Ifjúmunkás, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-01-06 / 1. szám

2 Ifjúmunkás ÜNNEP ÉS KÉSZÜLŐDÉS Nyilatkozik: RAB IST­VÁN, a KISZ Kovászna megyei bizottságának első titkára. — Milyen sajátos ren­dezvényekkel készülődnek a Kovászna megyei fiata­lok a KISZ 50. évforduló­jára ? — Akárcsak másutt, ná­lunk is nagy jelentőséget szentelünk az eseménynek. Szervezeti, politikai neve­lőmunkánk egyik fő célja az, hogy a fiatalok megértsék és tudatosítsák magukban a KISZ szerepét. Nemcsak a múltra, hanem a jelenre és a jövőre vonatkoztatva is.­­ — Néhány ötletet ké­rünk a tervből... — Számos munkahelyen, falun, iskolákban rende­zünk vitákat, megbeszélé­seket a KISZ történelmi és társadalmi szerepéről, a fiatalok helyéről a jelen­kori fejlődési szakaszban. Ezt az ünnepet józanul és nem formálisan kell ki­használnunk. Ezért az öt­leteket inkább az alapszer­vezetekre bízzuk, mi csak az eszmei irányításból ké­rünk nagyobb szerepet. Megemlíthetném a jubile­um tiszteletére szervezett szimpozionokat, találkozó­kat régi és mai aktivisták­kal, az ifjúsági társadal­mi-politikai k­önyv hetét, a vándor-jellegű dokumen­tumkiállításokat, hazafias munkavállalásainkat — mind városainkban, mind a megyében, a megyei ille­gális hősök emlékműveinek ünnepélyes megkoszorúzá­sát, de szerintem mégis csak az a lényeg, ahogy mindegyik alapszervezet külön-külön, a maga sajá­tos feladataihoz mérten köszönti majd ifjúságunk e nagy ünnepét. — Mire NEM kerül majd sor ? — Decemberi plenári­sunk a párt 1971. november 3—5-i plenárisának szelle­mében világosan leszögez­te : itt az idő, hogy min­den tekintetben száműzzük munkánkból a rutint, a sablont, a formalizmust, a bürokráciát... Az itt fel­soroltakra szerintem nem kerül majd sor, sem a ju­bileumi évfordulóra készü­lődve, sem azután. Az újító szellem szerencsésen egybe­esik az ünnepi időszakkal, de ez nem párosulhat sem­milyen kampány jelleggel. Mert többek között ezzel a mentalitással is könyörte­lenül le kell számolnunk ... Lejegyezte : F. G. (Folytatás az 1. oldalról) X. kongresszus határozatainak megvalósításához az egész nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén. Az elmúlt évet a szocialista termelési viszonyok, a társadalomszervezés tökéletesítésére irányuló in­tenzív és sokoldalú tevékenység jellemezte. Kiszé­lesedett és javult az intézményes keret, amely le­hetővé teszi a munkások, parasztok és értelmiségi­ek tömegeinek egyre aktívabb részvételét a válla­latok és intézmények, az egész ország vezetésében. Elfogadtunk egész sor új törvényt, amelynek ren­deltetése jobban szabályozni a gazdasági és társa­dalmi tevékenység alapvető normáit, a dolgozóknak mint termelőknek és a termelőeszközök tulajdono­sainak, a szocialista társadalom tagjainak a jogait és kötelességeit, megerősíteni a rendet és a törvé­nyességet egész közéletünkben. A folyó év novem­ber 3—5-i plenáris ülés által elfogadott program kijelölte a mérföldköveket az ideológiai munka színvonalának emelésére, az ismeretek fejlesztésé­re és a tömegek szocialista nevelésének javítására, az új ember kialakítására, a szocialista etika és méltányosság érvényesítésére az egész társadalmi életben, feltárva az egyre aktívabb, tudatosabb részvétel széles perspektíváját az egész nép számára saját történelmének, napfényes jövőjének megte­remtésében. A X. kongresszuson kidolgozott grandiózus prog­ram megvalósításának nagy sikerei ismételten iga­zolják, hogy a Román Kommunista Párt, amelynek dicsőséges félszázados évfordulóját az idén ünne­pelte egész népünk, helyes, alkotó marxista-leni­nista politikát folytat, következetesen el tudja látni szerepét mint a társadalom, az összes gazdasági és társadalmi tevékenységi területek politikai vezető ereje. Ezek az eredmények a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nél­kül az összes dolgozók hősies és önfeláldozó mun­kájának a gyümölcsei, azoké, akik határozottan megvalósítják az egész nemzet létérdekeinek meg­felelő pártpolitikánkat. Most, a lendületes gazdasági és társadalmi építés újabb esztendejének végén, amely esztendő hazán­kat a haladás újabb fokaira emelte, a párt- és ál­lamvezetőség, a magam nevében a legmelegebben gratulálok Románia Szocialista Köztársaság hon­polgárainak. Pontosan körvonalazott programmal lépünk az új esztendőbe; e program széles távlatokat tár fel a munkában, az alkotásban, újabb nagy eredmények távlatát jelöli meg Románia gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése útján, az összes dolgozók anyagi és szellemi