Igaz Szó, 1973. január-június (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-15 / 4. szám

HÍDJAINKRÓL — MI A KÜLÖNBSÉG? — MIÉRT HITTEK BENNE? — EGY VÉRESKEZŰ KIRÁLY MAGÁNÉLETE „A Duna alatt járó Metróról jutott eszembe, hogy megkérdezzem: mikor épült Magyarországon az első híd, s mikor építették a jelenlegi budapesti Duna-hidakat?” — írja Pécsi Gyula honvéd elvtárs. VÁLASZUNK: A Dunán, a Gellérthegy táján, valószínűleg már az árpádházi ki­rályok idején állt valamiféle hajóhíd, legalábbis időnként. Az első, bizonyít­hatóan létező, állandó jellegű hídról a Hortobágyon tudunk. A jelenlegi kilenc­­lyukú híd előtt, 1346-tól kezdve állandó fahíd állt ezen a helyen. További tény, hogy a Dunán Pest és Buda között az 1500-as években létezett egy hetven töm­lőshajóból összecsatolt híd, amely Buda 1686. évi visszavételénél pusztult el. 1769- ben egy 42 katonai pontonból készített híd kötötte össze a két várost. Nem so­káig, mert a jég még abban az évben elv­itte. Ezután több tervet készítettek pest-budai Duna-hídra, de mindez csak terv maradt a múlt század közepéig. 1836-ban hoztak törvényt arról, hogy ál­landó hidat kell a Dunán építeni, majd 1842-ben lerakták az alapkövét. Ez a mai Lánchíd. Építése regényes volt. Már csaknem készen állt, amikor 1848 nyarán az utolsó láncszakasz felvonásánál a fel­vonó lánc elszakadt, s az építők — velük együtt gróf Széchenyi István is — a Dunába estek. Augusztus 20-ra sikerült a hibát helyrehozni, s a híd lényegében elkészült. 1849 májusában Allnoch osztrák ezredes fel akarta robbantani a Lánc­hidat, de csak ő robbant fel. Júniusban Dembinszky akarta lebontatni, de Clark Ádám mérnök szavának engedve csak az úttestet bontották fel. Végül a hidat a szabadságharc leverése után, 1849. no­vember 20-án adták át a forgalomnak. A főváros második hídja a Margit-híd volt, 1872. és 1875 között épült. Avatásáról még Arany János is írt verset. A Déli összekötő Vasúti Hidat is a múlt század­ban építették, 1873. és 1876. között. Az Északi összekötő Vasúti Híd 1894—1896- ban épült. Az egykori Ferenc József, ma Szabadság híd a Milleniumra, tehát 1896-ra készült el. Az elsőnek bevert ezüst szegecs a mai napig látható a híd láncának pesti végén. Hamarosan, 1898. és 1903. között újabb híd épült: az Er­zsébet. A jelen század harmincas évei­ben emelték a Bor­áros téri hidat, majd 1939-ben hozzákezdtek, s csak a háború után — 1950-ben — fejezték be az Árpád­­hidat, amely most is csak fele szélessé­gében áll. A háború, Budapest ostroma idején a németek valamennyi Duna­­hidat felrobbantották. Mindegyiket ere­deti formájában építették újjá, kivéve az Erzsébet-hidat, amely eredetileg lánc­híd volt, s most kábelhíd. Miután Buda­pest két része között 1945-ben semmiféle híd nem volt (ha nem számítjuk a szov­jet hadsereg által vert, ideiglenes pon­­tonhidakat), s a régi hidak rendbehozá­sához sok idő kellett, a kormány elha­tározta, hogy ideiglenesen hidat vezet a Parlament épülete mellett, a Kossuth tér és a Batthyány tér között. Ez volt a Kossuth-híd, amelyet 1946. január 18-án avattak, s amely 1957-ig szolgálta a fő­város közlekedését. A régi hidak újjá­építésének dátuma: 1946 — Szabadság-híd, 1948­ — Margit-híd, 1949 — Lánchíd, 1953 — Déli összekötő Vasúti Híd, 1955 — Északi összekötő Vasúti Híd, 1964 — Er­­zsébet-híd. A jövőre nézve az a terv, hogy a Par­lament mellett lebontott, egykori Kos­­suth-híd helyére szintén új, modern hidat emelnek.

Next