Igaz Szó, 1947 (6. évfolyam, 2-14. szám)
1947 január 1 Igaz Szó A reakció ma a spekuláció fegyverével támadja a demokráciát A drágaság elleni harc az MKP megyei és kerületi titkárai értekezletének középpontjában Az MKP Akadémia utcai székházában egész napos értekezletre gyűltek össze a párt megyei ési kerületi titkárai. Az értekezleten Rákosi Mátyás tartott politikai beszámolót. Részletesen ismertette a kiül- és belpolitikai helyzetet, a baloldali demokratikus erők Európa-szerte mutatkozó előretörését és az előretörés magyarországi visszahatásait és következményeit. Részletesen foglalkozott gazdasági kérdésekkel is. Farkas Mihály szervezeti beszámolójában hangoztatta, hogy a Pártnak a tömegek életszínvonalának emeléséért, a drágaság letöréséért kell küzdenie. Az ország gazdasági nehézségeinek legfőbb oka, hogy eddig nem fékezték me£ a spekulációt. A forint jó, intézkedések történtek az árak leszállítására, de a hiba ott van, hogy az árut nem tudjuk kellő menynyiségben, a spekulánsok kikapcsolásával közvetlenül a fogyasztókhoz juttatni. A gazdasági rendszabályok önmagukban nem elegendők, ha nincs politikaibiztosíték arra, hogy végre is hajtják azokat. A drágaság elleni harc politikai kérdés, mert a magyar reakció ma a spekulációval, a drágasággal akarja a tömegeket a demokrácia ellen fordítani. A demokráciának védekeznie kell, itt az ideje, hogy végre valóban akasztófára juttassuk a nagyspekulánsokat. A drágaság elleni küzdelembe be kell vonni szervezetten a népet. Elsősorban az iparcikkárak letöréséért kell küzdenünk. A parasztot és a munkást egyformán sújtják a magas iparcikkárak, ez a harc tehát csak erősíti a munkás-parasztszövetséget. Hangsúlyozta, hogy az árdrágítók elleni harcnak nem szabad általában a kiskereskedők ellen irányulnia. A bűnösök megbüntetését az illetékeshatóságokra kell bízni. Farkas Mihály végül ismét rámutatott arra, hogy ma központi kérdés politikai biztosítékot teremteni a spekuláció elleni gazdasági intézkedések kemény és következetes végrehajtására. A beszámolók után vita következett. Az értekezlet részvevői beszámoltak a drágaság következtében egyre növekvő tömegelégedetlenségről. Erdei Mihály, csongrád megyei titkár követelte: ne hagyják futni a bíróságok a rendőrség által lefogott spekulánsokat, miközben 40 forintra büntetik azt a szegény parasztasszonyt, aki 20 fillérrel drágábban adott el egy pár csirkét. Leiter Ernő tolna megyei titkár a feketéző malmosok ellen követelt erélyes rendszabályokat. Széll Jenő, a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a kommunista városatyák munkáját ismertette a főváros téli gondjainak enyhítésére: 10 ezer pár gyermekcipő kerül kiosztásra, ablaküveget hoznak be Csehszlovákiából és gondoskodtak nagyobb mennyiségű burgonya tárolásáról. Keleti, békés megyei titkár gyors intézkedéstkövetelt a szérumhiány miatt rohamosan pusztuló sertésállomány megmentésére. Dobó István (Somogy megye) az uzsorabíróságok működését kifogásolta: túl enyhén bánnak el az eléjük kerülő spekulánsokkal. Iliás Ferenc az állatspekuláció letörését követelte. A parasztságtól 0,80—1,50 forintért veszik meg azt a jószágot, amelyet aztán 2,50—3,30 forintos áron adnak el a fővárosban. Lakatos (Zala megye) hangoztatta: a kiskereskedők sok esetben nem okai a drágulásnak, mert ők is egyre magasabb áron kapják az árut a