Honvédségi Szemle 2010
2010 / 6. szám - Hennel Sándor okl. mk. százados: Helikopterekkel végrehajtott harceljárások a speciális erők érdekében
Honvédségi Szemle köröket rendelkezésükre bocsátották”.1 2003- ban például a főerők tevékenységét a dandárerejű 20. különleges hadviselési különítmény támogatta Irakban, amely különleges műveleti erőkből és speciális légiszállító erőkből (75. ranger-ezred, 5. különleges hadviselés csoport, 160. különleges műveleti repülőezred) állt. A speciális erők alkalmazása 1991-ben és 2003-ban is széles körű volt Irakban. Esetenként nagy mélységű, önálló műveleteket végeztek, máskor hidak, repülőterek és hágók elfoglalása során támogatták felderítési információikkal és tevékenységükkel a főerőket. Az ilyen csoportok sok esetben képezték a helikopteres vagy az ejtőernyős deszantok első lépcsőjét is, biztosítva a leszállózóna térségét. Feladataik a második Öböl-háború folyamán sok esetben túlmutattak a kiscsoportokban végzett különleges műveleti tevékenységen. Esetenként könnyűgyalogság megerősített század-, zászlóaljszintű harcát vívták klasszikus deszant-műveletek során, gépesített megerősítésekkel. A hetvenes évektől a speciális rendvédelmi (terrorelhárító) feladatok területén szintén szerephez jutottak a légideszant-eljárással tevékenykedő különleges műveleti erők. Ezek bázisán egyre több országban hoznak létre külföldön és belföldön egyaránt alkalmazható terrorelhárító csoportokat. Az egyes alkalmazó államok napjainkban a terrorelhárító erőket részben a haderő légideszant-képességekkel bíró elemeinél, részben a rendőrség vagy csendőrség légideszant-képességekkel rendelkező (helikopteres) elemeinél alakítják ki. A terrorelhárító alakulatok hozzávetőleg 80 százaléka rendelkezik légideszant-képességekkel és közel 70 százalékát működtetik katonai szervezeten belül. Az angol modell (Special Air Service - SAS) mellett az amerikai fejlődési tendenciák (Delta Force) már a hetvenes évek óta azt mutatják, hogy a terrorizmus elleni harc megvívásában, napjainkban kiemelt fontossággal bíró szerepet kapnak a légideszant-alakulatok és a légideszant-képességekkel rendelkező különleges műveleti erők. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően látott napvilágot az Egyesült Államok védelmi miniszterének, Donald Rumsfeldnek az a javaslata, amely szerint a terrorizmus elleni harc felső szintű koordinálását a Pentagon a Különleges Hadműveletek Parancsnokságára (SOCOM) bízná. Ehhez a parancsnoksághoz tartoznak olyan gyorsreagálású, légideszantképességekkel is bíró alakulatok, mint a szárazföldi haderő különleges rendeltetésű erői, a Delta Force, amelyet - a SAS mintájára - már létrehozásakor terrorellenes feladatokra szántak, illetve a 75. ranger-ezred. A brit és amerikai átalakulási folyamatokhoz hasonló elmozdulás tapasztalható hazánkban is a terrorelhárító alakulatok szervezésének területén. A Magyar Honvédség viszonylatában is megkezdődött a mélységi felderítő alakulatok feladatrendszerének közelítése a terrorelhárító feladatokhoz. A Magyar Honvédség egészét érintő védelmi felülvizsgálat már a 2002. évi prágai NATO- csúcsértekezlet elveinek szellemében vetette fel egy hosszú távú haderő-átalakítás szükségességét. Megállapítást nyert, miszerint.... a legutóbbi háborúk tapasztalata az, hogy nagymértékben növekedett a különleges egységek szerepe és jelentősége. Ezek az egységek méretükhöz és költségükhöz képest rendkívül jelentős eredményeket tudnak elérni". Ennek alapján az MH 34. Bercsényi László Felderítő-zászlóalj bázisán felállítottak egy különleges műveleti zászlóaljat, amely továbbra is az ejtőernyős légideszant harceljárásait alkalmazva látja el feladatait, többek közt a terrorizmus elleni harcra történő felkészülést. A közelmúltban együttműködési megállapodást írtak alá a BM és a HM illetékesei a terrorizmus elleni küzdelemben érintett egységek közös kiképzésének feltételeiről. A BM Rendőrség Terrorelhárító Szolgálata a túszmentéssel, a behatolással, combatlövészettel, illetve a kiemelt személyek biztosításával kapcsolatos tapasztalatait adja át a mélységi felderítő alakulatoknak. A katonák az infrastruktúrát (például a helikoptereket és az ejtőernyős kiképzést) biztosítják az együttműködéshez. A SPECIÁLIS ERŐK ÉRDEKÉBEN HELIKOPTEREKKEL VÉGREHAJTOTT HARCELJÁRÁSOK A helikopteres légideszant általában olyan, helikopterekkel szállított