Ifjúmunkás, 1951 (4. évfolyam, 93-143. szám)
1951-01-12 / 93. szám
A Hazánk dolgozó népe, Pártunk vezetésével a szocializmus építésében nap nap után egyre nagyobb sikereket mutat fel. Viszont mnden egyes siker újabb problémát vet fel, amelyet meg kell oldani. A Pártunk irányelvei alapján kiolgozott nagyszerű villamosítási terv, továbbá az ötéves tervünk népünk előtt nagyszerű távlatokat nyitott. Azonban a perspektíva megvalósítása megfeszített munkát követel. A szocializmus építéséért folytatott harcban a tömegek politikai nevelésére irányuló munkának igen nagy a jelentősége. Amilyen mértékben haladunk a szocializmus felé, Pártunk annál többet követel az IMSZ-től, amelynek az a szerepe, hogy segítse a Pártot az ifjúsági tömegek kommunista nevelésének munkájában. Az ifjúság kommunista nevelése mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ifjakat felvilágosítjuk a Párt politikájáról és annak megvalósításáért folytatott harcáról; felvértezzük a marxista-leninista tanokkal és elősegítjük, hogy e tanokat megértsék és gyakorlatilag felhasználhassák. Bármilyen munka sikerét, így a szervező munkáét is, a káderek döntik el. Lenin és Sztálin arra tanít, hogy a káderek ideológiai kiképzése igen nagy fontosságú feladat. A szocializmust enélkül nem lehet eredményesen építeni. A Párt feladatokat tűzött az IMSZ elé s e feladatok sikeres teljesítése legnagyobb mértékben a szervezetünk kádereinek minőségétől, politikai felkészültségétől, munkatapasztalataitól, valamint kulturális színvonalától függ. Szervezetünk aktivistái csakis politikai színvonaluk állandó emelésével és a marxi-lenini tanítások szakadatlan elsajátításával tudják az előttük álló feladatokat mnd jobban és mind több sikerrel teljesíteni. „Ahhoz, hogy építsünk — tanítja Sztálin elvtárs — ismeretekre van szükségünk, el kell sajátítanunk a tudományt,, Viszont, hogy tudjunk, ahhoz tanulnunk kell“. Ma, amikor hazánk állandó átalakuláson megy át, amikor ez a nagyszerű átalakulás megfeszített és lelkiismeretes munkát követel, egyetlen aktivistának sem engedhető meg, hogy politikai színvonala állandó emelésének ne tanúsítson különös figyelmet. Azok, akik nem tanulnak állandóan, akik nem bővítik ismereteiket, akik megelégszenek skereikkel, visszamaradnak. Elszakadnak az élettől, az eseményektől, szűklátókörű gépies emberekké válnak, s gyakorlati munkájukból hiányzik a politikai tájékozottság. "Kétségkívül, mondta Sztálin elvtárs — az a Komszomol-aktivista, akinek gyakorlati munkája nincs összekötve elméléi felkészültséggel, nem értheti meg, hogy a komszomolisták soraiban mit jelent kommunista szellemben dolgozni“. Az IMSZ politikai tanévének bevezetésével megteremtették a szervezett és rendszeres oktatás szükséges feltételeit. Ez felöleli az IMSZ szervezetek tagjait, a szervezeten kívül álló ifjakat, akik hűségesek az IMSZ-hez, valamint a szervezetek összes aktivistáit. Azonban az aktíva politikai oktatásának nem mindegyik tartományi büró tulajdonít kellő lomosságot. Nem ellenőrzik eléggé és nem irányítják megfelelő módon a politikai oktatás kifejlesztésére vonatkozó munkát. Maros tartomány aktívájának tanfolyama még mindig a második leckénél tart. A leckét még a néptanácsválasztások előtt adták elő, azonban a tanfolyamot megszakították és december hó folyamán nem is tartottak több előadást. A legutóbbi előadás alkalmával (2. lecke) a harminchárom részvevő közül mindössze húszan voltak jelen. Hasonló a helyzet Constanta tartományban is. Itt is még a második leckénél tartanak. Számos részvevő elhanyagolja a tanfolyam rendszeres látogatását. A politikai oktatás terén több helyen formalizmussal találkozunk. A leckéket és szemináriumokat megtartják, továbbá elolvassák a kijelölt könyveket, mégis az anyag elsajátítása sok kívánnivalót hagy hátra. