Ifjúmunkás, 1951 (4. évfolyam, 93-143. szám)

1951-01-12 / 93. szám

A Hazánk dolgozó népe, Pár­tunk vezetésével a szocializmus építésében nap nap után egyre nagyobb sikereket mutat fel. Vi­szont mnden egyes siker újabb problémát vet fel, amelyet meg kell oldani. A Pártunk irányelvei alapján ki­olgozott nagyszerű villamosí­tási terv, továbbá az ötéves ter­vünk népünk előtt nagyszerű távlatokat nyitott. Azonban a perspektíva megvalósítása meg­­feszített munkát követel. A szocializmus építéséért foly­tatott harcban a tömegek politi­kai nevelésére irányuló munkának igen nagy a jelentősége. Amilyen mértékben haladunk a szocializmus felé, Pártunk annál többet követel az IMSZ-től, a­­melynek az a szerepe, hogy se­gítse a Pártot az ifjúsági töme­gek kommunista nevelésének mun­kájában. Az ifjúság kommunista neve­lése mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ifjakat felvilágosítjuk a Párt politikájáról és annak meg­valósításáért folytatott harcáról; felvértezzük a marxi­sta-leninista tanokkal és elősegítjük, hogy e tanokat megértsék és gyakorla­tilag felhasználhassák. Bármilyen munka sikerét, így a szervező munkáét is, a káde­rek döntik el. Lenin és Sztálin arra tanít, hogy a káderek ideológiai kikép­zése igen nagy fontosságú fel­adat. A szocializmust enélkül nem lehet eredményesen építeni. A Párt feladatokat tűzött az IMSZ elé s e feladatok sikeres teljesí­tése legnagyobb mértékben a szervezetünk kádereinek minősé­gétől, politikai felkészültségétől, munkatapasztalataitól, valamint kulturális színvonalától függ. Szervezetünk aktivistái csakis politikai színvonaluk állandó e­­melésével és a marxi-lenini taní­tások szakadatlan elsajátításával tudják az előttük álló feladatokat mnd jobban és mind több siker­rel teljesíteni. „Ahhoz, hogy építsünk­ — ta­nítja Sztálin elvtárs — ism­ere­­tekre van szükségünk, el kell sajátítanunk a tudományt,, Vi­szont, hogy tudjunk, ahhoz tanul­nunk kell“. Ma, amikor hazánk állandó át­alakuláson megy át, amikor ez a nagyszerű átalakulás megfeszí­tett és lelkiismeretes munkát kö­vetel, egyetlen aktivistának sem engedhető meg, hogy politikai színvonala állandó emelésének ne tanúsítson különös figyelmet. Azok, akik nem tanulnak állan­dóan, akik nem bővítik ismere­teiket, akik megelégszenek ske­­reikkel, visszamaradnak. Elsza­kadnak az élettől, az esemé­nyektől, szűklátókörű gépies emberekké válnak, s gyakorlati munkájukból hiányzik a politikai tájékozottság. "Kétségkívül, mondta Sztálin elvtárs — az a Komszomol-akti­vista, akinek gyakorlati munká­ja nincs összekötve elmélé­i fel­­készültséggel, nem értheti meg, hogy a komszomolisták soraiban mit jelent kommunista szellem­ben dolgozni“. Az IMSZ politikai tanévének bevezetésével megteremtették a szervezett és rendszeres oktatás szükséges feltételeit. Ez felöleli az IMSZ szervezetek tagjait, a szervezeten kívül álló ifjakat, a­­kik hűségesek az IMSZ-hez, va­lamint a szervezetek összes akti­vistáit. Azonban az aktíva politikai ok­tatásának nem mindegyik tarto­mányi büró tulajdonít kellő lom­osságot. Nem ellenőrzik elég­gé és nem irányítják megfelelő módon a politikai oktatás kifej­lesztésére vonatkozó munkát. Maros tartomány aktívájának tanfolyama még mindig a máso­dik leckénél tart. A­ leckét még a néptanácsválasztások előtt ad­ták elő, azonban a tanfo­lyamot megszakították és december hó folyamán nem is tartottak több előadást. A legutóbbi előadás al­kalmával (2. lecke) a harminchá­rom részvevő közül mindössze húszan voltak jelen. Hasonló a helyzet Constanta tartományban is. Itt is még a második leckénél tartanak. Szá­mos részvevő elhanyagolja a tan­folyam rendszeres látogatását. A po­litikai oktatás terén több helyen formalizmussal találko­zunk. A leckéket és szemináriu­mokat megtartják, továbbá elol­vassák a kijelölt könyveket, még­is az anyag elsajátítása sok kí­vánnivalót