Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-06-10 / 46. szám

által folyton emelkedjék tökéletes t Milés fele, e’ czélra 50,000 váltó fo­rintot tart szükségesnek, ’s 500 részvény­ kiadás és elkelés által e’ sum­mát összegyülem­tőnek biztosan reményű, következő alapterv mellett: 1.) NL Pest-vmegye’ Rendérnek, ezen intézet, mint önkeblök’szülöttje, mi­kép növekedése iránti gondos felü­gyelését a’ vállalati idő alatt is nem­csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső feltételt maga kéri ki. 2.) Egy részvény áll 100 váltó forintból, ’s ezt akár egy adja, akár töb­ben teszik össze, egy részvény csak egy szavazati joggal bir. 3.) E’ sum­ma négy részben u. m. folyó évi július 1ső, aug. 1ső , nov. 10 és 1838 martiusa 16 kán, melly napig az aláírás nyitva áll, leszen a’ társaság’ pénztárába fizetendő. 4.) A’ részvényes, egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi, morális, osztalékban (dividend.) részesülmennyiben minden haszon az intézet emelésére fordíttatik; a’ tőkének 1841. évi husvétkor leendő visszafizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az, hogy a’ begyülen­dő 50,000 ftbul 30,000 ft. kamatra, ’s minden félévi ka­mat ismét kamatra adatván, e’ felül évenként 6 játéknak 4000 váltó forint-­ ra számított jövedelme az időközbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár’ öregbítésére fordíttatván, illy módon 1841. I­svétkor az 50.000 v. forint tőke nem csak egészen födözve leend , hanem az in­tézet javára még némi fölösleg is maradand. 5.) A’ színi mutatványok igazgatása egy e’ tárgyat gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a’ részvényesek nagy gyűlésén szavazati többséggel éven­ként választandó 4 tagból állandó választmány figyel fel, ’s annak 5álik tagja az igazgató leend. (6.) Nagygyűlés minden esztendőben pesti jó­­zsefnapi vásár vasárnapján , Pesten n. Pest-vmegye’ udvarháza’ nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, ’s arra valamennyi részvényes hivata­los. 7.) Minden esztendőb­eli számadás valamennyi részvényesnek nyom­tatásban megküldetik. 8.) A’ vállalati idő eltelte után fenmaradandó tisz­ta haszon az intézet tőkéjévé válván, annak tulajdona marad ugyan, mi­re fordíttatására nézve azonban a­ részvényes-társaság előre meghatá­rozza, hogy a’ tőkének fele színészi iskola alapjain szolgáljon, ’s annak létesü­lendéseig egy, vagy a’ körülményekhez képest több személy mű­vészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén, a’kamatok e’ czélra for­­dítassanak, a’ tőke másik fele két részre osztatandó, ennek egyik fe­lével öregbítessék a’színészi nyugpénz-alapitvány, kijelentetvén, hogy az ebben részesítésre a’ színház megnyitáskor jelen leendő tagokra má­sok felett tekintet egyen; másik fele pedig fordíttassék ruha, könyvtár ’s díszítmények szaporlására. 9 ) Miután a’ 8. pont szerint nagy gyűlés csak a’ jövő 1838. évi József napi pesti vásárkor tartatik, addig a’szük­séges ideigleni intézetek’ elhatározása végett gyűlést­­. június 8-án dél­után i­s Pest-vmegye udvarháza nagy teremében mind azon részvénye­sek tartottak, kik eddig magokat aláírták. Az pesti 8dik lóverseny június s1kán ment végbe következőleg: 1. A’ Erdélyi díjra nem találkozott fi aláíró, ’s igy a’ 100 ar. a’ jövő évi lOO aranyhoz fog csatoltatok 2. A­ss­z o n­­y s á g o k’ k i 11 i k o m a, ér 1 50 aranyat az első lóé, a’ díjból fen maradt aranyok 50ig a’ másodiké. Futhat, angolt kivéve, min­den m. és k. — löOO el ismételve. Liechtenstein Aloiz hg. Se. sárga ménje Pat, 74 fonttal (72 fontot kellett volna csak vinnie, de lovasa ne­hezibb volt). Mimikét ízben első ’s így nyertes. 4' 5­5". Lovasa J. Jack­­son­. —­ Hunyady Józs. gr. fie. p­­. ménje Figaro, 102 ft. — mind, két ízben második. 3. F­e­s­t­e­t­i c­s­­­i­á­k­ó- d­í­j. 100 ar. és 10 ar. tét, egyegy lótul. 2. ang. inf. ausztriai bírod, és fie. né­m­­ lesd ménekre. Hunyady Józs. gr. fesz. ménje Osman, 119 ft. (4­­5 ff. Lovasa Gilbert) első, ’s így nyertes. Csekonics János ur’ 3e. p. ménje Toron­tál, 87 ft. — má­sodik. 4. Parasztverseny, 2000 öl. Első lóé 30 pgő for., másodi­ké 20 pgő for. — Futhatnak mezei gazdák s egyéb adózók’saját lovai. _Indult 4 ló.