Ifjúmunkás, 1963 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-04 / 1. szám

Ünnepi É Ж Nagy Nemzetgyűlés az év végén m­nti teaülést tartott. Ünnepélyessé tette munkál­a­tait az a tény, hogy népköztársaságunk 15. évfordulójának küszöbén tartotta meg ne­gyedik rendes ülésszakát. A képviselők meg­vitatták és jóváhagyták az 1963. évi állami költségvetést. Megszavazták továbbá az Er­dészeti Törvénykönyvet. Az ülésszak napi­rendjén szerepelt még a Román Népköztár­saság Legfelsőbb Törvényszéke elnökének és tagjainak megválasztása, a Román Népköz­­társaság főügyészének kinevezése. Törvény­­tervezet a Román Népköztársaság Államtaná­csa által 1961. december 29. és 1962. december 27. között kiadott törvényerejű rendeletek ratifikálására. A szesszió a Román Népköztár­saság kikiáltásának 15. évfordulója tisztele­tére tartott ünnepi üléssel zárult. A díszgyűlés lelkes, ünnepi légkörben, az RNK Palotájának termében zajlott le. Az ünnepi ülésen Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, az RNK Államtanácsá­nak elnöke mondott beszédet. Szavait a je­lenlevők megkülönböztetett figyelemmel hall­gatták, több ízben hosszasan, lelkesen meg­tapsolták. A népköztársaságunk kikiáltásá­nak 15. évfordulójáról szóló beszéd méltatta hazánk történetének nagyszerű eseményét, hangsúlyozva: „A köztársaság 15. évforduló­ját megelégedéssel köszöntik a dolgozók tö­megei, mert reményeik beteljesültek, mert gazdag eredmények tetőzik be az évek során vívott hősi harcukat és kitartó, odaadó erő­feszítéseiket. A Román Népköztársaság kikiáltása utat nyitott hazánk előtt a legmélyebbre ható, megújhodást hozó változások felé. Ennek a történelmi időszaknak a legnagyszerűbb vív­mánya a szocializmus teljes győzelme váro­son és falun. Egyszer s mindenkorra felszá­moltuk az ember ember általi kizsákmányo­lását és elnyomását.“ A előadói beszéd kidomborította: „A dol­gozók tudatában vannak: az ezekben az években elért nagyszerű eredmények a Ro­mán Munkáspárt bölcs politikájának tulaj­doníthatók, azon párt bölcs politikájának, amely híven követi a marxizmus-leninizmus tanítását. Egész népünk bizalommal követi a pártot, határozottan váltja valóra a gyakor­latban helyesnek bizonyult politikáját. A köztársaság 16. évébe lépve, népünk bi­zakodással tekint a jövőbe, minden erejét mozgósítja a párt által kijelölt nagyszerű cél­kitűzés valóra váltására , a szocialista épí­tés kiteljesítésére, a kommunizmus építésére való fokozatos áttérés feltételeinek megte­remtésére !“ A beszéd kitért a monarchiát, a burzsoá­­földesúri rendszert jellemző állapotokra, amikor a munkásokat könyörtelenül kizsák­mányolták, vadállati terrorral sújtották ; a parasztokat a földesurak, a kulákok, az uzsorások fosztogatták ; az írástudóknak megalázás, nyomor jutott osztályrészül. Kul­turális elmaradottság jellemezte a „modern", „alkotmányos“ államnak — a tőkés földes­úri monarchia államának valóságát. Örökre és visszaállíthatatlanul letűnt ez a korszak ! Valóra váltak azok az eszmények, amelyekért a román nép legjobb fiai küzdöt­tek és ontották vérüket: a haza szabadsága és függetlensége s a dolgozók joga ahhoz, hogy saját sorsuk urává legyenek. Az elmúlt tizenöt év alatt Románia lendü­letesen fejlődő, egységes szocialista gazdaság­gal rendelkező országgá változott. Népgazda­ságunk minden téren rohamosan fejlődik, dolgozó népünk életszínvonala szüntelenül emelkedik. