Igaz Szó, 1943 (2. évfolyam, 10-57. szám)
1943-01-05 / 10. szám
2 111. Harmadik szakasz: a szovjet csapatok támadása Sztálingrádtól délre (Folytatás az 1. oldalról) A trévél hadvezetőség, amely csapatait Sztálingrád alatt zsákutcába vitte és katasztrófa elé állította, kétségbeesett kísérleteket tett, hogy kiszabadítsa őket a Vörös Hadsereg bekerítéséből Sztálingrád alatt. Az ellenség e célból a Kofelnyikovótól északra fekvő körzetben nagy csapategységeket összpontosított és december 12-én támadó hadműveleteket kezdett a szovjetcsapatok ellen. A Sztálingrádtól délre működő szovjetcsapatok elé a Vörös Hadsereg főparancsnoksága a következő feladatot tűzte ki: zúzzák szét az ellenséges csapatok új rohamcsoportosulását, vessék vissza a németeket dél felé és fosszák meg őket az utolsó lehetőségétől is annak, hogy utat törjenek a Sztálingrád alatt bekerített hadosztályaikhoz. A szovjet csapatok ezt a célt Sztálingrádtól délre, támadásuk harmadik szakaszában elérték. A Sztálingrádtól délre folyó támadás alatt a szovjet csapatok 100—150 kilométernyire nyomultak előre és 130-nál több helységet szabadítottak fel. A december 12 és 30 közötti harcok alatt a szovjet csapatok szétzúzták a németek 6., 17., 23. harckocsi és legépesített hadosztályát, továbbá a 4. és 18. román gyaloghadosztályt, valamint az 5. és 8. román lovashadosztályt. A német-fasiszta csapatok csak halottakban 21.000 embert vesztettek. A Vörös Hadsereg az ellenség 5200 katonáját és tisztjét ejtette foglyul. A szovjet csapatok gazdag hadizsákmányt ejtettek, többek között 40 repülőgépet, 94 harckocsit, 292 ágyút, 399 gépkocsit, továbbá sok más hadfelszerelést, repülőgép- és harckocsi anyagot. A harcokban a szovjetcsapatok megsemmisítettek: 306 repülőgépet, 467 harckocsit, 257 ágyút, 945 gépkocsit és sok más hadianyagot. A szovjet csapatok támadásuk harmadik szakaszában ezeket az eredményeket érték el. Így valósították meg három szakaszban a Vörös Hadsereg főparancsnokságának tervét, a német-fasiszta csapatok bekerítését és szétzúzását Sztálingrád alatt. Hatheti összeredmény A Sztálingrád alatti hathetes harcok alatt a szovjet csapatok felszabadítottak a német fasiszta rablóhódítóktól 1589 helységet. Az 1942 november 19-én megkezdett támadás óta, a Vörös Hadsereg rövid idő alatt sikerrel hajtotta végre a legnehezebb hadműveletet, szoros gyűrűvel fogta körül Sztálingrád körzetében az ellenség 22 hadosztályát. A Vörös Hadsereg teljesen szétzúzott 36 hadosztályt, köztük 6 harckocsihadosztályt és súlyos veszteségeket okozott az ellenség hét hadosztályának. Ez idő alatt a német-fasiszta csapatok halottakban 175.000 katonát és tisztet vesztettek. A szovjetcsapatok elfogtak 137.650 ellenséges katonát és tisztet. A Vörös Hadsereg hadizsákmánya: 542 repülőgép, 2064 harckocsi, 4451 ágyú, 2734 aknavető, 8161 géppuska, 15.954 golyószóró, 3703 péncéltörő fegyver, 137.850 puska, 5 milliónál több lövedék, 50 milliónál több töltény, 2120 vasúti kocsi, 46 mozdony, 434 lőszer-, hadfelszerelési- és élelmiszerraktár, 15.049 gépkocsi, 15.783 ló, 3228 motorkerékpár és nagymennyiségű más hadianyag. Ugyanez idő alatt a szovjet csapatok megsemmisítettek 1249 német repülőgépet, 1187 harckocsit, 1459 ágyút, 755 aknavetőt, 2708 géppuskát, 5135 gépkocsit és sok más hadianyagot. Ittár a német katonák is látják, hogy a háborút elvesztették. Ezért tömegesen megadják magukat. Igaz Szó A hercegprímás karácsonyi szózata Serédi Jusztinián hercegprímás karácsonyi beszéde óriási megrökönyödést keltett a magyarilitler-bérencek soraiban és megelégedéssel találkozott a magyar nép között. Serédi ugyanis élesen elítélte a német fasisztákat. Kijelentette, hogy „az emberek egyenlősége isten akarata, melyet minden embernek tiszteletben kell tartania“. Hitlerék ennek pontosan az ellenkezőjét hirdetik. Szerintük: a németekkel nem lehet senki egyenlő, mert a német „felsőbbrendű faj“. Kijelentette az esztergomi őrsei, hogy minden embernek egyenlő joga van az életre, tehát táplálékra, lakásra, ruházatra, anyagi és szellemi javakra, s vallásának szabad gyakorlására. A német fasiszták ennek is pontosan az ellenkezőjét hirdetik. De a hercegprímás még tovább ment. Kijelentette, hogy aki „az említett eszközök használatát magyar testvéreink számára szükségleti cikkek megvonásával, szabadságának jogtalan korlátozásával lehetetlenné teszi, bűnt követ el". Serédi tehát nem rejtette véka alá azt a meggyőződését, hogy gazságnak tartja, ha Hitler és Horthy a magyar élelmet Németországba viszi. .A hercegprimás egyetlen szó- I val nem foglalt állást a háború mellett, annak ellenére, hogy a kormány mindent elkövetett, hogy a katolikus egyház magyarországi fejét a háború met- I letti állásfoglalásra bírja. „Apám! Apám!" * * * HONVÉD, HALLOD GYERMEKED SZAVÁT? Horthy és Kállay is üzentek karácsonyra Horthy a katonáknak üzent. „Nektek köszönhetjük, hogy mi itthon békében ünnepelhetjük a karácsonyt"* — mondta. Budapesten erre azt mondták, hogy a katonák felelete így hangzott: mi meg neked köszönhetjük, hogy itt a Don mellett, távol a hazától, a családunktól, 25 fokos hidegben, az orosz támadást várva, kell ünnepelni a karácsonyt. Kállay a kolozsvári „Ellenzék'* c. lapba írt Karácsonyi cikket. Azt mondta benne, hogy „ha látjátok a bajokat, gondoljatok arra, hogy másutt még nagyobbak“. Budapesten erre azt felelték, hogy Magyarországon 15 dekás a kenyéradag, nem Németországban— és hogy a magyar kenyéradag a legkisebb a világon. 1943 január 5 MI ÚJSÁG ODAHAZA? Beszüntették az üzemet az összes magyarországi gyárak, kivéve a hadigyárakat. Az üzemszünet egyelőre december 20-tól január 3-ig tart. Az ok: fűtőanyaghiány. A magyar városokban nincs tüzelőfa, a magyar gyárak számára nincs szén. Pedig a bányák nem termelnek kevesebbet, mint azelőtt, erdősége pedig több van Magyarországnak, mint volt. Miért nincs tüzelőanyag? Mert a magyar vasútak mással vannak elfoglalva, mint tüzelőanyagszállítással. A magyar mozdonyokra és teherkocsikra Hitler tette rá a kezét. A MÁV hadianyagot és csapatokat szállt Hitlernek az orosz-német frontra. Ezért kell fázni Magyarországon a városokban, ezért dobnak az utcára néhány tízezer magyar munkást. Mit ígér? és mit tett a magyar kormány? Kállay miniszterelnök mondotta 1942 március 19-én a parlamentben: „Ennek a háborúnak hamarosan vége lesz; elsősorban a bennünket határainkon érintő harcnak lesz hamar és győzedelmesen vége.“ Kállay ígérete óta 10 hónap telt el. 100.000 magyar honvéd lelte azóta halálát orosz földön, de a háborúnak vége beláthatatlan. 1942 március 12-én mondotta Kállay a MÉP nagygyűlésén: „Magyarországon éhezni senki sem fog. ..“ „Az élelmiszeradagokat nem tehés tovább csökkenteni, mert elérték az alsó határt.“ December 1-én pedig 15 dekára szállította le a kormány a magyar kenyérfejadagot s ezzel hivatalosan is bevezette az éhséget Magyarországon. 1942 június 30-án mondotta Kállay a „Lokal Anzeiger“ c német újság tudósítójának: „Ez a nyár, győzelmes harcok után, tisztázza Európa helyzetét. A háború még a nyáron véget ér és még ebben az évben megindulhat az új Európa kialakítása.Elimnlt a nyár, elmúlt az ősz, itt a tél, de a háború tovább tart és tovább pusztul a magyar honvéd Hitlerért. Hazudott a magyar miniszterelnök. Becsapta az országot és a honvédeket. Szószegő kormánynak senki sem tartozik engedelmességgel-