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy gyengén adják elő az anyagot és az egyéni tanulást nem alapozzák aprólékos gonddal vezetett jegyzetekre. A szemináriumokat nem készítik elő megfelelő módon és kellő időben, s éppen ezért ezek nehézkesen és unalmasan folynak le. Azon kívül nyilvántartást sem vezetnek, amelyből megállapíthatnák, hogy az elvtársak miképpen készülnek fel a szemináriumra. Több helyen nem méltányolják az előadásokat és szemináriumokat. Craiova tartományban például az előadások és szemináriumok idején az elvtársak felmentést kapnak, hogy ezt vagy azt a feladatukat elvégezhessék. Az egyéni tanulásra sem fordítanak kellő figyelmet. Pedig az egyéni tanulás a marxista-leninista tanítás elsajátításának alapvető módszere. Továbbá elolvassák az előírt könyvanyagot, viszont az olvasottakról jegyzetet nem vezetnek. Az elvtársak az előadások idején felvett jegyzetekre szorítkoznak nem mélyednek el a problémákban és ez az oka annak, hogy gyengén készülnek fel a szemináriumokra. Epure Elem elvtársnő, Botosani-tartomány propaganda és agitációs osztályán dolgozik. Megkérdezték tőle, hogy a könyv anyagot miért nem jegyzetekalapján tanulmányozza. Azt felelte, hogy elvégezte az IMSZ középfokú káderiskoláját és csak az előadások folyamán felvett jegyzeteit olvassa és az iskolai jegyzetei alapján minden problémát elsajátíthat. Az oktatásban ez formalizmust jelent. Az IMSZ aktivistájának nem engedhető meg, hogy az oktatás iránt ilyen magatartást tanúsítson. Nica Ion elvtárs, aki szntén Botoşani tartományi bizottságnál dolgozik, egészen más példát állít elénk. (b) a rövid történetét tanulmányozó kör hallgatója. Egyéni tanulása során a könyvanyagot aprólékos jegyzet alapján tanulmányozza. Ez a probléma a tartományi bürök oktató munkájának feljavítása érdekében nagy figyelmet követel. Állandóan ellenőrizzék, hogy az oktatási formák tevékenysége, amelyben részt vesz a tartomány és a rajon aktívája, miképpen fejlődik. Ellenőrizzék továbbá, hogy ezekben a formákban miképpen fejlődik az aktivisták egyéni tanulása. Mindazokat, akik az aktíva előtt előadást tartanak, előzőleg gondosan ellenőrizzék, nehogy ideológiai tévedés történjen, vagy színvonalon alól tartsák meg az előadást. Szoros kapcsolatot tartsanak fenn a Párt propaganda- és agitációs osztályával, valamint a pártkabinettel és teljes egészében használják fel a Párt támogatását és irányítását. Csak így emelhetjük az IMSZ politikai oktatásának színvonalát, és a gyakorlati munkában csak így adhatunk nagyobb teljesítményt. Az aktivista, a Párt és a szervezet által kitűzött feladatokat csak abban az esetben tudja gyorsan és helyesen megoldani, ha az elméletet összehangolja a gyakorlattal és a mindennapi életben felhasználja mindazt, amit a könyvekből tanult. Az aktivisták politikai oktatásának jelentősége A szovjet tanulók napfényes élete indusztriálnij falu középiskolája Az Ifjúmunkás Szövetség, a Román Munkáspárt hű segítője és a káder tartaléka. A Párt azt a nagyjelentőségű feladatot állította az IMSZ elé, hogy segítsége legyen az ifjúság széles tömegeinek kommunista szellemben való nevelésében, hogy mozgósítsa az ifjúság széles tömegeit a Román Népköztársaságban a béke megvédéséért és a szocialista társadalom építéséért folyó nagy harcban. E feladatok megvalósításának egyik feltétele az IFJÚMUNKÁS SZÖVETSÉG TELJES EGYSÉGE VASFEGYELME. AZ ORSZÁG SZÁZ ÉS SZÁZEZER IMSZ TAGJÁNAK AKARAT- ÉS CSELEKVÉSI EGYSÉGE A ROMÁN MUNKÁSPÁRT VEZETÉSÉVEL. Más szóval, ahhoz hogy az Ifjúmunkás Szövetség győzedelmesen haladjon a Párt zászlaja alatt, a békéért és a szocializmusért folyó harc után szükséges, hogy az öszszes IMSZ tagok jól összeforrt tömbbe szervezve, szoros egységben haladjanak. Ez elsősorban feltételezi az ideológiai egységet, a