Igaz Szó, 1946 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1946-01-07 / 1. szám
Szabad, független, demokratikus Magyarországot IV. évfolyam 1. (162.) szám Rákosi A budapesti rádió közli Rákosi miniszterelnökhelyettes sajtónyilatkozatát, melyben kijelentette: a nemzetgyűlés elé terjesztünk rövidesen egy törvényjavaslatot jóváhagyás végett, mely Magyarországot demokratikus köztársasággá nyilvánítja. Ilyen módon országunk alkotmányát összhangba hozzuk a szomszédos államok alkotmányviszonyaival. Benyújtjuk a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényjavaslatot Új alkotmányok a Dunamedence országaiban A fasizmus uralma alól felszabadult dunamenti országok népei hozzáfogtak állami életük demokratikus újjászervezéséhez. A jugoszláv városok és falvak népe most tárgyalja gyűlésein a népköztársaság alkotmányának tervezetét. A jugoszláv országgyűlés, Szkupscsina, tudvalévően megszüntette a királyságot, trónvesztettnek nyilvánította a Karagyorgyevics dinasztiát, mely nagyszerb, soviniszta politikája eredményeképpen a német imperializmus prédájává tette Jugoszláviát. Az új jugoszláv alkotmány a jugoszláv nép négyéves hősi szabadságharcának gyümölcse, a népek szabad önrendelkezésén és teljes jogegyenlőségén épül fel, biztosítja a nép összes jogait és teljes részvételét az állam igazgatásában. A parasztság különös lelkesedéssel üdvözli az alkotmánytervezetnek a földreformról és a szövetkezetekről szóló szakaszát. A munkások az alkotmányban a munkástömegek és a dolgozó nép életének ,s a népfelszabadító harcban elért vívmányoknak biztosítékát látják. Az alkotmánytervezet 24. cikke a nők egyenjogúságát valósítja meg. Teljes biztosítékot nyújt az alkotmánytervezet az ifjúság szabad fejlődése számára is. A kereskedők és iparosok kiemelik, hogy az új alkotmány biztosítja a munka és magánkezdeményezés szabadságát s üdvözlik a tervezet ama pontját, mely a gazdasági élet állami ellenőrzését vezeti be. A szakszervezetek gyűlésein, a népfront helyi bizottságai által szervezett gyűléseken a munkások, parasztok és az értelmiség ezreinek részvételével folyik az új alkotmánytervezet tárgyalása, a szó szoros értelmében az egész nép részt vesz az új alkotmány kidolgozásában. Mély átalakuláson megy keresztül Bulgária is. Az, ami 1944 szeptember 9-én Bulgáriában történt, az nem egyszerű kormányváltozás volt, hanem az egész kormányzati rendszer gyökeres változása. A bolgár társadalmi rendszer alapja továbbra is a magántulajdon elve maradt,de ezen a kereten belül lényeges változások állottak be a társadalmi erőviszonyokban, abban a szerepben, melyet a különféle társadalmi erők az állami, társadalmi, gazdasági és kulturális életben betöltenek. 1944 szeptember 9-én a bolgár nép kiragadta a hatalmat az udvar és az udvari kamarilla körül tömörült nagykapitalista fosztogatók és spekulánsok kezéből, akiket véres kapcsok fűztek a német imperializmushoz. A hatalmat a nép kezébe, vagyis a munkások, parasztok, iparosok, a népi értelmiség és a demokratikus polgárság haladó része kezébe adták át. A régi államhatalom arra szolgált, hogy a népet elnyomja és megfossza munkája gyümölcsétől. Az új államhatalom feladata a gazdasági és kulturális élet demokratikus alapon való helyreállítása és továbbfejlesztése a nép érdekében, nem pedig a spekuláns, élősdi csoportok és a kartellek érdekében. ..Világos — mondja Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia, a lipcsei per hőse, — hogy a monarchista-fasiszta Bulgária és az új, demokratikus Bulgária, a hazafias front Bulgáriája között mély szakadék tátong. Ennek a demokráciának gerincét a két fő termelőerő, a munkásság és parasztság s azok elszakíthatatlan barátsága alkotja. Nem hazug, formális demokrácia ez, — mondja Georgi Dimitrov — az ország kormányzásában nem játszanak többé szerepet sem a fasiszta, reakciós elemek, sem pedig azok külföldi pártfogói. Egyedül a bolgár nép akarata és érdekei határozzák meg az ország politikáját.