hagy hátra. Ez annak a ténynek tulajdonít­ható, hogy gyengén adják elő az anyagot és az egyéni tanulást nem alapozzák aprólékos gond­dal vezetett jegyzetekre. A sze­mináriumokat nem készítik elő megfelelő módon és kellő időben, s éppen ezért ezek nehézkesen és unalmasan folynak le. Azon kívü­l nyilvántartást sem vezet­nek, amelyből megállapíthatnák, hogy az elvtársak miképpen ké­szülnek fel a szemináriumra. Több helyen nem méltányolják az előadásokat és szemináriumo­kat. Craiova­ tartományban pél­dául az előadások és szemináriu­mok idején az elvtársak felmen­tést kapnak, hogy ezt vagy azt a feladatukat elvé­gezhessék. Az egyéni tanulásra sem fordí­tanak kellő figyelmet. Pedig az egyéni tanulás a marxista-leni­nista tanítás elsajátításának alap­vető módszere. Továbbá elolvas­sák az előírt könyvanyagot, vi­szont az olvasottakról jegyzetet nem vezetnek. Az elvtársak az előadások idején felvett jegyze­tekre szorítkoznak nem mélyed­nek el a problémákban és ez az oka annak, hogy gyengén ké­szülnek fel a szemináriumokra. Epure Elem elvtársnő, Boto­­sa­ni-tar­tom­án­y propaganda és agitációs osztályán dolgozik. Megkérdezték tőle, hogy a könyv anyagot miért nem jegyzetek­­a­lapján tanulmányozza. Azt felel­te, hogy elvégezte az IM­SZ kö­zépfokú káderiskoláját és csak az­ előadások folyamán felvett jegy­zeteit olvassa és az iskolai jegy­zetei alapján minden problémát elsajátíthat. Az oktatásban ez formalizmust jelent. Az IMSZ aktivistájának nem engedhető meg, hogy az ok­tatás iránt ilyen magatartást ta­núsítson. Nica Ion elvtárs, aki szntén Botoşani­ tartományi bizottságnál dolgozik, egészen más példát ál­­lít elénk.­­­­ (b) a rövid törté­netét tanulmányozó kör hallga­tója. Egyéni tanulása során a könyvanyagot aprólékos jegyzet alapján tanulmányozza. Ez a probléma a tartományi bürök oktató munkájának felja­vítása érdekében nagy figyelmet követel. Állandóan ellenőrizzék, hogy az oktatási formák tevékenysége, amelyben részt vesz a tartomány és a rajon aktívája, miképpen fejlődik. Ellenőrizzék továbbá, hogy ezekben a formákban mi­képpen fejlődik az aktivisták e­­gyéni tanulása. Mindazokat, akik az aktíva e­­lőtt előadást tartanak, előzőleg gondosan ellenőrizzék, nehogy ideológiai tévedés történjen, vagy színvonalon alól tartsák meg az előadást. Szoros kapcsolatot tartsanak fenn a Párt propaganda- és agi­tációs osztályával, valamint a pártkabinettel és teljes egészé­ben használják fel a Párt támo­gatását és irányítását. Csak így emelhetjük az IMSZ politikai o­ktatásának színvonalát, és a gyakorlati munkában csak így adhatunk nagyobb teljesít­ményt. Az aktivista, a Párt és a szer­vezet által kitűzött feladatokat csak abban az esetben tudja gyor­san és helyesen megoldani, ha az elméletet összehangolja a gya­korlattal és a mindennapi életben felhasználja mindazt, amit a könyvekből tanult. Az aktivisták politikai oktatásának jelentősége A szovjet tanulók napfényes élete indusztriálnij falu középiskolája Az Ifjúmunkás Szövetség, a Román Munkáspárt hű segítő­je és a káder tartaléka. A Párt azt a nagyjelentőségű felada­tot állította az IMSZ elé, hogy segítsége legyen az ifjú­ság széles tömegeinek kom­munista szellemben való ne­velésében, hogy mozgósítsa az ifjúság széles tömegeit a Ro­mán Népköztársaságban a bé­ke megvédéséért és a szocia­lista társadalom építéséért fo­­lyó nagy harcban. E feladatok megvalósításá­nak egyik feltétele az IFJÚ­MUNKÁS SZÖVETSÉG TEL­JES EGYSÉGE VASFEGYEL­ME. AZ ORSZÁG SZÁZ ÉS SZÁZEZER IMSZ TAGJÁNAK AKARAT- ÉS CSELEKVÉSI EGYSÉGE A ROMÁN MUN­KÁSPÁRT VEZETÉSÉVEL. Más szóval, ahhoz hogy az Ifjúmunkás Szövetség győze­delmesen haladjon a Párt zászlaja alatt, a békéért és a szocializmusért folyó harc ut­­án szükséges, hogy az ösz­­szes IMSZ tagok jól össze­forrt tömbbe szervezve, szoros egységben haladjanak. Ez elsősorban feltételezi az ideológiai egységet, a