politikai nézetek egységét, ami azt jelenti, hogy a szervezet összes tagjainak, az összes IMSZ tagoknak azonos politikai nézetük kell legyen, azonos eszmék vezessék őket, azonos céljaik legyenek. A BMP a marxizmus-leninizmus nagyszerű eszméinek szellemében neveli az Ifjúmunkás Szövetségét- Az Ifjúmunkás Szövetséget ezek az eszmék vezérlik munkájában és harcában- Ezért mi azt mondjuk, hogy az IMSZ ideológiai alapját Marx, Engels, Lenin és Sztálin tudománya képezi; az a tudomány, mely megmutatja az utat a kapitalista kizsákmányolás megsemmisítése és a szocialista, kommunista társadalmi rend felépítése felé. Szükséges másodsorban az akcióegység a szervezeti egység. Nem elégséges csak az ideológiai egység, nem elég az, hogy valamennyi IMSZ- tagot egy és ugyanazok a politikai eszmék vezessenek, nem elegendő az, hogy minden IMSZ-tag kész legyen harcolni a békéért és a szocializmusért. Szükséges hogy az Ifjúmunkás Szövetség tagjai egységesen harcoljanak a Párt vezetésével a marxizmus-leninizmus eszméinek megvalósításáért. Szükséges, hogy váll vetve küzdjenek a szervezet feladatainak megvalósításáért. Melyik az az elv, amely az egész ország IMSZ-tagjai és IMSZ szervezetei cselekvési egységének alapját képezi ? Az IMSZ Szervezeti Szabályzatának 14. szakasza kimondja: ,,Az Ifjúmunkás Szövetség szervezeti alapelve a demokratikus centralizmust". Ennek az elvnek az alkalmazásában, szervezési módjának lefektetésében az Ifjúmunkás Szövetséget a Román Munkáspárt és a lenini-sztálini Komszomol felbecsülhetetlen szervezési tapasztalata vezérelte, amelyek szervezeti alapelvüknek a demokratikus centralizmus bolsevik elvét vallották. Szervezetünkben a centralizmus és a demokrácia egymást kölcsönösen kiegészíti. Szervezetünk egész tevékenységét egy központ irányítja. Az alsó szervek alávetik magukat a felső szerveknek, a szervezetben pedig vasfegyelem uralkodik. Másrészt pedig az Ifjúmunkás Szövetség öszszes szerveit megválasztják és e szerveknek az a kötelességük, hogy tevékenységükről beszámoljanak azoknak, akik megválasztották őket. Az Ifjúmunkás Szövetség politikai és szervezeti tevékenységét irányító központ, az IMSZ központi Vezetősége, amely az RMP KV vezetésével dolgozik és annak közvetlen alárendeltje. A centralizmus alapján a felső szervek határozatait az összes alsóbb szervek, valamint e szervek vezetésével dolgozó összes IMSZ-tagok kötelesek végrehajtani Az IMSZ Központi Vezetőségeinek határozatait az IMSZ valamennyi vezetőszerve valamennyi szervezete és valamennyi tagja köteles végrehajtani. A határozatokat szervezetünk összes vezetőszerveiben és valamennyi alapszervezetében egységesen, vagy szavazattöbbséggel hozzák miután az illető kérdést amellyel kapcsolatban határozatot hoznak, megvitatták- Szervezetünkben a viták nem tarthatnak a végtelenségig. A viták meg kell szűnjenek, mihelyt az illető kérdésben egységesen, vagy szavazattöbbséggel határozatot hoztak. Az egységesen vagy szavazattöbbséggel hozott határozatok kötelezőek szervezetünk összes tagjaira és azokat minden IMSZ-tagnak feltétel nélkül teljesítenie kell. Ez így helyes így demokratikus. Nem engedhető meg, hogy a kisebbség ne hajtsa végre a többség határozatait.. Ha azok, akik nem értettek egyet a hozott határozattal (a kisebbség) megkísérelnék hogy a többség határozatát ne hajtsák végre, az frakcionizmushoz vezetne, a szervezet gyengítéséhez és bűnös módon történő aláaknázásához. Szükséges, hogy a hozott határozatokat valamennyi tag végrehajtsa, mert ellenkező esetben nem lehetne biztosítani a Szervezet cselekvési egységét, amely a szervezetünk előtt álló összes feladatok sikeres megoldásának biztosítéka. A többség és a felsőbb szervek határozatainak feltételnélküli elfogadása, — amit úgy kell értelmezni, hogy harcolunk e határozatok