“ Különös erővel szállt síkra Dimitrov a monarchia megsemmisítése mellett. „A bolgár monarchia volt — mondja Dimitrov — mindig az a központ, amely a reakciós erőket a bolgár nép ellen egyesítette. Ennek a monarchiának megsemmisítése annál is inkább jogosult, mert a Koburg-dinasztia, előbb Ferdinánd cárral, majd később Borisz cárral az élén, a német imperializmus ügynökének szerepét játszotta és ez a dinasztia vitte Bulgáriát három ízben is katasztrófába. Egyre parancsolóbban tárul Magyarországon is előtérbe az új alkotmány és az államforma kérdése. Végre-valahára Magyarországon is döntő szóhoz jutott az ország ügyeinek intézésében a „misera plebs“, a nép, mely eddig csak szenvedő szerepet játszott. A rendi szellemmel átitatott magyar alkotmány helyett új, demokratikus alkotmányt követel a nép. Azt követeli, hogy írásba foglalják nagynehezen elért, elvitathatatlan jogait. Az ország valódi, demokratikus átalakulásának érdekei követelik a demokratikus köztársaságot. A négyszázéves Habsburg-uralom és a 25 éves Horthy-rendszer világossá tette mindenki előtt, hogy a királyság a magyar nép számára német szolgaságot és koldussorsot, háborús pusztítást és az ország feldúlását jelentette. A népellenes reakció most a királyság középkori palástja mögé akar bújni, hogy visszacsempéssze magát az ország vezetésébe. A magyar nép a Kossuth-köztársaság eszméjének megvalósítását követeli, mert csak ebben látja elnyert szabadságjogainak biztosítékát. A magyar demokrácia ellenségei el akarják odázni, nem tartják időszerűnek a köztársaság kérdését. A magyar nép azonban más véleményen van. Ennek ad hangot a Tildy-kormány kisgazdapárti államminisztere, Dobi István is, dunántúli körútjáról visszatérve: „Népünk kilencven százaléka, dunántúli parasztok és munkások, határozottan szükségesnek tartja az államforma rendezését és a megoldás dolgában is egyetért velünk“. Nyílt titok azonban, hogy a független kisgazdapárt reakciós része a királyság mellett van, sőt egyes körök a Habsburg-restaurációt propagálják. Ezek a felelőtlen reakciós körök, úgy látszik, elfelejtik, hogy a magyar királyság nem segítené elő a szomszédos demokratikus államokkal való őszinte barátság kialakulását, eleve a viszály és bizalmatlanság magvait hintené el. A magyar nép igazi érdeke nem a Habsburgok, a magyar grófok és a dzsentrik által annyira kompromittált királyság mesterséges feltámasztását, hanem a Kossuth és Petőfi hagyományaira támaszkodó demokratikus népköztársaság megvalósítását követeli. Gyöngyösi külügyminiszter a moszkvai értekezlet határozatairól Az egész magyar sajtó közli Gyöngyösi magyar külügyminiszter nyilatkozatát, amelyet a moszkvai értekezlet befejezése alkalmából tett. — A moszkvai megbeszélések eredménye — mondotta a miniszter — magyar politikai körökben általános megnyugvást és örömet keltett. A megnyugvást az a tény okozta, hogy a nagy szövetséges hatalmak Moszkvában közös szempontot találtak a délkeleteurópai országokkal