Igaz Szó, 1947 (6. évfolyam, 2-14. szám)

2 MIT AD AZ ÚJ ÖTÉVES TERV A SZOVJET NÉPNEK? 19.3 millió, tonna nyersvas. 25.4 millió tonna acél Az ötéves terv idején újjáépítenek, újonnan felépítenek és üzembehelyeznek 45 olvasztókemencét, 165 Martinkohót, 15 konventort, 90 elektromos olvasztó­­kemencét és 104 acélhengerművet. Az ország déli részén 17 hatalmas fém­ipari üzem épül fel. A működésben lévő és felépítendő új fémipari üzemek számára kiosztják az 1680 millió tonnás vasérckészletet, ebből Nyugat-Szibériában 100 millió tonnát. Abból a nyersvas anyagból, amelyet 1950-ben fognak termelni, 250 millió négy­zetméternyi területet lehetne egy centi­méter vastagságban befedni (csaknem Moszkva egész területe). Ugyanezen év acéltermeléséből akkora hosszúságú vasúti sínpárt lehetne készí­teni, amely a földgolyót az egyenlítő táján kilencszer futná körül. Ha a 17,8 millió tonna hengerelt­ acél­ból 10 centiméter vastagságú­ rudakkal raknák körül a Szovjetunió egész száraz­földi határát, úgy egy több mint egy mé­ter magasságú kerítéssel lehetne az or­szágot körülvenni. Igaz Szó Egy nép, amely tudja hogy mi lesz holnap A„PRÓFÉTÁK“ALKONYA Amikor az Októberi Forradalom győ­zött, a külföldi vezetőkörök véleménye egybehangzó volt: Megdől a szovjet ha­talom. De tévedtek. Mikor 1920-ban Lenin és Sztálin irányí­tása alatt szovjet tudósok kidolgozták a szovjet ország villamosításának tervét, — egyszerűen kinevették azt a külföldön. Az első ötéves terven gúnyolódtak. De a másodikon már csak szerény kétkedéssel mosolyogtak. A harmadiknál már komoran hallgattak.­­ Amikor a német fasiszta hadiszörnye­teg rátört a szovjet népre, — e külföldi körök előtt nem „az agyaglábú kolosz­­szus“ összeroppanása volt kétséges, csu­pán az időtartam, mikor következik be az összeroppanás. A „próféták“ követke­zetesen tévedtek. De hogyan is láthatták volna a jövőt annak a rendszernek és an­nak az osztálynak ta­gjai, akik a történe­tem könyörtelenségével közelgő jövőt nem is akarják látni, mert borzonganak tőle? Ezért vált az új világ hajnala a­ ré­gi rend „prófétáinak“ alkonyává. A TÖRTÉNELMI ELŐRELÁTÁS A HALADÁS KÉPVISELŐIÉ fia egy munkás, paraszt, vagy értel­miségi felfegyverzi magát a marxizmus tudományával, magáévá teszi a dialekti­kus materializmus módszerét, úgy a tör­ténelmi előrelátás bizonyos előfeltételéhez jut. Ellenben, ha a dolgozókat­ elnyomó rend rögzítésében érdekelt osztályok tag­jai tanulmányozzák át ugyanazokat a marxista könyveket, ettől a hályog nem esik le a szemükről, mert e hályogot osztályhelyzetük és érdekük­ tapasztotta szemükre, ez korlátozza látásuk horizont­ját. A jövőben érdekelt dolgozó osztályok képviselői a történelem belső fejlődés­törvényeinek felismerése révén, a­melyek alapján a történelmi szükségszerűségek megállapíthatók,­­ előre láthatják a tör­ténelmi eseményeket. A kommunisták számba veszik népek, osztályok cseleke­deteinek hajtóerejét (elsősorban a gazda­sági­ érdekeket) és eljutnak a szükség­­szerű tömegcselekvés elkö­vetkezésének meglátásához; felderítik az események közötti okozati összefüggéseket; megke­resik a cselekmények hajtóerejét; tudo­mányos következtetéseket vonnak le. Azon történelmi események láncolatá­ban, melyben a polgári rend tudósa csak a véletlenek láncolatát látja, a marxista