Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-05-04 / 36. szám

36. szám. Pest szombat május 4dikén. 1833. JELENKOR, Foglalat: Magyarország (Pozsonyban kér. illések april 29 ikeig. Királyi’s kam. kinevezések. Bene Gergely *­*. Levél Jols­­váról). Anglia (Grant indítványa a’ zsidók emancipatiója felől az alsóháznak april 16 iki ülésében ’s egyebek). Fran­­cziaország (köv. kam. ülések april 17—19 ikén. Lionne, Lord Gramille, Berne­ur ’s más egyvelgek. Adm. Roussinnek Me­­hemed-Alihoz intézett levele. A’ franczia memorandum folytatása ’s vége. Aláírások a’ Tribune kárpótlására. Az algie­­ri ex deg­. Belgium. Németország. Elegyhirek. Bankrészvény. MAGYARORSZÁG. Pozsony. A’ kir. válaszra kerületileg elhatározott felírás- és üzenet-javaslatokat az egyik kér. jegyző (Fekete úr) írásba foglalván, azok m­eghányatásit a’ közelebbi kerületi gyűlés idő-kímélés miatt egy erre különösen nevezett választmányra bizá. E­­gyébiránt a’ folyvást tartó kér­­ülések ápril 29keig az urbarium­i munkálatok Vik czik­­kelyének 2dik­jáig haladtak; holott a’ föl­­desúr ’s jobbágy közti örökös szerződések forogván tárgyazatban, a’ felettök kelt igen súlyos kérdések miatt alkalmasint több ülésre lesz a’ végképeni elhatározhatásig szükség. Ő cs. kir. Felsége Podmaniczky László báró, ’s m. kir. udv. kamarai tanácsnokot cs. a­­rany - és hivei közé méltóztatott számlálni. A’ nagymélt. m. k. udv. kamara Mirsch Jakab sómázsamestert Hradeken, ugyanott ellenőri mázsamesterré ; a’ Körmöczön meg­ürült bányatörvényszéki helyettes jegyző ’s vele egyesült erdészeti­ táblabiró tisztségre eddig Beszterczebányán bánya­törvényszéki helyettes jegyzőt Jendrassik Miksát; a’ pes­ti 30adnál megürült negyedik irnoki hivatal­ra eddig Kassán 30di fizetéstelen practicáns­­ságot viselt Weichhardt Ferenczet nevezé ki.­­ A’ nagybányai k. pénz- és bányászatti hivatalnál a’ felügyelői, a’ kir. bányásztör­­vényszéknél pedig a’ lajstromzói tisztség te­rült meg. (Kir. kam. tudósítás). Pesten egyik jeles, és külföldi bő ta­­pasztalásu kertészünk és Bene Gergely ur a’ londoni kir. füvészet ’s több tudós társa­ság tagja a’ nemesi növények főkép ritka vi­rágok tenyésztési munkássága közben april 23ikán tüdősorvadásban élete 36 évében ki­múlt ’s igy a’ csendes Elysium kertésze len­ A’ keszthelyi Georgikon nevendéke volt, az udv. nagy Festetics György utaztatá, egy i­­dültek terepültek ismereti a’ franczia, angol ’s egyéb külföldi jeles Flórák ’s minden ágú kertintézetek szemléletin. A’ pesti polgári jus mellett mostani kerte saját tulajdona lé­vén, ha illy korán nem sorvad el, nem csak nemesb kerti csemetékkel hanem kertész fia­talokkal is gazdagíthatá vala­honunkat, kik számos­ gyepvakarcs, gyomgyártó és paraj­termesztő bitangiak dulási helyett paradi­csommá kiesíthették volna minél előbb siva­tagunkat. Jolsva apr. 25ikén. Némi óvásul szol­gálhatnak a’ ús közönségnek e’ következő sorok : E’ napokban megjelent városunkban valami Leuthe Jakab nevű mintegy 55 esz­tendős kereskedő Göningenből, nem mes­sze Tübingentől Würtembergben,­­s ugyane­zen ország utilevele, több illető helyeken látomásozva biztositá kalandozásig Ezen kereskedő nemesített, ’s különböző ékes­ ne­vezetű szegfü-hujtványokat és számtalan fajú rózsákat hozott áruba. A’ városnak diszesb lakosai, kik már ez előtt mint híres gyü­mölcs-termesztők statistice elnevesültek, meghányogatván a’ mennyire rövid idő alatt lehete az idegennek viseletét ?s irományit hitelt adva neki több rendbeli virágokat nagy számmal vásároltak tőle. A’ verés folytában látszott már némi gyanú kerekedni; mert a’ virág­árus senkit sem bocsáta virágtárához, hanem a’ papirosra feljegyzett darabokat min­denkinek házához elvivé. Társa ’s valamint az öreg mondá­k unoka­ öccse volt Herr­mann György János nevű fiatal ember. Har­madnapra rut csaláson érték a’ kóborló né­met atyafiakat, rajta kapván őket,­ miként a’ város végén levő záratlan kertekből málna ’s köszméte(piszke) vesszőket tövestül ástak ki, 's egy kis ósági külszínt adván nekik nyomban a’ városbelieknek különös nagyságú és szép­ségű csemete gyanánt drága pénzen árulga­­ták. A’ szegfüvek, meglehet, jóféle magyar fajták lehetnek, mert bujtvány volt valamen­nyi, de a’ rózsák fölött általányos kétség le­beg. Ezen csalásnak fölfedezte utánazálcse­­metéért fölzsebelt pénzt visszaadni kénytel­­vén a’ csalfák, ’s keményebb következéstől

Next