kötendő békeszerződések előkészítésére vonatkozólag. Az örömet az a határozat keltette, hogy a szerződések előkészítésének idejét négy hónappal megrövidítették, úgy, hogy remélni lehet, hogy 1946 első felében Európának eme részében is helyreáll a béke, amire annyire szüksége van minden országnak, különösen Magyarországnak. Magyarország végre nekiláthat az ország helyreállításához. Tekintet nélkül az előkészítés rövid határidejére, az illetékes magyar szervek nem lesznek készületlenek. A külügyminisztériumnak a békét előkészítő osztálya már jelentős munkát végzett és most méginkább meggyorsítják munkájuk ritmusát. Legfőbb politikai célunk Magyarország és a magyarok sorsának rendezése. A Moszkvában elfogadott tervezetek szerint, a béke előkészítésében érdekelt országok informálni fogják saját szempontjaikról a nagyhatalmakat és rendelkezésükre bocsátják mindazokat a speciális adatokat, amelyekre a kérdések megvizsgálásához szükség van. Az ilymódon kidolgozott békeszerződési tervezetet ezután előterjesztik a békekonferenciára meghívott nemzetek plénumá-ának, amely nemzetek aktívan résztvettek a fasizmus elleni harcban. A magyar kormány reméli, hogy módjában lesz a szövetséges nagyhatalmak előtt megfelelő módon kifejezni véleményét az országot érintő kérdések-iben. A MAGYAR HADIFOGLYOK LAPJA A SZOVJETUNIÓBAN 1946 január 7 Magyarország és szomszédai Tito marsall a magyar demokráciáról Tito marsall sajtóértekezleten nyilatkozott a jugoszláv-magyar kapcsolatokról. — Nem szívesen beszélek bármely más állam fejlődéséről. Mégis, nem volnék őszinte, ha azt mondanám, hogy nem érdekel, hogyan fejlődnek a szom- széd államok. Azt szeretném, ha a szom- széd államok a demokrácia felé fejlődné- nek, mert demokratizálódásuk sok mindent kiküszöbölhet, ami esetleg súrlódásra vezethet és lehetővé tenné az illető állam és Jugoszlávia közötti szorosabb együttműködést. Nem tudom, milyen lesz a magyar kormány politikája. Mindenesetre nagyon sajnálnám, ha Magyarország nem demokratikus irányban haladna, mert kapcsolataink nem lehetnének olyan szívélyesek, mint akkor, ha ott is demokratikus kormány volna, amely teljes megértést tanúsít minden iránt, ami Jugoszláviában történik. — Ezt az álláspontomat —■ folytatta — meg kell okolnom. Ismeretes, hogy a nem demokratikus országokban mindenhol vannak olyan elemek, amelyek irredentizmusra törekszenek és ezzel azonnal támadási és súrlódási felületet teremtenek. Mi a háború és az átélt borzalmak után — habár a győzök oldalán állunk és győztesek voltunk —, azonnal békejobbot nyújtottunk ellenfeleinknek, mert tudjuk, hogy semmiféle bosszú, semmiféle revans nem teremthet tartós kapcsolatot. Ezért kívánunk szomszédságunkban demokrata kormányt. Magyar-jugoszláv vasúti tárgyalások A magyar és a jugoszláv államvasutak képviselőinek első vasútügyi államközi tárgyalása a napokban teljes sikerrel befejeződött. Megállapodtak a magyar-jugoszláv teherforgalom azonnali felvétele kérdésében. A MÁV lehetővé teszi a jugoszláv áruküldeményeknek Magyarországon keresztül történő szállítását. A szakminisztériumok kiküldöttei ezenkívül tárgyaltak a jugoszláv államvasút vezetőivel és az érdekelt minisztériumok kiküldötteivel vasútrendészeti, vámjogi és valutaügyi kérdésekről is. A tárgyalások mindvégig a legbarátságosabb légkörban folytak. Megegyeztek végül abban is, hogy valamint a magyarországi szénhelyzet megengedi és néhány még függő kérdést rendeznek — a rendszeres, normális