nem ejtőernyős kötelék, amely a célnak megfelelő bármely olyan nyílt terepszakaszra (mező, bokros terület, erdős terepszakasz) képes eljutni, ahol vagy kirakással, vagy kötélen ereszkedéssel érhet földet. A helikopterek jellegéből fakadóan a célterület megközelítése kedvezően kis magasságon történhet. Hátrányt jelent azonban a helikopterek kis hatótávolsága, illetve alacsony hasznos terhelése, rossz hatásfoka, így az ilyen típusú légideszant-alakulat összes technikai felszerelését szintén úgy kell kifejleszteni, hogy - elősegítendő a légi szállítást - a kis tömeg a műszaki szempontok között elsődleges legyen. Az ilyen alakulatok felszerelése, fegyverzete és ebből fakadóan harceljárása szintén speciális, hasonlóan az ejtőernyős alakulatokhoz. Ugyanakkor azok állományát célszerű kiképezni az ejtőernyős alkalmazásra is, növelve ezzel rugalmasságukat. Az ATP-330 NATO harcászati repülődoktrínában megtalálható a légideszant-műveletek tevékenységalapú felosztása, illetve a légideszant-műveletekhez kötődő közvetlen támogató tevékenységek felsorolása. A doktrína a légiszállítási műveletek fogalomkörén belül külön pontban tárgyalja a hadszínterek közötti hadászati és a hadszíntéren belüli harcászati légiszállítási feladatokat. A harcászati légi szállítási műveleteket tárgyaló 5. pontjában az alábbi, légideszanthoz kötődő felosztás található: harcászati légi szállítási műveletek (tactical air transport operations), azon belül légideszantművelet (airborne operation), amelynek egyik fajtája az ejtőernyősdeszant-művelet (parachutage) és ejtőernyős teherdobás (paradrop). Külön fogalom a légimozgékonyság (air mobility), ami harcoló erők és terhek helikopteres kijuttatása az ellenség mélységébe. A légideszant harmadik típusa a légi szállítású erő (illetve eszköz és teher) repülőgépből leszálló módszerrel végzett kirakása (air portable unit). Külön kategóriába tartoznak a légi szállítás különleges műveleti feladatai, különleges műveleti erők légi szállítása és ellátása (special air operations). Erre példa az USA légierő-szervezetén belül létrehozott Különleges Hadviselés Parancsnokság, amelynek feladata a különleges rendeltetésű (az ellenség mélységében tevékenykedő) légideszant-csapatok szállítása és utánpótlással történő ellátása. Az alárendeltségébe tartozó ún. különleges hadviselési repülőszázadok MC-130-as szállítórepülőgépekkel oldják meg feladataikat, amelyekbe terepkövető lokátort és ún. kis magasságú légi szállítási követőrendszert építettek a kis magasságú repülés zavartalan végrehajtása és az utánpótlás pontos ledobása érdekében. Alkalmaznak továbbá terepkövető lokátorral és infrakészülékkel felszerelt MH/CH-53E és J nehéz szállítóhelikoptereket, amelyek műszerezettségüknél fogva képesek kis magasságon, nagy sebességgel repülni. Az FM 71-100-3 légimozgékony hadosztályszabályzat az amerikai helikopteres deszantok szervezeti fejlődését írja le. Beszámol a helikopteres légimozgékony szervezetek megjelenéséről és fokozatos kialakulásáról a koreai és a vietnami háború folyamán. Ekkor jelentek meg a légimozgékony harctevékenységet szabályzó első okmányok is. A könnyűlövész- és légideszanterők FM 71-100-2 szabályzata a helikopteres légimozgékony erők műveletein belül megkülönbözteti az aktív, a kirakókörletben közvetlen harctevékenységgel járó helikopteres légiroham-műveleteket és a biztosított kirakókörletekben deszantolt légimozgékony műveleteket.” A helikopteres légiroham-műveletek esetében a támadó alegységeket a célon vagy annak közvetlen közelében rakják ki, és - a saját szervezetükbe integrált, felfegyverzett helikopterek közvetlen tűztámogatása mellett - azonnal megkezdik az objektum birtokba vételét. A helikopteres légimozgékony műveletek folyamán viszont egy előző légideszanthullám által biztosított kirakókörletbe második, megerősítő hullámként - általában jelentős mennyiségű támogató fegyverzetet és járműtechnikai eszközöket is kirakva - érkeznek a csapatok. Ezek a gyülekeztetést követően menetet hajtanak végre az alkalmazási terület irányába, ahol megvívják harcukat. Az FM 390 általános harcászati szabályzati melléklete a légideszant-műveletekkel foglalkozik.11 Megadja a légideszant-művelet egymást követő harcászati lépcsőit. „A légideszanterők egy-három lépcsőre tagozódnak, amelyek rendre a rohamlépcső, a követő lépcső és az utó- A Delta Force kiemelő kötélen