nagykereskedőktől. Vándor (Újpest) azt hangsúlyozta, hogy a drágaság elleni harcot a koalíció erősítésére is fel lehet használni. Az árleszállításért, a feketézők megbüntetéséért vívott küzdelembe Újpesten aKisgazdapártot is sikerült bekapcsolni. A Weisz Manfréd-gyár munkásai rohammunkára utaztak Soltvadkertre. Ingyen javítják az edényeket. Károlyi Mihály beszéde Az Újonnan Földhöz juttatottak Országos Szövetségének szombathelyi nagygyűlésén Szabó Imre és Iliás Ferenc megnyitója után KÁROLYI MIHÁLY, volt köztársasági elnök, mondott beszédet. Megállapította, hogy Magyarországon eddig önző politikát folytattak, olyant, amely a reakció útját egyengette. A reakció szövetségesei: a nagybirtokos osztály és a főpapok arra törekedtek, hogy ne legyen demokrácia ebben az országban. A magyar nép igazi ellenségei saját urai voltak. A népnek külpolitikailag is tájékozódnia kell, mert csak így tudhatja meg, hogy kik és hol vannak az ellenségei, akik vissza akarják venni azt a földet, amelyet a felszabadító Vörös Hadseregtől kapott. Tudnia kell mindenkinek, hogy Londonban, Párizsban, New Yorkban megvannak a természetes szövetségeseink, de a természetes ellenségeink is. Nekünk — állapította meg — természetes szövetségeseinkkel kell szövetkeznünk. Itt van elsősorban a Szovjetunió. A szomszéd államok felé meg kell tennünk az első lépést, mert közösek az érdekeink. Magyarország kis ország és arra kell törekednie, hogy tegnapi ellenségekből barátokat teremtsen. Károlyi Mihály végül arra kérte a földhözjuttatottakat, hogy erősítség a demokratikus kormányt és a haladó Magyarországot. Károlyi előadása az írószövetségben A Magyar Írók Szövetsége ülésén Károlyi Mihály előadást tartott. Előadásában élesen támadta azokat, akik eltúlozzák Szálasi bűnösségét, hogy így tisztára mossák Horthyt. Szálasi sohasem jöhetett volna, ha Horthy nem lett volna uralmon. Károlyi Mihály nagy tetszéssel fogadott előadásához Lukács György szólt hozzá. A Szovjet Hadsereg központi ének és táncegyüttese Budapesten A közeljövőben érkezik Budapestre a Szovjet Hadsereg Központi Ének- és Táncegyüttese, a moszkvai Alexandrovegyüttes. Az együttes körülbelül 300 főnyi tagja — énekesek, táncosok és zenekar — a jövő hét első napjaiban a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezésében két estén át mutatja be művészetét a főváros közönségének. A világhírű együttes szereplése az idei hangversenyévad nagy eseménye lesz. Kommunista rohammunka Sárándon A napokban Debrecen üzemeinek kommunista dolgozói több faluba kivonultak, hogy a szegényparasztokon segítsenek. Vállalták a hideg esővel és sárral járó kellemetlenségeket is, de bizonyságot tettek arról, hogy igaz barátjai a parasztságnak. Egy ilyen falujáró roham,munkás brigád a biharmegyei Sáránd községbe ment ki. Sárándnak több mint 75',/6-a zsellér, földmunkás és útjavító. Nagyon szegények, rájuk fér a segítség. Már korán reggel kiérkeztek Sárándra a rohammunkások. A falu még aludt, csak a dobszó ébresztette fel őket, ami közhírré tette, hogy városi munkások érkeztek a faluba. A Kommunista Párt helyiségében rendezték be az ideiglenes cipész- és bádogosműhelyt. A falusi aszszonyok eleinte el sem hitték azt, hogy ingyen javítják ki nekik a csizmát, cipőt és a lyukas edényeket. A munkások barátságos biztatása azonban meggyőzte őket arról, hogy az elkészített munkáért nem kell