életbeléptetéséért — megmutatja, miben áll elsősorban a szenvedett fegyelem. ..A felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbb szervekre. A vezetőszerveknek kötelességük az öntudatos fegyelem szellemében nevelni a tagokat, hogy ezáltal megszilárdítsák a szervezet egységét és harci erejét“. „Az IMSZ Szervezeti Szabályzata 14 szakasz f) bekezdés). Szervezetünk tagjainak fegyelme abból a meggyőződésből ered, hogy szervezetünk határozatait ingadozás nélkül a gyakorlatba ültetve, harcolniuk kell Lenin és Sztálin ügyéért. Abból a megingathatatlan elhatározásból ered, hogy e nagyszerű ügyért bármit feláldozzanak. Az IMSZ-tagok forradalmi fegyelme a szervezett életet jellemző mély belső demokrácián, szervezetünk tagjai alkotó kezdeményezésének legszabadabb fejlődésén alapszik. Ha az alsóbb szervek nem vetnék alá magukat a felsőbb szervek által hozott határozatoknak, ha a kisebbség nem vetné alá magát a többségnek, szervezeteink sohasem hozhatnának érvényes határozatot és az osztályellenség csapásainak martalékául esnének- Az a tény, hogy a szervezetünkben vasfegyelem van azt eredményezi, hogy az Ifjúmunkás Szövetség harcos szervezet amely bármikor harcra kész és fel van készülve arra, hogy bármely útjába kerülő akadályt legyőzzön. A centralizmus szervezetünkben — mint ahogy azt láttuk — demokratikus. Az IMSZ munkája széles demokrácián alapszik Az IMSZ Szervezeti Szabályzata lehetővé teszi minden IMSZ tagnak, hogy a szervezeti életben a soron levő kérdések megvitatásában és a határozatok hozatalában tevékenyen részt vegyen. A demokratizmus alapján az IMSZ öszszes vezető szerveit lentről felfelé az IMSZ tagok, vagy küldötteik választják gyűléseken, konferenciákon vagy kongreszszusokon. A vezető szervek tagjai tehát azoknak az IMSZ tagoknak akaratát képviselik, akik az illető vezető szervbe beválasztották őket. Az a tény, hogy a vezetőszerveket lentről egész félig a szervezeünk tagjai választják, hatalmas tekintélyt ad vezető szerveinknek és biztosíték arra nézve, hogy vezető szerveinkbe a legmegfelelőbb, a szervezethez leghívebb és a legtöbb tapasztalattal rendelkező elemek kerülnek. Innen ered az IMSZ tagok azon feladata, hogy a bürókba és a bizottságokba a legjobb elvtársakat választják, akik méltók arra, hogy betöltsék azt a megtisztelő feladatot, hogy szervezetünk egyik vezető szervének tagjai legyenek. A demokratizmus alapján a szervezetünkben: ,,Az IMSZ vezető szervei kötelesek időközönként számot adni tevékenységükről azok előtt a szervezetek előtt, amelyek megválasztották őket‘‘. (Az IMSZ Szervezeti Szabályzata 14. szakasz b) bekezdés)A vezető szervek beszámolói azok előtt, akik megválasztották őket, szervezetünk demokráciájának kifejezői. Lenin és Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy az igazi vezetők meg kell, hogy hallgassák a széles tömegek véleményét. A mi vezető szerveinket nemcsak megválasztják, de az a kötelességük, hogy a tagok előtt számot adjanak tevékenységükről arról, hogyan tesznek eleget a beléjük helyezett bizalomnak. Az alapszervezetek bürói időközönként be kell számoljanak a taggyűlésen és meg kell mutassák, hogyan teljesítették az alapszervezet előtt álló feladatokat. A beszámolókat viták követik, amikor a szervezet tagjai megmondják véleményüket az alapszervezet bürátjának munkájáról, munkája eredményeiről és hiányosságairól. valamint azt is hogy mit javasolnak a hibák kiküszöbölésére. Ezek a beszámolók azt kell eredményezzék, hogy a megválasztottak felelősségérzete megerősödjék, fokozódjék a tagok részvétele a szervezet vezetésében és a szervezet munkája is megerősödjék.Viszont ahhoz, hggy a szervezetünket érdeklő összes kérdések, valamint a vezető szervek időszakos beszámolói által, felvetett kérdések megvitatása jó eredménnyel járjon