politikai nézetek egységét, ami azt je­lenti, hogy a szervezet összes tagjainak, az összes IMSZ ta­goknak azonos politikai néze­tük kell legyen, azonos esz­mék vezessék őket, azonos céljaik legyenek. A BMP a marxizmus-leninizmus nagy­szerű eszméinek szellemében neveli az Ifjúmunkás Szövet­ségét- Az Ifjúmunkás Szövet­séget ezek az eszmék vezérlik munkájában és harcában- Ezért mi azt mondjuk, hogy az IMSZ ideológiai alapját Marx, Engels, Lenin és Sztálin tudománya képezi; az a tudo­mány, mely megmutatja az utat a kapitalista kizsákmá­nyolás megsemmisítése és a szocialista, kommunista társa­dalmi rend felépítése felé. Szükséges másodsorban az akcióegység a szervezeti egy­ség. Nem elégséges csak az ideológiai egység, nem elég az, hogy valamennyi IMSZ- tagot egy és ugyanazok a poli­tikai eszmék vezessenek, nem elegendő az, hogy minden IMSZ-tag kész legyen harcol­ni a békéért és a szocializ­musért. Szükséges hogy az Ifjúmunkás Szövetség tagjai egységesen harcoljanak a Párt vezetésével a marxizmus-leni­nizmus eszméinek megvalósí­tásáért. Szükséges, hogy váll­ vetve küzdjenek a szervezet feladatainak megvalósításáért. Melyik az az elv, amely az egész ország IMSZ-tagjai és IMSZ szervezetei cselekvési egységének alapját képezi ? Az IMSZ Szervezeti Szabály­zatának 14. szakasza kimond­ja: ,,Az Ifjúmunkás Szövetség szervezeti alapelve a demo­kratikus centralizmust". Ennek az elvnek az alkal­mazásában, szervezési módjá­nak lefektetésében az Ifjú­munkás Szövetséget a Román Munkáspárt és a lenini-sztá­lini Komszomol felbecsülhe­tetlen szervezési tapasztalata vezérelte, amelyek szervezeti alapelvüknek a demokratikus centralizmus bolsevik elvét vallották. Szervezetünkben a centra­lizmus és a demokrácia egy­mást kölcsönösen kiegészíti. Szervezetünk egész tevékeny­ségét egy központ irányítja. Az alsó szervek alávetik ma­gukat a felső szerveknek, a szervezetben pedig vasfegye­lem uralkodik. Másrészt pedig az Ifjúmunkás Szövetség ösz­­szes szerveit megválasztják és e szerveknek az a kötelessé­gük, hogy tevékenységükről beszámoljanak azoknak, akik megválasztották őket. Az Ifjúmunkás Szövetség politikai és szervezeti tevé­kenységét irányító központ, az IMSZ központi Vezetősége, a­­mely az RMP KV vezetésével dolgozik és annak közvetlen alárendeltje. A centralizmus alapján a felső szervek határozatait az összes alsóbb szervek, vala­mint e szervek vezetésével dolgozó összes IMSZ-tagok­ kötelesek végrehajtani­ Az IMSZ Központi Vezetőségeinek határozatait az IMSZ vala­mennyi vezetőszerve vala­mennyi szervezete és vala­mennyi tagja köteles végre­hajtani. A határozatokat szerveze­tünk összes vezetőszerv­eiben és val­amennyi alapszervezetében egységesen, vagy szavazattöbb­­séggel hozzák miután az illető kérdést amellyel kapcsolatban határozatot hoznak, megvitat­ták- Szervezetünkben a viták nem tarthatnak a végtelen­ségig. A viták meg kell szűn­jenek, mihelyt az illető kér­désben egységesen, vagy sza­vazattöbbséggel határozatot hoztak. Az egységesen vagy szava­zattöbbséggel hozott határoza­­tok kötelezőek szervezetünk összes tagjaira és azokat min­den IMSZ-tagnak feltétel nél­­kül teljesítenie kell. Ez így helyes így demokratikus. Nem engedhető meg, hogy a kisebb­­ség ne hajtsa végre a többség határozatait.. Ha azok, akik nem értettek egyet a hozott határozattal (a kisebbség) megkísérelnék hogy a többség határozatát ne hajt­­sák végre, az frakcionizm­us­­hoz vezetne, a szervezet gyen­­gítéséhez és bűnös módon tör­ténő aláaknázásához. Szüksé­ges, hogy a hozott határoza­tokat valamennyi tag végre­hajtsa, mert ellenkező esetben nem lehetne biztosítani a­ Szer­vezet cselekvési egységét, a­mely a szervezetünk előtt álló­ összes feladatok sikeres meg­oldásának biztosítéka. A többség és a felsőbb szer­vek határozatainak feltétel­­nélküli elfogadása, — amit úgy kell értelmezni, hogy harcolunk