fizetni semmit. Hamarosan gyűlt is a munka, vitték a lankatlan csizmákat, elnyűtt bakancsokat, feneketlen mosófazekakat, köcsögöket, lyukas főzőedényeket és a gyakorolt munkáskezek rövid percek alatt használható dolgokat varázsoltak belőle. A legértékesebb és legszebb cselekedet három varrónő munkája volt, akik szintén a munkáscsapathoz tartoztak. Egy teljes menyasszonyi ruhát készítettek el, azonkívül férfi, női és gyermekingeket, az asszonyoknak és leányoknak pedig kötőket és ruhákat. A munkások két kutat javítottak ki, amit addig a falusiak nem tudtak használni. Az egyik különösen rossz állapotban volt, mert a szivattyú teljesen össze volt törve. Mire este lett, közel 40 pár cipőt és csizmát javítottak ki a cipészek, a bádogosok pedig több mint 30 edényt fenekeltek és foltoztak meg. A sárándiak nem is akarták őket elengedni, így megígérték, hogy a jövő vasárnap is kimennek hozzájuk és amennyire tőlük telik, továbbra is segíteni fognak. Kitüntettek tíz diósgyőri vasmunkást a Szabadság-híd felépítésében való részvételükért. Az elismerő oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a hídcsata hőseinek. A Pécs város rendkívüli közgyűlése foglalkozott a Kommunista Párt várospolitikai programmjával, majd tízezer forint támogatást szavazott meg az „Ady Endre népi kollégium“-nak, végül telket adományozott a szakszervezeti székház részére. = Cegléden több búzát vetettek el az idén, mint 1938-ban. = Gyapottermesztéssel kísérleteznek Szeghalmon. = Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter megnyitotta a Konzum MÁV Szövetkezet új osztályait. Budai Károly ünnepi beszédében elmondotta, hogy a szövetkezetnek 58 árudája van. A tagok száma 85.000. Tervbe vették a mátravidéki elektromos központ első gépegységének 1947 telére való üzembe helyezését. Vándortanfolyamokat létesítenek az analfabéták részére és újabb vándoriskolákat állítanak fel az ország olyan területein, ahol a múltban nem gondoskodtak a gyermekek tanításáról. A cséplőgépek tavaszi javításának ügyében értekezlet volt az iparügyi minisztériumban, amely már intézkedett a szükséges vasanyag, gepszij, vagy megfelelően kikészített hevederek biztosításáról. Harmincegy vágón káposztát foglaltak le Szentesen gazdasági razzia során. A káposztát hatósági áron osztják ki. A VI. kerületi kommunista pártszervezet 18. körzete az MNDSz iskolaakciókeretében helyreállította a háborúi alatt megrongált és leszerelt Szondy-utcai tanonciskolát és otthont. Ezerkétszáz forint értékű gépszíjat vásároltak be, hogy az iskola oktatóműhelyét újra üzembehelyezzék. Az újjáépített iskolát és otthont hétfő délután adták át az iskolatanári testületnek. Molnár Erik népjóléti miniszter „Polgári és népi demokrácia“ című előadása nyitotta meg szombaton este az MKP soproni értelmiségi akadémiáját. Az előadáson a soproni értelmiség színe-java megjelent, köztük számos egyetemi tanár. A miniszter részt vett a soproni vasöntöde és vasárugyárban tartott munkásmulatságon is, ahol beszédet tartott a gyár munkásainak. Politikai akadémiát szervezett az MKP nagymiskolci szervezete. Az első előadást dr. Orbán László nemzetgyűlési képviselő tartotta a „Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa és a magyar demokrácia jövője“ címmel. Szentgyörgyi Albert részt vesz a Pasteur halálának 50. évfordulója alkalmából Párizsban rendezett tudományos