Igaz Szó, 1947 (6. évfolyam, 2-14. szám)

1947 január 1 Igaz Szó A reakció ma a spekuláció fegyverével támadja a demokráciát A drágaság elleni harc az MKP megyei és kerületi titkárai értekezletének középpontjában Az MKP Akadémia­ utcai székházában egész napos értekezletre gyűltek össze a párt megyei ési kerületi titkárai. Az érte­kezleten Rákosi Mátyás tartott politikai beszámolót. Részletesen ismertette a kiül- és belpolitikai helyzetet, a baloldali demokratikus erők Európa-szerte mutat­kozó előretörését és az előretörés magyar­­országi visszahatásait és következmé­nyeit. Részletesen foglalkozott gazdasági kérdésekkel is.­­ Farkas Mihály szervezeti beszámolójá­ban hangoztatta, hogy a Pártnak a töme­gek életszínvonalának emeléséért, a drágaság letöréséért kell küzdenie. Az or­szág gazdasági nehézségeinek legfőbb oka, hogy eddig nem fékezték me£ a spekulációt. A forint jó, intézkedések tör­téntek az árak leszállítására, de a hiba ott van, hogy az árut nem tudjuk kellő meny­­nyiségben, a spekulánsok kikapcsolásával közvetlenül a fogyasztókhoz juttatni. A gazdasági rendszabályok önmagukban nem elegendők, ha nincs politikai­­biztosíték arra, hogy végre is hajtják azokat. A drágaság elleni harc politikai kérdés, mert a magyar reakció ma a spekuláció­val, a drágasággal akarja a tömegeket a demokrácia ellen fordítani. A demokráciának védekeznie kell, itt az ideje, hogy végre valóban akasztófára juttassuk a nagyspekulánsokat. A drága­ság elleni küzdelembe be kell vonni szer­vezetten a népet. Elsősorban az iparcikk­­árak letöréséért kell küzdenünk. A pa­rasztot és a munkást egyformán sújtják a magas iparcikkárak, ez a harc tehát csak erősíti a munkás-paraszts­zövetséget. Hangsúlyozta, hogy az árdrágítók elleni harcnak nem szabad általában a kiske­reskedők ellen irányulnia. A bűnösök megbüntetését az illetékes­­hatóságokra kell bízni. Farkas Mihály végül ismét rá­mutatott arra, hogy ma központi kérdés politikai biztosítékot teremteni a speku­­láció elleni gazdasági intézkedések kemény és következetes végrehajtására. A beszámolók után vita következett. Az értekezlet részvevői beszámoltak a drágaság következtében egyre növekvő tömegelégedetlenségről. Erdei Mihály, csongrád megyei titkár követelte: ne hagy­ják futni a bíróságok a rendőrség ál­tal lefogott spekulánsokat, miközben 40 forintra büntetik azt a szegény paraszt­asszonyt, aki 20 fillérrel drágábban adott el egy pár csirkét. Leiter Ernő tolna megyei titkár a feketéző malmosok ellen köve­telt erélyes rendszabályokat. Széll Jenő, a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a kommunista városatyák munkáját ismertette a főváros téli gondjainak eny­hítésére: 10 ezer pár gyermekcipő kerül kiosztásra, ablaküveget hoznak be Cseh­szlovákiából és gondoskodtak nagyobb mennyiségű burgonya tárolásáról. Keleti, békés megyei titkár gyors intézkedést­­kö­vetelt a szérumhiány miatt rohamosan pusztuló sertésállomány megmentésére. Dobó István (Somogy megye) az uzso­­rabíróságok működését kifogásolta: túl enyhén bánnak el az eléjük kerülő spe­kulánsokkal. Iliás Ferenc az állatspekulá­ció letörését követelte. A parasztságtól 0,80—1,50 forintért veszik meg azt a jó­szágot, amelyet aztán 2,50—3,30 forintos áron adnak el a fővárosban. Lakatos (Za­la megye) hangoztatta: a kiskereskedők sok esetben nem okai a drágulásnak, mert ők is egyre magasabb áron kapják az árut a nagykereskedőktől. Vándor (Újpest) azt hangsúlyozta, hogy a drá­gaság elleni harcot a koalíció erősítésé­re is fel lehet használni. Az árleszállítá­sért, a feketézők megbüntetéséért vívott küzdelembe Újpesten a­­Kisgazdapártot is sikerült bekapcsolni. A Weisz Manfréd-gyár munkásai rohammunkára utaztak Soltvadkertre. Ingyen javítják az edényeket. Károlyi Mihály beszéde Az Újonnan Földhöz juttatottak Orszá­gos Szövetségének szombathelyi nagygyű­lésén Szabó Imre és Iliás Ferenc megnyi­tója után KÁROLYI MIHÁLY, volt köztár­sasági elnök, mondott beszédet. Megállapí­totta, hogy Magyarországon eddig önző politikát folytattak, olyant, amely a reak­ció útját egyengette. A reakció szövet­ségesei: a nagybirtokos osztály és a fő­papok arra törekedtek, hogy ne legyen demokrácia ebben az országban. A magyar nép igazi ellenségei saját urai voltak. A népnek külpolitikailag is tájékozód­nia kell, mert csak így tudhatja meg, hogy kik és hol vannak az ellenségei, akik vissza akarják venni azt a földet, amelyet a felszabadító Vörös Hadseregtől ka­pott. Tudnia kell mindenkinek, hogy Lon­donban, Párizsban, New­ Yorkban megvan­nak a természetes szövetségeseink, de a természetes ellenségeink is. Nekünk — ál­lapította meg — természetes szövetsé­geseinkkel kell szövetkeznünk. Itt van elsősorban a Szovjetunió. A szomszéd államok felé meg kell ten­nünk az első lépést, mert közösek az érdekeink. Magyarország kis ország és ar­ra kell törekednie, hogy tegnapi ellensé­gekből barátokat teremtsen. Károlyi Mihály végül arra kérte a földhözjuttatottakat, hogy erősítség a de­mokratikus kormányt és a haladó Ma­gyarországot. Károlyi előadása az írószövetségben A Magyar Írók Szövetsége ülésén Ká­rolyi Mihály előadást tartott. Előadásában élesen támadta azokat, akik eltúlozzák Szálasi bűnösségét, hogy így tisztára mossák Horthyt. Szálasi­ sohasem jöhe­tett volna, ha Horthy nem lett volna ural­mon. Károlyi Mihály nagy tetszéssel fo­gadott előadásához Lukács György szólt hozzá. A Szovjet Hadsereg központi ének és táncegyüttese Budapesten A közeljövőben érkezik Budapestre a Szovjet Hadsereg Központi Ének- és Táncegyüttese, a moszkvai Alexandrov­­együttes. Az együttes körülbelül 300 fő­nyi tagja — énekesek, táncosok és ze­nekar — a jövő hét első napjaiban a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság ren­dezésében két estén át mutatja be mű­vészetét a főváros közönségének. A vi­lághírű együttes szereplése az idei hang­versenyévad nagy eseménye lesz. Kommunista rohammunka Sárándon A napokban Debrecen üzemeinek kom­munista dolgozói több faluba kivonultak, hogy a szegényparasztokon segítsenek. Vállalták a hideg esővel és sárral járó kellemetlenségeket is, de bizonyságot tet­tek arról, hogy igaz barátjai a parasztság­nak. Egy ilyen falujáró roham,munkás brigád a biharmegyei Sáránd községbe ment ki. Sárándnak több mint 75',/6-a zsellér, földmunkás és útjavító. Nagyon szegények, rájuk fér a segítség. Már korán reggel kiérkeztek Sárándra a rohammunkások. A falu még aludt, csak a dobszó ébresztette fel őket, ami közhírré tette, hogy városi munkások érkeztek a faluba. A Kommunista Párt helyiségében rendezték be az ideiglenes cipész- és bádogosműhelyt. A falusi asz­­szonyok eleinte el sem hitték azt, hogy ingyen javítják ki nekik a csizmát, cipőt és a lyukas edényeket. A munkások ba­rátságos biztatása azonban meggyőzte őket arról, hogy az elkészített munkáért nem kell