­­Sponga Márton Örkényi lakos’ lova (fi' 2") első. —­ Hof­fer János pesti lakos lova — második. 5. A’ Széchenyi-kardért Liechtenstein II.bg nevezte p. m. Twatty, egyedül járván körül mint kihívó, a’ kard a’ herczeg’ birto­kába ment által. S P A N Y 0 L O 11 S Z A L». A’ cortesgyülés négy napig vitázott Fontán azon indítványa következtében, hogy Mendizabal szigorúan számot adjon eddigi pénz­kezelése folytáról. A’ trziki ülésben Árguelles többi közt olly szem­rehányást tön az illető követeknek , mintha csupán azért sürgetnék a’ számadást, hogy magoknak az által népszerűséget szerezzenek. Ebbül személyes vita keletkezett, ’s több ostromfelei közül Castro bánt vele ’s Mendizaballal leggonoszabbul. Látván az elnök, hogy az indulatoskodás messze vezethetem!­ a’ feleselő két, a’ bayounei spanyol consul levele fölolvastával szakasztá félben , melly Renteria, Assigarraga és Ernani bevételének örvendetes hirét foglalá magá­ban. Azt gondolá a’ ministerség, hogy ez majd a’legkedvezőbb ha­tású leend, mi azonban koránsem valósult. Castro még tovább is sür­­geté indítványát, ’s határnapot kívánt szabatni, mikorra a’ száma­dás megtörténjék. Hosszas viták után végre szavazat dönté el az ügyet, ’s a’ számadás előterjesztése elhatároztaték ugyan 118 szó­val három ellen , az időpont azonban nem tüzeték ki; ’s így még Men­­dizabalnak folyvást nyitva áll a' halogatás útja. S­’ tárgy vitáját első nap (május s­ikán) titkos ülés is szakasztá félb , melly a’ közön­ség kíváncsiságát igen fölizgatá. Ebben Calatrava ministerelnök Cam­­puzano párisi spanyol követ sürgönyeit terj­eszté elő , mellyekbül az sülé ki, hogy a’ franczia kormány esküdt ellensége a’ szabad­­elmüek ügyének Spanyolországban , ’s ha azon politikai rendszer tovább is főn marad, mi szerint most ezen ország kormányoztatik, úgy Lajos­ Filep hajlandóbb lesz d. Carlossal tartani mintát augus­tusi (la granjai) hősökkel. Mind­ez még nem elég; olly rendszert akarnak Spanyolországban megerősítni, melly parancsokon alapul­jon, ’s nem nyugodni, míg olly férfi nem jut kormányra, ki ezt a’ közügyek folytatásában létesítni is tudja. Campuzano továbbá azt állítja , hogy az éjszaki hatalmak, kik d. Carlost nyilván gyámolít­­ák, elhatározák rettentő hadsereget küldeni át a’ Rajnán, ha ne­­alán a’ háromszintű lobogót a’ Pirenaeeken túl lebegtetnék. Leirhat­lan ama’ háborodás, mellyel Calatrava előterjesztése a’ jelen voltak­ban szólt, ’s mellyel méginkább növelt Calatravának jelentő szavak­kal mondott im­e’ nyilatkozta: „ Én biztosíthatom a’ cortest, hogy a’ spanyol szabadság el nem bukik , ’s hogy mielőtt a’ franczia kor­mánynak e’ jegyzékekben nyilványitott óhajtása teljesednék , a’ tui­­leriák miniszertan­ácsa megszünend már létezni.“ A’titkos ülés min­den tagjainak arczán kínos érzelmek nyoma mutatkozik , ’s számo­san kifakadtak, Lajos­ Filep ellen személyes szidalomra isvetemülve, sőt volt, ki háboruüzenést is emlegetett. — A’ Gazeta de Madrid felhatalmazottnak vallja magát a’ Campuzano sürgönyeiben foglalta­kat hazugságnak nyilatkoztatni; ója egyszersmind olvasó közönsé­gét, hogy a’ franczia kormány ellen híresztelt számtalan koholmány­nak, hitelt ne adjon. Cataloniában még folyvást tart a’ függetlenségi forrongás. A’ tartományi junta, mellynek széke Reusben van, fölszólitást bocsáta közre, szabaditékokat, adatusi mentességeket ’s tisztsége­ket ígérve azoknak, kik ügyében fegyvert fogni, vagy hadsergéhez kisebb nagyobb segédcsapatokat gyűjteni készkednek Barcelonában szint az előbbi buzgalom uralkodik, ’s a’ kormány által rendelt ha­tóságok tagjai egyetemileg benyújták már Parreno főkapitánynak lemondásokat, ki, tisztjeivel együtt, az erősségben tartózkodik, s mint mondják , e’lemondás vételekor egész dühbe jött. Azt hiszik, hogy megatalkodtan ellen fog szegülni, ’s készebb lesz magát a’ szabedelmüeknek föláldozni, mint azok kivánab­ban megegyezni. A’ föllengősdiek pártfejei legújabban ismét egy fölirást intéztek a’ királynéhoz, mellynek tartalma következő: „Asszonyom! Ha mi, azon szomorú történetek daczára is, mellyeknek