e határozatok élet­­beléptetéséért — megmutatja, miben áll elsősorban a szenved­­ett fegyelem. ..A felsőbb szer­vek határozatai kötelezőek az alsóbb szervekre. A vezető­szerveknek kötelességük az öntudatos fegyelem szellemé­ben nevelni a tagokat, hogy ezáltal megszilárdítsák a szer­vezet egységét és harci ere­jét“. „Az IMSZ Szervezeti Szabályzata 14 szakasz f) be­kezdés). Szervezetünk tagjainak fe­gyelme abból a meggyőződés­ből ered, hogy szervezetünk határozatait ingadozás nélkül a gyakorlatba ültetve, harcol­­niuk kell Lenin és Sztálin ügyéért. Abból a megingatha­tatlan elhatározásból ered, hogy e nagyszerű ügyért bár­mit feláldozzanak. Az IMSZ-tagok forradalmi fegyelme a szervezett életet jellemző mély belső demokrá­cián, szervezetünk tagjai alko­tó kezdeményezésének legsza­badabb fejlődésén alapszik. Ha az alsóbb szervek nem vetnék alá magukat a felsőbb szervek által hozott határoza­toknak, ha a kisebbség nem vetné alá magát a többség­nek, szervezeteink sohasem hozhatnának érvényes határo­zatot és az osztályellenség csapásainak martalékául es­nének- Az a tény, hogy a szer­­vezetünkben vasfegyelem van azt eredményezi, hogy az If­júmunkás Szövetség harcos szervezet amely bármikor harcra kész és fel van készül­­ve arra, hogy bármely útjába kerülő akadályt legyőzzön. A centralizmus szervezetünk­ben — mint ahogy azt láttuk — demokratikus. Az IMSZ munkája széles demokrácián alapszik­ Az IMSZ Szervezeti Szabályzata lehetővé teszi min­den IMSZ tagnak, hogy a szer­vezeti életben a soron levő kérdések megvitatásában és a határozatok hozatalában tevé­kenyen részt vegyen. A demo­kratizmus alapján az IMSZ ösz­szes vezető szerveit lentről fel­felé az IMSZ tagok, vagy kül­dötteik választják gyűléseken, konferenciákon vagy kongresz­szusokon. A vezető szervek ta­g­­jai tehát azoknak az IMSZ ta­goknak akaratát képviselik, a­­kik az illető vezető szervbe be­választották őket. Az a tény, hogy a vezetőszerveket lentről egész félig a szervezeünk tag­jai választják, hatalmas tekin­télyt ad vezető szerveinknek és biztosíték arra nézve, hogy ve­zető szerveinkbe a legmegfe­lelőbb, a szervezethez leghí­vebb és a legtöbb tapasztalat­­tal rendelkező elemek kerül­nek. Innen ered az IMSZ ta­gok azon feladata, hogy a bü­­rókba és a bizottságokba a leg­jobb elvtársakat választják, akik méltók arra, hogy betölt­sék azt a megtisztelő felada­tot, hogy szervezetünk egyik vezető szervének tagjai legye­nek. A demokratizmus alapján a szervezetünkben: ,,Az IMSZ vezető­ szervei kö­telesek időközönként számot adni tevékenységükről azok előtt a szervezetek előtt, ame­lyek megválasztották őket‘‘. (Az IMSZ Szervezeti Szabály­zata 14. szakasz b) bekezdés)­A vezető szervek beszámolói azok előtt, akik megválasztot­ták őket, szervezetünk demo­kráciájának kifejezői. Lenin és Sztálin arra tanítanak ben­nünket, hogy az igazi vezetők meg kell, hogy hallgassák a széles tömegek véleményét. A mi vezető szerveinket nemcsak megválasztják, de az a köteles­ségük, hogy a tagok előtt szá­mot adjanak tevékenységükről arról, hogyan tesznek eleget a beléjük helyezett bizalomnak. Az alapszervezetek bürói idő­közönként be kell számoljanak a taggyűlésen és meg kell mu­­tassák, hogyan teljesítették az alapszervezet előtt álló fel­adatokat. A beszámolókat vi­ták követik, amikor a szerve­zet tagjai megmondják véle­­ményüket az alapszervezet bü­rátjának munkájáról, munkája eredményeiről és hiányossá­­gairól. valamint azt is hogy mit javasolnak a hibák kikü­szöbölésére. Ezek a beszámolók azt kell eredményezzék, hogy a meg­választottak felelősségérzete megerősödjék, fokozódjék a tagok részvétele a szervezet vezetésében és a szervezet munkája is megerősödjék.Viszont ahhoz, hg­gy a szer­vezetünket érdeklő összes kér­dések, valamint a vezető szer­vek időszakos beszámolói ál­tal, felvetett kérdések megvi­tatása jó eredménnyel