és a munka felvirágzását eredményezze, szükséges, hogy a vitákat erőteljes bírálati és önbírálati szellem hassa át. „A bírálat és önbírálat a tagok, szervezetek és vezetőszervek tevékenysége megjavításának alapvető módszere — szögezi le az IMSZ Szervezeti Szabályzata, a 14 szakasz c) bekezdésében. A bírálat és önbírálat a munkában elkövetett hibák feltárását és a kiküszöbölés módjának megjelölését jelenti. A kritika és önkritika állandó erőfeszítést jelent tevékenységünk bármely hiányosságának a kiküszöbölésére és a jobb munkamódszerek keresésére. Csak azok az elvtársak tudnak munkájukban eredményt elérni és fejlődni akiknek hibáira rámutatnak, akik készek elismerni hibáikat és igyekeznek azokat kiküszöbölni Az, aki megmakacsolja magát és" nem ismeri el hibáit, aki semmit sem tesz, hogy az elkövetett és feltárt hibákat még egyszer el ne kövesse, nem tud eleget tenni feladatainak. Csak az az IMSZ tag tud jó harcosa lenni Lenin és Sztálin ügyének, aki nem áltatja magát azzal a gondolattal hogy több a jó oldala, mint a rossz, aki tudatában van munkája hiányosságainak és akit állandóan foglalkoztat tevékenysége feljavításának kérdése. Az IMSZ tagnak az a feladata, hogy a viták keretében a munka bármely hiányosságát bátran megbírálja és bármely napirenden levő kérdésről mondja meg nyíltan a véleményét. Az eddigiek alapján azt mondhatjuk, hogy a demokratikus centralizmus röviden a következőket jelenti: —• Elsősorban azt, hogy az összes vezető szerveket lentről felfelé választják. — Másodszor azt, hogy az összes vezető szervek kötelesek tevékenységükről a megválasztók előtt időközönként beszámolni. — Harmadszor azt hogy a többség határozatai a kisebbségre kötelezők. — Negyedszer azt, hogy a felső szervek határozatai az alsóbb szervekre kötelezők hogy a szervezetben tudatossá váljék a vasfegyelem. A demokratikus neutralizmus biztosítja, hogy az Ifjúmunkás Szövetség egészséges, jól összeforrt szervezet legyen, amely egy emberként cselekedjék bármilyen körülmények között és biztosan győzzön feladatainak végrehajtásáért vívott harcában. A demokratikus centralizmus elvének megvalósítása az Ifjúmunkás Szövetségben azt eredményezi hogy nem állhat fenn egyesek tétlenségének, az anarchizmusnak, a frakcióvnizmusnak vagy a fegyelmezetlenségnek veszélye. A demokratikus centralizmus nélkül szó sem lehet cselekvési és akarategységről. Ott pedig ahol nincs cselekvési egység," ahol az erők szét vannak forgácsolva, ott nem létezik az az erő, amely bármely akadályt legyőzhessen. Ott nem létezik a győzelem lehetősége az osztályellenség ellen vívott harcban, nincs biztonság arra hogy győzelmet győzelem után arassunk. Az Ifjúmunkás Szövetség szilárd alapokon áll és képes arra, hogy becsülettel teljesítse a Párt által reábízott feladatokat, mert a demokratikus centralizmus elvén alapul, mert soraiban erős a fegyelem amely az összes megoldandó kérdések alapos megértéséből fakad. A demokratikus centralizmus az IMSZ szervezési alapelve Az IMSZ Szervezeti Szabályzatát tanulmányozók segítségére Villámankét a Csíkszeredai vegyeslíceumban Leszögezhetjük, hogy a faliújság akkor békeharcos, ha megjelenési helyén az emberek, az ifjak munkához fűződő viszonyát vizsgálja, amely legjobban a mimikán keresztül tükröződhet. A muunka jómenetele a békeharc fokozását jelenti. Azonban korántsem azt jelenti ez, hogy a faliújság csupán a munkán, illetve a tanuláson keresztül mutassa a békeharcot. Pl. „Kiss Péter jó, tanul és így a békéért küzd“. Hogy a békeharcot kellőképpen tükrözhesse az illető faliújság, szükséges a békével kapcsolatos gyűléseket a szervezeti évet eseményiért, az agitációs munkát népszerüsíteni, illetve bírálni. Tehát a békeharcot sokoldalúan kell tükröznie. A békeharcos faliújság fokmérője tehát abban rejlik, hogy