Igazság, 1948 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1948-01-03 / 1. szám

2 IGAZSÁG 1948 január 3 Mi lesz Németországgal? " A kudarcba full­adt londoni kon­­zerenciának különösképpen arról kellett volna döntenie, hogy mi történjék Németországgal. S mert a nagyhatalmak külügyminisz­terei nem tudtak megegyezni, a­­világpolitikának ma is egyik sar­kkérdése maradt: mi lesz Né­­m­etországgal? Ennek a kérdésnek a megoldása vagy meg nem oldása nemcsak Európának, hanem szin­te az egész világnak a sorsára hatással lesz. A világpolitikát ma két nagy­hatalomnak, a Szovjetuniónak és Amerikának a cselekedete szabja­­meg. Még helyesebben a Szovjet­­uniónak és Amerikának egymás­­hoz való viszonya szabja meg, hogy mily­enuira tér a világpoli­­ti­ka: a m­egbék­élés útjára.?., vagy pedig az állandó békétlenségére? tudvalevő viszont, hogy a két­­nagyhatalom között éppen a ne­­mzetkérdés miatt ellentét kelet­­kezett. A Szovjetunió azt látja, hogy az amerikaiak nem akarnak­­ egységes Németországot, hanem Nyugat-Német­országot a saját tárjaiknak megfelelően egy gaz­­­dasági és katonai bázissá akarják kiépíteni a Szovjetunió ellent. Mo­lotov szovjet külügyminiszter a Semsoni konferencián több ízben is kifejezést adott annak a gyanú­jának, hogy az angolszászok ame­rikai sugallatra már eleve úgy mentek el az ■ értekezletre, hogy ekebükbe tették a kész tervezetet Németország kettészakítására. A nírnetkérdé­ssel kapcsolatban a Szovjetunió, még a londoni kon­ferencián előterjesztette jóvátételi követeléseit. Az angolszászok ezt a jóvátétel­ követelést soknak tartották, s azt mondották: nem helyes, ha a Szovjetunió a mos­­tanó német termelés, vagyis a fa.­­­­yő is ném­et termelés egy részét is elviszi jóvátételbe, mert így Né­metország sohasem tud gazda­­ságilag talpraálln­i. Anglia és Amerika viszont nem élelmezhe­tik örökké Nyugat-Ném­eta­rszágot.­­A szovjet sajtó az angolszász ál­lásfoglalásra azzal a leleplezéssel válaszolt, hogy ez az angolszász akadékoskodás valójában csak egy mondvacsinált ürügy arra, hogy ne lehessen megegyezni és Nyugat-Németországból egy szov­­jetellenes támaszpontot létesíthes­senek. A Tass hírügynökség, a Szov­jetunió egyik legnagyobb hír­­szolgálati irodája jelentéseket is közöl már arról, hogy milyen munka folyik Németország angol­szász övezetében. Az amerikaiak az angol és amerikai megszállási övezetet egyesítették. Ennek a kettős övezetnek a neve frizómia (kettős zóna). Most Bízóméhoz csatlakozik a franciák által meg­szállt övezet is. Ily módon az an­golok, az amerikaiak és a fran­ciák által megszállt német terü­letek egy egységes gazdasági és politikai területbe olvadnak ös­­­sze. Ennek a hármas övezetnek a neve: Trizória, amely az elkövet­kezendő időkben nagy szerepet visz majd, a világpolitika folyó­­sában. Az amerikaiak ily módon az angol és a franci­a övezetekben is érvényesítik politikai céljaikat. A német ipart felerősítik és hadi­anyag gyártásra rendezik be. A' ** német repülőtereket az amerikai hadsereg veszi k­ízbe támaszpon­­tokul. Az amerikai csapatok lét­száma állandóan nő Németország­ban. Ugyancsak a Tass hírszolg­á­­lati iroda jelenti, hogy Ausztria és Németország amerikai megszól. Idei övezetében növekszik a csa­­patok létszáma. Az Olaszország,­ból kivont csapatokat Amerika Németországba helyezte át. . Az angolszász Németországban ma két komoly német párt van,­­ az egyik a Katolikus Párt, a má­sik pedig a Szociáldemokrata Párt. A Kommunista Pártot C’T.y a tábornagy, az amerikai ■* met­sző