Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-12-21 / 102. szám

törvényinél Bach János, a’ bölcskedésinél Stecker Mihály me­­zeigazdaság r. professora ; az orvosinál Viszánik Mihály hazánk­fia gyám- és árvaházi első rendes orvos ’s eddigi helyettes dékán választattak meg. Mint mondják, a’ regensburgi és ausztriai gőzhajó-társa­ság közt kötött előleges szerződés lényeges tartalma e’ követ­kező : „Az ausztriai kizáró szabaditékű dunai gőzhajótársaság a’ regensburgi gőzhajótársaságnak általengedi a’ folyónak azon ré­szét, melly a’ bajor határtól Linzig terjed, melly városban sza­kadatlan szabályos fölváltás fog kölcsönösen fölállittatni; ’s azon esetre, ha e’két társaság egyike képes lesz Linzig menni, mielőtt a’ másik az őt illető folyamrészt megjárhatná, azon társaságnak, melly legelsőben fogja Linzet gőzhajójával elérni, joga legyen az egész folyamon Bécs és Ulm közt mindaddig járni, mig a’ má­sik társaság nyilványitandja, hogy jogával élni akar vagy élhet maig.“ E’ szerződés továbbá kötelességül teszi a’ regensburgi tár­saságnak, hogy 1836. nov. 15től fogva számítandó két év alatt szabályos hajózást létesítsen Linzig; különben a’ kérdés alatti szerződés elenyészettnek fogna tekintetni. — Végül föntartatik az illető kormányok kölcsönös helybenhagyása, min épen nem is kételkedhetni. — SPANYOLORSZÁG. Madrid nyugalmát megháboritá m. h. mokán egy katonai zenebena; körülményeiről illy tudósítást adnak a’ madridi levele­zők . Nov.­­aki délután pártot ütött a’ kir. őrsereg néhány kato­nája Puig ezredes ellen. Okot erre a’ most nevezett ezredes szi­gorúsága szolgáltatott, kit azért adtak vezérül e’csapatnak, t. i. a’ 4dik erzred egyik zászlóaljának, hogy a’ la granjai történetek után megtágult katonai fenyítéket visszaállítsa a’ legénység közt. A’ mondott napi alkonyatkor a’ parancs-fölolvasás után megtámadó Puigot néhány katona; de az ellene intézett több lövés közül egy sem találta őt, ki a’ veszélytől futással igyekezett menekedni, látván , hogy az egész csapat részt vészen a’ fölzúdulásban. Erre a’ katonaság szétoszlott a’ városban e’ kiáltozások közt: Éljen az alkotmány! haljon meg Páig! Azután ellenséges helyzetet vőnek, ’s őröket állitának szinte száz lépésnyi közelségre a’ laktanyához. A’ hatóságok általán­os fölkelőt doboltattak, ’s esti 8 órakor az egész nemzetőrség ’s a’ városban volt őrlovasság ’s pattantyusság fegyverben volt. Mielőtt azonban a’ két ellenes erő összecsapott volna, sikerült néhány tisztnek a’ zajgó katonaságot laktanyájába visszatérésre bírni, ’s ezzel, pillanatilag, minden csilapitva volt. Nov. 19lie reggelén azon parancsot bocsátá ki Leoane, hogy a’ 4dik őrezrednek tilalmas fölváltani azon zászlóaljat, melly a’ nem­zetőrség odajárultával a’ kir. palotában őrködött. Az őrmesterek vonakodtak ennek engedelmeskedni. 9 órakor elhagyá laktanyáját a’ zászlóalj zengedező muzsika közt, az őrmesterek ’s káplárok által vezéreltetve, a’ zászlótartót pedig magával menni kinszeritve; a’ főkapitány parancsára mindazáltal ismét visszatért oda. 9­­ óra­kor azonban újólag kiindult onnan tisztei nélkül, a’ „Riego-hym­­nust“ harsogtatva, zászló­ lobogtatva és egyenesen a’ várkastély el­len. Mintegy egy óra múlva parancsot adott a’ főkapitány a’ vasas lovagoknak ’s az őrlovasság gránátosinak: támadnák meg a’ párt­ütőket. Ezek tüzeléssel válaszoltak. A’ lovagok közül többen elhullottak. Erre élénk lődözést kezdenek mindkét részrül. 11 —­­ órakor azon parancs érkezett a’ királynétul, hogy az őrváltást nem engedheti meg, hacsak a’ zászlóaljat saját tisztei nem vezérlendik. Ekkor visszavonult a’ lázongó csapat. l£kor Narcisso Lopez osz­­tálynokot küldők hozzá, ki őket a’ szerencsétlen jadraquei ütközet­nél vezérlé. Ennek sikerült végre 1 órakor őket laktanyájokba visszatéritni, harsány kiáltozásaik közt: „Éljen az alkotmány !