Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1922. 11. évfolyam
Műelemzés - hl.: Barankay Lajos: Magyar megújhodás 122. p. - hl.: Zajti Ferenc: Jézus gyermekkora 122. p.
1-2-2 SZÉPIRODALOM. Barankay Lajos: Magyar megújhodás. Versek a megszállás idejéből. Pécs, 1921. 80 l. A Pécsi Tud. Irod. és Művészeti Társ. kiadása. A darabokra vágott Haza égető fájdalma magyarságunk megéreztetője lett. Fölhagytunk a nyegle nemzetköziséggel, nem kell a Nyugat majmoló utánzása, nem hirdetjük többé a hazatagadók bomlasztó hitelveit. Ma már tudjuk, hogy mi volt a haza. Egymásután jelennek meg verses kötetek, melyek sivár pusztaságunkat siratják. Ebből a fajtából való Barankay Lajos verses kötete is. A rab-magyar nyomasztó panaszát hallatja és hittel hiszi az új nemzedék új honalapítását. A kötet uralkodó formája a dalforma minden különösebb szerkezeti elmélyülés nélkül. A dalformák gazdag változatosságát épúgy nélkülözik ezek a versek, mint a tartalom sokféleségét. Ugyanaz a hang, ugyanaz a gondolat : a rab-magyar keserve ismétlődik ugyanabban a formában. A kötet második részében az integritásba vetett rendíthetetlen hitét énekli a szerző azonos körülmények között. Meleg magyar szívét szívesen köszöntjük, de ez az egyhangúság még kiváló költőt is kemény próbára tenne. Fejlődése bizonyára lesz, de ma még nem mondhatunk mást, mint azt, hogy tárgyköre szűk, elmélyülése sokszor felszínes, versformái egyhangúak. Pr. Zajti Ferenc: Jézus gyermekkora. Budapest, 1921. 46. A szerző kiadása. Jézus életével a hiteles, a kanonikus evangéliumok foglalkoznak. A négy kanonikus evangélium azonban alig ölel fel többet Jézus életéből, mint azt a három évet, mikor a meglett Isten-ember megváltói küldetését beteljesítette. Gyermekkorának alig egy-két eseményét említve, harminc éves korában látjuk ismét az Urat, hogy három év alatt beteljesedjenek az írás szavai. Az evangéliumok ezen hiányait egészítették ki az apokrif evangéliumok azzal, hogy megrajzolták és a vallásos fantázia ragyogó alkotásaival megteremtették a gyermekkor történetét. A gyermek Jézus életéről '-t egyes, költőien szép eseményeket mond el a szerző jelen tanulmányában, mely tulajdonképen csak kivonat a közel jövőben T.jt''' kerülő és ugyanesen témával foglalkozó munkájából. Ha egyes állításaival , így az ősevangélium létezésével és a kánon kialakulásával nem is értünk egyet, ha az átültetés származékait nem is tartjuk magyarosaknak, ha «minimális» és «redukált» szavakat a mesés, egyszerű, naivan bájos történetecskék közé ékelve, kissé bántónak tartjuk is, e tanulmány után kíváncsian várjuk a nagy munkát, mert azt a közvetlen, keresetlen, mesélő hangot, egyszerű szavakat, könnyen folyó mondatokat, naiv bájt, ami ilyen munkában nélkülözhetetlen, már örvendve kiérezzük ebből a rövid tanulmányból is. A címkép ügyes apróság. hl.