f­őcsapatok parancsnoka a leg­vadabb módon üldözi és­ nem en­gedi, hogy a német nép demokra­­tikus része kommunista pártba tömörülhessen. Hitlernek volt egy gazdasági minisztere, Schacht. Ezt a német nácitlanító bíróság hosszú börtönre ítélte. Az ameri­kai katonai parancsnokság ennek ellenére kivitte a börtönből és most jelenleg az amerikai pa­rancsnokságon Németország új gazdasági megszervezésén dolgo­­zik a volt náci miniszter. A né­met politika élén ma különöskép­pen egy félszemére vak, idős szo­ciáldemokrata politikus áll: Schu­macher, ő a közelmúltban Ame­rikában járt, ahol megfelelő ki­oktatást kapott. Schumacher len­­ne az amerikaiak kezében Német­­országnak egyik megvásárolt ve­­zetője. Az is ismeretes, hogy a Szovjet­­unió egységes demokratikus Né­­m­etországot akar. A londoni­­kon­ferencia kudarcaképpen viszont Németország két részre szakadt: egy nyugati amerikai Németor­­szágra és egy a Szovjetunió által életre segített keleti demokra­­tikus Németországra. Sajtóvéle­­mények azt is mondják, hogy Né­­metország kettészakadásánál nem­csak egy ország kettészakadásáról van szó, hanem arról is szó van, hogy a világ is kettő részre sza­­ka­dt. Az amerikaiak mármost Nyugat-Németországból haditá­­nyak­,pontot akarnak létesíteni, a Szovjetunió ellen, mely a másik világnak, a demokratikus világ­nak a legfőbb biztosítéka. Amikor fölvetődik a kérdés, mi lesz Németországgal, ebben a kérdésben ez is eldől, mi lesz a világgal? Mert ami most készül Németországban, az nem más, mint az amerikai hódító­­ politika háborús készülődése. Ezt a világ népei előtt gyakran leleplezi a szovjet sajtó. Az, amerikai tőke mozgolódik piacért és a szocializ­mus megsemmisítése miatt. Hogy célt ér-e, az kétséges, mert vég­elemzésben a népek döntik el: s aka­rnak.e újabb háborút vagy­­ nem? GÖRÖGORSZÁG Görögországban Markosz tábor­nok, a kommunista szabadságha­r­­cos csapatok főparancsnoka el­ Iwn kormányt alakított. A kor­mány tagjai nagyobbrészt a kommunista pártból kerültek ki. A kormányalakításnak azért jö­hetett el az ideje, mert Görögor­szágnak több mint a fele már a szabadságharcos kommunista csa­patok kezében van. Egy amerikai újság térképet is közöl Görögor­­ságról. A térkép világosan fel­tünteti, hogy Görögország és a déli nagy sziget­­enek, az úgyneve­zett Peloponnelosznak közepe a kommunistái­ kezében van. A görög királyi kormány két­ségbeesetten üzenget Ameriká­nak, hogy küldjön segítséget. Különösen hegyiágyúkat kérnek, mert a kommunista szabadság­­harcosok a hegyvidékeket tartják megszállva. Amerika kötötte a gör­ög kormánnyal, hogy hamaro­san nagymennyiségű könnyű he­gyiágyút szállít le. A görög csapatok mellett ame­rikai tisztek működnek tanács­adóként. Ez azonban nem bizo­nyult elégségesnek, harcoló ka­tonaságra is szükség volna. A király csapatokból nagyon sok katona átszökik a kommunisták­hoz — mondják egyes külföldi lapjelentések. Amerika úgy akar katonaságot adni Görögország­nak, hogy mindent elkövet egy török-görög katonai szerződés nyélbeütésére.Viszont Markosz tá­bornok is köthet katonai szövet­séget ,más államokkal, így Albá­niával, amelynek területét nap mint nap megsértik a görög fasiszta csapatok. Albánia beletartozik a keleteurópai álla­mok katonai szövetségébe. Utal­ta hit, hogy az amerikai tőke min­dent­­elkövet, hogy valahol hábo­rúba vigye a világ békeszerető népeit. Természetesen ezeket az amerikai terveket minden bizony­­nyal kudarcba fullasztja a görög nép józan megítélése, amely de­mokratikus jelentések szerint, Markosz tábornok­ kormánya mel­lé áll. Karácsony idején Krímca város birtoklásáért folyt véres küzdelem. Itt akarja felütni saélőhelyét Markosa tábornok. A napokon á­t tomboló­­harc végén a város a kommuna*!