Ifjúmunkás, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-07 / 1. szám

Propqqondisick rovota tapasztalatok Az első Évek tapasztalata tanított meg arra, hogy milyen sok függ az első leckék és szemináriumok sikerétől Ezért ezeket különös­képpen megkülönböztetett figye­lemmel készítem elő. Az IMSZ Szervezeti Szabályzatát tanul­mányozó körben az eddig megtartott három lecke és két szeminárium ismételten igazol­ta: nem kár a veszett fáradság, ha a propagandista kissé többet tesz, mint a puszta előadás megtartása. Október végén, mielőtt meg­tartottam volna az első elő­adást, már igyekeztem közelebb­ről megismerni a hozzám be­osztott hallgatókat. Azért tar­tottam ezt szükségesnek, mert tudtam, hogy ezek a 16—1S éves fiatalok még semmilyen szervezett politikai oktatásban nem vettek részt, ezért úgy kel­lett az előadást összeállítanom, hogy az vonzóvá tegye előttük a tanulást,­­elkeltse érdeklődé­süket, elég érthető legyen a hét elemit végzettek és ugyanakkor elég színvonalas az érettségi­zettek számára is. Azt is tekin­tetbe vettem, hogy a tizenöt i­fjú között vannak szervezeten kí­vüliek is, ezekkel nem csupán a tanulást, de magát az IMSZ- et kell megszerettetnem, méltó­vá kell neveljem őket arra, hogy felvételüket kérhessék a szerve­zetbe. Az első előadás előtt felhív­tam a hal­lgatók figyelmét arra, hogy jegyzetet kell készíteniük, ennek ellenére akadt aki füzet nélkül jött. Először csak figyel­meztettem a köte­lessé­gmala­sz­tók­at, másodszor arra kértem tanácsot — fülük hallatára —, milyen karikatúrát készíttessünk az ilyen hanyagokról. (Nálunk a faliújság szatíra rovata ta­valy is hathatósan hozzájárult a politikai oktatás sikeréhez). Mondanom sem kell, hogy nem került sor a kispellengérezésre, a fiatalok másnap maguk jelent­keztek a füzettel. Munkámban jó segítséget nyújt a tanulási grafikon, a­­melyre minden szeminárium után feljegyzem kinek-kinek a feleletét, előrehaladását. Előbb a dicsőségi vágy sarkallta az ifjakat, hogy ők vezessenek ezen a „ranglistán“, de hovato­vább mind több ifjúnál rá fő­zött át érdeklődéssé a korábbi dicsvágy. Hozzájárult ehhez az is, hogy az esti tanfolyamot ta­nulmányozó if­jakkal (ennek a körnek is propagandistája va­gyok! üzemlátogatást szervez­tem a "Drum Nou" csipkegyár­­ba, s erre őket is elvittem Itt a termelés menete mellett meg­­ismerkedtek a csipkegyári fia­talok szervezeti életével, tanu­lásával. Elmondottam hallgató­imnak még az év elején, hogy mik a terveim: az előadásokon kívül moziba, kirándulásra, ta­pasztalatcserékre is eljárunk együtt, énekeket tanulunk, kö­zülük kettőt most, a legköze­lebbi szemináriumon. Ezek a tényezők sokat segí­tenek a kör felelősének abban, hogy ne kelljen a részvétel mi­att minden esetben még külön meggyőző munkát végeznie, elég ha az illető dátum előtt két nappal leértesíti az ifjakat. Erre vall az is, hogy míg első ízben, 3—4, utóbb már csak egy, illetve egyetlen ifjú sem hiányzott. Büszke vagyok arra, hogy hallgatóim között van Bakk Katalin, Ardelean Ibolya, Gá­bor Ilona, Sándor Erzsébet, akik élmunkás szintet tartanak a­­címelésben s a tanulásban te elöljárnak. S kétszeresen büsz­ke vagyok Jakab