kongresszuson. Huszonhétezer forintot adott Békéscsaba városa a népi kollégiumok támogatására. = Emlékművet állítanak Dombóváron a vármegyéből elhurcolt és elpusztult 800 deportált zsidó emlékére. Leleplezése március 19-én lesz a dombóvári templom udvarán. = Munkásfőiskola nyílt meg Mosonmagyaróvárott mintegy 120 hallgató részvételével. = Újabb 400 magyar gyermek indul svájci üdülésre. = Megnyílt a békésmegyei Kaszaper községben a paraszti dolgozóik első fiók-, gimnáziuma. = Az ellenőrző bizottság alakult Kőszegen és szigorú harcot indít az árdrágítók ellen. = Nagyszabású áru és piac ellenőrzést tartott a gazdasági rendőrség Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Tojásrejtegetők, zöldségdrágítók ellen indult eljárás. Megalakult a Magyar — Román Intézet. Célja, hogy a magyar — román "kérdést vizsgálja sovinizmustól mentesen, csakis a tudományos igazságnak megfelelően. Ezért maga köré kívánja gyűjteni a tudomány és művészet különböző területén dolgozó tudósokat és művészeket, ugyanakkor román tudósokat is meghívnak, hogy közvetlen érintkezésbe jutva, magyar társakkal együtt munkálkodjanak a közös kérdések megoldásán. Harmincezer citromot ingyen osztanak ki a fővárosi iskolákban és kórházakban. Kétszáznegyven kislakás készül Angyalföldön. A gyors ütemben folyó építkezés egyik csoportjában 114, a másikban pedig 126 lakás épül. A lakásokat a jövő hónap elején átadják rendeltetésüknek. Egy nap a 115/1. sz. tábor életéből A mi táborunk kifejezetten munkástábor. Amikor másfél évvel ezelőtt ideérkeztünk, megmutatták a helyet, ahol egy gyárat kell felépítenünk, s ma már a gyár külső építkezéseinek nagy része készen áll. A felépítésben komoly munkával vették ki részüket a polgári lakosság, s a magyar, román, német, osztrák és más nemzetiségek fiai, mint hadifoglyok egyaránt. Mikor az azelőtt kopár, köves területen gyorsan kinőtt gyárépületekre nézünk, a szívünket meleg érzés tölti el: valamit mi is jóvátettünk abból a kárból, amit a fasiszta politikusaink által elindított háború következtében a Szovjetuniónak valamennyien okoztunk. Mindezt a szovjet parancsnokság igyekezett honorálni azzal, hogy táborézetünket mennél kényelmesebbé és kellemesebbé igyekezett tenni. Itt a fogságban kell megtudnunk, menynyi friss, komoly művésztehetségünk van. Nagy Béla festőművész színházi díszletei néha meglepően sikerültek. Egyszerű kátránypapírból művészien nagyszerű dzsungel körvonalai bontakoznak ki színpadi díszletként dr. Novák Emil színpadi szerzeményéhez. Zenekarunk nyitányával kezdődik az előadás. Marinesku román táborparancsnokunk minden előadás kezdetén őszinte szavakkal hirdeti a magyar-román összefogást, barátságot. Nagy tapssal fogadja a közönség a Kádár József karnagy által dirigált 40 tagú magyar-román vegyes énekkart,mely magyar, román és orosz mű- és népdalokat énekel. Most jön a műsor fénypontja, a bohóc-pár: Buóc Tibor és Dömsödi János: „Muki és Jancsi“ produkciója, mely nemzetiségre való tekintet nélkül a legnépszerűbb. Magyar kvartettünk nem kisebb élménye a műsornak. Az előadás még mindig tart, sorban bukkannak fel magyar és román szülész előadó tehetségek, a műsor belenyúlik az éjszakába. Mintha otthon volnánk, hiszen a műsor minden egyes száma valóban az otthon darabkája. Ma későn van vacsora, későn takarodó, de a vasárnap ismét komoly, dús programot