Ifjúmunkás, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-05 / 1. szám

A fiatal forradalmár, Nicolae Ceauşescu már 12 esztendős korában egész lényé­vel elkötelezte magát a romániai demok­ratikus és munkásmozgalom ügye mel­lett, részt vett a harmincas és a negy­venes évek nagy osztálycsatáiban, a kommunista párt, az egész nép arra irá­nyuló küzdelmében, hogy elhárilák a fasiszta-revizionista fenyegetést, a hábo­rús veszélyt, hogy megvédelmezzék Ro­mánia határait és függetlenségét. Átfogó és sokoldalú forradalmi tevékenységénél, annál a rendkívüli képességénél fogva, hogy szerves egységben fogja át a nem­zeti és a társadalmi célkitűzéseket, már első akciói alkalmával fölhívta magára a figyelmet. Az ifjú antifasiszta harcos, Nicolae Ceauşescu egész munkásságával a nép jólétét és boldogságát, társadalmi fel­szabadítását szolgálta, s már zsenge ifjúkorában határozott módon bekapcso­lódott a kommunista párt arra irányuló forradalmi küzdelmébe, hogy megvaló­sítsák a társadalom szocialista átalakí­tását, hogy leküzdjék a fasizmust és a revizionizmust, hogy közös akciófrontba tömörítsék az ország összes hazafias és demokratikus erőit, hogy megszilárdítsák és megvédelmezzék az egységes román nemzeti államot, hogy biztosítsák szabad és független fejlődését. Az annak következtében kialakult bo­nyolult körülmények között, hogy számos európai országban uralomra jutottak a­­t fasiszta diktatúrák rendszerei — kezdve a Magyarországon 1920-ban hatalomra kerülő Horthy-fasizmussal —, amelyek 1933-ban a hitlerizmusban csúcsosodtak ki, a romániai munkásosztály fokozta for­radalmi akcióit azért, hogy megmentse a haza legfőbb érdekeit annak a súlyos fenyegetésnek a megelőzésével, amelyet a fasizmus és a revizionizmus jelentett Románia területi épségére nézve. A fasiszta és revizionista államok egyre nyíltabbá váló fenyegetésével és A néppel, a népért nyomásával szemben a román nép meg­alkotta a fasiszta agresszió elhárításának politikája mellett síkraszálló hazafias erők közös frontját. Ennek, az ország ál­talános érdekeivel tökéletes összhangban álló orientációnak az eredményeképp a Román Kommunista Párt irányításával 1933 júniusában létrehozták az Országos Antifasiszta Bizottságot, kifejezésre jut­tatva ezáltal a román nép akaratát, mi­szerint teljes szilárdsággal megvédi a ki­teljesült országot, az ország függetlensé­gét és területi épségét. A nemzeti antifa­siszta harc vezető szerveként a Bizott­ság átfogta a román értelmiség legjele­sebb képviselőit, az országban és a ha­tárokon túl egyaránt ismert tudósokat, kulturális személyiségeket. Jelentőségteljes az a tény, hogy az ifjúság kommunista szervezetének tagjai közül a Román Kommunista Párt Nicolae Ceauşescu elvtársat jelölte az Országos Antifasiszta Bizottság vezetőségi tagja­ként, akinek forradalmi szervezői és ve­zetői erényei a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség soraiban kifejtett tevékenysége idején edződtek meg. A korabeli doku­mentumok híven számolnak be ezekről az erényekről. „Tevékenységének ered­ményeként olyan aktivistaként került az antifasiszta harc országos szervének ve­zetőségébe, aki már előzőleg bizonyított, s aki már 15 esztendős korában s szenve­­délyességgel végezte valamennyi teendő­jét, s avatott ismerője volt a pártvezetés előtt álló taktikai, stratégiai problémák­nak, a fenyegető veszélyeknek és az Or­szágos Antifasiszta Bizottság célkitűzé­seinek." Az Országos Antifasiszta Bizottság ke­retében Nicolae Ceauşescu elvtárs sze­repe a legmagasabb fokon nyilvánult meg abban a tényben, hogy a Román Kommunista Párt képviselőjeként a párt politikájának, harci programjának szó­szólója volt, s erőteljes érvelését az ülé­sek alkalmával mindenki lelkesedéssel és csodálattal követte figyelemmel. „Az Or­szágos Antifasiszta Bizottság — írta Michel P. Hamelet francia publicista — gyakorta ülésezett. Az ifjú Nicolae Ceauşescu lángoló lelkesedéssel áthatott felszólalásaival hívta föl magára a fi­gyelmet. Beszédeinek lendülete a Kár­pátokból alázúduló hegyipatakok sodrá­sát idézte." Az Ifjúsági Országos Antifasiszta Bi­zottságra erőteljesen rányomta jegyét az ifjú Nicolae Ceauşescu személyisége és forradalmi lendülete, amely biztosította a szervezet erejét és dinamizmusát, szilárd A románok nemzeti függetlenségért, és társadalmi igazságosságért folytatott harcának megszervezője és ösztönzője (1933—1939) ■ш (Folytatás az 1. oldalról) sírja a pártaktivista, a magas erkölcsi és politikai tartással rendelkező kommunista ragyogó erényeit, lenyűgöző képességét, hogy megismerje a valóságot és mozgó­sítsa a tömegeket az elnyomás és a ki­zsákmányolás, a fasizmus és a háború ellen­ vívott harcokban. Számunkra, a szocialista Románia ifjú nemzedéke számára — amelyet kimond­hatatlan örömmel tölt el a tény, hogy a IX. pártkongresszus által felavatott arany­korszakban élhet, dolgozhat és tanulhat — Elena