mennyire tükrözi a jelen esetben egy iskolában a békeharcot úgy a tanulás, mint a szervezet élet, békegyűlések és az agitációs munka terén is. Ezek a szempontok azonban megkövetelik, hogy a faliújság a felvetett kérdéseken konkréten, helyhez és névhez kötötten, a marxizmusleninizmus tanainak szellemében vizsgálja. A csikszeredai magyarnyelvű vegyeslíceum béke-faliújságjának cikkeit tehát az elmondottak szellemében vizsgáljuk meg. Nézzük, meg elsősorban a X. a) osztály ,Béke ifjúsága“ cmű faliújságait, amelyen Incze Mária konkrét cikke is helyet foglal. Ez az anyag konkrét voltánál fogva egyike a legjobb faliujságcikkeknek. Azonban csupán pozitiv oldalakra szorítkozik és igy egyoldalúivá válik. A dolgok általánosságban történő megemlítése káros. Ez legjobban a Bakó Erzsébet elvtársnő cikkéből világult ki: „Tanulási színvonalunk emelkedett...“ (Hogyan, mivel, mikor — ezt azonban titkolja.) Továbbá így ír: „Egyik legnagyobb hibánkat a szünetben a bentmaradást, még most sem küszöböltük ki, pedig ez lett volna egyik legfőbb feladatunk . ..“ A hibát megemlíti helytelenül felnagyítva, egyik legfőbb hibának emnti. Nem hisszük, hogy nincs ennél még néhány nagyobb hiba a X. a) osztályban. Azonban, hogy miért nem sikerült kiküszöbölni a hibákat, s kik az okai ennek és konkréten: mit kell tenni ezen a téren, azt nem tudhatjuk meg a cikkből. A XI. osztály faliújságán Pajtán Lajos elvtárs így ír: „ . . . a XI. osztály tekintélyes része még „forrásmunkát** használ. Kétségkívül itt a puskázásra gondol Paltán elvtárs. Mi is azokra gondolunk azonban mégsem tudjuk, hogy kikre gondoljunk, miért egyetlen nevet sem említ. Pedig, ha az osztály tekintélyes része még puskázik, akkor a dolog nagyon komoly és nem elég egyetlen cikk, hanem valóságos kampányt kell indítani a faliújság keretében a puskázás ellen. Használják fel a karikatúrák fegyverét, hogy ezt a tanulás jómenetele ellen dolgozó, elharapódzott betegséget, a puskázást kiirthassák és a puskázók holnap valóban békeharcosokká válhassanak. A felsorolt cikkeket igyekeztünk úgy válogatni, hogy a legtipikusabb hibákat, illetve jó oldalaikat tükrözzék. Az említett faliújságcikkeknek legfőbb hibája abban áll, hogy nagy általánosságban tárgyalják a felvetődő kérdéseket. Nem kötik nevekhez és nem vizsgálják a hibák eredetét s kiküszöbölésük módszerét. A szerkesztőbizottságok tagjai pedig a faliújság levelezőinek nem magyarázzák meg eléggé, (ezt bizonyítják a megírt cikkek), hogy milyen formában írják meg cikkeiket és azt a módszert, hogy a helyhez és emberhez kötött cikkek szolgálják legjobban a békeharcot. A faliújság csak úgy fokozhatja békeharcos jellegét, ha konkrétan beszél a tanulásról, az agitációs munkáról, a gyűlésekről, a szervezeti életről , ds mindezekben elmélyítve tárgyalja a hibákat, az eredményeket. A jó tanulók adják át tanulási módszerüket a faliújság keretein belül a többieknek, mutassanak rá a puskázás károsságára és írják ki kíméletlenül azok nevét, akik még nem értették meg, hogy a békéért harcolni kell s hogy a békéért tanulással, jól megszervezett agitációs munkával, tevékeny szervezeti élettel, nem pedig puskázással, passziv, lusta’ magatartással lehet harcolni — és komoly de ugyanakkor építő bírálattal mutassanak kivezető utat is. Ha a jó tanulók kicserélik módszereiket, segítik a gyengébbeket, együtt tanulnak velük, akkor a puskázást is hamarabb fel lehet számolni, mert a hibába esők nem csak bírálatot, hanem konkrét segítséget is kapnak. December hónap első felében amikor a dolgozatírások megkezdődtek, erről a kérdésről még elvétve sem volt tal állható egy-két vérszegény, általános cikk. Itt is különböző osztályok tapasztalatcseréjének megszervezésére lett volna szükség (természetesen a faliújság keretein belül is). Leplezzék le