adott. Úgy érezzük, nemcsak szórakozást, ennél többet is nyújtott: újból közelebb kerültek a szívek a magyar-román közeledés terén, ismét letört egy darab az otthon belénk nevelt sovinizmusból. A szivünk ismét telítettebb a szovjet nép iránti hálával, elsősorban helyi szovjet parancsnokságunk iránt, akik komoly kulturális élet lehetőségét biztosítják számunkra. Úgy érezzük jó úton haladunk: a mindjobban mélyülő szovjet-magyar barátság útján. A helyi magyar aktív antifasiszták nevében: Dr LICHERMANN LÁSZLÓ, SOÓS ISTVÁN, SZEREMI JÁNOS, LÁSZLÓ FERENCZ, CZABALA BERTALAN KISS SÁNDOR, MARKO JÁNOS, TOTH ISTVÁN, MOLNÁR LAJOS, ERDŐS ALBIN, Cs. TÓTH IMRE. * * * Dr. Gonda Dániel és Friedmann Jenő írják: Mi, hazatérőben lévő magyar hadifoglyok Moszkván átutazva megragadjuk az alkalmat, hogy üdvözletünket küldjük es egyszersmind a táborbanmaradt bajtársak nevében kérjük, hogy az „Igaz Szó“ odajuttatásáról hatékonyabban gondoskodjanak. Mind a 437 sz., mind a 193/1 sz. táborban igen élénk politikai és kulturális élet folyik. Nagy szükség van az ..Igaz Szóra... Keresések Schwartz Sándort (1909, Weisz Eugénia) keresi felesége, Bp. Csengeri u., 3. fd. 3. Medgyes István msz-t (1913, Budapest, Szinger Ferike), aki a 101/3. msz-ban volt, keresik szülei, Bp. Wesselényi u. 6. Oláh Gyula Jánost keresi felesége, Oláh Gy. Jánosné, Bp. IX. Ferenc krt. 6. sz. Bodó Zoltánt keresi Bodó Rózsika, Bp. II. Garas u. 7. Altenburger Rezsőt (1904, Pirchner Róza) keresi felesége, Bp. XII. Kovács ucca 24. Hartinger Ferencnek üzen Csepelrőlcsaládja, hogy mindnyájan jól vannak. Hartinger Károly, II. Rákóci Ferenc u. 98. Pollák Endrét (1920, Höfle Emília) keresi édesanyja, Bpestről Pálfi Sándort (1920, Tóth Piroska) keresi családja (Szeged, Báró Jósika u. 35. sz.) Makó Viktor Gézát (1912, Románia) keresi Makó Tamás, Bp. Dorozsmai u. 199/a. Link Györgyöt (1912, Knöffler Erzsébet) és Link Istvánt (1915, Knöffler Erzsébet) keresi Link Lipót, Bp. Rákóczi út 62. Brakó Tibort keresi felesége (Léva, Levica, Slovenska, Ciganska ut 8.) Feldmann Jenő tanítót (1920, Weisz Mária) keresi felesége, Bp. Klauzál tér 9. III. 24. Lozánski Béla hdgynak (165. tábor) üzeni felesége, hogy levelét megkapta. Kislányával együtt jól van, várja. (Bp. Forint u. 4.) Padányi Róbertnak (Vör. Két postafiók 315/3.) üzenik szülei, hogy jól vannak. írjon sokat. Rajkovits Frigyesnek (115/7. tábor) üzeni felesége, ahogy kislányával együtt jól van és nagyon várja, írjon sokat. Kocsis Lászlót, Tatár Mártont, Ladó Ferencet keresi Tatár Ignác (postafiók 256/5.). Rosenberg Zoltánt (1915. Morgenstern Rózsi) keresi öccse, Miklós (postafiók 102/30. Moszkva). Szász Gergelyt, aki Szászrégennél megsebesült 1944-ben, keresi bátyja, Szász Ferenc szkv. (149/7. tábor) Varga László zls-t (1920, Tihanyi Adalberta) keresi édesanyja és üzeni, hogy mindhárman jól vannak. (Szeged, Gizella tér 3.) Herz Jóska Jászó (1927) kötő-szövő tanoncot, akit 1944-ben munkára vittek a nyilasok és állítólag 1945 decé ben láttak Magdeburgban, keresi édesanyja, özv. Herz Pálné, Bp. Holló u. 10. f. 4. Bohus András orüét (1921, Fuzák Erzsébet) keresi édesanyja (Szeged, Mérey u. 7.), Domokos János vegyészmérnököt, (Alsócsernát) keresi felesége, (Bp. Torbágyi u. 2/b.) és Szabó István. Kinti Gézának és Bélának üzeni Koch István, hogy szülei jól vannak, lapot még nem kaptak. Üzenjenek az „Igaz