Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1922. 11. évfolyam
Műelemzés - H. L.: Tordai Ányos: Margit királyleány 123. p. - H. L.: Viktor Gabriella: Ella néni meséi 123. p.
szépirodalom. 125 Tordai Ányos: Margit királyleány. Ifjúsági színjáték négy képben. Magyar Jövő Leánykönyvtára. Szerk. Radványi Kálmán. 4. sz. Budapest, é. n. 72. Magyar Jövő kiadása. Kiránduló leánysereg rajongja körül a margitszigeti dömös apácakolostor omladékait, ahol hajdan a legszebb rózsa nyílott ki és virágzott el : Margit, a királyleány, magyar lányok büszkesége, magyar lányok példaképe. A tanítónő a kis leánykák kérésére olvasni kezdi a Margit-legendát. Mikor Margit születéséhez ér, a második és harmadik képben hirtelen megelevenedik a veszprémi Szent Katalin-kolostor, majd a margitszigeti Boldogasszony-kolostor. A második kép 1248-ban játszik, mikor boldog Margit királyi atyjának fogadalmaképen belép a szerzetbe. A harmadik kép 1260-ban történik, mikor boldog Margit leteszi a szerzetesi ünnepélyes fogadalmat. A negyedik képben újra a tanítónő olvassa, a Magit-legenda befejezését, a leánykák pedig ájtatos énekeket énekelve virágokkal hintik tele a romokat és koszorút tesznek rá. Iskolai színműnek elsőrangú darab. Azzá teszi hatalmas tanulsága, választékos nyelve, dallamos prózája, csengő rímelése. A darabban előforduló énekekhez írt dallamok könnyűek, kedvesen zengők. A kíséretet azonban kifogásolni vagyunk kénytelenek. A dallamok ugyanis vegyes karra vannak írva, de a hangterjedelmük, főleg az alsó regiszterekben, egyik-másik helyen olyan mélyek, amiket leányok már nem tudnak énekelni, pedig a darab természete szerint csak leányok lehetnek a karban. Kétszólamban zongora kísérettel kényesebb fülű embereket nem fog kielégíteni, mert nagyon üres lesz a zongora kíséret. Egy-két előadás bizonyára megmutatja a hibákat és a javítás irányát. Ifjúsági előadásra bármelyik leányiskolának a legmelegebben ajánljuk, mert ezen a téren eddig ennél értékesebb darabunk aligha van. //. Viktor Gabriella: Ella néni meséi. Kecskemét, 1921. 48. A szerző kiadása. Képekkel. Könnyedhangú, csevegő modorú, tíz rövidke elbeszélés. Nyolc eredeti, kettő németből és angolból magyarosítva. Mese a királyfiról és a Tündérek gyűlése áll legközelebb az igazi mese-típushoz, a többi erkölcsi példázat. A királyfiú és a tündéreken kívül, mint mesehősökön kívül, elemi iskolás, vagy iskolából kikerült, nagyobbacska gyermekek a példázatok főszemélyei. Ezzel ki is léptünk a mesék világából, mert ezek a hősök nagyon is valószínű, sőt élő személyek, akik egészen közönséges, a mindennapi életből jól ismert úton-módon szeretik meg rongyos kis szomszédjukat, lopják el az érett barackot, verik meg a Szent Jánostéren a nyomorék vöröshajú fiút, békességgel ragasztják egy gyűjteménybe bélyegeiket. Kicsinyek és nagyok — főleg akik tanítással foglalkoznak — alkalomadtán haszonnal értékesíthetik a szerző meséit. H. L.