Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-06-16 / 48. szám
A’ junius 3diki Moniteur szerint a* berryi herczegné ’s Bourmont marsall május 25dike körül csakugyan Vendéeban voltak, ’s Parisból parancsolat ment elfogatásokra. — Újabb hírek. Parisban general Lamarque temetési pompája véres zavarokra ’s bizonyos , sokat jelentő, politikai párt-kifakadásokra adott alkalmat junius 5dikén. A’ mit ezek felől a’ junius 6diki párisi újságok után (mellyek rendkívüli alkalommal érkeztek Bécsbe) az Oesterr. Beoc. elég zavarosan közöl, ide megy ki. Azon halotti ünnephez, mellyel general Lamarque halandó maradványit az ő politikai baráti a’ fővárosból maga a’ nagy férjfiu által kijegyzett rendeltetésök helyére tegnap kisérék, bajnoki tisztelettelül a’ kormány mindennemű katonaságból rendelt ki csapatokat. — Azonban e’ kiséret alig haladá meg az út felét , már is szomorító rendetlenségek történtek. Három városi hajdú (sergent) keményen megsebesíttetett ’s egy béketiszttel igen rútul bántak. — Midőn a’ boulevardsra értek ’s egy bizonyos személy, (némelly újságok szerint duc de Fitzjames, carlista pair), melly a’ szögletház erkélyén (balcon) állott, a’ nép kívánságára kalapját levenni nem akará, a’ népség egy része kövekre kelt ’s a’ ház ablakait, tükreit, üvegeit betördelte. A’ ház azonban csakhamar megürült ’s a’ kőzápor megszűnt; de a’ kisérő nép között a’ zajgás, a’ buzgás mind inkább növekedett. Éljen a’ szabadság! Éljen a’köztársaság! Le Lajos Filéppel! harsoga közülök ’s nem vala nehéz a’ zászlók felirásiból ’s a’ külön zászlókkal megjelent lengyel, olasz, német, portugál és spanyol menekedettek küldöttségiből kivenni , micsoda szellem szól itt a’ csoportból. A’ Bastille piaczán, szemben az austerlitzi híddal, egy gyászalkatra téteték a’ holttest ’s marsall Clauzel, Mauguin és Pons urak beszédeket tartának a halott felett. Végeztetvén ezek, general Lafayette felszólítá a’ sokaságot: vonulna vissza ’s ne zavarná rendetlenkedéssel a’ gyásznap pompáját. De erre nem hajtottak; a’ Pantheonba! kiálta az ifjúság; éljen a’ respublica! kiálta még inkább az egész sereg, ’s — aztán az austerlitzi hídnak fordult. E’ hidra a' dragonyosok ’s városi őrök valának rendelve, ’s minthogy ezek a’ zajongó népnek ellenállottak, néhány puskalövés esett rájok a’ nép közül ’s három ló gyilokszúrást kapott. Erre a’ dragonyosok elővágtattak ’s használták fegyvereiket. — A’ csata közben néhány tiszt sebet kapott. — Midőn aztán a’ nép a’ St. Martin kapuhoz rohant vissza , kénytelen volt a’ lineakatonaság néhány kótorlatot (barricade), melly azalatt a’ boulevardson készült, szét rontani. Puskalövések estek mind a’ két részről. De mindenütt a’ kormány győzött. Némelly őrhelyeket ugyan meglepett ’s el is foglalt a’ lázongó sokaság; azonban ezeket csakhamar visszafoglalá a’ törvényes hatalom. Általában a’ kormány minden rendszabást jól megtett ’s ez úttal is részén volt mind az erő mind a’ jus. Még is e’ véres és szomoritó támadás Parist fölriasztá. A’ boltok bezárattak ’s estve senkit sem lehetett utczán látni. — A’király (ki junius ilején érkezett St. Cloudba) ugyaneznap (mikén) estve nyolcz órakor jelent meg Parisban , ’s magát a’ Carrousel - piaczon felállított nemzeti őrségnek ’s lineaseregnek megmutatván, ezektől a’legélénkebb örömriadással fogadtatott. Egy királyi rendelés junius ödikáról Parist ostromállapotba helyezteti. A’ kormány hatalma és győzedelme egy perczenetig sem vala kétséges. A’ támadást egyedül a’ nép salakja, különösen néhány külváros régi revolutiós szellemű alnépe ’s a’ republicans clubisták gerjeszték, ’s inkább véletlenség, mint kész szándék fejtette ki. Az elfogottak száma mintegy 1ö0őre megy; az oppositio neves férfiai közül mindeddig egy sincs compromittálva. A’kormány szilárd magaviseletét általányosan javalják. A polytechnika iskola ’s a’ párisi nemze