életkörülményeinek javítása út­ján. Az 1972-es tervnek megfelelően gyors ütemben folytatjuk az iparosítást, még hangsúlyozottabban fejlesztjük és korszerűsítjük a termelést, növeljük a gazdasági hatékonyságot, javítjuk a termékek mi­nőségét és fokozzuk a munka termelékenységét. To­vábbi előirányzat a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának erősítése, a munkaszervezés javítása a termelés, főként az állattenyésztés belterjes fejlesz­tése érdekében. Fokozni kell a dolgozók aktív rész­vételét a szocialista vagyonnal való gazdálkodás­ban, a gazdasági egységek és az intézmények veze­tésében, a termelési rend és fegyelem megszilárdí­tását célzó erőfeszítésben. Társadalmi rendszerünk továbbra is felfelé ívelően fejlődik minden téren, tökéletesítjük a társadalmi élet tervezését és veze­tését, egyre erőteljesebben érvényesítjük a szocia­lizmus elveit az egész társadalomban, újabb intéz­kedéseket teszünk a tömegek anyagi és szellemi igényeinek kielégítéséért. A következő esztendő ter­vének megvalósítása döntő szerepet kap az egész ötéves terv sikeres teljesítésében. Előirányzatainak teljesítése érdekében valamennyiünknek nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, magas fokú forradal­mi, hazafias öntudatot, mély felelősségérzetet kell tanúsítanunk azoknak a feladatoknak a teljesíté­séért, amelyek a párt által, a társadalom által ránk bízott tisztségben, munkahelyen ránk hárulnak. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az új esz­tendőben újabb jelentős haladást érjünk el min­den tevékenységi területen. Mély meggyőződésem, hogy derék népünk a kommunista párt biztos veze­tésével töretlenül halad előre, és eléri, hogy 1972 a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építé­sének újabb nagy győzelmeit írja be Románia jelen­kori krónikájába. Kedves elvtársak ! 1971-ben újabb, mélyreható változások történtek a nemzetközi életben, a világ erőviszonyaiban. Az erőszak és diktátum, a más népek belügyeibe való beavatkozás imperialista politikája újabb kudarco­kat szenvedett. Egyre erőteljesebben érvényesült a népek arra irányuló akarata, hogy saját nemzeti kincseiknek, munkájuk gyümölcsének uraivá válja­nak, hogy biztosítsák önálló fejlődésüket az anyagi és társadalmi haladás útján. Az elmúlt év továbbra is igazolta annak a mar­xista-leninista politikának a helyességét, amelyet pártunk és államunk folytat a nemzetközi küzdő­téren. Románia újabb erőteljes érvényesülését je­lentette a haladásért és a békéért vívott harcban, újabb barátokat szerzett a román népnek a világ minden táján. Fejlődött és mélyült sokoldalú együttműködésünk és testvéri barátságunk az összes szocialista orszá­gokkal. Erősödött pártunk nemzetközi szolidaritása a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom többi osztagával. Fokozódtak a kontaktusok, a cse­rék és a megbeszélések az egész világ nemzeti fel­szabadító mozgalmainak, demokratikus és haladó politikai erőinek a képviselőivel. 1971-ben bővült Románia együttműködése a világ összes országai­val, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, bővült hazánk együttműködése az összes békeszerető álla­mokkal és népekkel az enyhülést, a nemzetközi élet javítását célzó általános erőfeszítésben. Külpo­litikánkban töretlenül abból az előfeltételből in­dultunk ki és indulunk ki, hogy napjainkban min­den nép számára alapvető és létfontosságú követel­mény, a világbéke megmentése szempontjából pedig lényeges feltétel csorbítatlanul tiszteletben tartani az összes népek nemzeti függetlenségét és szuvere­nitását, azt a jogukat, hogy szabadon éljenek, kí­vánságuknak megfelelően rendezzék életüket, tisz­teletben tartani a nemzetek közötti teljes jogegyen­lőséget és a belügyekbe való be nem avatkozást, teljesen kirekeszteni az államközi kapcsolatokból az erőszak használatát és az erőszakkal való fenye­getőzést. Azt kívánjuk, hogy 1972-ben még hatá­rozottabban hódítsanak tért a nemzetközi életben ezek az elvek, amelyek az egyetlen utat jelentik az együttműködés és a béke kapcsolatainak megterem­téséhez szerte a világon! Ennek az évkezdetnek is az az alapvető gondo­lata, hogy az összes államoknak, nagy és kis álla­moknak egyaránt, fokozott erőfeszítéseket kell ten­niük a nemzetközi jog és törvényesség elveinek a megvédéséért és érvényesítéséért, hogy megnöveke­dett a széles népi tömegek, az összes haladó politi­kai erők, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a többi nemzetközi szervezet felelőssége a népek kö­zötti együttműködés és béke