megtalálja a szükségszerűt, a törvény­szerűt és e törvények bizonyosságára ala­pítja ténykedését, nem hagyva figyelmen kívül a véletlen szerepét az események láncolatában. A bolsevikok előrelátták, hogy a forradalom győzni fog, hogy a szovjet hatalom fennmarad, hogy a Nagy Tervek valóra válnak, stb. AKIK A HOLNAP KÖNYVÉT ! OLVASSÁK ! Mikor a szovjet és világsajtó közölte a negyedik ötéves tervet, nem akadt olyan , vállalkozó szellemű burzsoá közgaz­dász, politikus, vagy újságíró, aki kétségbe merte volna vonni e terv realitását. A szovjet dolgozók előtt az ötéves tervek­­ mindig reálisak voltak; tudják, hogy amit a terv mond erre vagy arra az időre, erre va­gy arra az iparra, vagy cikkre,­­ az akkor (vagy előbbi) és úgy lesz, ahogy , az le van rögzítve a tervben.­­ De a tervből nemcsak azt olvassa a szovjet munkás, paraszt és értelmiségi,­­ hogy mi lesz holnap, egy év múlva, öt­­ év múlva egész iparokban, az egész or­szágban. Megtudja azt is, hogy például­­ az ő gyárára mi esik ebből és mi esik­­ őrá személyesen a mai napon, holnap, egy hétre, egy hónapra stb. A tervből­­ a bizonyosság erejével megtudja azt is,­­ hogy mit jelent az ő számára és családja­­ számára az országos terv betöltése, pl a közszükségleti cikkek termelésének emel­­­­kedése, a kulturális lehetőségek kiszéle­­­­sedése.­­ 250 millió tonna szén A második világháború előtti termelés­hez viszonyítva, a széntermelés színvo­nala 1950-re 51%­-kal fog növekedni. A koksznak való donyeci, kuznyecki, karagandai, kizelovski, pecsorai, tkvar­­cseli, és tkvnbuli szén termelése 51,7 millió tonnára növekszik. Az 1946—1950. években 83 millió tonna termelőképességű szénbányákat helyeznek üzembe. 1949- ben a Donyec-medencében teljesen helyreállítanak 182 szénbányát és még további 60 új bányát nyitnak meg. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas mennyisé­gű szenet elszállítsák, 125 ezer vasúti szerelvényre lesz szükség. 35,4 millió tonna kőolaj 1950- re akkora lesz a kőolajtermelés, hogy legalább 2—3 évre elegendő tarta­lékok fognak az ország rendelkezésére állni. Az új ötéves terv folyamán négy új nyersolajfeldolgozó üzem, továbbá 16 olajfinomító épül fel. Ha a kitermelendő 35,4 millió tonna nyersolajat egy helyre öntenék, úgy ott egy 4 kilométeres átmérőjű egy méter mély tó keletkezne. Az ebből a nyers­­olajmennyiségből nyert benzin elegendő arra, hogy 100 millió gépkocsit egyért kint 1000 kilométeres útra üzemanyaggal lás­son el. * 115 ezer vágon a napi átlagos szállítás Az előirányzott terv megvalósítására 1950-ben az évi termelés a következő lesz: 2200 gőzmozdony, 300 Diesel moto­ros mozdony, 220 villanymozdony, 146 ezer tehervagon, 2600 személykocsi. Ha az összes vagonokat egyszerre üzembehelyezik, úgy 3 millió tonna terhet és több mint 150 ezer utast szállíthatnak. E mozdonyok és vagonok egybekapcsol­va több mint 1500 kilométer hosszú sze­relvényt képeznének. 3 millió 400 ezer lakóházat építenek fel a falvakban Ez építkezés együttvéve tíz nagy vá­rosnak felel meg. Ezenkívül 4,6 millió négyzetméter területet foglalnak el azok a felépítendő üzemek, melyekben a lakó­házak alkatrészeit fogják gyártani. 