Ifjusági Testnevelés, 1926-1927 (11. évfolyam, 1-40. szám)

1926-09-15 / 1. szám

2. oldal. 1. szám: ifjú­sági testnevelés­ ünk irányítását, tisztában is vagyunk nemcsak e feladat nagyságával, hanem annak jelentőségével is. Az új magyar jövő kiépítése, az egészséges, határozott jellemű, bátor, magyar ifjú típusának kialakítása három szervezet jó munkájától függ: a levente egyesületekétől, a cserkészetétől és a KISOSZ-tól. Az ifjúság tudományos kiképzése az iskolák feladata. E nagyszerű nemzetmentő feladat, mely nem­csak par excellence testnevelő feladat, hanem jellemképző munka is, a magyar testnevelő tanári kar feladata. Az iskola padjaiban, a tudományos munka szigorúbb keretei között mások a lehető­ségek és mások az eszközök is, mint a szabad­téren szórakozó, sportoló ifjúság foglalkoztatásá­nál. Itt másképen nyilatkozik meg az ifjú egyéni­sége, itt több a fizikai idő is a megfigyelésre s ezért itt nagyobb a lehetőség is a nevelésre, az erkölcsi ráhatásra. Mert ez így van, ezért volt e sorok írója régtől fogva nyugtalan sürgetője a testnevelői tanárképzés, végre most megvalósult reformjának. A testnevelési ügyosztály a főiskola megszervezésével és mai nagyszerű organizációjá­val többet tett a magyar ifjúságért, mint azelőtt egy fél évszázadon át tettek s többet tett a magyar sportért, mintha Amerika minden világrekordját magyar fiukkal állíttatta volna be. Itt jutottunk el azután ennek a kérdésnek legtöbbet vitatott, a legkényesebb pontjához. Itt van az állandó surlódó felület az iskolai sportot irányító KISOSz és a társadalmi c­ubok felfogását reprezentálók véleménye között. Mi nyíltan meg­mondjuk: a középiskolában járó tanulókat nem akarjuk rekorderekké nevelni. Nem akarjuk egész­ségi okokból s nem akarjuk tanulmányi okokból. 18 éves ifjú, ha tanulni akar, pedig akarnia kell, nem érhet rá, a rekordok megkívánta sok időt igénylő testi munkára, fizikuma, mint fejlődés alatt levő, nem alkalmas a túlságos megerőltető rendsze­res versenyre szóló tréningre. Mi Rousseau fel­fogását fogadjuk el elsősorban, főleg a kisdiákok­nál : a sport csak játékszerü legyen s a szellemi munkában elfáradt gyerek felüdítésére szolgáljon. Fokozatos munkával azután már önként adódik a felsőbb fokon a természetes kiválogatódás­ a komolyabb sportolásra. A mi szemünkben nem az az iskola az első a sport terén, mely két-három bajnokság tulajdonosa, hanem amely a legtöbb észszerűen sportoló tanuló­val bír. A tömegsport ideális otthona az iskola a maga mostani sportbeli szervezeteivel. Hogy ezen egyre jobb, szinte félelmetesen kibontakozó tömegsportolás teljes erejével nem kapcsolható be munkánkba annak oka a pályák és játszóterek teljes hiánya. Ezen akarunk a közel­jövőben segíteni. Legkevesebb négy játszótérre nem tribünös részvénytársasági,poros aranybányára,hanem zöld­­pázsitos rétre s a nyári időre itthon rekedt szegény, csenevész diákoknak, ingyen uszodára, homokos partra van szükségünk. Az Országos Testnevelési Tanácshoz fordulunk mentse meg a főváros ifjúságát. Az OTT a leg­nagyobb erőfeszítéssel támogatott eddig és hisszük most is talál fedezetet a korszakos nagy alkotás megvalósítására. Játék. I. Sorstaféta. * Közti: Dr. Bohn Ferenc szakfelügyelő.­­ Kedves, mozgalmas és fegyelmező játék. A játék lényege a következő: négy nyitott oldal sor alakítandó, az egyik sor adott jelre a mellette levő sorokat kígyó­­vonal alakjában teljesen megkerüli és ha a sornak a legutolsó tagja is vigyázz állásba helyezkedik, mérendő le az idő. Az a sor győzött, amelyik a leg­rövidebb idő alatt tért vissza a helyére. A sorokat el lehet hosszan is nyújtani, hogy a futás távolsága nagyobb legyen, azonkívül nemcsak 4-es oldal sorok, hanem 8 sorral is végezhető a játék. A másik két sor ellenkezőleg, tehát befelé kezdi a futást. II. Felelő: Igen elterjedt és kedvelt játék a kopfball amely tornateremben is űzhető. Magyarul e játékot talán „fejelő“-nek nevezh­etnők. A pálya közepére a ten­­niszhez hasonlóan hálót feszítünk, azonban az itt alkalmazandó háló 150 cm. magas, a gummi labda 15 cm. átmérőjű. Szabály, hogy a labdát csak fej­jel, vállal vagy mellel szabad át­ütni az ellenfél tér­felére, amelyik oldalon a labda a földre esik, annak egy pont vesztesége lesz. Kézzel a labdát érinteni nem szabad. A játék abból áll, hogy a labdát egyik párt a másiknak átüli és az veszíti el a játékot, amelyiknek térfelére a labda többször a földre esett. Értékes tulajdonsága a játéknak, hogy egyszerűek a szabályai, mozgalmas, sokan játszhatják, továbbá hogy a levegőbe való folytonos felszökdelés és homoritás erőteljes törzshajlítások végzésére ösztönöz, amely gyakorlatok, mint tudjuk különösen javítják a testtartást. * Fent nevezett finnországi útjában e két kedves játékot látta játszani az ottani iskolásfiúk között, felkérésünkre e közlés­sel a magyar ifjúság közkincsévé teszi. KERTÉSZ TODOR Árthat-e szemünknek a testgyakorlás? Irta: Csapody István dr. egyetemi m. tanár. A katonaság békebeli szabályai szerint nem vették be fegyveres szolgálatra, akinek szemüveg nélkül rosszabb volt a látása, mint az átlagosnak fele. Hiába javítja az üveg a látás élességet, el­törhet vagy elveszhet s az illető egyszerre sokat veszít tájékozódó képességéből, sőt mozdulatainak biztonságából is. Voltak esetek a háborúban, hogy tűzvonalba kerültek s megsebesültek nagyon közel látó egyének, akik attól félve, hogy gyáváknak BUDAPEST, IV. KRISTÓF-TER LAWN-TENNISZ FUTBALL-ATLÉTIKASPORT

Next