Ifjusági Testnevelés, 1931-1932 (16. évfolyam, 1-37. szám)

1931-12-29 / 17. szám

4. oldal. IFJÚSÁGI TESTNEVELÉS keringési zavarok is fellépnek a fáradt izomban; az erek aktíve is összeszűkülnek (Weber) és kisebb vérzések is keletkezhetnek az izmokban, a szalagokban és az idegekben. A bármely okból túlságba vitt izomerőltetés tehát káros magára az izomra és káros az egész szervezetre. Az izomtúleröltetésnél folyton több fáradási anyag keletkezik, elárasztja a szervezetet, egy önmérgezéses állapot fejlődik ki. Az általános rosszulét, légszomj, fejnyomás, szédülés, féellemérzés, sőt eszméletzavar, ájulás is lehet a kísérője a túlerőltetésnek. Fontos szerepe van a szív munkájának és a légzésnek a fáradásnál, ha ezek nem kielégítők, a szervezet és az izmok munkájuk végzéséhez feltétlen szükséges oxigénben fognak szükséget szenvedni,, az égési folyamatok nem mehetnek tökéletesen végbe, melléktermékek gyülemlenek fel és az égésnél, a sejtek létfolyamatainál keletkező szénsav is felhalmozódik. Ezek az anyagok az igénybe nem vett izmokra és idegrendszerre is hatással vannak. Sorozatos megerőltetéseknél a kimerülés néha lassan fejlődik ki lázas betegség formájában. A fáradás-érzés ezek alapján fontos figyelmeztető, védő berendezése a szervezetnek, hogy a munkát abba kell hagyni és a pihenés útján az előállott károkat visszafejlesszük, illetve kifejlődésüket megakadályozzuk. Ha az izom munkaközben megfelelő szüneteket tartunk be, a véráram a fáradozási anyagokat eltávolítja,, felhalmozódásukat az izomban megakadályozhatjuk. Az idba szállított oxigén az égési folyamatok zavarmentes lebonyolítására ily módon elegendő lesz, a keletkezett szénsav pedig a tüdőkön át kiürül s az izomgyakorlatoknak a szervezet csak hasznát látja, minden káros mellékhatás nélkül. Az ilyen észszerűen és az élettan tapasztalatainak figyelembevétele mellett folytatott tréning az izmokra gyakorolt működési inger nyomán az izmok tömegét nagyobbítani fogja, azok erejét és munkabírását fokozza. Az izomműködés fokozott vérátáramoltatással jár, a vér tápláló hatására nemcsak az izmok, hanem a csontok, inak és szalagok, az ízületek is erősödnek. Az izmok kifáradása olyan állapot, amely normállis működésüket megakadályozza és így azon a határvonalon áll, amely az egészséget és a betegséget egymástól elválasztja. A pihenésnél az izom munkaképessége helyreáll, amihez az elfáradás mértéke, a végzett izommunka nagysága szerint több-kevesebb idő szükséges, az izom teljes újjáéledése rendesen csak a nyugodtan átaludt éjszaka után következik be. Az alvás alatt pihen az izom teljes mértékben. Fekvő helyzetben távozik leggyorsabban a fáradási tejsav, és ilyenkor raktározódnak el benne azok a tartalékanyagok, amelyek további nagy teljesítmények végzésére képesítik. A kipihentség érzésnek van egy gyakorlatilag jól bevált elősegítő módszere, amelynek jelentősége annál nagyobb, mivel maga is erősítőleg hat az izmokra; a masszázs és ennek különböző válfajai. A Olcsó si a váci*utcai Cserkész Szövetkezetben. Egy pár lapos sí kőrisfából, Q 10 Cfl kötéssel és botokkal ........ ■ lOsOU Egy pár bordás si, — — a pengő 19.80 VÁCI UTCAI CSERKÉSZ SZÖV Bpest, IV . Váci u.40. 17.szám. masszázs önállóan mint a gyógygimnasztika egyik fontos eszköze ismeretes, a sportéletben pedig, mint a kondíciójavitásnak sokszor túlbecsült, de kétségkívül hasznos tényezője van alkalmazásban. Torna A MOTESZ DÉLI KERÜLETE rendezésében február ^-án délután 4 órakor a fókusi tornacsarnokban vándordíjas tornaverseny Szeged-Kolozsvár válogatott csapatai között lesz. Szeged tornászcsapta a három nagy egyesületből a m. SzTE. KE A. és SzMTE. tagjaiból fog állani. Kosárlabda ILLUSZTRIS LATOGRITÓJA volt a budapesti kerületi bajnoki mérkőzéseknek a szerdai játéknapon. A KISOK. min. biztosa, dr. Liber Béla jelent meg az Izraelita rg. tornatermében, hogy megtekintse a kosárlabdázó diákok döntő mérkőzéseit. A IX. Szent István fk.—VII. Rákóczi fk. mérkőzés lejátszása előtt néhány buzdító szót intézett a miniszteri biztos az egybegyűltekhez, s a játékosokat sportszerű küzdelemre buzdította. Szerdán különben az alábbi mérkőzéseket játszották le: VII. BAROSS fkL-VI. AVESSELÉNYI fk. 27:13, (9:5) Biró Pál. A W. fk. erősen tartalékos csapatával is élénkké tudta tenni a mérkőzést. Végig változatos, erős iramú játék folyt mindkét részről s ha a nyugodtabb bedobókkal rendelkezett volna, úgy a gólarány is másként alakul ki. A máskor pompásan küzdő B. nagyon rossz napot fogott ki s így erősen megkellett dolgoznia a két pontért. A vesztes csapat tagadhatatlanul nagy balszerencsével küzdött. Góldobók : Bolla (9), Sztankovics (8), és Tichy (10), illetve Zsemlye (11) és Molnár (2). IX. SZENT ISVÁN fk.-VII. RÁKÓCZI fk. 27:26 (7:13) Bíró: Noeh. Szerencsés győzelmet aratott a mester utcai csapat végig vezető ellenfele fölött. A nagy érdeklődéssel várt mérkőztés nagy R. fölényjegyében kezdődött. Nem is annyira a gólarány, mint a mutatott játék alapján mindenki szép R. győzelmet várt. Szünet után az első tíz percben szintén a R. van fölényben, azonban az iramot jobban bíró Szt. I. mindjobban felnyomul, úgy, 'ahogy a ' befejezés előtt egy perccel már csak 1 gólos előnye van a R.-nek. A közönség lelkes 'buzdítása mellett küzd a Sz. I. újabb gólért, melyet váratlanul a jó napot kifogó Pitrik révén sikerül is elérniük és egyúttal a mérkőzés sorsát a maguk javára eldönteniök. Góldobók: Pitrik (19), Szatmári és Velkei (4—4), illetve Kemény (14), és Biró (12) .VII.IZRAELITA Jg.—X. SZENT LÁSZLÓ rg. 57:23. (27:11). Biró, Bóka: Unalmas, érdektelen játék 'folyt mindkét részről. A kőbányaiak nem bizonyultak ellenfeleknek, csak az volt a kérdéses, hogy a bajnokaspiráns csapatnak hány gólt sikerül dobnia. A győztes csapat legértékesebb játékosai Bátky és Wachsmann voltak, ellenben a gólrekorder Salgó 36 gólja ellenére sem elégített ki. Az ellenfél legjobbja Kollárovits II. volt. Góldobók: Salgó (36), Bátky (17), és Glattstein (4), illetve Kollárovits NI. (1G), Kreisler (b), és Beta (2.)