193 ezer iskola lesz, 31,8 millió tanulóval Az új ötéves terv végéig 602 ezer ember végzi el az egyetemet és a főis­kolát; a munkatartalék rendszerű iskolák és tanintézetek 1 millió 200 ezer szakem­bert bocsátanak 1950-ig az ország rendel­kezésére. Az iskolahálózat lehetővé teszi, hogy azok a munkás és parasztifjak, akik a Honvédő Háborúi és az ideiglenes meg­szállás közbejötte miatt nem tanulhattak, most befejezhessék tanulmányaikat. Új szanatóriumok, mozik, gyermekkertek 1950 végéig 250 ezer férőhely lesz a szanatóriumokban és 200 ezer az üdülő­házakban. 46.700 mozsgószínház fog mű­ködni (az 1940. évi 28 ezerrel szemben), 2 millió 260 ezer gyermeket helyeznek el a gyermekkertekben (kétszer annyit, mint 1940-ben). Ezenkívül valamennyi gyermek számá­ra, akik szüleiket a Honvédő háború évei­ben vesztették el, biztosítják a nevelést és teljes ellátást az állam költségén. 127 millió tonna gabonanemű Ez a mennyiség több mint ötszörösen múlja felül az 1913. évi (21 millió 600 ezer tonna) termést és több, mint három­szorosan az 1940. évit (38 millió 300 ezer tonna). Közszükségleti cikkek óriási mennyisége 1950-ben a következő mennyiségeket fogják gyártani: 4 milliárd 686 millió méter pamutárut, 159,4 millió méter gyapjúszövetet, 328,6 millió pár bőr- és gummilábbelit, 1 millió 50 ezer kerékpárt, 925 ezer rádiókészülé­ket, 7 millió 400 ezer órát, 1 millió gramofont, 530 ezer fényképezőgépet, 450 ezer varrógépet, 350 ezer vadászfegyvert, 200 ezer szamovárt. 428 ezer teherautó, 112 ezer traktor, 65 ezer személygépkocsi A háború előtti évekhez viszonyítva a gépkocsipark megkétszereződik. Az ötéves terv folyamán 950 új gép- és traktorállomás létesül a Szovjetunióban. Az 1950-ben gyártandó traktormennyi­séggel egy váltás alatt 650 ezer hektár (mintegy 1 millió hold) földet lehet fel­szántani. Összehasonlításképpen: a Moszk­va és Leningrád közötti távolságot 10 kilométer szélességben lehetne ezzel a traktormennyiséggel felszántani. Hús, vaj, hal, cukor, stb. 1950-ben a húsipari üzemek 1 millió 300 ezer tonna hentesárut fognak előállí­tani. Ugyanakkor a tejfeldolgozó üzemek 275 ezer tonna vajat bocsátanak majd a lakosság rendelkezésére. Az ételolaj ter­melése 880 ezer tonnára, a halkonzervek termelése 2 millió 200 ezer tonnára, a cukortermelés pedig 2 millió 400 ezer tonnára fog emelkedni 1950-ben. Ruha és lábbeli Az új ötéves terv programjának meg­felelően a textilgyárak 1950-ben 4 mil­liárd 686 millió méter gyapotszövetet és 159 millió 400 ezer méter gyapjúszöve­tet fognak piacra dobni. Ez mintegy 30 éoo­­kal több, mint a textilipar háború előtti termelése. A lábbeliipar termelése 1950-ben eléri a 240 millió párt, ami 30 százalékos évi átlagos növekedésnek felel meg. Még jelentősebb lesz a kötöttáruk termelésének növekedése, amennyiben a kötött fehérne­műből és más cikkekből éven kint 55 százalékkal fogják növelni a termelést. 1947-ben a lábbelitermelés 60 százalék­kal, a kötöttáruk termelése pedig egye­nesen 100 százalékkal lesz nagyobb, mint ez idén. Az új esztendő nem bizonytalanságot, hanem a jobb és egyre javuló élet bizo­nyosságát jelenti a szovjet nép számára.