teremteni, amelyben erős fi