Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1923. 12. évfolyam
Műelemzés - A[lszeg…..]. Zs.: Összefoglaló szemle. [Szépirodalom.] 42–51. p.
41 SZÉPIRODALOM. 44 Az anyaföld. Révai Testv.), mely líraibb részekre töri őstörténelmünk elképzelését. A nagy eposzok iránt azonban a mi közönségünknek nem sok az érzéke : innen van, hogy a napi kritika sem vett tudomást Gajdács Pálnak Arany János útján sok ügyességgel járó elbeszélő költeményéről,4 moóri huszárkapitányról (Békéscsaba), amely Eötvös Károly meséjén ihletődve a magyar szabadságharc forgatagát , és a következő századnegyed életét meséli el. Az irodalomtörténet nagyjai közül Csokonai és Petőfi kerültek új kiadásban a közönség kezébe. Csokonai Vitéz Mihály Összes Műveit Harsányi István és Gulyás József rendezte sajtó alá öt kötetben. Kiadásuknak érdeme, hogy az eddig ismert szövegeket a kéziratokhoz és első kiadásokhoz illeszkedő, hű lenyomatban adják, az előttük csak hírből ismert Csokonai-versek nagy részét felkutatták és így a nagy debreceni poétának lehető teljes költői hagyatékát adják. Petőfi Sándor költeményeit a székesfőváros Ferenczi Zoltán gondos összeállításában tette közzé, a Franklin-Társulat pedig Voinovich Géza életrajzi és kritikai megjegyzéseivel. Mind a kettő nagyértékű tudományos kiadás. — Az elhunyt Dalmady Győző költeményeit Sajó Sándor kegyeletes megválogatásában a Kisfaludy-Társaság adta ki, egységes képben óhajtván bemutatni ezt a hosszú, nemes költői pályát.— Ugyancsak a kegyelet rendezte sajtó alá Dingha Béla hátrahagyott verseit is (Elhaló akkordok, Kiadják barátai). Az anthologiák sorából az a gyűjtemény emelkedik ki, amelyet Gragger Róbert tett közzé (Anthologia Hungarica, Insel-Verlag). Ez a szép kiállítású kötet a magyar líra egész termését áttekinti — sajnos, az újabb lírikusok megválasztásában a mi kritikai értékelésünktől lényeges eltéréssel, sok méltánytalan mellőzéssel. — Tordai ÁnyosRózsáskert. Szent István Társ.) a magyar katholikus költészet gyöngyeit szedi össze szavalókönyvébe, az ifjúság számára. — Az irredenta poézis szebb termékeit is kedves anthológiában kapja az ifjúság Sajó Sándor és Pintér Jenő kiszemelésében (Hazádnak rendületlenül. Magv. Tanárok Nemz. Szövetsége.) 2. Egy egy esztendőnek drámai terméséről korántsem tájékoztat a nyomtatásban megjelent drámák sora , hiszen a színpadon sikert aratott drámák sem kerülnek mind sajtó alá, még kevésbbé a színről hamar leszorult darabok, viszont a nyomtatásban megjelenteket nem mindig irodalmi célzattal teszik közre, hanem múló divat ragadja őket a nagyvárosból kisvárosba, így például feltétlenül kára azirodalomnak, hogy Szemere Györgynek a háború előidézte tragédiák világából egy embersorsot elénk vető drámája, a Viszontlátás, olyan hamar lekerült a színről és feledésbe merült : az elfelejtett, csonkán megtérő katona lelkének megbénulása, amikor feleségét más asszonyának látja és lassan ébredő életereje hatalmas drámai erővel van elénk vetítve. Kádár Endre