« szabadságh­arcPsoik kezébe ke­rült. Az amerikaiak é­s a görö­gök riadtan szemlélik az ese­ményeket. Amerikai körökből olyan hangok hallatszanak, hogy Amerika nem riad vipera, komolyabb katonai lépéstől sem... * Palesztina A karácsonyi ünnepeik ide­jén Palesztinában is tovább tombolt a véres híre. Csak karácsony éjszakáján 18 em­ber halt meg, 54 pedig meg­sebesült. Az emberveszteség nagyobbik része zsidó. Ifjabb jelentések szerint a szomszédos arab államok hadseregei be­nyomultak Palesztinába és ezzel megkezdg­ett a fonná­nts arab-zsidó háború. A je­­lntések szerint az arab csa­patok, élén angol katonatisz­­tek vannak. A palesztinai zsidóság kétségbeesetten vé­dekezik, folyik a vér a szentföldön és mikor az ember olvassa ezeket az öldökléseket, aka­ratlanul is az Apokalipszis sötét árnyát látja föltornyo­­sodnii Palesztina fölé és szinte Krisztus szavai zengenek Je­ruzsálem pusztulásáról a zsidó nép szenvedéséről, amikor is­­pusztán hagyatnak az ő há­ Misuim Kínában Csang-Kaj-Sek amerikabarát csapatai­­ két­ségbeesett harcokat vívnak a napról napra nagyobb területe­ket elfoglaló kom­nnaás a csapatokkal. Mandzsúria fő­városának, Minkdenne­k kör­­nyékén a karácsonyi ünne­pek idején véres harc tom­bolt. A harcot a város b­ir­­toklásáért vívták. Csang Kai- Sek csapatai kétségbeeses üzeneteket küldtek rádión Nanangba, ahol Csang-Kai- Sek székes kormányával, hogy­ haladéktalanul küld­jön segítséget. Csang-Kai- Sek­­háromszázezer katonát indí­tott útnak, akik erőlte­tett menetben sietnek mate­dem csapatok megsegítésére. Hogy mi lesz a harc kimene­tele, azt nem indul. Az azon­ban biz­os, hogyha az ame­rikaiak komoly ka­pnai se­­gítséget nem adnak Csang- Kaj-Seknek, akkor a kommu­nista­­ szabadságharcosok előbb-utóbb meghódítják Kí­na legnagyobb részét. SZTÁLIN A Szovjetunió és az egész demorgatikus világ szeret­et­tel ünnepelte december 21-én Sztálinnak, a Szovjeunió nagy államférfiának 68. szü­letésnapját Sztálin 1879 de­cember 21-én született ,egy georgiai (Kaukázus vidék) kis faluban, Goriban. Pa­­nraszites®­­ ádn®k volt a gyer­meke. Először papnak készült de megismerkedve a szocia­lista tanokkal, politikai pá­lyára lépett. Nagy szerepet vitt a munkásmozgalmakban. Az 1917-es orosz szocialista forradalom idején Tanin mel­­lett ő a legtündöklőbb alak­ja a szocielista szabadság­harcnak. Sztálinnak eredeti neve Josif­­József/ Viszom­o­r­ovics Dzsegasvili volt. Vasa­kara­ta és a válos jelleme miatt kapta a »Sztálin« ne­ve­t amely »acélost« jelent. Lángoló tehetsége révén Le­nin halála uán ő lett a Szovjetunió vezére. 1917-ben az orosz népek milliói szaba­dultak fel az elnyomás alól az ő harcos munkája nyo­mán. 1945-ben pedig Európa elnyomott népeinek kezéről ve­te le a náci rabbilincset Sztálin politikája. 