járjon és a munka felvirágzását ered­ményezze, szükséges, hogy a vitákat erőteljes bírálati és ön­bírálati szellem hassa át. „A bírálat és önbírálat a ta­gok, szervezetek és vezetőszer­vek tevékenysége megjavításá­nak alapvető módszere — szö­gezi le az IMSZ Szervezeti Szabályzata, a 14 szakasz c) bekezdésében. A bírálat és önbírálat a mun­kában elkövetett hibák feltárá­sát és a kiküszöbölés módjá­nak megjelölését jelenti. A kritika és önkritika állandó erőfeszítést jelent tevékenysé­günk bármely hiányosságának a kiküszöbölésére és a jobb munkamódszerek keresésére. Csak azok az elvtársak tud­nak munkájukban eredményt elérni és fejlődni akiknek hi­­báira rámutatnak, akik ké­szek elismerni hibáikat és igyekeznek azokat kiküszöböl­ni­ Az, aki megmakacsolja ma­gát és" nem ismeri el hibáit, aki semmit sem tesz, hogy az elkövetett és feltárt hibákat még egyszer el ne kövesse, nem tud eleget tenni feladatai­nak. Csak az az IMSZ tag tud jó harcosa lenni Lenin és Sztálin ügyének, aki nem ál­tatja magát azzal a gondolat­tal hogy több a jó oldala, mint a rossz, aki tudatában van munkája hiányosságainak és akit állandóan foglalkoztat tevékenysége feljavításának kérdése. Az IMSZ tagnak az a fel­adata, hogy a viták keretében a munka bármely hiányossá­gát bátran megbírálja és bár­­mely napirenden levő kérdés­ről mondja meg nyíltan a véleményét. Az eddigiek alapján azt mondhatjuk, hogy a demokra­tikus centralizmus röviden a következőket jelenti: —• Elsősorban azt, hogy az összes vezető szerveket lentről felfelé választják. — Másodszor azt, hogy az összes vezető szervek kötele­sek tevékenységükről a meg­választó­­k előtt időközönként beszámolni. — Harmadszor azt hogy a többség határozatai a kisebb­ségre kötelezők. — Negyedszer azt, hogy a felső szervek határozatai az alsóbb szervekre kötelezők hogy a szervezetben tudatossá váljék a vasfegyelem. A demokratikus neutraliz­­mus biztosítja, hogy az Ifjú­munkás Szövetség egészséges, jól összeforrt szervezet le­gyen, amely egy emberként cselekedjék bármilyen körül­mények között és biztosan győzzön feladatainak végrehaj­tásáért vívott harcában. A de­mokratikus centralizmus elvé­nek megvalósítása az Ifjúmun­­kás Szövetségben azt eredmé­nyezi hogy nem állhat fenn egyesek tétlenségének, az anar­chizmusnak, a frakcióvn­izm­us­­nak vagy a fegyelmezetlenség­­­nek veszélye. A demokratikus centralizmus nélkül szó sem lehet cselekvési és akarategy­ségről. Ott pedig ahol nincs cselekvési egység," ahol az erők szét vannak forgácsolva, ott nem létezik az az erő, a­­mely bármely akadályt legyőz­hessen. Ott nem létezik a győ­zelem lehetősége az osztály­el­lenség ellen vívott harcban, nincs biztonság arra hogy győ­zelmet győzelem után aras­sunk. Az Ifjúmunkás Szövetség szi­lárd alapokon áll és képes ar­ra, hogy becsülettel teljesítse a Párt álta­l reábízott felada­tokat, mert a demokratikus centralizmus elvén alapul, mert soraiban erős a fegye­lem amely az összes megol­dandó kérdések alapos megér­téséből fakad. A demokratikus centralizmus az IMSZ szervezési alapelve Az IMSZ Szervezeti Szabályzatát tanulmányozók segítségére Villámankét a Csíkszeredai vegyeslíceumban Leszögezhetjük, hogy a faliújság akkor békeharcos, ha megje­lenési helyén az emberek, az ifjak munkához fűződő viszonyát vizsgálja, amely legjobban a mimikán keresztül tükröződhet. A muun­ka jómenetele a békeharc fokozását jelenti. Azonban ko­rántsem azt­ jelenti ez, hogy a faliújság csupán a munkán, illet­ve a tanuláson keresztül mutassa a békeharcot. Pl. „Kiss Péter jó, tanul és így a békéért küzd“. Hogy a békeharcot kellőképpen tükrözhesse az illető faliújság, szükséges a békével kapcsolatos gyűléseket a szervezeti évet ese­ményiért, az agitációs munkát népszer­üsíteni, illetve bírálni. Tehát a békeharcot sokoldalúan kell tükröznie. A békeharcos faliújság fokmérője tehát abban