“ 1 órakor sok sebesültet vittek a’ kórházba, ’s köztük egy vasas lovagkapitányt is. A’ holtak számát l£re, a’sebesültekét 60ra teszik. Délután tiltva jön a’ Puerta del Sol­on, a’ madridiak, ’s kü­lönösen a’ politizálók gyülekvés-helyén, járdalni. Az egész nem­zetőrség pedig fegyverben állott. 30kán 6 árgyat szegeztek a’ lázon­gó zászlóalj(melly 100 főbül állott)laktanyájának.Elkezdődött a’meg­­támadás. Az igazgató királyné ezredének egy zászlóalja gyors menet­tel érkezett meg a’ fővárosba , ’s ezzel együtt 12 ezer ven részt az ost­­romvivásban. Miután az épületet nagyon összerongálták,megadák ma­gokat kegyelem’s halálfejében. Irántok ötödlési parancs érkezett, azaz lövessék agyon minden ötödik. A’ foglyokat néhány pap kísé­retében a’ városon kívüli Guardias-térre vivék. Hármat, kiket a’ a’ sor talált, már agyon lőttek, midőn a’ hír megérkezett, hogy a’ többinek kegyelmet ad a’ királyné; addig azonban, mig más ser­­gek közé szétosztatnak, San-Mateuba zárattak. Az őrmesterek ’s káplárok elrejtőztek a’ laktanyával szomszédos házakban ; de föl­keresték őket, ’s kivégeztetésöket csupán azért halasztják , hogy megtudhassák: valljon e’ lázadás nem valamelly elágzott összees­küvés következménye volte? Az egyébiránt csak első tekintetre is igen valószínű, hogy e’ fölzendült zászlóalj a’ la granjai jelenet megnyithatása végett igyekezett olly makacsul a’ várkastélyban őrködéshez jutni. Délutáni 3 órakor az egész zenebonának vége volt. — A’ ministerium, úgymond a’ tudósítók egyike, nagy fe­lelősség alatt van ez ügy miatt; mert ha a’ merény első kitörte­kor nov.­­okán, tüstint hathatós eszközökhez nyúl vala lecsila­­pittatása végett, meglehetett volna gátolni a’ későbbi vérontást. Miglen a’ kormány Madridban a’pártütés’s fejetlenségen di­adalmaskodik , nagyon óhajtható lenne a’ csatatéren is hasonló sikerű munkálkodása, ’s a’ carlosiakon már valahára nyerendhető győzelem által erkölcsi erőhöz is juthatása. De a’ tábori lőrék még sem változnak örvendeztetőkké. Espartero eljutott ugyan egy hónapi tapogatódzás után Portugaletebe , de Villareal elleni első és második megtámadása is szerencsétlen volt. Most újabb ütközetre látszik készülni, melly aligha eldöntő következményű nem leend ; mert ha azon pillanatban, midőn Espartero az ellen­séget megtámadja, az ostromlottak is kirohannak: kettős tűz közé szorítva nem csak nagy zavarba hozhatják a’ carlosiakat, de os­tromműveiket össze is rombolhatják. Bilbao e’ pillanatra látszik szá­molni ’s azért nem adja meg magát, noha durangos tudósítások szerint a’ Sta Clara ’s e’ körül fekvő erősséggé változtatott zár­dát ’s házakat is elfoglaló az ellenség, sőt a’ Concepcio erős­ségen is rést töretett, bejuthatásra mindazáltal még csekélyet.__ Gomez Rondabul Algesiras felé indult, de onnan ismét San-Roqueba a’ gibraltari föld­nyelv véghatárára ment. Bizonytalan még : vall­jon a’ rondás hegyek felé térend e vissza , vagy a’ tengerparti vidéken nyomuland elő Estepona ’s Marbella irányában. Narvaez,Ribero, Alaix, Aldama a’sevillai új főkapitány (Espinosa helyett) Butron a’ cadixi kor­mányzó, (jurroga a’granadai főkapitány,’s egy lovagosztály d. Diego de Leon ezredes alatt, részint üldözőben részint vigyázó szemmel tartják. Gomeznek tehát, ki most a’ tenger partján egy keskeny földnyelvre szorittatott, nyilván tönkre kell jutnia fölkonczoltatás vagy elszélyesztés által. A’spanyol lapok előleg is kecsegtetik ma­gokat, hogy Gibraltárba lesz kénytelen futamodni.