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszédé­ben megemlítette: „A városi és falusi dol­gozók jelenleg az 1963. évi állami terv célki­tűzéseinek valóra váltására összpontosítják erőfeszítéseiket. Az 1963. évi állami terv, a hatéves terv negyedik évének terve, amely az általános irányvétel, az előirányzott üte­mek és alapvető arányok tekintetében a III. kongresszus Irányelveire épül.“ Az ország különböző részeiből tudósítások érkeznek , népünk lelkesedéssel látott mun­kához. Az idősebbek mellett a városi és fa­lusi fiatalok, munkások, traktorosok, kol­lektivisták, állami gazdaságok dolgozói, értel­miségiek is odaadóan kiveszik részüket a feladatok teljesítéséből. A kézdivásárhelyi Mezőgazdasági Iskola II. A osztályának osztály­naplója van előt­tem. Az osztály ta­nulmányi előmene­telét nézegetem. Egy többé-kevésbé sike­resen lezárt évhar­­mad jegyeit. A jó je­gyek előtt egy-egy szorgalmas tanuló neve áll, olyan tanu­lóé, aki egész év­harmad alatt óráról órára való pontos ké­szüléssel vívta ki az elsőséget. Az osztály két leg­jobb tanulója, Vaszi József és Gál László jó barátok. Mindket­tőjüket a rendszeres tanulás, fegyelmezett magatartás jellemzi. Vaszi József az első évharmadban hu­szonkét 10-esre, egy 8- asra és egy 9-esre felelt. Gál Laci sem áll sokkal mögötte, húsz 10-est és egy pár 9- est meg 8-ast felelt az első évharmad­ban. Az órák alatt figyelnek és jegyze­telnek. Az órára való készülésnél sem szo­rítkoznak csupán a leadott anyagra, ha­nem az iskola jól fel­szerelt könyvtárában található szakköny­veket is olvasgatják. Olvasólapjukon több növénytermesztési, ál­lattenyésztési, gyü­mölcstermesztési és más szakkönyv sze­repel. Az elolvasott könyveket megvitat­ják. A két jó barát azon­ban nemcsak egymás­nak, hanem osztály­társainak is segít. Laci például Bordos Istvánnak. Szabad délutánjai egy részét M Önzetlen segítőtársak tanulótársai segítésé­re fordítja. Együtt ismerkednek a tudo­mányok világával, az élenjáró mezőgazda­­sági módszerekkel. Gyengébb társaik segítésére ezenkívül más módszereket is alkalmaznak. Nem­rég például a II. év­folyam IMSZ-alap­szervezetének gyűlé­sén a dolgozatírások­ra való készülés című téma szerepelt, ahol a két fiú részletesen ismertette tanulási módszerét. Kakas Zoltán levelező Щumiwtás -------------------------------------------------—0*0--------------------------------------------------------­Szilárd munkafegyelem - jobb minőség Egy évvel ezelőtt a nagydisznódi textilgyárban a régi mellé új perzsarészleget szereltek fel. Egy ideig se­­hogysem tudták teljesíteni a tervben előírt minőséget. S mint ilyenkor szokás, kutat­ták, keresték ennek okait. Lassan az a vélemény alakult ki, hogy a gyenge minőségért az előkészítő osztály a hibás, amely a nyersanyagot szállítja. Neagu Gheorghe, a részleg fiatal kommunista mestere azonban másként vélekedett, s elhatározta, hogy meghívat­ja magukat a kikészítő mű­hely termelési értekezletére. Hadd hallják a szövede­­beliek, mit mondanak azok, akiknek ők a „nyersanyag­­szállítói“. A számítás nagyszerűen be­vált. A kikészítő munkásai „ugyanis elsorolták: a szőnye­gekben található hibák több­sége abból származik, hogy a szövő nem veszi észre az ide­jében elszakadt szálakat, az összegabalyodott feleresz­tőket. A gép