most némelly tartományok, ’s névszerint Catalonia , színhelyévé lettek, fenséges leánya királyszékéhez ragaszkodásunknak annyi tanújelét nem adtuk volna: nem leheténk bátrak e’ királyszékhez közelitni , hogy föl­­ségednek amaz eseményeket előterjesszük, mellyeknek, fölséged szivét szükségkép keserűséggel kell betölteni. Talán negyedszer történik már , hogy szerencsénk ’s bátorságunk van azon veszé­lyeket őszintén kimondani, mellyek a’ hazát már hosszabb idő óta fenyegetik. Fájdalom! fölséged nem méltóztatott kivánatinkat meg­hallgatni; ’s minél több idő múlik, annál világosabban mutatja a’ szomorú tapasztalás, hogy sejteményink alaposak voltak, ’s hogy a’ korona napról napra több veszélytől fenyegettetve, folyvást veszti hatalmát is, mellyel az elsőségért czivakodó pártok fölött birt. Ki­re, Asszonyom! kire kell ama szerencsétlenségek bűnsúlyának há­­romolnia, mellyek Spanyolországot nyomasztják? Az igazság ’s közvélemény elég hangosan mondják ezt felségednek. Fölséged mi­­nisterire, kik a’ közöttünk elhatározni kellő politikai kérdéseket személyes kérdésekké változtatván, konokul föltették magokban, ama’ félénk, korcs és semmies rendszernél megmaradni. Ha mu­tatja is néha e’ ministerség az életerő jelét, csak azért cselekszi ezt, Asszonyom, hogy a’hazafiak’s a’szabadelmü párt ellen mun­kálkodjék, azon egyetlen ellen, melly Ont védi, ’s melly fölsé­ged leánya királyszékét föntartani képes. E’ makacsság volt oka a’ vérontásnak Catalóniában, ’s oka leend a’ még ontatandónak ; mert higye fölséged, Barcelona nyugalma csak szinleges ’s leg­­fölebb is pillanatnyi, de megyőződhetik fölséged, hogy e’ nyu­galom­ tartós lenne, ha nem egy------------de nem mondjuk ki e’ szót, Asszonyom,­­ volna főkapitánya; elég legyen Önnek mondani, hogy e’ városban minden törvénytelen és zsarnoki. A’ polgári ’s katonai hatóságok csak durva erőszak által uralkodnak , a’ törvé­nyek pedig megvelletvék. ’s azt k­ivaltják mégis, hogy csend legyen ! ’s e’ szavak forognak szüntelen ajkaikon: ,,rend és igazság!“ Ha mégis legalább csak múlt napi szerencsétlenségeket kellene gyá­szolnunk, ha az alkotmányos párt, mellyet respublicainak nevez­nek, a­z s a’carlosiak közt pontosulva maradna; ekkor a’ baj még nem volna gyógyithatlan ; de Ön országtitoknokinak gon­­d­a­sága, azon képmutatás , mellyel a’ kormányt vezetik , negyedik pártot is szült; a­, Estatulo-ét, melly ismét egész erőben fölemelkedik, a’ nemze­tet viadalra híja, ’s minket újólag meg akar buktatni, rabló , árulko­dó , rellegtető ’s homály­hintő boldogtalan rendszerével. Hogyan, Asszonyom, hát ismét azon férfiakat lássuk e kormányon, kik Madridot ostromállapotának nyilatkoztaták , a’ népre tüzeltettek , ’s megbuktak után magokkal vivék arankát a’ nemzetnek, melly három iszonyú kölcsön által egyébkint is tönkre jutott? Illy gyalázatot a’ spanyol nép soha nem türend. Asszonyom! legnagyobb tisztelettel kérjük mostani ministerei elbocsáttatását. E’ lépésünknél semmi dicsvágy nem vezérel bennünket. E’ fölirást aláírók mindnyájan el vagyunk határozva, hivatalt soha nem viselni; ’s e’nyilatkozás biz­tosíthatja Ön előtt kivánatunk tisztaságát. Bocsássa el tehát minis­tereit; állítson azok helyébe valódilag szabad catalon férfiakat­ ’s a’ haza szintolly köszönettel fog Ön iránt viseltetni, mint mi. Madrid, május 1­7-én 1837.“ (Következik 63 aláírat.) A’ Phare, m. h. Soral az állítja, hogy a’ carlosi hadjárás lomhasága és sükernélkülisége részint a’ sergek vonakodásábul e­­red, mi szerint azok a’ baski tartományokon kül szolgálni nem a­­karnak; részint d. Carlos határozatlanságából , ki maga sem tudja, merre forduljon Carilisearból. Ugyanis, ha Felső-Arragoniába megy, olly tartományba jutand , hol tőle a’ nép idegenkedő, ’s könnyebb menet végett hátra kellene hagynia álgyait’s pogyászát is; ha pe­dig Ebro síkjának indul, a’ christinók túlnyomó erejétől kell tartania. Sőt a’ baski tartományokban is tönkre jutand, hacsak uj fordulatot nem ad ügyének, ’s katonáiba uj életet nem önt ’s ragaszkodást; mert na­ponkint láth­alni carlosiakat a’ christinók táborszemeihez osonva fegy- 182

Next