Ifjú Kommunista, 1962. (6. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
is ifjú kommunista kordena-felatok klubja" MIT? MIÉRT? HOGYAN? A kommunizmus felépítésének programja VÁLASZOL: Győri Imre, az MSZMP KB. munkatársa KÉRDÉS: Miben van az SZKP harmadik programjának világtörténelmi jelentősége? VÁLASZ: A pártprogram konkrét, átfogó, tudományosan megalapozott tervet dolgozott ki a kommunista társadalom felépítésére. Az emberiség legjobbjai hosszú időn át olyan társadalomról álmodoztak, amelyben igazságosság és egyenlőség uralkodik, mindenki szabadon, boldogan, jólétben élhet, ahol nem lesz kizsákmányolás. A nagy gondolkodók — mint Morus Tamás és Robert Owen — írásba foglalták ilyen irányú elképzeléseiket. Ezek a tervek azonban irreálisak, utópisztikusak voltak, mert nem számoltak a történelmi, társadalmi körülményekkel, nem vették figyelembe, hogy az emberiség milyen úton-módon juthat el a kommunista társadalomhoz. Marx és Engels tudományosan felvázolták a kizsákmányolástól mentes, szabad emberek társadalmát és a hozzá vezető út módozatait. Figyelmüket azonban természetesen az akkor közvetlenül előtérben álló feladatokra összpontosították, s különösen nagy gondot fordítottak annak megvilágítására, hogyan vívhatja ki a proletariátus a maga hatalmát. Lenin a XX. században — Marx és Engels tanításaira támaszkodva — továbbfejlesztette a proletárforradalom elméletét. Nemcsak azt mutatta ki, hogy ilyen úton ragadhatják meg a munkások a hatalmat, hanem azt is részletesen kimunkálta, hogy e hatalom birtokában hogyan kell létrehozni a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalmat. Lenin konkrétan kidolgozta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a szocializmus felépítésének tervét, az iparosítási tervet, a mezőgazdaság szocialista átalakításának és a kulturális forradalomnak a programját. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1919-ben, a VIII. kongresszuson elfogadott programja mindezeket tartalmazta, és a párt e szerint szervezte meg egész tevékenységét. Ennek nyomán a Szovjetunióban teljesen és végérvényesen győzött a szocializmus, ahol mindenki képességei szerint dolgozik és mindenki munkája szerint részesedik, a társadalom által előállított javakból. A szocialista társadalom alapján a Szovjetunióban különösen gyors fejlődés bontakozott ki a XX. kongresszus után, amely leleplezte a személyi kultuszt, feltárta és kijavította az ebből fakadó hibákat, torzulásokat. A szovjet nép a kommunizmus építésének útjára lépett. A fejlődés felvetette a kommunizmus építésének teljesebb, részletesebben kimunkált programjának szükségességét. A kommunizmus legfőbb elvét már Marx és Engels meghatározta: mindenki képessége szerint részt vállal a társadalmi termelésből és mindenki szükségletei szerint részesül a termelt javakból. Most gyakorlatilag merült fel ez a kérdés: mit kell tenni a kommunizmus elvének gyakorlati megvalósításáért? Az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott új program jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy az emberiség történetében első ízben tudományosan megalapozott konkrét tervet ad a kommunista társadalom felépítéséhez. A program nemzetközi jelentőségű, mert nemcsak arra ad választ, hogy milyen lesz a fejlődés a kommunizmust építő Szovjetunióban, de megmutatja a társadalmi mozgás perspektíváit a szocialista tábor országaiban, a kapitalizmus világában, a gyarmati sorból a függetlenség útjára lépett vagy a függetlenségükért harcoló országok népeinek jövőjét, s választ ad korunk legégetőbb kérdéseire. Az SZKP programja világtörténelmi jelentőségű feladatot tűz ki: tartóssá tenni a világbékét, megteremteni a fegyverek nélküli világot és kizárni a háborúkat a társadalom életéből. A program, amelyet méltán neveznek korunk Kommunista Kiáltványának, nem csupán a Szovjetunió „nemzeti” programja, hanem az egész emberiségé, benne a magyar népé is. Pártunk és népünk a proletárdiktatúra útjára elsőnek lépő SZKP és szovjet nép harci tapasztalataira támaszkodik, mert elsősorban ezek a tapasztalatok testesítik meg a marxizmus- leninizmus általános érvényű tanításait. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodva vívta ki a szovjet nép Legutóbb Szegeden került sor az Ifjú Kommunista kérdezz — felelek klubjának vitaestjére, szám szerint a hetedikre. Az Ifjúsági Ház előadótermét zsúfolásig megtöltötték a középiskolai, egyetemi KISZ-vezetők és KISZ-t segítő tanárok, hogy meghallgassák a válaszokat a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjával és a magyarországi oktatási reformmal kapcsolatban feltett kérdéseikre. A felületes szemlélőnek úgy tűnik, mintha a két témakör ötletszerűen, véletlenül került volna össze. Pedig a kettő között nyilvánvaló az összefüggés, ha Hruscsov elvtársnak arra a kijelentésére gondolunk, hogy a népi demokratikus országok a Szovjetunióval történelmileg azonos időszakban lépik át a kommunizmus küszöbét. A mai fiatalok már a kommunista társadalomban fognak élni, ehhez azonban olyan oktatási rendszerre van szüksége hazánknak, amely politikailag és szakmailag egyaránt kiválóan felkészült embereket nevel az új társadalom számára. Így függ össze a látszólag önkényesen összepárosított két témakör: a kommunizmus felépítésének programja és az oktatási reform.