cikkeikben a háborús uszítók békénkre törő mesterkedéseit ébresszenek határtalan gyűlöletet a háború vámpírjai ellen, ugyanakkor beszéljenek a hazánk iránti szeretetről, amelyet érzünk és amelynek a réginél sokkal mélyebb és igazabb értelmet adott a Párt. Bizonyos, hogy ebben az évben a tavalyi tapasztalatok és hibák komoly tanulságokkal szolgálnak minden osztály faliújság szerkesztőbizottságának és feljavítják úgy a cikkeik minőségét, mint az ellenőrzést. Feljavítják azért, hogy a faliújság valóban békeharcra mozgósítson és új békeharcosokat neveljen. PÁSKÁNDI GÉZA UPÍAVUNKAS A Türkmén SZSZ Köztársaság (Számok és tények) A Türkmén Szocialista Szovjetköztársaság, a Szovjetunió legdélibb részén terül el. Iránnal és Afganisztánnal határos. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Türkménia nem volt egységes terület. Az ország egyik részét a hiivinszki kánok és a bucharai emiгек tárulták megszállva. A Káspi tenger óriási kiterjedésű környéke pedig közvetlenül Oroszországhoz tartozott. Gazdasága kezdetleges volt. A dolgozó népet a „bégek", a „begek“ és a tisztviselők egyarán kizsákmányolták. A nagy orosz nép és a Szovjetunió többi testvérnépének segítségével Türkmenisztán legyezte évszázados elmaradottságát és virágzó ipari és mezőgazdasági állammá vált. A türkmén nép művelődése is nagy léptekkel halad előre. Régebben csak a lakosság egy százaléka tudott írni-olvasni. Ma már nincs analfabéta. Hat felső és 39 középiskola működik, amelyekben mintegy 10.000 fiu és leány tanul. Sok türkmén ifjú és leány Moszkvában, Leningrad!»« Bakuban és Taskentben tanul. A forradalom előtt Türkmenisztánnak nem volt ipara. A háziiparban a munkások száma nem múltt felül a 3000-et. A türkmén nép, a kommunista párt vezetésével felépítette iparát. A háború előtt ötéves tervek idején a köztársaság iparába több mint másfél milliárd rubelt fektettek be. Jelenleg 352 vállalat működik. Van kőolaj-, vegyi-, szövő-, selyem-, nyomda-, épíőanyag-, hús- és tejipara. Tűnik méniában bányásszák a világ legjobb kénjét. A munkások szánya több tízezerre rúg. A földművelést majdnem teljesen gépesítették. A múlt évben a gyapotföldek 95,8 százalékát traktorok szántották fel, a gyapotot pedig gépekkel szedték Jelenleg hosszú szálú gyapotot termesztenek. Az állattenyésztés a legtöbb mezőgazdasági ág. Különösen jól fejlődik a karakul juhok tenyésztése. A híres álal-tekinszki lovak kitartóak és gyorsjárásúak . A szovjet rendszer időszakában nagy fejlődésnekdult a selyemhernyótenyésztés is. E tekintetben Türkménia az egész Szovjetunióban első helyen áll. A mezőgazdaság többi ága, mint a gabonatermesztés, kertészet, szőlőtermelés, szintén szépen fejlődik. A szovjet kormány a kolhozok megsegítésére gép- és traktorállomásokat állított fel. Sok ezer élmunkás kapott szovjet kitüntetést és 130 ko-I háztag a Szovjetunió H 'sc címét is megkapta. * A szovjet kormány Türkmeniában 1700 vízművet állított fel és az egész öntözési és csatornázási remtezert újraépítette. Jelenleg a Kommunista (b) Párt és a szovjet kormány határozata nyomán megkezdődik a 200 km hosszú türkmén főcsatorna építése. A csatorna 1,3 millió hektár termőföldet fog öntözni és azonkívül a Karakum sivatagban 7 milió hektár legelőt lát el vízzel, új földeken gyapotot termesztenek majd. * A fiatal türkmén művelődés is szépen virágzik, 1940-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Türk■TíétVába n fiókintézetet nyitott, amely igazi tudományos központtá vált. Türkménia tudósai a türkmén főcsatorna építésében tevékeny részt vesznek.* A türkmén dolgozók rendelkezésére 6511 orvos és más egészségügyi szerv, 1735 gyógyintézet ál. Van több kiváló gyógyfürdő és üdülőhely is. Itt munkások phetlnek és orvosi kezelésben részesülnek.