68. szüle­­t­ésnapján , a szovjet nép­­mel­lé ezért sorakozik fel a de­mokratikus világ többi nem­ze­te is, hogy háláját és jó­kívánságait fejezze ki a Szovjetunió nagy vezére iránt. / I . Franciaország . A francia belpolitikai élet­nek ugyancsak nagy eseménye volt karácsony időszakában. Az egyik legnagyobb szakszer­vezet szövetségbe lépett az am­erika-barát Katolikus Párt­­­tal, Schumannak, a jelenlegi miniszterelnöknek a­ pártjával. Két hatalmas szakszervezete volt­ Francia­országnak. Az egyik a mérsékeltebb szocia­lista szakszervezet, a másik pedig a demokratikusabb kom­munista szakszervezet. A vi­lágháború idején is, de még előbb Hitler mozgolódása ide­jén a két szakszervezet egye­sült, hogy így Franciaország dolgozó népe erősebben föl tudjon lépni a nácizmussal szemben. Az egyesülés a leg­utóbbi sztrájkokig fennállott. Mint ismeretes, a közelmúltban óriási tüntetésben és sztrájk­ban tiltakozott Franciaország dolgozó népe az amerikai dol­­lárpolitika beavatkozása ellen. Hogy ilyen többé ne fordul­hasson elő, az amerikai poli­tika addig mesterkedett, hogy a legnagyobb francia szak­szervezetet kiugrasztotta a szakszervezeti egységből. Így elérte azt, hogy a munkásság szervezete a jövőben már csak kis mértékben léphet fel a dol­­lárpolitika ellen, mert a na­gyobbik szakszervezet Schu­mann szava szerint cselekszik. A demokratikus sajtó azt írja, hogy egynémely szocialista, vezető elárulta Franciaország­­ban a munkásosztályt. «Sz­to«1SrnS2EE­3E Választásor. A Szovje­unióban a helyi szovjetek választást tartottak. Ez községi választásnak felel meg. A választáson a kom­munista bolsevik párt és a pártonkívüliek csoportja in­dult. A választás eredménye az, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek óriási győ­zelmet arattak. Ismét bebizo­nyította a szovjet nép, hogy egységesen áll nagy vezéré­nek, Sztálinnak politikája m­ögött. Egyébként karácsony időszakában ünnepelték Moszkvában és egész Szov­jet­unióban a szovjet állam 21 éves fennállását. Decem­ber 30-án volt 25 esztendeje annak, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szö­ve­tége (SSRS) a dolgozók soknemzetiségű állama meg­alakult. Spanyolország Spanyolországban Franco hadjáratot indított a föld­alatti kommunisták ellen. El­fogták Zaroát, a földalatti kommunisták vezérét. A fa­siszta spanyol kormány ha­lálra ítélte. A demokratikus népek jegyzékekben tiltakoz­nak az ítélet, végrehajtása ellen. Hírek jöttek arról is, hogy maga a pápa is közbe­lép, hogy ne végezzék ki Zoroát. o , EGY HÉT o- kMpta Mikátaié ---ni Tim­'TriTmy~io~ini~M~HTi MiHrviri i ■mii mini iimmu ni'iwiiin i hhihiiihiiwhH'iihh ih'ih ■ hwiiii m mnnn i h­i■ n —ii i mi iiiiiiiiiiiuiii innu i mniw i mi mii ■■■ Olaszország Olaszország történelmé­ben az elmúlt héten nagy változás állott be. Új olasz alkotmányt szavazott meg az olasz képviselőház. Eddig Olaszország királyság volt, most eltörölték a ki­rályságot és Olaszország köz­­társaság lett. Elnöke Nikola. Olaszországból az ameri­kai csapatok kivonultak, de mint ismeretes nem haza­­hajózták őket, hanem Német­országba vi­ték. A kivonuló amerikai csa­patok nem hagytak hátra bi­zonytalan­ságot Amerika olaszországi érdekeit illetően. De Gasperi katolikuspárti miniszterelnök ül kormá­nyon, aki teljesen kiszolgálja az amerikaiakat­ Teljessé lesz a keleteurópai államok felskitakaró szövetsége Titónak, Jugoszlávia vagy vezérének utazásai nyomán Délkelet-Európa államai köl­csönös baráti és segélynyúj­tási egyezményt kötöttek egymással. Ezt minden eset­ben a kut orális egyezmény aláírása előzte meg. Eddig a következő keleteurópai álla­mok vannak egymással­­ ato­­­nai szövetségben: Jugoszlá­via, Albánia, Bulgária, Ma­gyarország, Románia. Most arról érkezik hír, hogy a szö­­vetségi együttesbe belekap­csolódik Lengyelország és Csehszlovákia is. Gottivall csehszlovák mi­niszterelnök nyila­kozo­t és kijelentette, hogy a Szovjet­unió békét akar,"­ ezért Cseh­szlovákul a Szovjetunióval keres barátságot és ha át­fordít az angolszász dollár­­politikának. ..­

Next