Ifjúmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-01 / 1. szám

HARCI PROGRAM I­JESZTENDŐ kezdetén vagyunk. Fülünkben zsongja­nak még az óévet búcsúztató és az újévet köszöntő poharak csendü­lése, a jókívánságok. De nem mélá­zunk az idő futásán, munkához látunk. Tennivalónk bőven akad. A lelkesedés, amellyel dolgozó népünk és ifjúsá­gunk a Román Munkáspárt Központi Vezetősége no­vember 26—28-i plenáris ülésének dokumentumait, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvt­árs beszámolóját fogadta, arról tanúskodik, hogy minden becsületes dolgozó ember munka- és harci­ pro­gramjának tekinti az új pártdokumentumokat. Harci program, drága hazánk felvirágoztatására. Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Vezetőségének VI-ik ple­náris ülése megvitatta Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1958 november 26—28-i ple­náris ülésén tartott beszámolóját és megszabta azokat az intéz­kedéseket, amelyeket az IMSZ szerveknek és szervezeteknek foganatosítaniuk kell, hogy az ifjúságot még tevékenyebben mozgósíthassák az 1959-es évi állami terv előirányzatainak teljesítésére. Ennek érdekében az IMSZ KV intézkedési tervet fogadott el. Az IMSZ KV plenáris ülése elismeréssel emlékezett meg az értékes segítségről, amelyet az IMSZ által mozgósított fiatalok a párt vezetésével a szocializmus építésében elértek. Az ifjúság tömegeinek mozgósítása a szocialista munkaversenybe, az ifjú­sági termelőbrigádok, az IMSZ ellenőrző őrsök az ifjúság kez­deményezéseinek széleskörű kiterjesztése, az állandó szakmai továbbképzés, ezek a legfontosabb eszközök, amelyekkel az IMSZ alapszervezetek hozzájárulnak a terv teljesítéséhez min­den vállalatban. A gyakorlat bebizonyította, hogy az ifjúsági termelőbrigádok többsége rendszeresen túlszárnyalja tervelő­irányzatait. * A brailai Progresul üzemek, és a resicai üzemek ifjainak takarékossági mozgalma, a bukaresti Tudor Vladimirescu gyár fiataljainak és a marosvásárhelyi Encsel Mór üzem ifjúmunká­sainak kezdeményezése elterjedt az üzemek százaiban és hosszá­­járull a termelés növekedéséhez, az önköltség csökkenéséhez, a belső tartalékok hasznosításához, a gépek jobb kihasználásához és az anyagtakarékossághoz. Ezekkel a mozgalmakkal dolgozó ifjúságunk a múlt évben több mint 77 millió lejt takarított meg. Az IMSZ által mozgósított fiatalság derekasan kiveszi részét az önkéntes munkából, ifjak tízezrei dolgoznak nagy lelkese­déssel a különböző helyi és nemzeti jellegű munkatelepeken.­ Ifjú kommunistákhoz méltó lendülettel munkálkodtak. A szocialista építés minden területén jelen van ifjúságunk. A hazafias munka IMSZ brigádjainak létesítése az Ifjúmunkás Szövetségnek egyik legjelentősebb kezdeményezése volt az utóbbi időben. A novem­ber 7 tiszteletére megalakított első brigádok példája újabbak alakítására ösztönözte ifjúságunkat és ma már széles tömeg­­mozgalommá vált : eddig 2300 brigádban közel 80.000 ifjú dolgozik. Pártunknak a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a terméshozam és az állatállomány növelésében elért sikereihez az Ifjúmunkás Szövetség is hozzájárul. A mezőgazdaság szo­cialista szektorának gazdasági, szervezeti megerősödéséért igen sokat tett a több mint 1600 ifjúsági brigád a gép- és traktor­­állomásokon és az állami gazdaságokban, valamint az 1458 ifjúsági csoport és az IMSZ ellenőrző őrsök az állami és kol­lektív gazdaságokban. Az ifjúság önkéntes munkával művelhe­­tővé tett 10.878 hektár földet, 33.381 hektárt pedig árvízmente­sített.