Irénre és Atyai Ibolyára, akik még nem tagjai ugyan az IMSZ-nek, de mun­kájuk mellett tanulmányi ered­ményükkel igazolják, hogy már méltók reá. Ezt tartom az első szemináriumok legnagyobb ered­ményének. Hegedűs Imre, a nagyváradi „Avíntus" pap­rikagyár propagandistája A kolozsvári Gh. Bantui középiskola diákjai saját készítményű madáretetőket erősítenek a fákra A­z ifjúsági brigádok, ame­lyeket azért hoztak létre, hogy jobban megszervez­zék a fiatalok termelési munká­ját, teljes mértékben bebizonyí­tották hatékonyságukat. Segítik, az IMSZ alapszervezetek veze­tőit, hogy eredményesebben moz­gósíthassák az ifjakat a munka­termelékenység növelésére és új termékek önköltségének csökken­tésére. A brigád tagjai szoros egység­ben dolgoznak, kölcsönösen segí­tik és ösztönzik egymást a mes­terség minél alaposabb elsajátí­tására, alkalmazzák a meghala­­dottabb termelési módszereket. Mindezek eredményeképpen nem­esek teljesítik, hanem túl is ha­ladják tervfeladataikat, jelentési megtakarításokat érnek el, a ter­mékek önköltségét pedig állan­­dóan csökkentik. A brigádok így az ifjúság ne­velésének iskoláivá válnak, ahol a közösségi szellem, a munka­ iránti szocialista magatartás és a közvagyon iránti felelősség, gondoskodás jut kifejezésre. Az ifjúsági termelési brigád tevékenységében rendkívüli je­lentőségű a munkaprogram, amely­ben a fiatalok feltüntetik a megoldásra váró legfontosabb­ feladatokat, s amely aztán hoz­zásegíti a brigádfelelőst ahhoz, hogy a feladatokat arányosam ossza fel a tagok között és huza­mosabb időn át figyelemmel kís­­érthesse azok teljesítését. Hogyan állítják össze a mun­kaprogramot ? Tévednek az olyan IMSZ bizottságok, vagy bürök, ame­lyek munkatervet kérnek a termelési brigádoktól. Mun­katervet csak az IMSZ alap­szervezet vezetőségének kell ösz­­szeállítania, mivel ők felelnek­ az ifjúság egész tevékenységéért­ az illető alapszervezetben. Az ifjúsági termelési brigádok tevé­kenységü­ket munkaprogram alap­ján fejtik ki. A program a mun­­­kahely sajátosságaitól és a tagok szakmai felkészültségétől függően, brigádonként változik. Rendsze­rint havonként állítják össze. Minden hónap végén, miután a­ vállalat vezetősége felbontotta a termelési tervet részlegekre, osz­tályokra, műhelyekre, váltásokra­ stb., a brigád felelőse egy tech­nikussal, mesterrel vagy mérnök­kel megállapítja a brigádra há­ruló új feladatokat. A program, megszabásánál alapul veszik te­hát az illető munkahely terme­­lési tervét, az IMSZ alapszervezet felajánlásait, valamint a szocia­lista versenyben álló fiatalok­ vállalásait. Hogy a program minél átte­­kinthetőbb legyen és ösztönző, lóg hasson minden brigádtag szá­mára, legjobb, ha a feladatokat­ minél konkrétebben jelölik meg, százalékban vagy darabban, az munka termelékenységére és a­ selejt csökkentésére vonatkozó muta­tószámokat pedig lejben, kilogrammban, tonnában állapít­ják meg. A termelési feladatok mellett a munkaprogram előirányozhat néhány konkrét, a tagok szakmai színvonalának emelésére, a gé­pek gondosabb karbantartására vagy a termékek minőségének­ javítására vonatkozó intézkedést is. Feltüntethetnek az újítómoz­­galom elterjesztéséhez