Igaz Szó, 1973. január-június (18. évfolyam, 1-12. szám)
1973-02-15 / 4. szám
HÍDJAINKRÓL — MI A KÜLÖNBSÉG? — MIÉRT HITTEK BENNE? — EGY VÉRESKEZŰ KIRÁLY MAGÁNÉLETE „A Duna alatt járó Metróról jutott eszembe, hogy megkérdezzem: mikor épült Magyarországon az első híd, s mikor építették a jelenlegi budapesti Duna-hidakat?” — írja Pécsi Gyula honvéd elvtárs. VÁLASZUNK: A Dunán, a Gellérthegy táján, valószínűleg már az árpádházi királyok idején állt valamiféle hajóhíd, legalábbis időnként. Az első, bizonyíthatóan létező, állandó jellegű hídról a Hortobágyon tudunk. A jelenlegi kilenclyukú híd előtt, 1346-tól kezdve állandó fahíd állt ezen a helyen. További tény, hogy a Dunán Pest és Buda között az 1500-as években létezett egy hetven tömlőshajóból összecsatolt híd, amely Buda 1686. évi visszavételénél pusztult el. 1769- ben egy 42 katonai pontonból készített híd kötötte össze a két várost. Nem sokáig, mert a jég még abban az évben elvitte. Ezután több tervet készítettek pest-budai Duna-hídra, de mindez csak terv maradt a múlt század közepéig. 1836-ban hoztak törvényt arról, hogy állandó hidat kell a Dunán építeni, majd 1842-ben lerakták az alapkövét. Ez a mai Lánchíd. Építése regényes volt. Már csaknem készen állt, amikor 1848 nyarán az utolsó láncszakasz felvonásánál a felvonó lánc elszakadt, s az építők — velük együtt gróf Széchenyi István is — a Dunába estek. Augusztus 20-ra sikerült a hibát helyrehozni, s a híd lényegében elkészült. 1849 májusában Allnoch osztrák ezredes fel akarta robbantani a Lánchidat, de csak ő robbant fel. Júniusban Dembinszky akarta lebontatni, de Clark Ádám mérnök szavának engedve csak az úttestet bontották fel. Végül a hidat a szabadságharc leverése után, 1849. november 20-án adták át a forgalomnak. A főváros második hídja a Margit-híd volt, 1872. és 1875 között épült. Avatásáról még Arany János is írt verset. A Déli összekötő Vasúti Hidat is a múlt században építették, 1873. és 1876. között. Az Északi összekötő Vasúti Híd 1894—1896- ban épült. Az egykori Ferenc József, ma Szabadság híd a Milleniumra, tehát 1896-ra készült el. Az elsőnek bevert ezüst szegecs a mai napig látható a híd láncának pesti végén. Hamarosan, 1898. és 1903. között újabb híd épült: az Erzsébet. A jelen század harmincas éveiben emelték a Boráros téri hidat, majd 1939-ben hozzákezdtek, s csak a háború után — 1950-ben — fejezték be az Árpádhidat, amely most is csak fele szélességében áll. A háború, Budapest ostroma idején a németek valamennyi Dunahidat felrobbantották. Mindegyiket eredeti formájában építették újjá, kivéve az Erzsébet-hidat, amely eredetileg lánchíd volt, s most kábelhíd. Miután Budapest két része között 1945-ben semmiféle híd nem volt (ha nem számítjuk a szovjet hadsereg által vert, ideiglenes pontonhidakat), s a régi hidak rendbehozásához sok idő kellett, a kormány elhatározta, hogy ideiglenesen hidat vezet a Parlament épülete mellett, a Kossuth tér és a Batthyány tér között. Ez volt a Kossuth-híd, amelyet 1946. január 18-án avattak, s amely 1957-ig szolgálta a főváros közlekedését. A régi hidak újjáépítésének dátuma: 1946 — Szabadság-híd, 1948 — Margit-híd, 1949 — Lánchíd, 1953 — Déli összekötő Vasúti Híd, 1955 — Északi összekötő Vasúti Híd, 1964 — Erzsébet-híd. A jövőre nézve az a terv, hogy a Parlament mellett lebontott, egykori Kossuth-híd helyére szintén új, modern hidat emelnek.