fizetni semmit. Hamarosan gyűlt is a munka, vitték a l­ankatlan csizmákat, elnyűtt bakancsokat, feneketlen mosófa­zekakat, köcsögöket, lyukas főzőedénye­ket és a gyakorolt munkáskezek rövid percek alatt használható dolgokat vará­zsoltak belőle. A legértékesebb és leg­szebb cselekedet három varrónő munkája volt, akik szintén a munkáscsapathoz tar­toztak. Egy teljes menyasszonyi ruhát készítettek el, azonkívül férfi, női és gyer­mekingeket, az asszonyoknak és leányok­nak pedig kötőket és ruhákat. A munkáso­k két kutat javítottak ki, amit addig a falusiak nem tudtak használni. Az egyik különösen rossz állapotban volt, mert a szivattyú teljesen össze volt tör­ve. Mire este lett, közel 40 pár cipőt és csizmát javítottak ki a cipészek, a bádo­gosok pedig több mint 30 edényt fenekel­tek és foltoztak meg. A sárándiak nem is akarták őket elengedni, így megígérték, hogy a jövő vasárnap is kimennek hozzá­juk­ és amennyire tőlük telik, továbbra is segíteni fognak. ­ Kitüntettek tíz diósgyőri vasmunkást a Szabadság-híd felépítésében való rész­vételükért. Az elismerő oklevelet ünnepé­lyes keretek között adták át a hídcsata hőseinek. A Pécs város rendkívüli közgyűlése foglalkozott a Kommunista Párt várospo­litikai programmjával, majd tízezer forint támogatást szavazott meg az „Ady Endre népi kollégium“-nak­, végül telket adomá­nyozott a szakszervezeti székház részére. = Cegléden több búzát vetettek el az idén, mint 1938-ban. = Gyapottermesztéssel kísérleteznek Szeghalmon. = Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter megnyitotta a Konzum MÁV­ Szövetkezet új osztályait. Budai Károly ünnepi beszé­dében elmondotta, hogy a szövetkezetnek 58 árudája van. A tagok száma 85.000.­­ Tervbe vették a mátravidéki elek­tromos központ első gépegységének 1947 telére való üzembe helyezését.­­ Vándortanfolyamokat létesítenek az analfabéták részére és újabb vándor­­iskolákat állítanak fel az ország olyan te­rületein, ahol a múltban nem gondoskod­tak a gyermekek tanításáról.­­ A cséplőgépek tavaszi javításának ügyében értekezlet volt az iparügyi minisz­tériumban, amely már intézkedett a szükséges vasanyag, gepszij, vagy meg­felelően kikészített hevederek biztosí­tásáról.­­ Harmincegy vágón káposztát foglaltak le Szentesen gazdasági razzia során. A káposztát hatósági áron osztják ki.­­ A VI. kerületi kommunista pártszer­vezet 18. körzete az MNDSz iskolaakció­­keretében helyreállította a háborúi alatt megrongált és leszerelt Szondy-utcai ta­nonciskolát és otthont. Ezerkétszáz forint értékű gépszíjat vásároltak be, hogy az i­skola oktatómű­helyét újra üzem­behe­­lyezzék. Az újjáépített iskolát és otthont hétfő délután adták át az iskolatanári tes­tületnek.­­ Molnár Erik népjóléti miniszter „Pol­gári és népi demokrácia“ című előadása nyi­totta meg szombaton este az MKP soproni értelmiségi akadémiáját. Az előadáson a soproni értelmiség színe-java megjelent, köztük számos egyetemi tanár. A minisz­ter részt vett a soproni vasöntöde és vas­­árugyárban tartott munkásmulatságon is, ahol beszédet tartott a gyár munkásai­nak­.­­ Politikai akadémiát szervezett az MKP nagymiskolci szervezete. Az első előadást dr. Orbán László nemzetgyűlési képvise­lő tartotta a „Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa és a magyar demokrácia jövője“ címmel.­­ Szentgyörgyi Albert részt vesz a Pasteur halálának 50. évfordulója alkal­mából Párizsban rendezett tudományos kongresszuson.