Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-05-16 / 39. szám
ANGLIA. A’ toryk, csakhogy Russel lord népszerűségének ártsanak, minden eszközt megkisértének, sőt még hazugságokra is vetemültek , ’s azt különösen a’ lelkészek ügyekezének terjeszteni, így állították például, hogy J. Russel lord katolikussá lett’s lady Ribblesdale is, kit a’ lord nem rég vett el hitvesül. A’ M. Chronicle roegczáfolja mind ezen állítást, ’s a’ toryk szemére lobbantja ez alacsony módot, mellyel ügyöket védelmezik. — Nottinghamban Sir John Hobhouse minden versenytárs nélkül megválasztatott, ’s a’ választókhoz tartott beszédében azon egyességet dicsérte, melly a’ külön osztálybeli reformerek közt győzedelmet szerze a’ haladás elvének, intvén egyúttal mindnyájokat, hogy ezen egyértelmüségben folyvást maradjanak meg. Reményét fejezé ki továbbad aziránt, hogy Skótzia ezentúl is segíteni fogja Izlanddal együtt az előterjesztendő reform rendszabályit. Az egyességet azért is nagyon ajánlotta meg, mivel a’ lordok házában nagy ellenszegülés forrong és torrong minden javítás ellen. Megigéré azután, hogy mindazon ígéret, mellyet a’ népnek tettek, teljesíttetni fog. Beszédét folyvást harsogó tetszés szaggató félben, ’s végzetül hosszan tartó taps rekeszté azt. — Alsó-Canadából mártz. 17ig terjednek a’ hírek, de legkevésbé sem nyugtatok, mivel az alsóház megtagadá az adót, és szét készül osztani, folyvást sürgetvén, hogy a’ kormányzó vád alá vonassék.— Cantoni hirek szerint nov.mról a’ bengali kormány ügyviselőt külde Chinába thémag és növény-vásárlás végett, ’s hogy még egyszersmind thémüveléshez értő dunaiakat fogadjon. Ezen küldött egy tengerosztálybeli tiszt, ki Gutzlaff ur társaságában gyors vitorlázón a’ part mentében Amoy révig haladt, hol kiszállottanak, ’s egy chinai által vezetve két napi utat tettek a’ szárazon, hogy Angoy-thémagot szerezzenek ’s művelésmódját kémleljék ki. A’ lakosok mindenütt barátságosan fogadák őket. Az uj kormány tagjainak megválasztatása kedvezőleg halad; közülök már többet ismét megválasztottak , még pedig úgy, hogy tory versenytársaik reményvesztve minden szerencse-kísértés nélkül lépjenek vissza. Többek közt Spring-Rice urat is, a’ Times által annyira kigúnyoltat,megválasztó Cambridge. Ez alkalommal ő is beszédet tartott, mellyben említvén, hogy a’ gyülésbeli vamenni tag, akár whig vagy tory, akár reformer, vagy conservativ legyen, mind ugyanazon egy britt királyság britt alattvalója, ’s egy közhaza gyermeki; különösen kiemelé azon körülményt is, hogy Cambridge választói már három ízben választották meg őt,és ő mindenkor meggyőződését követte követházi állásában változatlanul. „Nekem, úgymond, egy beszédemet sem kell visszavonnom, egy szavazásomat sem megbánnom, semmi fonák viseletem miatt bocsánatot kérnem. Soha ellenségimet alacsonyítgatva magamnak szózatot szerezni nem akartam ; sokat közülök még tisztelek is,mint az igen tisztes baronetet, ki utoljára volt a’ kormány feje. (nagy tetszés). Ő volna utolsó, ki ellen párt-okokból zajt indítanék ’s a’ t. Azon ígérettel,hogy a’ministerek félszeg rendszabályokat előterjeszteni nem fognak, záróbeszédét, mellyet nagy tetszés követe. —Egy levelező Londonból april Síről, megczáfolja azon ál félelmet, mellyet a’ toryk színjének, mintha a’ whigek urasága veszélybe hozná nem csak az angol arisztokratiát ’s alkotmányt, hanem még a’ braunschweigi uralkodó házat is. ,,A’ legradicalabb angol sem republicanus Angliában, úgymond e’levelező, és szinte olly idegen attól mint a’legroyalistább spanyol; mivel hazája történeteiből tudja minden angol, hogy az alkotmányos monarchia az, mi jogait leginkább biztosíthatja. A’ braunschweigi ház pedig szilárdul ül királyszékén ’s a’ t. Kisded mutatványul azon szellem és hangismertetésére, mellyben a’ tömérdek Times a’ torykát védi most, egy czikkelyt hozunk föl belőle: „Csupán kis időre, ’s csak igen rövidre ránczigálhatni úgy a’ bábokat, hogy még illetlenül is viseljék magokat azok tapsai alatt, kiknek hasznára vagy gyönyörűségére élnek, mozognak’s léteznek. De hogy rövid tartású órájokat a’ deszkázaton (színpadon) büntetlenül hosszabbíthassák meg, az nincs a’ tehetség körében. Bohó-jankó (Hanswurst) fából van, ’s a’ nézők közt a’ legbutább paraszt is előbb utóbb által fogja ezt látni ’s által a’ nép is végre, hogy míg ezen ország kormánya pártüggyé tétetik, igen valószínű marad, hogy az ügyeket olly drágán fogják igazgatni, a’ mint csak lehet, ’s olly jól, vagy roszul, a’ mint véletlenül az uralkodó párt tagjai ügyesek, vagy bátorak, tapasztaltak vagy tudatlanok. A’ csatlós ugyan azt mondja: ‘jó lónál nem kell színre nézni, de politikai pályafutásban megfordítják a’ mondást. Itt az állat színe, jelességének bizonysága. Úgy hisszük, a’ cynicusok szerzője volt, ki azt tanácslotta: ‘szavazzanak, hogy a’szamarak ezentúl lovakká legyenek; ’s midőn javaslatát kinevették, azt mondá: „Hogyan? hisz az én tanácsom egy mákszemnyivel sem butább, mint a’ mit ti naponként cselekesztek ; mert folyvást olly férfiakat választotok hivatalokra, kiknek egyéb joghatóságuk szózatoknál nincsen.“ Ám pillantsanak olvasóink a’ mostani kormány némelly tagjaira, ’s mondják meg: valljon a’ cynicus tanácsát az úlbeli előléptetés iránt, a’ status-hivatalban most divatozó elölépések nem múlják e felül?