Ceauşescu elvtársnő kimagasló személyisége elválaszthatatlanul kapcso­lódik e forradalmi korszak összes újabb megvalósításaihoz, azáltal, hogy páratlan módon érvényesíti a tudományt, az okta­tást és a kultúrát a haza haladásának és civilizációs foka emelésének meghatározó tényezőiként, szoros összhangban a forra­dalmi folyamat törvényszerű, objektív kí­vánalmaival, az ifjú nemzedék, egész né­pünk létérdekeivel. Köztudott, és egyöntetűen elismert tény, hogy a párt történelmi jelentőségű IX. kongresszusa óta Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen irá­nyításával a tudomány, az oktatás és a kultúra egyre nagyobb felelősséget kapott a haza gazdasági-társadalmi fejlesztése alapvető problémáinak megoldásában. A haza nagyszerű gazdasági és társa­dalmi fejlesztési programjainak kidolgo­zásában és valóra váltásában — amelyek magukon viselik a pártfőtitkár tudomá­nyos, realista és bátor gondolkodásának zseniális kézjegyét — a párt és az állam vezetőségébe magas felelősségekkel meg­bízott Elena Ceauşescu elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke szüntelenül, te­vőlegesen részt vesz, gyümölcsözően hoz­zájárul az ifjú nemzedék formálásához és neveléséhez, a szocialista haza tudatos és elkötelezett építőjeként való érvényesülé­séhez. Elena Ceauşescu elvtársnő lenyűgöző tudományos műve jelentős helyet kapott a román tudomány és kultúra alapvető ér­tékeinek kincsestárában, ragyogóan gaz­dagítva az emberi megismerést, példásan bizonyítva, hogy a megismerés összes nagy vívmányai kizárólag a béke ügyét, az élet védelmezését és felvirágzását szol­gálhatják. A haza fiatal nemzedéke a kommunis­tákhoz, egész népünkhöz hasonlóan a leg­élénkebb megilletődöttséggel és a leg­magasabb nagyrabecsüléssel tiszteleg szü­letésnapján Elena Ceauşescu elvtársnő előtt a munkában és forradalmi harcban tanúsított magasrendű példájának messze­menő elismerése jeleként, csodálatos pél­dájáért, amelyet a párt ügye, szocialista nemzetünk létérdekei, az emberek boldog­sága és jóléte, bolygónk fegyverektől és háborúktól mentes jobb és igazabb vilá­gának megteremtése szolgálatába állított egész élete nyújt számunkra. Ez alkalommal is kifejezve fiatal szívünk­ből fakadó legtisztább gondolatainkat, legőszintébb és megkülönböztetett hálán­kat mindazért, amit tett és tesz a haza összes fiataljainak boldogságáért és be­teljesüléséért, hazafias és forradalmi­ lel­kiismereti kötelességünknek teszünk eleget és egész bensőnkből kívánunk Elena Ceauşescu elvtársnőnek hosszú boldog életet, jó egészséget, és kiapadhatatlan munkabírást, hogy a szocialista haza ra­gyogó sorsának vezetője, Nicolae Ceauşescu elvtárs oldalán folytassa érté­kes hozzájárulását az ország szüntelen fel­virágoztatásához a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája által megsza­bott nagyszerű célkitűzések alapján, hogy a szocialista Románia a civilizáció és a haladás egyre nagyszerűbb csúcsait hó­dítsa meg. Mariana Diaconescu, a KISZ KB Fiatal lányok Tanácsának elnöke Romániában átfogó méreteket öltött napjainkban a tudományos kutatás és a gyártástervezői tevékenység pártunk és államunk következetes politikájának, a pártfőtitkár, Nicolae Ceauşescu elvtárs nézetének köszönhetően, miszerint a tu­domány meghatározó szerepet tölt be szocialista társadalmunk sokoldalú fej­lődésében. Mindehhez rendkívül értékes hozzájá­rulást nyújtott doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács, a Tudomány- és Tech­­nológiaügyi Országos Bizottság elnöke, a nemzetközi tekintélynek örvendő kiváló politikus és tudós, mind a komplex nem­zetgazdasági fejlődés során fölmerülő sür­gető problémák megoldását célzó tudo­mányos tevékenységével, mind a román tudományos kutatás egybehangolásával és irányításával. A vegyipar és a petrolkémia gazdag román hagyományait folytatva doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő valóságos iskolát alapított a polimerek vegyészetében, munkássága nemzetközi szinten is kiemelkedő. A Vegyipari Kutatóintézetben szerzett gaz­dag tudományos tapasztalata alapján doktor Elena Ceauşescu mérnök akadé­mikus elvtársnő már két évtizeddel ezelőtt rámutatott az új­ szervezési struktúrák ki­alakításának szükségességére, amelyek megteremtik a keretet a pártfőtitkár arra vonatkozó nézetének gyakorlatba ülteté­séhez, hogy a kutatást és az oktatást szorosan egybehangolják a termeléssel. Ennek a célkitűzésnek a valóra váltá­sára törekedett a Központi Kémiai Inté­zetben kifejtett tevékenységével. Átfogó szervezési és tudományos munkásságának eredményeként a Központi Kémiai Intézet a román kutatás mintaegységévé lett, ahol széleskörűen alkalmazzák a legfel- Magas nagyrabecsülés, messzemenő tisztelet Doktor ELENA CEAUŞESCU mérnök akadémikus elvtársnő tudományos munkássága — a magas fokú szakértelem, a forradalmi bátorság és a­ kommunista felelősségérzet példaképe Maria Nemeş: Tisztelgés

Next