­Erdősítéssel, legelő gondozással és takarmány­sílózással 30 millió lejt takarított meg. Az IMSZ KV plenáris ülésen elfogadott intézkedési terv megszabja azokat a feladatokat, amelyek az 1959-es állami terv megvalósításában ifjúságunkra várnak : a terv előirányzatainak teljesítése és túlszárnyalása, a fiatalsága növekvő lelkesedésének, képességeinek értékesítése a szocializmus építésének nagyszerű művében. A plenáris ülés rámutatott arra, hogy az új esztendőben az IMSZ szervezeteknek fokozott mértékben kell foglalkozniuk az iparban dolgozó fiatalokkal. Egyes vállalatokban az IMSZ szervezetek nem használják ki kellőképpen a fiatalság lelkesedését és alkotó kedvét. Nem szerveznek akciókat a termelés és a munkatermelékenység nö­velésé­re, az önköltség csökkentésére. Vannak olyan üzemek, ahol egyes fiatalok nem gondozzák gépeiket és a szerszámaikat, igazolatlanul hiányoznak a munkából és az IMSZ alapszervezet elnézi az ilyen súlyos hibákat. Egyes IMSZ szervek és szerve­ (Folytatás a 2. o­d­alon) . Szilveszter éjszaka Nagyváradon... A díszes, fényárban úszó te­remben. Nagyvárad­­ legszebb éttermében, a Transilvániában, ahol a tartományi IMSZ bizott­ság az ifjúsági Szilvesztert ren­dezte, tizenegy órára már tető­pontjára hágott a hangulat. Csengtek a poharak, búcsúztat­ták az óesztendőt, lelkesen kö­szöntették az áfát, pedig ez még el sem érkezett. S az üresztendőt megtestesítő, pufók arcú kis rajzolt imposz­­tor bizonyára megértette, hogy a pohárcsengés mögött mi rej­lik, mert huncutul mosolygott a vidáman m­ulató négyszáz fia­ , falra. Megérthette, hogy azt is várják, remélik tőle, hogy öt­venkilencben nem csak másfél­-­ szeres, de egyenesen kétszeresen teljesített normát írjanak a Solidaritatea-beli Gecse brigád tagjainak. Hírnevet a Bernáth Andor üzem Kaizer brigádjá­nak, még több megtakarítási e­­redményt a Dobrogeanu G­he­rea cipőgyár ifjúmunkásainak és ki tiatta még felsorolni, sí­gy mi mindent kívántak az ünneplők egymásnak és maguknak az új esztendőre S amikor a percnyi sötétséggel valóban, beköszön­tött az 1959-es'' év, ezt kívánta a tartományi IMSZ bizottság első titkára, Fodor­­Sándor elvtárs is az ünneplő ifjúmun­­kásoknak. Folyt a mulatság, zengett a terem a vidám kacagástól. Az élő malacot a 89-es szám nyerte — jelentették be. A tom­bola-főnyeremény boldog tu­lajdonosa Tugulea, a fiatal szí­nész. Ez már hajnali négy óra­kor történt, mikor vége felé járt a műsor, amellyel majd egész éjszaka szórakoztatták, az Álla­mi Színház román és magyar tagozatának színészei és üzemi műkedvelők az egybegyűlteket. Jócskán derengett, mikor úgy hét óra felé felszedelőzködtek az utolsó mulatók is, s egy vidá­man eltöltött éjszaka emlékével a szívükben, hazaindultak az ifjúsági Szilveszter résztvevői. M. E. . las.odf* Világ proletárjai egyesüljetek ! ^AZ IMSZ központi veztőségéne­k hetilapja IV. sorozat, III. évf. 1. (95) szám Alapítási év: 1922 – 1959. január 3. — Ara 39 báni Szovjet holdrakétát lőttek ki január 2-án A kozmikus rakéta előzetes számítás szerint január 4-én reggel 7 óra tájt érkezik a Hold körzetébe MOSZKVA (Agerpres) A TASZSZ közli: Január 2-án a Szovjetunióból kozmikus rakétát lőttek ki a Hold irányába. A több­lépcsős rakéta a megállapított program szerint rátért a Hold felé irányuló röppályá­­jára. Folytatva útját a rakéta áthaladt a Szov­jetunió keleti határán, majd elhaladt Hawai szigete fölött és gyors ütemben eltávolodva a Földtől, folytatja útját a Csendes-óceán fölött. Moszkvai időszámítás szerint január 3-án 3 óra 10 perckor, a Hold felé haladó rakéta elszáll Szumátra déli vidéke fölött, még­pe­dig csaknem­­­0.000 kilométer távolságban a Földtől. A közvetlen megfigyelések alap­ján precizírozott előzetes számítások szerint 1959 január 4-én reggel 7 óra tájban a koz­mikus rakéta megérkezik a Hold körzetébe. A kozmikus rakéta utolsó lépcsője — a­­mely fűtőanyag nélkül 1472 kilogrammot nyom — egy különleges konténerrel van el­látva, belsejében a tudományo­s megfigyelé­sek céljait szolgáló felszerelésekkel. A holdrakétát megteremtő szovjet tudo­mányos és műszaki dolgozók az SZKP XXI. kongresszusának ajánlják alkotásukat. Tudósítók a Nagy Nemzetgyűlésből AZ 1958-AS A Nagy Nemzetgyűlés képvi­selőinek az 1958-as év vé­ge is munkával telt el. Három napig elésezett a Nagy Nemzetgyűlés, három napon ke­resztül vitatták meg az állam­férfiak gondosságával. Körülte­kintésével a jövő évi költség­­vetés nagy, országos jelentősé­gű problémáját. Az ülésszakok idején érdekes hangulat tölti meg a Dealul Mit­­ropoliei-on magasodó történelmi palota termeit, folyosóit. A más­kor csendes előcsarnokok szé­les, körbefutó folyosók