így jó darabon hibásan szövi a perzsát, s néha méter hosszú alacsonyabb lombú sáv keletkezik a szőnyegen. A termelési értekezlet után IMSZ-alapszervezeti gyű­lésen is megbeszélték a fe­gyelem kérdését, mert az új részleg munkásainak legalább nyolcvan százalékát fiatalok teszik ki. A szövési hiba oka — szögezték le a fiatalok — minden esetben a fegyelme­zetlenségre vezethető vissza. Egyes ifjakkal még az is meg­történt, hogy hosszabb időre elhagyták gépeiket, futball­mérkőzésekről meg másmiről tereferélgettek mondván, hogy gépük úgyis magától dolgo­zik. Elfelejtették, hogy ezek az óriás berendezések — ha a feleresztőket nem is számít­juk —, egyenként 5000 szál­ból szövik a perzsát, tehát fokozottabb figyelmet, na­gyobb ellenőrzést követelnek, mint az eddig megszokott gé­pek. Az sem ritka eset, hogy egyik-másik fiatal figyelmez­tetés után sem tisztítja rend­szeresen a gépét. Pedig a ki­készítő műhely termelési ér­tekezletén azt is szóvá tették, hogy a szőnyegekbe emiatt sokszor olajos hulladék szö­vődik, amit csak nagy nehezen vagy egyáltalán nem lehet eltávolítani. Az alapszervezet a gyűlés után tisztasági hónapot hir­detett. örvendetes, hogy azóta csak ritkán került pecsétes áru a kikészítőbe, így termé­szetesen az alapszervezetnek is része van abban, hogy a szőnyegosztályon 0,3—0,6 szá­zalékkal teljesítették túl a minőségi tervet. A fiatalok jó része, Bălău Gheorghe, Sipos László, Kir Hans, Bemer Ger­trud és mások pedig hónapo­kon keresztül csak extra mi­nőségű perzsát gyártott. Azonban tények igazol­ják, hogy az alapszervezet csak részben tett eleget an­nak a feladatának, hogy a mi­nőség érdekében egyre tökéle­tesebb munkafegyelemre ne­velje a fiatalokat. Ha a főmes­ter könyvében a munkáson­ként vezetett grafikont végig­nézzük, kiderül, hogy vannak még olyan fiatalok, mint Tóth Günther, Dumitru Aurel, Kraft Katalin vagy Copil Ale­xandru és mások, akik rend­szeresen alatta maradnak mi­nőségi előirányzatuknak. S találunk olyanokat is, akik időnként egy-egy hónapban szintén nem teljesítik tervü­ket. Ezek között szerepel Os­­vá­h­ Simon, az alapszervezet titkára is. Sajnálatos, hogy éppen ő, aki jó példával kelle­ne hogy elöljárjon. Nem sikerült eredményes nevelőmunkát kifejtenie az alapszervezetnek Tonty Má­tyás és Leonhacher Adel­­hard esetében sem. Gyakran leállnak munkaidőben birkóz­ni, utána pedig elszívni a „békepipát“. Ha a váltás mestere szól, hogy fogják be az elszakadt szálakat, szemte­lenül felelik: maga is beköt­heti. Az IMSZ-alapszervezet az ilyen esetekben a közvéle­mény segítségével próbáljon változtatni a fegyelmezetlenül viselkedő fiatalok magatartá­sán. A tanulság egyértelmű: az eredmények sohase nyug­tassák meg az embert, hiszen még sok olyan belső, tartalék létezik, amelyek felfedésével többet lehet elérni. A perzsa­részleg alapszervezete is meg kell hogy szívlelje ezt, s az idén változatosabb módszerek­kel nevelje a fiatalokat a munkafegyelem tiszteletben tartására. Ideje lenne bevezet­ni itt is a fővárosi trolibusz­gyár fiataljainak kezdemé­nyezését, amelynek legfőbb célkitűzése: a munka jó meg­szervezése, a munkahely tisz­tántartása és civilizált maga­tartás a termelésben. Kovács Erzsébet Szíjgyártó József, a marosvásárhelyi Minszki hajós üzem fiatal szerszámlakatosa jó minőségű munkát végez (Szigeti József felvétele) 3

Next