* A szín- és filmművészet szintén csak a szovjet korszakban született meg. Ma már szép eredményt mutat fel. ., „Távoli menyasszony“ című film Sztálin-díjat nyert és külföldre is eljutott. Január hetedikén országszerte a „Falvak Kupája“ összetett Falvak Kupájáts az Ifjúmunkás Szövetség Központi Vezetősége kezdeményezte. A Testnevelési és Sportbizottság, a Mezőgazdasági Bérmunkások Szakszervezetének Szövetségével ,valamint a kultúrintézményekkel karöltve elhatározta, hogy kiírja a kupát. Ez a verseny a dolgozó parasztifjak hatalmas tömege számára lehetőséget teremt arra, hogy bekapcsolódhassanak a GMA sportmozgalomba. Ezt a mozgalmat, amely hazánk egyre fejlődő sport életében oly nagy szerepet játszik, 1951-ben falun is bevezetik. A ,Falvak Kupája“ verseny keretében január 7-én a sí- és sakkbajnokságok már megkezdődtek. A verseny szabályzata biztosítja a verseny zavartalan lefolyását. A versenyen résztvehetnek a dolgozó parasztok gyermekei, akik betöltötték 14. életévüket- nem vehetnek részt a kulákok és népi demokratikus rendszerünk többi ellenségeinek gyermekei. Ha netalán sikerülne ilyen elemnek a versenyzők közé befurakodnia, azokat a tömegek előtt IMSZ tagjaink leplezzék le és távolítsák el.. síverseny férfi részvevői 5 km-es, a nő versenyzők pedig 2 kilométeres változatos útszakaszon (lejtők és emelkedők) küzdenek meg az elsőségért. A falusi bajnokság január 7. és 21. között zajlik le. A rajonbajnokságokat január 28. és február 4. között a tartományi bajnokságokat pedig február 11. és 18. között bonyolítják le. Az országos döntő Sztálinváros-Pojánán február 25-én kerül lebongtolíításra, elsői időben a kerületi Síbajnoksággal. Azok azitffpik, akik a GMA sípróbájának megfelelő időt értek el, bizonyítványt kapnak, amellyel igazolják, hogy letették a GMA sípróbákat. sakkbajnokság egy éőben kezdődik a sibajnoksággal. Faluanként legkevesebb 6, legtöbb 11 tagból álló csoportokat alakítanak és a cég part tagjai ,egymás között egy-egy játszmát játszanak. (január 7.—február 4.). A verseny első helyezettje tovább megy a körzeti versenyre. (több falu alkot egy kör a megkezdődött sportverseny zettet). A fiúk és lányok külön versenyeznek. Abban az esetben, ha a faluban tizenegynél több versenyző akad, akkor több csoportot létesítenek. Ezeknek tagjai egymás között játszanak egy-egy játszmát, majd a győztesek kerülnek össze. Csak egy,egy versenyző (egy fiú, egy lány) megy tovább a körzeti versenyre (február 4—18). A körzeti verseny után a rajonbajnokság következik (február 24—25). Ezt követi a tartományi verseny (március 10, 11, 12). Bármilyen versenyen, ha netalán két ifjú egyenlő ponteredménynyel végez, akkor az is jobbat jogosítják fel a további versenyzésre. Éppen ezért minden versenyző vigyen magával személyazonossági bizonyítványt amellyel életkorát igazolhatja. verseny minden alapszervezetettés pótmunkája fokozására ösztönöz. Alapszervezeteink vezetőinek és az IMSZ minden tagjának az a feladata, hogy a verseny sikere érdekében az ifjak mozgósításával kapcsolatban, minden tőlük telhetőt tegyenek meg . Lúgos dolgozói új tornatermet kaptak A közelmútban Lúgos város dolgozói új tornatermet kaptak. A terem alkalmas röp- és kosárlabda edzésekre is. A „Spartak“, a „Lokomotiva“, az „Építő“ és a többi lúgosi sportkollektiva tagjai ezután télen is gyakorolhatják a röp- és kosárlabda játékot, valamint a tornát. Ugyancsak azóta épült Lugoson az ország egyik legszebb, korszerű uszodája, amióta a dolgozó nép vette kezébe sorsa irányítását. A medence 1,80 3 méter mély. Fedett lelátója kétszázötven férőhelyes. Csak a tornaterem építése több mint tízmilló lejbe került. Az a tény, hogy népi demokratikus rendszerünk ilyen hatalmas öszszeget költ sportépítkezésekre, azt bizonyítja, hogy Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít a tömegsportnak.