rejlik, hogy mennyire tükrözi a jelen esetben egy iskolában a bé­keharcot úgy a tanulás, mint a szervezet élet, békegyű­lése­k és az agitációs munka terén is. Ezek a szempontok azonban megkövetelik, hogy a faliújság a felvetett kérdéseken konkréten, helyhez és névhez kötötten, a marxizmus­­leninizmus tanainak­ szellemében vizsgálja. A csikszeredai magyarnyelvű vegyeslíceum­ béke-faliújságjának cikkeit tehát az elmondottak szellemében vizsgáljuk meg. Nézzük, meg elsősorban a X. a) osztály ,­Béke ifjúsága“ cm­ű faliújságait, amelyen Incze Mária konkrét cikke is helyet foglal. Ez az anyag konkrét voltánál f­ogva egyike a legjobb faliujság­­cikkeknek. Azonban csupán pozi­tiv oldalakra szorítkozik és igy egyoldalúivá válik. A dolgok általánosságban történő megemlíté­se káros. Ez legjobban a Bakó Erzsébet elvtársnő cikkéből világ­ult ki: „Tanulási szín­vonalunk emelkedett...“ (Hogyan, mivel, mikor — ezt azonban titkolja.) Továbbá így ír: „Egyik leg­nagyobb hibánkat a szünetben a bentmarad­ást, még most sem küszöböltük ki, pedig ez lett vol­na egyik legfőbb feladatunk . ..“ A hibát megemlíti helytelenül fel­nagyítva, egyik legfőbb hibának emnti. Nem hisszük, hogy nincs ennél még néhány nagyobb hiba a X. a) osztályban. Azonban, hogy miért nem sikerült kiküsz­öbölni a hibákat, s kik az okai en­nek és konkréten: mit kell tenni ezen a téren,­­ azt nem tudhat­juk meg a cikkből. A XI. osztály faliújságán Pajtán Lajos elvtárs így ír: „ . . . a XI. osztály tekintélyes része még „forrásmunkát** használ. Két­ségkívül itt­ a puskázásra gondol Paltá­n elvtárs. Mi is azokra gondolunk azonban mégsem tudjuk, hogy kikre gondoljunk, miért egyetlen nevet sem említ. Pedig, ha az osztály tekintélyes része még puskázik, akkor a dolog nagyon komoly és nem elég egyet­len cikk, hanem valóságos kampányt kell indítani a faliújság keretében a puskázás ellen. Használják fel a karikatúrák fegyve­rét, hogy ezt a tanulás jómenetele ellen dolgozó, elharapódzott betegséget, a puskázást kiirthassák és a puskázók holnap valóban békeharcosokká válhassanak. A felsorolt cikkeket igyekeztünk úgy válogatni, hogy a legti­pikusabb hibákat, illetve jó oldalaikat tükrözzék. Az említett fa­­liújságcikkeknek legfőbb hibája abban áll, hogy nagy általános­ságban tárgyalják a felvetődő k­érdéseket. Nem kötik nevekhez és nem vizsgálják a hibák eredetét s kiküszöbölésük módszerét. A szerkesztőbizottságok tagjai pedig a faliújság levelezőinek nem magyarázzák meg eléggé, (ezt bizonyítják a megírt cikkek), hogy milyen formában írják meg cikkeiket és azt a módszert, hogy a helyhez és emberhez kötött cikkek szolgálják legjobban a béke­harcot. A faliújság csak úgy fokozhatja békeharcos jellegét, ha konkrétan beszél a tanulásról, az agitációs munkáról, a gyűlé­sekről, a szervezeti életről , ds mindezekben elmélyítve tárgyalja a hibákat, az eredményeket. A jó tanulók adják át tanulási módszerüket a faliújság kere­tein belül a többieknek, mutassanak rá a puskázás károsságára és írják ki kíméletlenül azok nevét, akik még nem értették meg, hogy a békéért harcolni kell s hogy a békéért tanulással, jól megszer­vezett agitációs munkával, tevékeny szervezeti élettel, nem pedig puskázással, passziv, lusta’ magatartással lehet harcolni — és ko­moly de ugyanakkor építő bírálattal mutassanak kivezető utat is. Ha a jó tanulók kicserélik módszereiket, segítik a gyengébbeket, együtt tanulnak velük, akkor a puskázást is hamarabb fel lehet számolni, mert a hibába esők nem csak bírálatot, hanem konkrét segítséget is kapnak. December hónap első felében amikor a dolgozatírások megkez­dődtek, erről a kérdésről még elvétve sem volt tal állható egy-két vérszegény, általános cikk. Itt is különböző osztályok tapasztalat­­cseréjének megszervezésére lett volna szükség (természetesen a faliújság keretein belül is). Leplezzék le cikkeikben a