Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-06-10 / 46. szám
által folyton emelkedjék tökéletes t Milés fele, e’ czélra 50,000 váltó forintot tart szükségesnek, ’s 500 részvény kiadás és elkelés által e’ summát összegyülemtőnek biztosan reményű, következő alapterv mellett: 1.) NL Pest-vmegye’ Rendérnek, ezen intézet, mint önkeblök’szülöttje, mikép növekedése iránti gondos felügyelését a’ vállalati idő alatt is nemcsak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső feltételt maga kéri ki. 2.) Egy részvény áll 100 váltó forintból, ’s ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy részvény csak egy szavazati joggal bir. 3.) E’ summa négy részben u. m. folyó évi július 1ső, aug. 1ső , nov. 10 és 1838 martiusa 16 kán, melly napig az aláírás nyitva áll, leszen a’ társaság’ pénztárába fizetendő. 4.) A’ részvényes, egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi, morális, osztalékban (dividend.) részesülmennyiben minden haszon az intézet emelésére fordíttatik; a’ tőkének 1841. évi husvétkor leendő visszafizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az, hogy a’ begyülendő 50,000 ftbul 30,000 ft. kamatra, ’s minden félévi kamat ismét kamatra adatván, e’ felül évenként 6 játéknak 4000 váltó forint- ra számított jövedelme az időközbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár’ öregbítésére fordíttatván, illy módon 1841. Isvétkor az 50.000 v. forint tőke nem csak egészen födözve leend , hanem az intézet javára még némi fölösleg is maradand. 5.) A’ színi mutatványok igazgatása egy e’ tárgyat gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a’ részvényesek nagy gyűlésén szavazati többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány figyel fel, ’s annak 5álik tagja az igazgató leend. (6.) Nagygyűlés minden esztendőben pesti józsefnapi vásár vasárnapján , Pesten n. Pest-vmegye’ udvarháza’ nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, ’s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.) Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.) A’ vállalati idő eltelte után fenmaradandó tiszta haszon az intézet tőkéjévé válván, annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a részvényes-társaság előre meghatározza, hogy a’ tőkének fele színészi iskola alapjain szolgáljon, ’s annak létesülendéseig egy, vagy a’ körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén, a’kamatok e’ czélra fordítassanak, a’ tőke másik fele két részre osztatandó, ennek egyik felével öregbítessék a’színészi nyugpénz-alapitvány, kijelentetvén, hogy az ebben részesítésre a’ színház megnyitáskor jelen leendő tagokra mások felett tekintet egyen; másik fele pedig fordíttassék ruha, könyvtár ’s díszítmények szaporlására. 9 ) Miután a’ 8. pont szerint nagy gyűlés csak a’ jövő 1838. évi József napi pesti vásárkor tartatik, addig a’szükséges ideigleni intézetek’ elhatározása végett gyűlést. június 8-án délután is Pest-vmegye udvarháza nagy teremében mind azon részvényesek tartottak, kik eddig magokat aláírták. Az pesti 8dik lóverseny június s1kán ment végbe következőleg: 1. A’ Erdélyi díjra nem találkozott fi aláíró, ’s igy a’ 100 ar. a’ jövő évi lOO aranyhoz fog csatoltatok 2. Assz o ny s á g o k’ k i 11 i k o m a, ér 1 50 aranyat az első lóé, a’ díjból fen maradt aranyok 50ig a’ másodiké. Futhat, angolt kivéve, minden m. és k. — löOO el ismételve. Liechtenstein Aloiz hg. Se. sárga ménje Pat, 74 fonttal (72 fontot kellett volna csak vinnie, de lovasa nehezibb volt). Mimikét ízben első ’s így nyertes. 4' 55". Lovasa J. Jackson. — Hunyady Józs. gr. fie. p. ménje Figaro, 102 ft. — mind, két ízben második. 3. Festeti csiákó- díj. 100 ar. és 10 ar. tét, egyegy lótul. 2. ang. inf. ausztriai bírod, és fie. ném lesd ménekre. Hunyady Józs. gr. fesz. ménje Osman, 119 ft. (45 ff. Lovasa Gilbert) első, ’s így nyertes. Csekonics János ur’ 3e. p. ménje Torontál, 87 ft. — második. 4. Parasztverseny, 2000 öl. Első lóé 30 pgő for., másodiké 20 pgő for. — Futhatnak mezei gazdák s egyéb adózók’saját lovai. _Indult 4 ló.Sponga Márton Örkényi lakos’ lova (fi' 2") első. — Hoffer János pesti lakos lova — második. 