­­ Huszonhétezer forintot adott Békés­­­­csaba városa a népi kollégiumok támo­gatására. = Emlékművet állítanak Dombóváron a vármegyéből elhurcolt és elpusztult 800 deportált zsidó emlékére. Leleplezése március 19-én lesz a dombóvári templom udvarán. = Munkásfőiskola nyílt meg Mosonma­­gyaróvárott mintegy 120 hallgató rész­vételével. = Újabb 400 magyar gyermek indul svájci üdülésre. = Megnyílt a békésmegyei Kaszaper községben a paraszti dolgozóik első fiók-, gimnáziuma. = Az ellenőrző bizottság alakult Kősze­gen és szigorú harcot indít az árdrágítók ellen. = Nagyszabású áru és piac ellenőrzést tartott a gazdasági rendőrség Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Tojásrejtegetők, zöldségdrágítók ellen indult eljárás.­­ Megalakult a Magyar — Román Inté­zet. Célja, hogy a magyar — román "kérdést vizsgálja sovinizmustól mentesen, csakis a tudományos igazságnak megfelelően. Ezért maga köré kívánja gyűjteni a tudomány és művészet különböző területén dolgozó tudósokat és művészeket, ugyanakkor ro­mán tudósokat is meghívnak, hogy köz­vetlen érintkezésbe jutva, magyar társak­kal együtt munkálkodjanak a közös kér­dések megoldásán.­­ Harmincezer citromot ingyen oszta­nak ki a fővárosi iskolákban és kórházak­ban.­­ Kétszáznegyven kislakás készül An­gyalföldön. A gyors ütemben folyó építke­zés egyik csoportjában 114, a másikban pe­dig 126 lakás épül. A lakásokat a jövő hónap elején átadják rendeltetésüknek. Egy nap a 115/1. sz. tábor életéből A mi táborunk kifejezetten munkás­tábor. Amikor másfél évvel ezelőtt ideér­keztünk, megmutatták a helyet, ahol egy gyárat kell felépítenünk, s ma már a gyár külső építkezéseinek nagy része készen áll. A felépítésben komoly munkával vet­ték ki részüket a polgári lakosság, s a magyar, román, német, osztrák és más nemzetiségek fiai, mint hadifoglyok egya­ránt. Mikor az azelőtt kopár, köves terüle­ten gyorsan kinőtt gyárépületekre nézünk, a szívünket meleg érzés tölti el: valamit mi is jóvátettünk abból a kárból, amit a fa­siszta politikusaink által elindított hábo­rú következtében a Szovjetuniónak vala­mennyien okoztunk. Mindezt a szovjet parancsnokság igye­kezett honorálni azzal, hogy táborézetün­­ket mennél kényelmesebbé és kelleme­sebbé igyekezett tenni. Itt a fogságban kell megtudnunk, meny­nyi friss, komoly művésztehetségünk van. Nagy Béla festőművész színházi díszletei néha meglepően sikerültek. Egyszerű kátránypapírból művészien nagyszerű dzsungel körvonalai bontakoznak ki szín­padi díszletként dr. Novák Emil színpadi szerzeményéhez. Zenekarunk nyitányával kezdődik az előadás. Marinesku román táborparancs­nokunk minden előadás kezdetén őszinte szavakkal hirdeti a magyar-román össze­fogást, barátságot. Nagy tapssal fogadja a közönség a Kádár József karnagy által dirigált 40 tagú magyar-román vegyes énekkart,­­mely magyar, román és orosz mű­- és népdalokat énekel. Most jön a mű­sor fénypontja, a bohóc-pár: Buóc Tibor és Dömsödi János: „Muki és Jancsi“ pro­dukciója, mely nemzetiségre való tekintet nélkül a legnépszerűbb. Magyar kvartet­tünk nem kisebb élménye a műsornak. Az előadás még mindig tart, sorban bukkan­nak fel magyar és román szülész előadó tehetségek, a műsor belenyúlik az éjsza­kába. Mintha otthon volnánk, hiszen a műsor minden egyes száma valóban az otthon darabkája. Ma későn van vacsora, későn takaro­dó, de a vasárnap ismét komoly, dús