Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1923. 12. évfolyam

Műelemzés - A[lszeg…..]. Zs.: Összefoglaló szemle. [Szépirodalom.] 42–51. p.

41 SZÉPIRODALOM. 44 Az anyaföld. Révai Testv.), mely líraibb részekre töri őstörténelmü­nk elképzelését. A nagy eposzok iránt azonban a mi közönségünknek nem sok az érzéke : innen van, hogy a napi kritika sem vett tudomást Gajdács Pálnak Arany János útján sok ügyességgel járó elbeszélő költeményéről,­­4 moóri huszárkapitány­ról (Békéscsaba), amely Eötvös Károly meséjén ihletődve a magyar szabadságharc forgatagát , és a következő század­negyed életét meséli el. Az irodalomtörténet nagyjai közül Csokonai és Petőfi kerültek új kiadásban a közönség kezébe. Csokonai Vitéz Mihály Összes Műveit Harsányi István és Gulyás József rendezte sajtó alá öt kötetben. Kiadá­suknak érdeme, hogy az eddig ismert szövegeket a kéziratokhoz és első kiadásokhoz illeszkedő, hű lenyomatban adják, az előttük csak hírből ismert Csokonai-versek nagy részét felkutatták és így a nagy debreceni poétának lehető teljes költői hagyatékát adják. Petőfi Sándor költe­ményeit a székesfőváros Ferenczi Zoltán gondos összeállításában tette közzé, a Franklin-Társulat pedig Voinovich Géza életrajzi és kritikai megjegyzéseivel. Mind a kettő nagyértékű tudományos kiadás. — Az el­hunyt Dalmady Győző költeményeit Sajó Sándor kegyeletes megválogatá­sában a Kisfaludy-Társaság adta ki, egységes képben óhajtván be­mutatni ezt a hosszú, nemes költői pályát.­­— Ugyancsak a kegyelet rendezte sajtó alá Dingha Béla hátrahagyott verseit is (Elhaló akkordok, Kiadják barátai). Az anthologiák sorából az a gyűjtemény emelkedik ki, amelyet Gragger Róbert tett közzé (Anthologia Hungarica, Insel-Verlag). Ez a szép kiállítású kötet a magyar líra egész termését áttekinti — sajnos, az újabb lírikusok megválasztásában a mi kritikai értékelésünktől lénye­ges eltéréssel, sok méltánytalan mellőzéssel. — Tordai Ányos­­Rózsáskert. Szent István Társ.) a magyar katholikus költészet gyöngyeit szedi össze sza­valókönyvé­be, az ifjúság számára. — Az irredenta poézis szebb ter­mékeit is kedves anth­ológiában kapja az ifjúság Sajó Sándor és Pintér Jenő kiszemelésében (Hazádnak rendületlenül. Magv. Tanárok Nemz. Szövetsége.) 2. Egy egy esztendőnek drámai terméséről korántsem tájékoztat a nyomtatásban megjelent drámák sora , hiszen a színpadon sikert aratott drámák sem kerülnek mind sajtó alá, még kevésbbé a színről hamar leszorult darabok, viszont a nyomtatásban megjelenteket nem mindig irodalmi célzattal teszik közre, hanem múló divat ragadja őket a nagyvárosból kisvárosba, így például feltétlenül kára az­irodalomnak, hogy Szemere Györgynek a háború előidézte tragédiák világából egy embersorsot elénk vető drámája, a Viszontlátás, olyan hamar lekerült a színről és feledésbe merült : az elfelejtett, csonkán megtérő katona lelké­nek megbénulása, amikor feleségét más asszonyának látja és lassan ébredő életereje hatalmas drámai erővel van elénk vetítve. Kádár Endre

Next