politikájának előmoz­dításáéért. Az egyik legsürgősebb követelmény, amelynek érvényesülnie kell az összes államok politikájában, a háborús tűzfészkek megszüntetése, a konfliktu­soknak, a feszültség és az ellenségeskedések ténye­zőinek a felszámolása. Szűnjék meg a háború, ame­lyet az Egyesült Államok folytat Indokína népei el­len; a vietnami, a kambodzsai és a laoszi népet hagyni kell, hogy maga határozzon sorsáról! Szá­molják fel a közel-keleti konfliktust a Biztonsági Tanács 1967. évi határozata alapján! Szükségesebb, mint bármikor, hogy mindent megtegyenek az ál­lamok közötti nézeteltérések békés, politikai úton való megoldására, hogy ne kerüljön sor fegyveres összetűzésekre, hogy elkerüljük a háborút! Jelentős célkitűzés, amelynek érdekében a jövő­ben is erőfeszítéseket teszünk, a leszerelés megvaló­sítása, az emberiségnek a termonukleáris háború rémképétől való megszabadítása, az óriási katonai kiadások csökkentése. Népünk Európában él, és még élénken emlékszik századunk két világháborújának szomorú tapaszta­latára. Éppen ezért nemzetközi politikájában a leg­nagyobb figyelmet fordítja az európai biztonság megteremtésére, az összeurópai konferencia össze­hívására, a jószomszédság és a békés egymás mel­lett élés viszonyainak megteremtésére a kontinens összes népei között. Ilyen összefüggésben igyek­szünk szüntelenül fejleszteni a gyümölcsöző együtt­működést az összes balkáni országok között, a bé­ke és a békés együttműködés övezetévé változtatni a térséget. Azt kívánjuk, hogy 1972-ben szilárdul­jon az együttműködés és a béke Európában, rakják le a biztonság tartós megteremtésének alapjait kon­tinensünkön ! A nemzetközi enyhüléshez, a népek együttműkö­désének akadálytalan fejlődéséhez természetesen sok erőfeszítés, soti igyekezet szükséges, de meggyő­ződésünk, hogy a történelemben példátlan arányú antiimperialista társadalmi és politikai erők meg­akadályozhatják az agresszió és a diktátum impe­rialista politikáját, biztosíthatják az emberiség bé­ke- és haladástörekvéseinek megvalósulását. Romá­nia, pártunk és kormányunk szilárdan elhatározta, hogy a jövő esztendőben is intenzíven munkálko­dik a szocialista országok, a kommunista és mun­kásmozgalom, az antiimperialista erők egységének szilárdításán, előmozdítja az együttműködés, a ha­ladás és a béke ügyét szerte a világon. Tisztelt elvtársak és honfitársak! Néhány pillanat múlva felhangzik az új esztendő első óraütése. Úgy kezdjük az új esztendőt, hogy tökéletesen bízunk népünk alkotó erőiben, abban, hogy a párt vezetésével a civilizáció és a haladás újabb csúcsaira emelheti szocialista hazánkat. Az­zal a szilárd meggyőződéssel lépünk továbbá az új esztendőbe, hogy a népek együttes harccal megvé­dik létünket, megmentik a békét és a nemzetközi biztonságot, megteremtik a feltételeket egy jobb, igazabb világ felépítéséhez. E gondolatokkal eme­lem poharam a román nép egészségére és boldog­ságára ! A békére és a nemzetközi együttműködésre! Emelem poharam valamennyiünk legnemesebb törekvéseinek megvalósulására! A társadalmi tevékenységben és a magánéletben egyaránt eredménydús, örömteli új esztendőt min­denkinek ! Jó egészséget és sok boldogságot! Boldog új évet, kedves barátaink ked­ves elv­társak! Szilveszterek „Először volt a harc. Ádáz és szakadatlan harc, amely a két esztendő találkozásának mérlegelő éjjelein sem szüne­telt, mert a győzelem forró óhaja hatotta át. Előbb volt a vágy, amely lépésről lépésre közelítette a küzdelmet a cél felé, amit követett : a Kommunista Ifjúsági Szövetség meg­alakulását készítette elő­.Valahogy így lehetne magyarra fordítani annak a nagyszabású, tettnek is beillő riportnak az első sorait, amellyel testvérlapunk szilveszteri, ünnepi számában az új esztendőt, szervezetünk félévszázados fenn­állása ünnepének esztendejét köszönti. (Nopţile albe n-au änTenna ■м....... -1-1 ....... vét fost întotdeauna ca azi • Nem volt mindig ilyen a fehér éjszaka, Scinteia tineretului, 7037. szám). A lap 11 riportere beszélget el ötven hajdani és mostani ifjúkommunistával egy-egy szilveszterükről, az alakulás, az illegalitás, a háború és a felszabadulási esztendők sorakozó szilvesztereiről, s közben sikerül bemutatnia, hogyan jutott örökségéhez, és milyen örökséghez jutott az a mai fiatal nemzedék, amely­nek élete nem utolsósorban épp annak az ötven esztendős harcnak az eredményeként alakult, amelyet forradalmi szer­vezetünk a párt oldalán a társadalmi és nemzeti felszabadu­lásért, az emberiség legszentebb eszményeiért folytatott. (mat)

Next