háborús uszítók békénkre törő mester­kedéseit ébresszenek határtalan gyűlöletet a háború vámpírjai el­len, ugyanakkor beszéljenek a hazánk iránti szeretetről, amelyet érzü­n­k és amelyne­k a réginél s­okkal mélyebb és iga­zabb értel­met adott a Párt. Bizonyos, hogy ebben az évben a tavalyi tapasztalatok és hibák komoly tanulságokkal szolgálna­k minden osztály faliújság szer­kesztőbizottságának és fel­javít­j­ák úgy a cikkeik minőségét, mint az ellenőrzést. Fel­javít­ják azért, hogy a faliújság valóban béke­­harcra mozgósítson és új békeh­arcosokat neveljen. PÁSKÁNDI GÉZA UPÍAVUNKAS A Türkmén SZSZ Köztársaság (Számok és tények) A Türkmén Szocialista Szovjetköztársaság, a Szovjetunió legdélibb részén terül el. Iránnal és Afganisztánnal határos. A­ Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Türkménia nem volt egységes terület. Az ország egyik részét a hiivinszki kánok és a bucharai emi­­гек tárulták megszállva. A Káspi tenger óriási kiterjedésű környéke pedig közvetlenül Oroszor­szághoz tartozott. Gazdasága kezdetleges volt. A dolgozó népet a „bégek", a „begek“ és a tiszt­viselők egyarán kizsákmányolták. A nagy orosz nép és a Szovjetunió többi test­­vérnépének segítségével Türkmenisztán legyezte évszázados elmaradottságát és virágzó ipari és mezőgazdasági állammá vált. A türkmén nép művelődése is nagy léptekkel ha­lad előre. Régebben csak a­­ lakosság egy száza­léka tudott írni-olvasni. Ma már nincs analfabéta. Hat felső és 39 középiskola működik, amelyekben mintegy 10.000 fiu és leány tanul. Sok türkmén ifjú és leány Moszkvában, Leningrad!»« Bakuban és Tas­kentben tanul. A forradalom előtt Türkmenisztánnak nem volt ipara. A háziiparban­ a munkások szám­a nem múltt­ felül a 3000-et. A türkmén nép, a kommunista párt vezetésével felépítette iparát. A háború előtt ötéves tervek idején a köztársaság iparába több mint másfél milliárd rubelt fektettek be. Jelenleg 352 vállalat működik. Van kőolaj-, vegyi-, szövő-, selyem-, nyomda-, ép­íőanyag-, hús- és tejipara. Tűnik mén­iá­ban bányásszák a világ legjobb kénjét. A munkások szánya több tízezerre rúg. A földművelést majdnem teljesen gépesítették. A múlt évben a gyapotföldek 95,8 százalékát traktorok szántották fel, a gyapotot pedig gépek­kel szedték Jelenleg hosszú szálú gyapotot ter­mesztenek. Az állattenyésztés a legtöbb mezőgazdasági ág. Különösen jól fejlődik a karakul juhok tenyész­tése. A híres álal-tekinszki lovak kitartóak és gyorsjárásúak . A­ szovjet rendszer időszakában nagy fejlődésnek­­dult a selyemhernyótenyésztés is. E tekintetben Türkménia az egész Szovjetunióban első helyen áll. A mezőgazdaság többi ága, mint a gabonater­mesztés, kertészet, szőlőtermelés, szintén szépen fejlődik. A szovjet kormány a kolhozok megsegítésére gép- és traktorállomásokat állított fel. Sok ezer élmunkás kapott szovjet kitüntetést és 130 ko-I­ háztag a Szovjetunió H 'sc címét is megkapta. * A szovjet korm­ány Türkmeniában 1700 vízművet állított fel és az egész öntözési és csatornázási remtezert újraépítette. Jelenleg a Kommunista (b) Párt és a szovjet kormány határozata nyomán megkezdődik a 200 km hosszú türkmén főcsa­torna építése. A csatorna 1,3 millió hektár termő­földet fog öntözni és azonkívül a Karakum siva­­tagban 7 milió hektár legelőt lát el vízzel, új földeken gyapotot termesztenek majd. * A fiatal türkmén művelődés is szépen virágzik, 1940-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Türk­­■TíétVába­ n fiókintézetet nyitott, amely igazi tudo­mányos központtá vált. Türkménia tudósai a türkmén főcsatorna építésében tevékeny részt vesznek.* A türkmén dolgozók rendelkezésére 6511 orvos és más egészségügyi szerv, 1735 gyógyintézet ál. Van több kiváló gyógyfürdő és üdülőhely is. Itt munkások p­hetlnek és orvosi kezelésben ré­­szesü­lnek.