5. A’ Széchenyi-kardért Liechtenstein II.bg nevezte p. m. Twatty, egyedül járván körül mint kihívó, a’ kard a’ herczeg’ birtokába ment által. S P A N Y 0 L O 11 S Z A L». A’ cortesgyülés négy napig vitázott Fontán azon indítványa következtében, hogy Mendizabal szigorúan számot adjon eddigi pénzkezelése folytáról. A’ trziki ülésben Árguelles többi közt olly szemrehányást tön az illető követeknek , mintha csupán azért sürgetnék a’ számadást, hogy magoknak az által népszerűséget szerezzenek. Ebbül személyes vita keletkezett, ’s több ostromfelei közül Castro bánt vele ’s Mendizaballal leggonoszabbul. Látván az elnök, hogy az indulatoskodás messze vezethetem! a’ feleselő két, a’ bayounei spanyol consul levele fölolvastával szakasztá félben , melly Renteria, Assigarraga és Ernani bevételének örvendetes hirét foglalá magában. Azt gondolá a’ ministerség, hogy ez majd a’legkedvezőbb hatású leend, mi azonban koránsem valósult. Castro még tovább is sürgeté indítványát, ’s határnapot kívánt szabatni, mikorra a’ számadás megtörténjék. Hosszas viták után végre szavazat dönté el az ügyet, ’s a’ számadás előterjesztése elhatároztaték ugyan 118 szóval három ellen , az időpont azonban nem tüzeték ki; ’s így még Mendizabalnak folyvást nyitva áll a' halogatás útja. S’ tárgy vitáját első nap (május sikán) titkos ülés is szakasztá félb , melly a’ közönség kíváncsiságát igen fölizgatá. Ebben Calatrava ministerelnök Campuzano párisi spanyol követ sürgönyeit terjeszté elő , mellyekbül az sülé ki, hogy a’ franczia kormány esküdt ellensége a’ szabadelmüek ügyének Spanyolországban , ’s ha azon politikai rendszer tovább is főn marad, mi szerint most ezen ország kormányoztatik, úgy Lajos Filep hajlandóbb lesz d. Carlossal tartani mintát augustusi (la granjai) hősökkel. Mindez még nem elég; olly rendszert akarnak Spanyolországban megerősítni, melly parancsokon alapuljon, ’s nem nyugodni, míg olly férfi nem jut kormányra, ki ezt a’ közügyek folytatásában létesítni is tudja. Campuzano továbbá azt állítja , hogy az éjszaki hatalmak, kik d. Carlost nyilván gyámolíták, elhatározák rettentő hadsereget küldeni át a’ Rajnán, ha nealán a’ háromszintű lobogót a’ Pirenaeeken túl lebegtetnék. Leirhatlan ama’ háborodás, mellyel Calatrava előterjesztése a’ jelen voltakban szólt, ’s mellyel méginkább növelt Calatravának jelentő szavakkal mondott ime’ nyilatkozta: „ Én biztosíthatom a’ cortest, hogy a’ spanyol szabadság el nem bukik , ’s hogy mielőtt a’ franczia kormánynak e’ jegyzékekben nyilványitott óhajtása teljesednék , a’ tuileriák miniszertanácsa megszünend már létezni.“ A’titkos ülés minden tagjainak arczán kínos érzelmek nyoma mutatkozik , ’s számosan kifakadtak, Lajos Filep ellen személyes szidalomra isvetemülve, sőt volt, ki háboruüzenést is emlegetett. — A’ Gazeta de Madrid felhatalmazottnak vallja magát a’ Campuzano sürgönyeiben foglaltakat hazugságnak nyilatkoztatni; ója egyszersmind olvasó közönségét, hogy a’ franczia kormány ellen híresztelt számtalan koholmánynak, hitelt ne adjon. Cataloniában még folyvást tart a’ függetlenségi forrongás. A’ tartományi junta, mellynek széke Reusben van, fölszólitást bocsáta közre, szabaditékokat, adatusi mentességeket ’s tisztségeket ígérve azoknak, kik ügyében fegyvert fogni, vagy hadsergéhez kisebb nagyobb segédcsapatokat gyűjteni készkednek Barcelonában szint az előbbi buzgalom uralkodik, ’s a’ kormány által rendelt hatóságok tagjai egyetemileg benyújták már Parreno főkapitánynak lemondásokat, ki, tisztjeivel együtt, az erősségben tartózkodik, s mint mondják , e’lemondás vételekor egész dühbe jött. Azt hiszik, hogy megatalkodtan ellen fog szegülni, ’s készebb lesz magát a’ szabedelmüeknek föláldozni, mint azok kivánabban megegyezni. A’ föllengősdiek pártfejei legújabban ismét egy fölirást intéztek a’ királynéhoz, mellynek tartalma következő: „Asszonyom! Ha mi, azon szomorú történetek daczára is, mellyeknek most némelly