Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-05-16 / 39. szám

ANGLIA. A’ toryk, csakhogy Russel lord népszerű­ségének ártsanak, minden eszközt megkisérté­­nek, sőt még hazugságokra is vetemültek , ’s azt különösen a’ lelkészek ügyekezének terjeszteni, így állították például, hogy J. Russel lord ka­tolikussá lett’s lady Ribblesdale is, kit a’ lord nem rég vett el hitvesül. A’ M. Chronicle roeg­­czáfolja mind ezen állítást, ’s a’ toryk szemére lob­­bantja ez alacsony módot, mellyel ügyöket vé­delmezik. — Nottinghamban Sir John Hobhouse minden versenytárs nélkül megválasztatott, ’s a’ választókhoz tartott beszédében azon egyességet dicsérte, melly a’ külön osztálybeli reformerek közt győzedelmet szerze a’ haladás elvének, int­vén egyúttal mindnyájokat, hogy ezen egy­ér­­telmüségben folyvást maradjanak meg. Remé­nyét fejezé ki továbbad aziránt, hogy Skótzia e­­zentúl is segíteni fogja Izlanddal együtt az elő­terjesztendő reform rendszabályit. Az egyességet azért is nagyon ajánlotta meg, mivel a’ lordok házában nagy ellenszegülés forrong és torrong min­den javítás ellen. Megigéré azután, hogy mind­azon ígéret, mellyet a’ népnek tettek, teljesít­­tetni fog. Beszédét folyvást harsogó tetszés szag­gató félben, ’s végzetül hosszan tartó taps re­­keszté azt. — Alsó-Canadából mártz. 17ig ter­jednek a’ hírek, de legkevésbé sem nyugtatok, mivel az alsóház megtagadá az adót, és szét ké­szül osztani, folyvást sürgetvén, hogy a’ kor­mányzó vád alá vonassék.— Cantoni hirek szerint nov.­mról a’ bengali kormány ügyviselőt külde Chinába thémag és növény-vásárlás végett, ’s hogy még egyszersmind thé­müveléshez értő du­naiakat fogadjon. Ezen küldött egy tengerosztály­beli tiszt, ki Gutzlaff ur társaságában gyors vitor­lázón a’ part mentében Amoy révig haladt, hol kiszállottanak, ’s egy chinai által vezetve két na­pi utat tettek a’ szárazon, hogy Angoy-thémagot szerezzenek ’s művelésmódját kémleljék ki. A’ lakosok mindenütt barátságosan fogadák őket. Az uj kormány tagjainak megválasztatása kedvezőleg halad; közülök már többet ismét meg­választottak , még pedig úgy, hogy tory verseny­társaik reményvesztve minden szerencse-kísértés nélkül lépjenek vissza. Többek közt Spring-Rice urat is, a’ Times által annyira kigúnyoltat,meg­választó Cambridge. Ez alkalommal ő is beszédet tartott, mellyben említvén, hogy a’ gyülésbeli va­­menn­i tag, akár whig vagy tory, akár refor­mer, vagy conservativ legyen, mind ugyanazon egy britt királyság britt alattvalója, ’s egy köz­haza gyermeki; különösen kiemelé azon körül­ményt is, hogy Cambridge választó­i már három ízben választották meg őt,és ő mindenkor meg­győződését követte követházi állásában változat­lanul. „Nekem, úgymond­, egy beszédemet sem kell visszavonnom, egy szavazásomat sem meg­bánnom, semmi fonák viseletem miatt bocsána­tot kérnem. Soha ellenségimet alacsonyítgatva magamnak szózatot szerezni nem akartam ; sokat közülök még tisztelek is,mint az igen tisztes ba­­ronetet, ki utoljára volt a’ kormány feje. (nagy tetszés). Ő volna utolsó, ki ellen párt-okokból zajt indítanék ’s a’ t. Azon ígérettel,hogy a’minis­terek félszeg rendszabályokat előterjeszteni nem fognak, záróbeszédét, mellyet nagy tetszés kö­vete. —Egy levelező Londonból april Síről, meg­­czáfolja azon ál félelmet, mellyet a’ toryk színjé­nek, mintha a’ whigek urasága veszélybe hozná nem csak az angol arisztokratiát ’s alkotmányt, hanem még a’ braunschweigi uralkodó házat is. ,,A’ legradicalabb angol sem republicanus Angliá­ban, úgymond e’levelező, és szinte olly idegen attól mint a’legroyalistább spanyol; mivel hazája történeteiből tudja minden angol, hogy az alkot­mányos monarchia az, mi jogait leginkább bizto­síthatja. A’ braunschweigi ház pedig szilárdul ül királyszékén ’s a’ t. Kisded mutatványul azon szellem és hangis­­mertetésére, mellyben a’ tömérdek Times a’ to­ry­kát védi most, egy czikkelyt hozunk föl belőle: „Csupán kis időre, ’s csak igen rövidre ránczigál­­hatni úgy a’ bábokat, hogy még illetlenül is visel­jék magokat azok tapsai alatt, kiknek hasznára vagy gyönyörűségére élnek, mozognak’s létez­nek. De hogy rövid tartású órájokat a’ deszkáza­ton (színpadon) büntetlenül hosszabbíthassák meg, az nincs a’ tehetség körében. Bohó-jankó (Hans­wurst) fából van, ’s a’ nézők közt a’ legbutább paraszt is előbb utóbb által fogja ezt látni ’s által a’ nép is végre, hogy míg ezen ország kormánya pártüggyé tétetik, igen valószínű marad, hogy az ügyeket olly drágán fogják igazgatni, a’ mint csak lehet, ’s olly jól, vagy roszul, a’ mint vé­letlenül az uralkodó párt tagjai ügyesek, vagy bátorak, tapasztaltak vagy tudatlanok. A’ csat­lós ugyan azt mondja: ‘jó lónál nem kell színre nézni, de politikai pályafutásban megfordítják a’ mondást. Itt az állat színe, jelességének bizony­sága. Úgy hisszük, a’ cynicusok szerzője volt, ki azt tanácslotta: ‘szavazzanak, hogy a’szama­rak ezentúl lovakká legyenek; ’s midőn javaslatát kinevették, azt mondá: „Hogyan? hisz az én ta­nácsom egy mákszemnyivel sem butább, mint a’ mit ti naponként cselekesztek ; mert folyvást olly férfiakat választotok hivatalokra, kiknek egyéb joghatóságuk szózatoknál nincsen.“ Ám pillant­sanak olvasóink a’ mostani kormány némelly tag­jaira, ’s mondják meg: valljon a’ cynicus taná­csát az úlbeli előléptetés iránt, a’ status-hivatal­ban most divatozó elölépések nem múlják e felül?

Next