Szó“ útján. Meskó Arisztidet (Binder Irma) kéri apja, értesítse őt Moszkva, postafiók 27/1. címre és írjon anyjának, Bp. XI. Muskotály u. 35. Medgyes Istvánt (Bp. 1914) keresi édesanyja, Medgyes Miklósné, Bp. Wesselényi u. 61. Kohn Lipótot (Medgyes, 1906) keresi felesége, Bp. Wesselényi u. 61. dr. Szabó Lászlót (1907, Újpest) keresik szülei és kislánya. Értesítést kér Szabó Béla MÁV felügyelő, Bp. XI. Ulászló u. 38. és üzenetek Horváth Zoltán és társai boldog ünnepeket kivonnak MO 13 táborban lévő bajtársaiknak és közük, hogy nemsokára ismét találkoznak. Brakó Tibort és Zoltánt keresi édesanyjuk, özv. Brakó Jánosné, Levi, Oboianska u. 19. Cini Sándort (1914, Sáfrán Zsáni), aki állítólag 1943-ban a 101/5. sz. lágerben volt, keresi édesapja, Bp. Vörösmarty u. 58/b. II. 2. Szkiba Antalt (Máriapocs) keresi felesége, Máriapocs, Selyem ut. Csapár Ferencet keresi felesége, Máriapocs. Medgyessi István honv.-et (1905, Török Mária), aki 1945. aug-ban Krimben volt, keresi Medgyessi Lajos (Orada, Str. Avram lánca No. 4.) Uhrin Pált (1912, Sajben Judith) keresi felesége, Medgyesháza, Kiss Ervin u. 1. Gyuris Józsefet (1911, Vidéki Etel) keresi felesége, Bp. Elemér u. 36. II. 22. Vass József brd et keresi felesége, Máriapócs, Bátori ut. Beraczka Györgyöt (1914, Gálik Ilona) keresi felesége, Nagylánhegyes, Meggyes u. 13. Petkes Istvánt (1917, Kis Mária) keresi családja Judt Salaj, post Bogdánd, Románia, Transzilvánia. Dr. Reinfeld Miklósnak (299/9. tábor) üzeni édesanyja, hogy él, Pécsett van s oda várja. Helfer Miklóst (1918, Ungár Regina), aki 1943-ban a 223/79. sz. táborban volt, keresik szülei. KRÍM FÉLSZIGETRE: Orosz Istvánnak (1910, Vészeli Ilona) üzen felesége: jól van, várja. Kollár Andrásnak (1912, Bavária,) Moszkvába üzeni felesége: jól van, várja. Kirtyán Jánosnak (1912, Viczián Zsuzsánna) üzenik Borissóba, hogy felesége és mindnyájan jól vannak. Kiss Jánosnak (1912, Csányi Zsuzsanna) üzeni felesége Karc városába, hogy mindketten jól vannak. Pecznyik Mihálynak (1911, Turán Erzsébet) üzeni felesége Áláriupolba, hogy kislányaival együtt jól vannak. Maglódi Sándornak (1914, Havas Mária, Moszkva, postafiók 238.) üzen felesége, hogy levelét megkapták és jól van kislányával együtt. Tömör Bernátnak (1905, Rábl Mária, 3. sz. tábor) üzen felesége, hogy egészségesek és mindhárman Kiskörösre hazavárják. MOSZKVIA-MOZSAJSZKBA Szentgyörgyi Jánosnak (1912, Csvila Zsuzsanna) üzeni felesége,hogy mindhárman egészségesek; Jarjabka Mihálynak (1907, Skultéiti Anna) felesége, hogy Erzsikével együtt hazavárják; Luca Istvánnak (1910, Zsamnóczai Zsuzsanna) felesége, hogy mindnyájan egészségesek. LENINGRÁD KÖRNYÉKÉRE Maska Istánnak (1911, Kmetykó Anna), Oroszi Mihálynak (1921, Sztarka Mária), Szikora Jánosnak (1920, Szegedi Ilona) üzenik hozzátartozóik, hogy mindnyájan egészségesek. Sárkány Miklóst, aki Pinjuk, Kirovszkaja oblasztban (postai cím: Moszkva, Vöröskereszt 2074.) kórházban feküdt, vagy fekszik, értesíti édesapja, hogy mindnyájan visszaérkeztek, csodálatos módon menekültek meg a fasiszták karmaiból. Nagyon aggódnak miatta, azonnal írjon, adjon életjelt magáról, (dr. Sárkány Lajos, Bp. Zrinyi u. 14. Kérjük, hogy a közölt keresettekről aki valamit tud, értesítse szerkesztőségünket. 8 BOLDOG ÚJÉVÉT A DICSŐ SZOVJET HADSEREGNEK, mely felszabadította Magyarországot a fasiszta rabiga alól !