­­ Vígan folyik a munka az Ivanovói nagyüzemben A Harkovi Kerékpárgyár jelentősen emelte termelését ★ A Mariupoli gyár új ciszternákat bocsájt ki ★ A Molotovról elnevezett nagy szövő­gyárban 1947 január 1 Boldog újévet a nagy szovjet népnek, _____________a béke, biztonság, szabadság és függetlenség meghitt védelmezőjének! Népek testvérisége Irta: PAVLO TUCSINA, ukrán költő A nagy Szovjetföldnek vagyok Fia. S bár messzi tájnak szive Dobog bennem, rajtam ragyog A népek nagy hídjának íve. Az eszmék bő felhőiből Nagy, átfogó villám cikázik­, Amott egy mennydörgés kitör, Itt víg választ zúg rá a másik. Visszhangozzék távol hegyek, A hang boldog, vágyó, ígérő, Mi testvérek vagyunk s eggyek, A nagy híd néptől népig érő. Ha megcsendül az anyanyelv, Megcsobban benn a szteppe kútja, Millió forrás buzog. Figyeld, Honnét kanyarog a hangok útja. A forrásból lágy dal susog, Mely éltet ád s frissíti lelked, így törnek rád más ritmusok: A sokszínű sokféle nyelvek. Másajkúval találkozol S mint drága furcsa kincset nézed, De lassan megbarátkozol, Mert más a nyelv, de egy a lélek. Idegen szó idegenül Csendül. Nem érted, hangja kábít, De aztán izzóvá hevül S szívedben bő fénnyel világít. E nyelv immár nem puszta szó, Amely poros szótárba dermed, E nyelvben szól a dolgozó És új világok énekelnek. Hangjában zúg erdő-mező, Hangjában új közösség éled, Az önmaguk­ védelmező. Acélos elszántságé népek. Szívünkben napról napra nő, Mint egy felsőbb világ varázsa, E törhetetlen szent erő. — A népek összetartozása. Régészeti ásatások Szovjet-Ukrajnában Közvetlenül a Bug partján, Olvin ógö­rög város helyén, harmadik hónapja foly­nak archeológiai ásatások ,az Ukrán Tu­dományos Akadémia irányítása alatt. Eddig napvilágra­­került egy várfal tor­nyokkal, amelyek a város kikötőrészének védelmére szolgáltak, valamint öt nagy kőépület, amelyek a Kr. e. 4. századból származnak. Kiástak egy esővíz tárolásá­ra szolgáló medencét is. Most kezdték a kutatásokat a város­­melletti települések helyén. Ezek látták el Olvin városát gabonával, állatokkal és fával. .Különösen érdekesek az ásatás so­rán felszínre kerülő földalatti lakó­ház­­típusok. Az olvini ásatások sok értékes új anya­got szolgáltatnak Oroszország ókori tör­ténetéhez. SZOVJET HÍREK is 1947-ben országos pályázatot hirdet­nek a legjobb jelenkori szovjet színmű­re. A Szovjetunió minisztertanácsa már megerősítette a zsűri tagjainak névsorát­ is A moszkvai csillagászok egy cso­portja Leningrádra utazott,­­hogy részt vegyen a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája elméleti csillagászati intézetének gyűlésén, amelyet az intézet 25 éves fenn­állásának alkalmából hívtak össze. ir Hruscsov, az ukrán minisztertanács elnöke fogadta Vajtot, az UNRRA ukraj­nai missziójának vezetőjét, azzal az év­fordulóval kapcsolatban, hogy az ukrán kormány és az UNRRA vezérigazgatója aláírták a szerződést, amely szerint az UNRRA élelmiszerrel és egyéb árukkal segíti Ukrajnát. if A gyári tanonciskolák és ipariskolák legnagyobb részében decemberben meg­kezdődött a tanítás. AZ OROSZ SZOVJETKÖZTÁRSASÁG A Szovjetunió — a Szocialista Szovjet­köztársaságok Szövetsége — 16 nemzeti államból, szövetségi köztársaságból áll. Az Oroszországi Szocialista Szövetséges Szovjetköztársaság, u­gy mint az Ukrán, B­elorussz, Grúz, Kirgiz, Lett és a többi Szocialista Szovjetköztársaság, e nemzeti államok, köztársaságok egyike. A Szovjetuniót tévesen nevezik Orosz­országnak. Ez az elnevezés még a cári időkből származik, amikor az orosz nem­zet volt az uralkodó nép, a többi — több mint 160 nép, nemzetiség és népcsoport— pedig a cárizmus által elnyomott kisebb­ségek voltak. Amikor diadalmaskodott az Októberi Szocialista Forradalom, a cári Oroszor­szág területén 1917 november 7-én meg­alakult az Oroszországi Szocialista Szö­vetséges Szovjetköztársaság. 