tartományok, ’s névszerint Catalonia , színhelyévé lettek, fenséges leánya királyszékéhez ragaszkodásunknak annyi tanújelét nem adtuk volna: nem leheténk bátrak e’ királyszékhez közelitni , hogy fölségednek amaz eseményeket előterjesszük, mellyeknek, fölséged szivét szükségkép keserűséggel kell betölteni. Talán negyedszer történik már , hogy szerencsénk ’s bátorságunk van azon veszélyeket őszintén kimondani, mellyek a’ hazát már hosszabb idő óta fenyegetik. Fájdalom! fölséged nem méltóztatott kivánatinkat meghallgatni; ’s minél több idő múlik, annál világosabban mutatja a’ szomorú tapasztalás, hogy sejteményink alaposak voltak, ’s hogy a’ korona napról napra több veszélytől fenyegettetve, folyvást veszti hatalmát is, mellyel az elsőségért czivakodó pártok fölött birt. Kire, Asszonyom! kire kell ama szerencsétlenségek bűnsúlyának háromolnia, mellyek Spanyolországot nyomasztják? Az igazság ’s közvélemény elég hangosan mondják ezt felségednek. Fölséged ministerire, kik a’ közöttünk elhatározni kellő politikai kérdéseket személyes kérdésekké változtatván, konokul föltették magokban, ama’ félénk, korcs és semmies rendszernél megmaradni. Ha mutatja is néha e’ ministerség az életerő jelét, csak azért cselekszi ezt, Asszonyom, hogy a’hazafiak’s a’szabadelmü párt ellen munkálkodjék, azon egyetlen ellen, melly Ont védi, ’s melly fölséged leánya királyszékét föntartani képes. E’ makacsság volt oka a’ vérontásnak Catalóniában, ’s oka leend a’ még ontatandónak ; mert higye fölséged, Barcelona nyugalma csak szinleges ’s legfölebb is pillanatnyi, de megyőződhetik fölséged, hogy e’ nyugalom tartós lenne, ha nem egy------------de nem mondjuk ki e’ szót, Asszonyom, volna főkapitánya; elég legyen Önnek mondani, hogy e’ városban minden törvénytelen és zsarnoki. A’ polgári ’s katonai hatóságok csak durva erőszak által uralkodnak , a’ törvények pedig megvelletvék. ’s azt kivaltják mégis, hogy csend legyen ! ’s e’ szavak forognak szüntelen ajkaikon: ,,rend és igazság!“ Ha mégis legalább csak múlt napi szerencsétlenségeket kellene gyászolnunk, ha az alkotmányos párt, mellyet respublicainak neveznek, az s a’carlosiak közt pontosulva maradna; ekkor a’ baj még nem volna gyógyithatlan ; de Ön országtitoknokinak gondasága, azon képmutatás , mellyel a’ kormányt vezetik , negyedik pártot is szült; a, Estatulo-ét, melly ismét egész erőben fölemelkedik, a’ nemzetet viadalra híja, ’s minket újólag meg akar buktatni, rabló , árulkodó , rellegtető ’s homályhintő boldogtalan rendszerével. Hogyan, Asszonyom, hát ismét azon férfiakat lássuk e kormányon, kik Madridot ostromállapotának nyilatkoztaták , a’ népre tüzeltettek , ’s megbuktak után magokkal vivék arankát a’ nemzetnek, melly három iszonyú kölcsön által egyébkint is tönkre jutott? Illy gyalázatot a’ spanyol nép soha nem türend. Asszonyom! legnagyobb tisztelettel kérjük mostani ministerei elbocsáttatását. E’ lépésünknél semmi dicsvágy nem vezérel bennünket. E’ fölirást aláírók mindnyájan el vagyunk határozva, hivatalt soha nem viselni; ’s e’nyilatkozás biztosíthatja Ön előtt kivánatunk tisztaságát. Bocsássa el tehát ministereit; állítson azok helyébe valódilag szabad catalon férfiakat ’s a’ haza szintolly köszönettel fog Ön iránt viseltetni, mint mi. Madrid, május 17-én 1837.“ (Következik 63 aláírat.) A’ Phare, m. h. Soral az állítja, hogy a’ carlosi hadjárás lomhasága és sükernélkülisége részint a’ sergek vonakodásábul ered, mi szerint azok a’ baski tartományokon kül szolgálni nem akarnak; részint d. Carlos határozatlanságából , ki maga sem tudja, merre forduljon Carilisearból. Ugyanis, ha Felső-Arragoniába megy, olly tartományba jutand , hol tőle a’ nép idegenkedő, ’s könnyebb menet végett hátra kellene hagynia álgyait’s pogyászát is; ha pedig Ebro síkjának indul, a’ christinók túlnyomó erejétől kell tartania. Sőt a’ baski tartományokban is tönkre jutand, hacsak uj fordulatot nem ad ügyének, ’s katonáiba uj életet nem önt ’s ragaszkodást; mert naponkint láthalni carlosiakat a’ christinók táborszemeihez osonva fegy- 182