megtelnek élettel, mozgással, színekkel. Jó­val a kezdet előtt megérkeznek a képviselők és jó érzés látni, hogy milyen szeretettel, melegséggel köszöntik egymást, szorítják meg egymás kezét. Csak igaz báró­tól­, egy célért küzdő elvtársak tudnak ilyen maradéktalanul ö­­rülni a találkozásoknak. .. . Aztán felberreg a parla­­me­­ti csengő hangja, megszólal a megafon és megtelnek a pad­soroké .Négyszáznál több képvi­selő,­­az egész ország foglal he­lyet ilyenkor a kupolás teremben. A napirend legérdekesebb pont­ja a múlt évi költségvetés telje­sítésének megvitatása és az 1959. évi állami költségvetés megsza­vazása volt. Miről beszél Aurel Vijoli­ pénz­ügyminiszter jelentése ? Arról,­­­ogy az 1959-es esztendő pénzügyi előirányzata továbbra is a békés építés, nagyméretű ÉV UTOLSÓ országfejlesztés céljait szolgálja. „A Román Népköztársaság 1959. évi állami költségvetése népünk békés alkotómunkájának költség­­vetése —­ hangsúlyozta a pénz­ügyminiszter —, amely a nép­gazdaság továbbfejlesztésére és ■a dolgozók életszínvonalának emelésére irány­ul I­gen, ez a legjellemzőbb az új számvetésben. Mit­ jelent ez? Azt, hogy a beruházások to­vábbra is az ipar és elsősorban a nehézipar felé áramlanak, de nem feledkezünk meg a lakás­­építkezésekről és a közszükség­leti cikkeket gyártó iparágakról sem ; azt jelenti, hogy minden erőnkkel tovább támogatjuk a mezőgazdaság színvonalának fej­lődését, a falusiak munkájának és életének jobbá tételét ■, azt je­lenti, hogy társadalmi és kultu­rális célokra költjük az állam bevételeinek nagy részét azért, hogy a kultúra fényei még erő­sebben világítsanak és a dolgo­zó nép élete még könnyebbé váljon. És a költségvetésben benne van városaink és falvaink fej­lődése,, szépítése, kibővítése. Ben­ne van a tartományok — köztük a Magyar Autonóm Tartomány — tová­b­b­i nagyméretű iparosítá­sa. A költségvetés mindenben tükrözi a Román Munkáspárt KV plenáris ülésének előirány­zatát s a számok mögött nem volt nehéz meglelni az új esz­tendő új vívmányainak fényeit. ÜLÉSSZAKA Egymásután léptek a Nagy Nemzetgyűlés dobogójára a különböző vidékek képvise­lői, hogy kifejezzék vélemé­nyüket a pénzügyi mérleggel kapcsolatban. De a képviselők — öregek, fiatalok — nem szűkítet­ték le hozzászólásaikat egyszerű pénzügyi problémává. Megragad­ták az alkalmat, hogy elmondják­­munkahelyük, vidékük gazdasági problémáit és, hogy a bírálat és önbírálat szellemében szóváhe­gyenél­ egyes hiányosságokat. A képviselők felszólalását ez az őszinte, segítő szándé­­kú kritikai és önkritikai szellem jellemezte.­­ Ez az egészséges szellem tük­rözte teljes nagyságában a kép­viselők felelősségtudatát, azt, hogy államférfi­ gonddal mérle­gelik az országos jelentőségű problémákat. Simon Julianna, a Magyar Autonóm Tartomány e­­gyik képv­iselője,­ magyarul szó­­l­lalt fel — abban a teremben, ahol a múltban nem volt szabad magyar szót kiejteni — és a szé­kely paraszt színes beszédével, gyönyörű­­ hasonlataival, éles gondolkozásával mondott véle­ményt nemcsak saját gazdaságá­ról, hanem országos jelentőségű problémákról. I­fjúságunk nevében Virgil Trofin elvtárs, az IMSZ KV első titkára szólalt fel. Be­­­szédében hangsúlyozta azt, hogy hazánk ifjúsága lelkesedéssel, odaadással válaszolt a párt és a kormány gondoskodására , az IMSZ felhívására lelkesen dol­gozott a különböző építőtelepe­­ken. Önkéntes munkáva­ hatal­mas összegeket takarított meg nemzetgazdaságunknak. Ezután az ifjúságnak arról a szilárd elhatározásáról beszélt, hogy odaadóan kiveszi részét azok­nak a célki­tűzéseknek a valóra váltásából, amelyeket Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs az RMP KV legutóbbi plenáris ülésén ismertetet. Amikor hétfőn az esti órákban berekesztették a Nagy Nemzet­gyűlés ülésszakát, nemcsak a képviselők, hanem a zsúfolt kar­zatok dolgozói is azzal a tudat­tal hagyták­ el a parlamentet, hogy az esztendő utolsó ülés­szaka gazdag volt, eredményes, méltó ahhoz a testülethez, am­ely a dolgozó szép akaratát fejezi k­i. щжa Ifjúsági karnevál a fővárosi Köztársaság-palotában

Next

/
Thumbnails
Contents