1922 decem­berében — a polgárháború befejezésével —­ alakult meg a Szocialista Szovjetköz­társaságok Szövetsége, amelynek az Oroszországi Szovjetköztársaság egyen­rangú tagállamává lett. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a poli­tikai és egyéb jogai, törvényhozása, állam­­apparátusának felépítése, mint a többi köztársaságnak. Az Oroszországi Szocialista Szövetsé­ges Szovjetköztársaságnak területe 16,7 millió négyzetkilométer — a Szovjetunió területének háromnegyed részét teszi ki. Lakosságának száma 109 millió, a Szov­jetunió lakosságának több mint a fele. En­nek megfelelően termelése is 70 százalé­kát teszi ki a Szovjetunió ipari és me­zőgazdasági termelésének. Hogy az Oroszországi Szovjetköztársa­ság milyen fontos, helyet foglal el a Szov­jetunió életében, azt a jövőből vett né­hány példával bizonyítjuk be. A negyedik ötéves terv utolsó évében, 1950-ben az egész Szovjetunióban 19,5 millió tonna öntött­vasat fognak termelni és ebből az Oroszországi Szovjetköztár­saságban 9,5 millió tonnát, 25,4 millió tonna acélból az OSzSzSzK-ban 16,0 millió tonnát, 250 millió tonna szénből 141,9 millió tonnát, 0,5 millió autóból 457 ezret, 1,3 millió tonna húsból 731 ezer tonnát, 2.4 millió tonna cukorból 463 ezret. Az Oroszországi Szocialista Szövetsé­ges Szovjetköztársaság a Balti- és Feke­te-tengertől a Csendes óceánig terjed. Hozzátartozik a Szovjetunió egész észa­ki területe, az Ural,­­Szibéria, a Távol- Kelet, ahol erdőt, szenet, fémeket, ara­nyat — mindenféle kincset — és az örök jég örök hidegétől a szubtropikus örök nyárig az éghajlat minden árnyalatát megtalálhatjuk. Az OSzSzSzK területén nemcsak a Szovjetunió lakosságának nagyobbik fe­le él, hanem a legtöbb nemzetiség és nép­csoport is. Ezért szövetséges köztársaság az Oroszországi Szocialista Szövetséges Köztársaság. — A nagyobb nemzetek az OSzSzSzK-n belül autonóm szovjetköz­­társaságot alakítottak — ezek száma 12. Köztük vannak a Baskír, Burját-Mongol, Tatár, a magyarral rokon Komi, Mari, Mordvin és más autonóm szocialista szov­jetköztársaságok. A kisebb nemzetiségek nemzeti területeket és nemzeti körzeteket alkotnak. A hét nemzeti terület között van: az Orrol, a Zsidó, a Tuvin stb. Csak a Szovjetunió lenini-sztálini nem­zetiségi politikája tudta ezt a sok népet és nemzetiséget úgy összeforrasztani egy családba, ahogyan az Oroszországi Szo­cialista Köztársaság példája is mutatja. Ezért védte minden szovjet nép és nem­zetiség ugyanolyan készséggel és lelkese­déssel a nagy szovjet hazát, ha messze a fronttól, a messzi Uraiban, vagy Szibé­riában élt is. És a Szovjetunió minden népe szeretettel viseltetik a nagy orosz nép iránt, mert tőle kapta meg szabad­ságát, mert főleg neki „a vezető kisebb testvérnek“ köszönheti, hogy a cári Orosz­ország­­ területén fölépítettek egy hatal­mas és boldog szocialista államot és mert az orosz nép hozta a legnagyobb áldo­zatot, tett a legtöbbet azért, hogy mind­ezt megvédjék a szovjet nép nagy Hon­védelmi Háborújában.

Next