Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 1999. 30/80. évfolyam
Tanulmányok - Sánta Gábor: A XIX. századi magyar próza Budapest-képe 190–216. p.
A XIX. SZÁZADI MAGYAR PRÓZA BUDAPEST-KÉPE probléma. „Szép város és jó benne élni - írta ezzel kapcsolatban Ignotus -, sokkal jobb, mint más nagyvárosokban. A szegénységünkben sok a grandezza s a könnyelműségünkben sok a filozófia. S ha azt mondják, hogy csak ez a városunk van, de országunk nincsen, legalább megvan az a gombunk, amihez akármikor hozzávarrhatunk egy országot."57 A századforduló Budapestjének krónikásai e „gomb" minél jobb megismerését tűzték ki célul. Műveik variációk egy témára. Különbözőek a nézőpontok, más és más az érdeklődés iránya, eltérőek az írói módszerek és a színvonal. Egyvalami azonban közös ezekben a munkákban: aktualitásuk. Budapest kaleidoszkópszerű sokszínűségét tárják olvasóik elé. Az írók többsége egyetértett azzal az általános felfogással, hogy Budapest egyrészt Magyarország kicsiben, vagyis társadalma az egész ország tükörképe, másrészt, mint hazánk egyetlen valódi nagyvárosa, mindenkit érdeklő különlegesség. Mint egy szív, melynek állapotától függ a szervezet egészének működése. Voltaképpen ennek átvilágítására törekedtek. Munkáik között ezért éppen úgy találhatók elbűvölően színes képeslapok, mint fekete-fehér fotográfiák vagy kiábrándító röntgenképek. Számuk miatt lehetetlen ízelítőt adni belőlük, és e rövid áttekintésben felesleges is lenne. Budapest-irodalmunkban a kilencvenes évek közepétől ugyanis új fejezet kezdődik. 1 PAIS Dezső, Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet, I, ItK, 1911, 32-58. 2 PODMANICZKY Frigyes, Egy régi gavallér emlékei, Bp., 1984, 405., sajtó alá rend. STEINERT Ágota. 3 JUSTH Zsigmond levele Czóbel Minkátnak, Szenttornya, 1892. máj. 10. Justh Zsigmond naplója és levelei, Bp., 1977, 616., sajtó alá rend. KOZOCSA Sándor. 4 CSAHIHEN Károly, Pest-Buda szellemi élete. 1780-1830, II, Bp., 1934,116. 5 TAXNER-TÓTH Ernő, Széphalom és Pest (Kazinczy és az induló Tudományos Gyűjtemény), ItK, 1984/4, 427—440. 6 CSAHIHEN Károly, i. e., I, Bp., 1931, 75. 7 FÁY András, Érzelgés és világ folyása = Fáy András szépirodalmi összes munkái, VIII, Pest, 1844,10. 8 FÁY András, Eszme-burkok és szikrák = Fáy András szépirodalmi összes munkái, X, Pest, 1855, 98. 9 Regélő, 1834/68-70. 8 MEDVEI Emma Margit, Budapest a magyar szépirodalomban, kv1937,13. 10 VAJDA Péter, Keleti virág Pesten , Vajda Péter válogatott művei, Bp., 1972, 50-52., sajtó alá rend. LUKÁCSY Sándor. 11 VAJDA Péter, Gellérdhegye - Városliget , Bo., 134-137. 12 [?], Pesten és közüle, hárman, Auróra, 1834, 27-65. Ez az írás talán közvetlen ösztönzője lehetett a Budapesti por és sárnak; Széchenyi ugyanis 1834. június 30-án kezdett hozzá könyve megírásához. 13 . Gróf Széchenyi István beszédei, Bp., 1887, 215., sajtó alá rend. ZICHY Antal. 14 . PAIS Dezső, i. m. 15 Honderű, 1843. okt. 14., 478. 16 LAURA Gusztáv, Grande soirée nemzetes ispán úrnál , Uő, Carricaturák, I, Pesten, 1847, 5-11. 17 PETŐFI Sándor, Úti jegyzetek , Petőfi Sándor prózai művei, Bp., 1976, 463., sajtó alá rend. KISS József, 18 [?], Fővárosi újdonságok, Pesti Hírlap, 1846. jan. 1., 1. A kiemelések tőlem - S. Gü lönös tekintettel az 1830-as és 40-es évekre, Bp.,