prog­ramot adott. Úgy érezzük, nemcsak szórakozást, ennél többet is nyújtott: újból közelebb kerültek a szívek a magyar-román közele­dés terén, ismét letört egy darab az otthon belénk nevelt sovinizmusból. A szivünk ismét telítettebb a szovjet nép iránti há­lával, elsősorban helyi szovjet parancs­nokságunk iránt, akik komoly kulturális élet lehetőségét biztosítják számunkra. Úgy érezzük jó úton haladunk: a mind­jobban mélyülő szovjet-magyar barátság útján. A helyi magyar aktív antifasiszták nevében: Dr­ LICHERMANN LÁSZLÓ, SOÓS ISTVÁN, SZEREMI JÁNOS, LÁSZ­LÓ FERENCZ, CZABALA BERTA­LAN KISS SÁNDOR, MAR­KO JÁ­NOS,­ TOTH ISTVÁN, MOLNÁR LAJOS, ERDŐS ALBIN, Cs. TÓTH IMRE. * * * Dr. Gonda Dániel és Friedmann Jenő írjá­k: Mi, hazatérőben lévő magyar hadifog­lyok Moszkván átutazva megragadjuk az alkalmat, hogy üdvözletünket küldjük es egyszersmind a táborban­­maradt bajtár­­sak nevében kérjük, hogy az „Igaz Szó“ odajuttatásáról hatékonyabban gondoskod­janak. Mind a 437 sz., mind a 193/1 sz. táborban igen élénk politikai és kulturális élet folyik. Nagy szükség van az ..Igaz Szóra... Keresések Schwartz Sándort (1909, Weisz Eugé­nia) keresi felesége, Bp. Csengeri u., 3. fd. 3. Medgyes István msz-t (1913, Budapest, Szinger Ferike), aki a 101/3. msz-ban volt, keresik szülei, Bp. Wesselényi u. 6. Oláh Gyula Jánost keresi felesége, Oláh Gy. Jánosné, Bp. IX. Ferenc krt. 6. sz. Bodó Zoltánt keresi Bodó Rózsika, Bp. II. Garas u. 7. Altenburger Rezsőt (1904, Pirchner Ró­za) keresi felesége, Bp. XII. Kovács ucca 24. Hartinger Ferencnek üzen Csepelről­­családja, hogy mindnyájan jól vannak. Hartinger Károly, II. Rákóci Ferenc u. 98. Pollák Endrét (1920, Höfle Emília) keresi édesanyja, Bpestről Pálfi Sándort (1920, Tóth Piroska) ke­resi családja (Szeged, Báró Jósika u. 35. sz.) Makó Viktor Gézát (1912, Románia) keresi Makó Tamás, Bp. Dorozsmai u. 199/a. Link Györgyöt (1912, Knöffler Erzsé­bet) és Link Istvánt (1915, Knöffler Er­zsébet) keresi Link Lipót, Bp. Rákóczi út 62. Brakó Tibort keresi felesége (Léva, Le­­vica, Slovenska, Ciganska ut 8.) Feldmann Jenő tanítót (1920, Weisz Mária) keresi felesége, Bp. Klauzál tér 9. III. 24. Lozánski Béla hdgy­nak (165. tábor) üzeni felesége, hogy levelét megkapta. Kislányával együtt jól van, várja. (Bp. Forint u. 4.) Padányi Róbertnak (Vör. Két postafiók 315/3.) üzenik szülei, hogy jól vannak. írjon sokat. Rajkovits Frigyesnek (115/7. tábor) üzeni felesége, ahogy kislányával együtt jól van és nagyon várja, írjon sokat. Kocsis Lászlót, Tatár Mártont, Ladó Ferencet keresi Tatár Ignác (postafiók 256/5.). Rosenberg Zoltánt (1915. Morgenstern Rózsi) keresi öccse, Miklós (postafiók 102/30. Moszkva). Szász Gergelyt, aki Szászrégennél meg­sebesült 1944-ben, keresi bátyja, Szász Ferenc szkv. (149/7. tábor) Varga László zls-t (1920, Tihanyi Adal­­berta) keresi édesanyja és üzeni, hogy mindhárman jól vannak. (Szeged, Gizella tér 3.) Herz Jóska Jászó (1927) kötő-szövő tanoncot, akit 1944-ben munkára vittek a nyilasok és állítólag 1945 decé ben láttak Magdeburgban, keresi édesanyja, özv. Herz Pálné, Bp. Holló u. 10. f. 4. Bohus András orüét (1921, Fuzák Er­zsébet) keresi édesanyja (Szeged, Mérey u. 7.), Domokos János vegyészmérnököt, (Al­­sócsernát) keresi felesége, (Bp. Torbágyi u. 2/b.) és Szabó István. Kinti Gézának és Bélának üzeni Koch István, hogy szülei jól vannak, lapot még nem kaptak. Üzenjenek az „Igaz Szó“ útján. Meskó Arisztidet (Binder Irma) kéri apja, értesítse őt Moszkva, postafiók 27/1. címre és írjon anyjának, Bp. XI. Musko­tály u. 35. Medgyes Istvánt (Bp. 1914) keresi édes­anyja, Medgyes Miklósné, Bp. Wesselé­nyi u. 61. Kohn Lipótot (Medgyes, 1906) keresi felesége, Bp. Wesselényi u. 61. dr. Szabó Lászlót (1907, Újpest) kere­sik szülei és kislánya. Értesítést kér Sza­bó Béla MÁV felügyelő, Bp. XI. Ulászló u. 38. és üzenetek Horváth Zoltán és társai boldog ünne­peket kivonnak MO 13 táborban lévő­ bajtársaiknak és közük, hogy nemsokára ismét találkoznak. Brakó Tibort és Zoltánt keresi édes­anyjuk, özv. Brakó Jánosné, Levi, Oboians­­ka u. 19. Cini Sándort (1914, Sáfrán Zsáni), aki állítólag 1943-ban a 101/5. sz. lágerben­ volt, keresi édesapja, Bp. Vörösmarty u. 58/b. II. 2. Szkiba Antalt (Máriapocs) keresi fele­sége, Máriapocs, Selyem ut. Csapár Ferencet keresi felesége, Má­riapocs. Medgyessi István honv.-et (1905, Tö­rök Mária), aki 1945. aug-ban Krimben volt, keresi Medgyessi Lajos (Orada, Str. Avram lánca No. 4.) Uhrin Pált (1912, Sajben Judith) keresi felesége, Medgyesháza, Kiss Ervin u. 1. Gyuris Józsefet (1911, Vidéki Etel) ke­resi felesége, Bp. Elemér u. 36. II. 22. Vass József brd­ et keresi felesége, Má­riapócs, Bátori ut. Beraczka Györgyöt (1914, Gálik Ilona) keresi felesége, Nagylánhegyes, Meggyes u. 13. Petkes Istvánt (1917, Kis Mária) keresi családja Judt Salaj, post Bogd­ánd, Ro­mánia, Trans­zilvánia. Dr. Reinfeld Miklósnak (299/9. tábor) üzeni édesanyja, hogy él, Pécsett van s oda várja. Helfer Miklóst (1918, Ungár Regina), aki 1943-ban a 223/79. sz. táborban volt, keresik szülei. KRÍM FÉLSZIGETRE: Orosz Istvánnak (1910, Vészeli Ilona) üzen felesége: jól van, várja. Kollár Andrásnak (1912, Ba­vária,) Moszkvába üzeni felesége: jól van, várja. Kirtyán Jánosnak (1912, Viczián Zsu­­zsánna) üzenik Borissóba, hogy felesége és mindnyájan jól vannak. Kiss Jánosnak (1912, Csányi Zsuzsan­na) üzeni felesége Karc városába, hogy mindketten jól vannak. Pecznyik Mihálynak (1911, Turán Er­zsébet) üzeni felesége Áláriupolba, hogy kislányaival együtt jól vannak. Maglódi Sándornak (1914, Havas Mária, Moszkva, postafiók 238.) üzen felesége, hogy levelét megkapták és jól van kis­lányával együtt. Tömör Bernátnak (1905, Rábl Mária, 3. sz. tábor) üzen felesége, hogy egész­ségesek és mindhárman Kiskörösre ha­zavárják. MOSZKVIA-MOZSAJSZKBA Szentgyör­gyi Jánosnak (1912, Csvila Zsuzsanna) üzeni felesége,­­hogy mindhárman egész­ségesek; Jarjabka Mihálynak (1907, Skul­­téiti Anna) felesége, hogy Erzsikével együtt hazavárják; Luca Istvánnak (1910, Zsamnóczai Zsuzsanna) felesége, hogy mindnyájan egészségesek. LENINGRÁD KÖRNYÉKÉRE Maska Istánnak (1911, Kmetykó Anna), Oroszi Mihálynak (1921, Sztarka Mária), Szikora Jánosnak (1920, Szegedi Ilona) üzenik hozzátartozóik, hogy mindnyájan egészsé­gesek. Sárkány Miklóst, aki Pinjuk, Kirovsz­­kaja oblasztban (postai cím: Moszkva, Vöröskereszt 2074.) kórházban feküdt, vagy fekszik, értesíti édesapja, hogy mind­nyájan visszaérkeztek, csodálatos módon menekültek meg a fasiszták karmaiból. Nagyon aggódnak miatta, azonnal írjon, adjon életjelt magáról, (dr. Sárkány Lajos, Bp. Zrinyi u. 14. Kérjük, hogy a közölt keresettekről aki valamit tud, értesítse szerkesztőségünket. 8 BOLDOG ÚJÉVÉT A DICSŐ SZOVJET HADSEREGNEK, mely felszabadította Magyarországot a fasiszta rabiga alól !

Next