személyforgalmat is megindítják a két ország között. Dr. Renner osztrák köztársasági elnök Magyarországról Az osztrák köztársaság szövetségi elnöke, dr Renner egy magyar laptudósító előtt kijelentette, hogy Ausztria fenn akarja tartani a tradicionális barátságot Magyarországgal. Mi osztrákok nagyon örülünk, hogy Magyarország a demokrácia felé fordul és a feudális rendszert megtagadja, amely a múltban gyakran a felmerült nehézségeknek az oka volt. Az a tény is, hogy a király, a dinasztia kérdése most háttérbe szorul, hozzá fog járulni a baráti kapcsolatok megszilárdulásához, habár ez a kérdés osztrák szempontból sohasem volt veszedelmes. Kétségen kívül áll az, hogy két demokratikus ország, mint Ausztria és Magyarország, mindig meg fogják egymást érteni. Magyar-csehszlovák tárgyalások Gyöngyösi János külügyminiszter sajtófogadtatás keretében tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit a Prágában folytatott csehszlovák-magyar tárgyalásokról. A tárgyalások célja magyar részről elsősorban az volt — mondotta —, hogy a szlovákiai magyaroknak nyugalmat biztosítson addig, amíg a kérdésben vagy a két állam közötti tárgyalások útján, vagy pedig szövetségesközi állásfoglalás alapján döntés történik. A lakosságcsere kérdésében csak elméleti jelentősége van a statisztikai adatoknak. A csehszlovák kormány a maga részéről is olyan javaslatot terjesztett elő, hogy a magyarországi szlovákokból csak azok kerülnek átköltöztetésre, akik önként jelentkeznek. A jelentkezés száma mutatja meg, hogy mennyi szlovák kerül kicserélésre és ezek ellenében ugyananynyi szlovákiai magyart vennénk át. A magyar javaslat szerint a kicserélendő magyarok számába elsősorban felveendők lennének az 1938 előtt már ott lakott magyarok közül eddig már kiutasított csehszlovák állampolgárok. Röviden tehát, a magyar őslakosság közül kiutasítottak. Mi elsősorban azt kértük, hogy az átveendő magyarokba számítsák be a már kiutasított magyarokat, akiket a csehszlovák hatóságok nem hajlandók állandó lakhelyükre visszaengedni, tehát elsősorban az ottani illetőséggel rendelkező magyar hadifoglyokat. — Ebben a kérdésben azt a benyomást nyertük, hogy ezt a csehszlovákok nemcsak megtárgyalni, de elfogadni is hajlandók lennének. A Magyarországról átköltöztetendő szlovákok kérdésében a magyar kormány álláspontja az, hogy a magyar kormány nem gördít akadályt azoknak a távozása elé, akik nem akarnak a magyar állam keretébe beilleszkedni. A kormány az átköltözésre jelentkező szlovákok számának mértékéig hajlandó visszafogadni Szlovákiából magyarokat. Természetesen, a lakosságcsere a csehszlovák javaslat szerint is nemcsak humánusan bonyolítandó le, hanem vagyonjogilag biztosítva is, tehát a kitelepítendők minden ingóságukat, holt és élő felszerelésüket magukkal vihetnék és az ingatlanokért az államok kölcsönösen kártérítést vállalnának. Ez természetesen vonatkoznék — amennyiben a magyar kormány álláspontját elfogadják — a kiutasítottakra is. — A cél tehát az lett volna — mondotta összefoglalóul a miniszter, — hogy a lakosságcserét a már kifejtett alapon elfogadjuk és az ottani magyarságnak nyugalmi helyzetet biztosítsunk addig, amíg a kérdés nemzetközi úton eldől. Ezt a feladatot véleményem szerint ilyenformán meg is lehet oldani és én még mindig nem mondtam le a reményről, hogy a kérdési ilyenformán megoldásra is jut. Lehet, hogy sor fog kerülni újabb közvetlen tárgyalásokra. Magyarok a demokratikus Romániában A magyarországi