kapcsoló­dó, valamint egyéb sajátos, a ter­melésre vonatkozó teendőt, ame­lyet ebben az időszakban akar­nak megvalósítani. Az IMSZ alapszervezetek veze­tőségeinek határozottan vissza­ kell utasítaniuk a nem konkrét, formális programokat, amelyek­­ben pl. ilyen feladatok szerepel­nek: „Teljesítjük és túlhaladjuk a termelési feladatokat“, „Har­colunk a selejtcsökkentésért*4 stb. Az ilyen vállalások lényegé­ben nem mondanak semmit, üre­­sek és akadályozzák, hogy a bri­gád világosan lássa feladatait, felmérhesse erejét, képességeik és tudatosan javíthassa munka­módszereit még nagyobb ered­mények elérése érdekében. Vi­gyázni kell arra, hogy a brigá­dok sose vállaljanak kevesebbek az elmúlt hónapokban elért leg-­­magasabb eredményeiknél. A brigád programjában csakis a közvetlenül a termeléshez kap­csolódó feladatokat kell előirá­nyozni. A szervezeti munka egyé­bb teendői, mint például a politikai kör, közös film- vagy színházlátogatás, a művelődési munkában való részvétel stb. az IMSZ alapszervezet vezetőségé­nek a tervébe kerül be. Termé­szetes, hogy a vezetőség az ilyen szervezeti feladatoknál a brigá­dok jól összeforrt közösségére is támaszkodik, bevonja őket a kü­­lönböző akciókba, de mindez nem a brigád, hanem az IMSil alapszervezet hatáskörébe tarto­zik. A munkaprogramot rendszerint a brigád falitábláján függesztik ki. Ajánlatos, ha a brigádvezető a program mellett vezet egy fel­adatfüzetet is, ahova a program­ban megállapított teendőkből eredő részletkérdéseket jegyzi be, mint pl. a szakmai könyvek ol­vasása, a brigádülés időpontja, stb. A fent elmondottak nem me­rítik ki teljes mértékben a ter­melési brigád munkaprogramjá­val kapcsolatos kérdéseket. Még­ számos tanácsot lehetne elmon­dani. A lényeges azonban első­sorban az, hogy az IMSZ alap­szervezetek bürei és bizottságai rendszeresen törődjenek, hogy a­ brigádok idejében, minden hó­napban alapos, konkrét, mozgó-­ siló hatású munkaprogramokat állítsanak össze és ennek alapján dolgozzanak, így lehetővé válik, hogy minden egyes brigád hiva­tásának megfelelően eredményes, példamutató munkát végezzen. — Honnan tudnánk szerezni függönynekvalót? .. Javaslat — kérjenek a szom­szédos — cigarettagyárból. (A város 2000 ifjúmunkása közül a múlt évben csak né­gyen (!) szerezték meg a brigá- i­dős jelvényt) — Bátorság, már van négy pél­damutató (A lányok közü­l sokan tűsarkú cipőben, ünneplőben mennek ön­kéntes munkára) Az ifjúsági termelési brigádok munkaprogramja — Hadd csak Manci, mezítláb kényelmesebb. Neagu Rădu­lescu rajzai sspummmmmm (Az első évharmadban több diák kapott 5—6-os, illetve elég­telen osztályzatot a város középiskoláiban, mint az elmúlt is­kolai év végén. Az 1. számú középiskola VIII.C osztályában pél­dául a tanulók 33 százaléka bukott.) (A Dózsa György textilgyár­­ban hónapok óta nem találnak lehetőséget arra, hogy a klubot függönnyel és szőnyeggel felsze­reljék) — Haladunk ... (A városi IMSZ bizottság választási konferenciáján Vusa Pál a „Mi könyvesboltunk“ IMSZ alapszervezetének titkára zsebkését verte a fehérre lakkozott ajtóba — fogasnak) Otthon is megpróbálhatod — a szekrényajtón

Next

/
Thumbnails
Contents