* A szín- és filmművészet szintén csak­ a szov­jet korszakban született meg. Ma már szép ered­ményt mutat fel. ., „Távoli menyasszony“ című film Sztálin-díjat nyert és külföldre is eljutott. Január hetedikén országszerte a „Falvak Kupája“ összetett Falvak Kupáját­s az If­júmunkás Szövetség Központi Vezetősége kez­deményezte. A Testnevelési és Sportbizottság, a Mezőgazda­­sági Bérmunkások Szakszerve­zetének Szövetségével ,vala­mint a kultúrintézményekkel karöltve elhatározta, hogy ki­írja a kupát. Ez a verseny a dolgozó parasztifjak hatalmas tömege számára lehetőséget teremt a­rra, hogy bekapcsolód­hassanak a GMA sportmozga­lomba. Ezt a mozgalmat, a­­mely hazánk egyre fejlődő sport életében oly nagy szerepet ját­szik, 1951-ben falun is beveze­tik. A ,Falvak Kupája“ ver­seny keretében január 7-én a sí- és sakkbajnokságok már megkezdődtek. A verseny szabályzata biz­tosítja a verseny zavartalan le­folyását. A vers­enyen részt­vehetnek a dolgozó parasztok gyermekei, akik betöltötték 14. életévüket- nem vehetnek részt a kulákok­ és népi de­mokratikus rendszerünk többi ellenségeinek gyermekei. Ha netalán sikerülne ilyen elem­nek a versenyzők közé befu­rakodnia, azokat a tömegek előtt IMSZ tagjaink leplezzék le és távolítsák el.. síverseny férfi részvevői 5 km-es, a nő versenyzők pedig 2 kilométeres vál­tozatos útszakaszon (lejtők és emelkedők) küzdenek meg az elsőségért. A falusi bajnokság január 7. és 21. között zajlik le. A rajonbajnokságokat ja­nuár 28. és február 4. között a tartományi bajnokságokat pedig február 11. és 18. között bonyolítják le. Az országos döntő Sztálinváros-Pojánán f­ebruár 25-én kerül lebongtolíí­tásra, elsői időben a kerületi Sí­­ba­jnokságga­l. Azok az­­itffpik, a­­kik a GMA sípróbájának meg­­felelő időt értek el, bizonyít­ványt kapnak, amellyel igazol­ják, hogy letették a GMA sí­­próbákat. sakkbajnokság egy éőben kezdődik a sibajn­okság­­gal. Falu­anként legkeve­sebb 6, legtöbb 11 tagból álló csoportokat alakítanak és a cég part tagjai ,egymás között egy-egy játszmát játszanak. (január 7.—február 4.). A verseny első helyezettje to­vább megy a körzeti verseny­re. (több falu alkot egy kör a megkezdődött sportverseny­ zettet). A fiúk és lányok külön versenyeznek. Abban az eset­ben, ha a faluban tizenegynél több versenyző akad, akkor több csoportot létesítenek. Ezeknek tagjai egymás között játszanak egy-egy játszmát, majd a győztesek kerülnek össze. Csak egy,egy versenyző (egy fiú, egy lány) megy to­vább a körzeti versenyre (feb­ruár 4—18). A körzeti ver­seny után a raj­onba­jnokság következik (február 24—25). Ezt követi a tartományi ver­­seny (március 10, 11, 12). Bár­milyen versenyen, ha netalán két if­jú egyenlő ponteredmény­nyel végez, akkor az is jobbat jogosítják fel a további ver­­senyzésre. Éppen ezért minden versenyző vigyen magával sze­­mély­azonossági bizonyítványt amellyel életkorát igazolhat­ja. verseny minden alapszer­­­vezet­et­tés pótmunkája fokozására ösztönöz. Alapszer­vezeteink vezetőinek és az IMSZ minden tagjának az a feladata, hogy a verseny sike­re érdekében az ifjak mozgó­sításával kapcsolatban, minden tőlük telhetőt tegyenek meg . Lúgos dolgozói új tornatermet kaptak A közelmú­tban Lúgos város dolgozói új torna­termet ka­pta­k. A terem al­­ka­lm­as röp- és kosárlabda edzésekre is. A „Spartak“, a „Loko­motiva“, az „Építő“ és a többi lúgosi sportkol­­lektiva tagjai ezután télen is gyakorolhatják a röp- és kosárlabda játékot, valamint a tornát. Ugyancsak azóta épült Lugoson az ország egyik legszebb, korszerű uszodája, amióta a dolgozó nép vette kezébe sorsa irányítását. A medence 1,80­ 3 méter mély. Fedett lelátója két­százötven férőhelyes. Csak a tornaterem építé­se több mint tízmilló lejbe került. Az a tény, hogy népi demokratikus rend­szerünk ilyen hatalmas ösz­­szeget költ sportépí­tkezések­re, azt bizonyítja, hogy Pár­tunk nagy jelentőséget tul­aj­donít a tömegsportnak.

Next