reakciós elemek megint a nagymagyar sovinizmus hangjait kezdik pengetni. Úgy látszik ezen felbuzdulva, a romániai magyarok között is akadtak olyanok, akik viszont a magyarság ádáz ellenségeit , Maniukat támogatták. Ez a legjobb bizonyíték arra, hogy sem egyiknek, sem másiknak nem a magyarok, vagy Magyarország érdeke fekszik szívén, hanem csupán saját reakciós érdekük. Az erdélyi magyarok túlnyomó többsége ezzel szemben tisztában van vele, hogy létérdeke Groza demokratikus kormányához köti és hogy nyugodt, biztonságos sorsának előfeltétele a demokratikus Magyarország és a demokratikus Románia közötti jószomszédi viszony. Nagy Csabának, a romániai Magyar Népi Szövetség főtitkárának nemrégiben tett rádiónyilatkozata ugyancsak ezt bizonyítja. — Az 1945. év — mondta beszédében — rosszul indult a romániai magyarok számára, amikor is a román reakció megkísérelte, hogy rontson helyzetünkön. A Groza-kormány hatalomrajutásával a helyzet szerencsére megváltozott. Ez a kormány törvényt hozott a nemzeti kisebbségekről, amely törvény olyan légkört teremtett a magyarok számára Romániában, amilyen azelőtt soha nem volt. Jelenleg semmi sem gátolja a romániai magyarok nemzeti fejlődését. Templomaink és iskoláink nyitva vannak és zavartalanul működnek. A magyarok most először egyenrangú állampolgárok Romániában. A romániai magyarok üdvözlik a moszkvai értekezlet határozatait. A reakció hajótörést szenvedett és azok, akik az atombombának tapsoltak, most kénytelenek elismerni azt a tényt, hogy rövidesen megkötik a békét. Mi, romániai magyarok készek vagyunk becsületesen munkálkodni a demokratikus Románia érdekében. Reméljük, hogy a béke megkötése és a határok megállapítása még inkább megkönyíti eme törekvéseink megvalósítását. A magyar kormány megnyerte az első pénzügyi csatát Már közöltük a magyar kormánynak a pénz lebélyegzésére vonatkozó rendeletét, amely a bankjegyek egy jelentős részének a forgalomból való kivonásával egyenlő. A rendelet végrehajtásának eredményei máris mutatkoznak. A rendelet megjelenése előtt a dollár árfolyama feketepiacon 500—600 ezer pengőt is elért. A rendelet megjelenésének napján a dollár 140—145 ezer pengőre esett. A valutaspekulánsok szabadulni igyekeztek a dollártól, amely iránt a kereslet, a papírpénz csökkenése folyán szintén csökkent és mert a dollár árfolyamának további esésétől féltek. A Nemzeti Bank a dollár hivatalos árfolyamát előbb 140 ezer pengőről 150 ezerre emelte, miután a feketepiacról a dollár a Nemzeti Bankba folyt, amikor azonban a dollár árfolyama a feketepiacon 90 ezer pengőre esett, akkor a Nemzeti Bank elérte, hogy a feketepiacról a Nemzeti Bankba folyt az idegen valuta. A forgalomban levő bankjegyek egy részének bevonása egyben a részvények és egyéb értékpapírok hirtelen esését vonta maga után. Ami a dolgozó rétegeket legjobban érdekli, ez az árak esése. A kormány intézkedésének épp ez volt a legfontosabb célja. Az árak úgy az üzletekben,mint a piacon máris 25—30%Vo-kal estek. A gyorsan romló élelmiszerek árai pedig 50, sőt annál is több százalékkal. Az igazságügyminiszter utasította az ügyészségeket, hogy a gazdasági intézkedések ellen vétőkkel szemben a legszigorúbb ítélethozatalt követeljék és egyes esetekben halálbüntetés kiszabását. A ,,Világosság“ című lap jelentése szerint a gazdasági rendőrség megkezdte az árak szigorú ellenőrzését. Azoktól a kereskedőktől, akik nem csökkentik az árakat, megvonják az iparengedélyt. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy magyar jólértesült körök véleménye szerint a forgalomban lévő banjegyek csökkentése meghozta a kívánt eredményt. A kormánynak ez az intézkedése csupán egy az infláció megfékezését és az élelmezési helyzet javítását célzó intézkedések sorában. Rövidesen újabb intézkedések következnek úgy pénzügyi téren, mint a kereskedelem és a termelés területén. Újabb hírek arról számolnak be, hogy a rendelet megjelenése előtt forgalomban lévő 500 milliárd pengőből 350 milliárd pence visszafolyt az állam kezébe. A bankjegyforgalom csökkenésének kedvező hatással kell lennie az árak esésére. Egyes gyáriparosok a rendelet megjelenése után megkísérelték mesterségesen fölemelni az árakat. A textilgyárosok termékeik nagybani árát 25—40 V%-kal emelték, a sörgyárosok pedig 50°/o-kal. A kormány intézkedései folytán azonban kénytelenek újra leszállítani termékeik árát. Az elért eredmények biztosítására a kormány máris több intézkedést foganatosított. A közellátási miniszter rendeletet adott ki, mely a kereskedőket arra kötelezi, hogy áruiknak december 15-ig érvényben lévő árairól kimutatást készítsenek, melynek másolatát a közellátási minisztériumnak kötelesek átadni. Ez a rendelkezés módot ad az árhullámzás ellenőrzésére. A közellátási minisztérium rendelkezése megtiltja a kereskedőknek, hogy áruik árába beszámítsák azt a veszteséget, melyet a bankjegyek egy részének a forgalomból való kivonása okozott nekik. Az iparügyi miniszter elrendelte az öszszes árukészletek leltározását és áruk egész sorát zárlat alá helyezte. Ilyen áruk, fémipari áruk egy része, bőráruk, kémiai termékek, építőanyagok, gyógyszeráruk, textilnyersanyagok, konzervált élelmiszerek és sok más termék. Ezek felett az árukészletek felett az iparügyi minisztérium fog rendelkezni. Mindezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy az ország nehéz helyzetében ezek a termékek ne a feketepiacra kerüljenek, hanem a dolgozó rétegekhez, illetve az ő szükségleteik fedezését szolgálják. Rónai kereskedelmi miniszter nyilatkozata Rónai Zoltán kereskedelemügyi miniszter Miskolcon a Kereskedelmi Egyletben nyilatkozott gazdasági kérdésekről. „A kormány meg akarja állapítani, hogy ki bűnös az árak emelkedésében és a bűnösöket meg fogjuk fosztani a kereskedés jogától,— mondotta Rónai. — Mi arra törekszünk, hogy az árakat és a béreket összhangba hozzuk egymással. Biztosítani kell a termelésben résztvevő fizikai és szellemi munkások létminimumát. Ez csak a termelés emelésével érhető el. Elsősorban a közellátáshoz szükséges árukat fogunk termelni, nyersanyagokat és gépeket igyekszünk behozni.” A kereskedelemügyi miniszter ezután a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatokról beszélt. „A Szovjetunió — mondotta — már megkezdte gyapot, vasérc, koksz, só szállítását, noha tőlünk mindezért még semmi ellenértéket nem kapott. Nekünk kellően értékelnünk kell a Szovjetuniónak ezt a nagylelkűségét és hálánkat avval kell kifejezésre juttatni, hogy fokozzuk a harcot a fasizmus és a reakció ellen.“ A magyar nemzetgyűlés új ülésszaka Mint ahogy a Kis Újság tudósítója jelenti, a magyar nemzetgyűlés január második felében, valószínűleg már január 15—16-án ül össze és folytatja a karácsonyi szünetre félbeszakított munkáját. Az ülésszak napirendjén lesznek fontos alkotmányjogi törvényjavaslatok, a bányák államosításáról szóló törvényjavaslat, a kormány fontos gazdasági intézkedéseinek megtárgyalása és jóváhagyása.