—A’ nép közt mind e’ történetre vonatkozólag nagy ugyan az érdektelenség sőt elbátortalanulás, de egyetlen egy győzedelem ismét felizgathat­ná azt zsibbadozásibul, ’s részvétre bírhatná az alkotmány ügye iránt. A’ fönebb mondott vezérek közül eddigelé Ribero üldözésé­nek mutatkozék legtöbb sükere Gomez ellen , mirel ő maga de las Ventas del Castanos táborábul nov. kerül Alaixhoz intézett ’s a’ Gaceta de Madrid által közlött tudósításában következőleg ir : Mi üldözőbe vettük az ellenséget, ’s néhány közülük elimu­ton kí­vül húszat lettünk fogollyá. Ma Alcala (de los Gazules) felé vet­te útját, a’ sok fáradság ’s törődés miatt azonban már egészen elerőtlenült. Narvaez osztálynok, ki, mint neki javasoltam, ed­dig kétségkül Algarba megérkezett, hihetőleg megtámadó az el­lenséget Alcalanál; erősitni látszik e’gyanúmat azon lődözés is, mellyel ez irányban hallottunk, ’s alapos okom van hinni, hogy Narvaeznek az ellenséggel történt összeütközése győzelmi sze­rencsével járt. Azonban minden esetre jól teendi Ön, ha Ubri­­que felé nyomuland. Ha ez utolsó ponton az ellenség meglesz ver­ve, azon irányt követheti Ön, melly legczélirányosbnak fog mu­tatkozni, hogy további üldözésünket el ne kerülhesse, ’sa’t. A N G L I A. Az udvari lap szerint is a’ parliament csakugyan jan. 31 re hivatik egybe. —­ Az izlandi nemzeti egyesület napról napra erős­­bül. Naponként új tagok állanak belé, ’s a’ buzgalom iránta még legkevésbé sem hüledez. O’Connell az egyesület egyik ülésében erősen kikelt az őstelen Lyndhurst lord aristokrata érzelmei ellen, ’s marezonán kigunyolta őt, ki előbb, mint John Singleton Cop­ley, fölötte buzgó radical volt, ’s később a’torykhoz pártolt, ’s mint lordkanczellár a’ felsőházba jött. „Valljon, úgymond O’Connell, a’ Lyndhurst név tán Shakspeare történeti drámáiban olvashatóé? Vagy tán a’ kevésbé tiszta erzsébeti nemességből származik ? Ő nem­ az első Lyndhurst, kit a’ történet nevez, Izlandba küldetett Cromwell csoportjával, mint hangászilag törömbölő dobos.“ E’ be­­szédit kaczaj követte. Patrick Dwyernek, a’ „adik tizedvértanu­­nak,a ki mint a’ „zendülési pör“ á­ldozatja esett el, fényes teme­tést határozott az egyesület. O’Connell arra szólította föl a’ kézmű­­egyesü­let tagjait, hogy ez alkalommal a’rendre vigyázzanak, ’sa’t. Londonban e’ napokban gabonatörvény­­ elleni egyesület alakult, hogy lehetőségig széles terjedékű­ kereskedési szabadságot esz­közöljön a’ mostani korlátolt kereskedés helyett. Nov. ££én a’ Themse fölött olly vastag köd ült, hogy a’ folyón föl ’s alá evező hajók minden pillanatban veszélyes össze­ütközésnek valának kitéve, minek eltávoztatására mindnyájan lám­pákat függesztenek ki. A’ köz-és magányosak birtokában levő kocsik fáklyákkal valának ellátva, hogy London utczájin járhas­sanak. A’boltok reggeltől estig ki valának gázzal világítva. A’ novembe­r 91ki vihar (orkán) kártéte­le irhatlanul szo­morú és sok, úgy számítják, hogy csak a’ london-hid körül 800 themsei hajót és csolnakot roncsolt össze, vagy süllyesztett el.— Nov. fokán halt meg moffati mezei jószágán John London Mac Adam, az út­épités ismeretes javítója, Síik évében. A’ londoni lapok következő számát adják a’ rabszolgáknak, kiket Buzzard angol brigantine 1835ikdec. 17étöl 1836iki júliu­sig elfogott, 10 elfoglalt hajó közül 8, spanyol zászlót viselt, ’s rajtuk 3460 néger rabszolga találtatott. Az elfogási pénz olly te­temes mennyiségű, hogy a’ Brigantine minden hajós legénye 500 font sterling osztalékra számolhat abbul. Polignac­hg legidősb fijával dec. 4kén érkezett Clarendon­­lakba. A’ hg maga beteges, ’s mig Londonban szállása Connaught­­téren elkészülend, addig sógora, Ranchill lord mezei lakán fog Nottingham­shireben mulatni. FRANCZIAORSZÁG. Joinville hg. Lajos Fülöp­edik fia, ki e’napokban tért vissza syriai útjábol Francziaországba, Jaffában kiszállván onnét egy karaván kíséretében Jeruzalembe ment, ’s e’ szent emlékű város­ban a’ török felsőség által igen nagy tisztelettel fogadtatott. A­ 410

Next