Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-06-10 / 46. szám

■4ß. fssá S*e«t, MKromhnt ma*. JlSIlÜllN 1^. FOGULAT: Magyarország (kinevezések; eszéki tisztújítás ; Pozsony -– Nagyszombati vasút ügye; a’ hídépítési országos küldöttség első ülése; pesti Medárdvásár; különféle; casinoi tánczmulatság; sólyomvadászat; rákosi harmadik lóverseny; pesti színház részvényes társaságának alapterve.) Spanyolország (cortesgyűlési indulatos viták; tartományi viszonyok ’s fölírás a’ királynéhoz; hadi hírek.) Anglia (az alsóház szavazási sírkere az egyházi adó tárgyában; lambethi lakoma; mis Graham légimjázsa.) Francziaország (követházi munkálatok; a’ metzi nemzetőrség; Morgenblatt értekezése Orleanság egybekeléséről ’s a’ t.) Német- és Törökország (forrongó polit. viszonyok.) Görögország (Porosban szűnve a’ dögmirígy.) Amerika. Elegyhir. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. magyarország. cs. kir., fölsége m. h. 20ki rendeletében Kovács Mátyás egri káptalanbeli kanonokot pankotai főesperessé, (aki határozatában pedig Répásy Endrét, az egri papnevelő-intézet javai gondviselőjét ’s Lipovniczky János jász-dózsai lelkészt, az egri káptalanhoz czimzetes kanonokokká; — továbbá, april. 251ki határzata által, Ferenczi Károly kemenczei kerület ügyészét ’s több megye tábla hiráját a’ megürült esztergomi érsekség jószágai felügyelőjévé. A’ m. kir. udv. Kamra Haraszty István ’s Nosztitius Zakariás , bocskai ’s kőrösmezei erdőkerülőket, Bruszturára alerdőszöknek ; Sidovits Antal s Eperjessy ferencz, vissói ’s zabéi erdőszujonczokat Királymezőre s Hahóra alerdőszöknek; Wagner József, tanult vadászt pedig Hahóra erdőszujoncznak alkalmazd. Eszéken m. h. 22 kén alsó-lukaveczi Mikics Miklós bántáblai közbiró , mint kir. biztos , vezérlete alatt következő renddel juta véghez a’ városi tisztujitás ; választó polgárokká lettek: Hillebrand Gusztáv b.; Dellimanics Ferencz, verőczei főszolgabíró ; Cziegler József, városi sebész; Burger János, tanító; Goriupp Antal, Besch Antal, megyei sebész; Axmann Keresztély; Athanasievics Vazul, első városi orvos; Folk Ferencz, ’s Follert Ferencz; szószóló: Neumeyer József; árvái pénztár ellenőrévé: Argirovics Vazul; alpénztárnokká : Bunyik Mihály; kapitánynya Svoboda Ferencz, ’s bíróvá Schmidt Aloiz nevezetes többséggel választattak. Délben lakoma követé a’ tisztválasztást, este pedig fényes tánczmulatság zárá az egészet. A’Pozsony’s Nagyszombat közti vasút készitését előmozdító szándékkal, a’ m. k. helytartó tanács két tisztet külde a’ budai kir. fő építész igazgatóságtól Linzbe, azon meghagyással, hogy az ottani vasutat megtekintvén, azonnal siessenek Pozsonyba ’s a’ szükséges mérésekben ’s egyéb munkálatokban a’ vasúti társaságnak segédkezeket nyújtsanak. Preszk. Zeit. F. h. 9kén délután tartó Bathtyány Imre gr. Zala megye főispánja ’s hét személyes táblai közbiró elnöksége alatt a’ kir. törvényszék palotájában első ülését a’ Budapest közt építendő alsóhid ügyében megbízott országos küldötség ’s ma ismét összeült ugyanott, a’ közérdekű tárgyról újabban tanácskozni. Mindinkább közéig tehát azon óhajtva várt pillanat, melly Budát ’s Pestet csakugyan, a’ szó teljes értelmében , Budapestté olvasztandja. A’ mostani pesti közgyűlésen a’ marhahús árat 14 -ról 13ra szálliták. Pesti vásárunk József napkor, akkori lapjaink említése szerint, minden tekintetben rendkívül silány volt; kereskedőink és termesztőink mindazáltal azon reménnyel vigasztalák magokat, hogy káraikat a’ Medárd-vásár kipótolandja; reményük azonban nem teljesült. Már ezelőtt több héttel közlött vidéki vásárok átkeletéből lehete gyanítani, hogy a’ jelen pesti sokadalomsem leend kedvezőbb sikerű. E’ szomorú sejtést most nemcsak teljesülve, hanem a’ legkicsapongóbb rettegést is sokkal fölülmúlva látjuk. Csak a’ gyapjú keletét kell említenünk. Ezen vásár most is szinte mint másszor , a’ népesbek sorába számithatónak mutatkozik ; de a’ máskorhoz képest e’ sokaság közt különösen szembeszökő volt azon osztály többsége, melly gyapjú-tenyésztéssel foglalkozik. Legalább igy mutatják a’ fogadók vendégkönyvei. Nem állott azonban a’ tenyésztők többségéhez kellő arányban a’beszállított gyapjú-mennyiség ; honnét hihető, hogy a’nagyobb részt, nem annyira valóságos eladást, mnt inkább a’ jövendői eladhatás tapogatása csődité be. Valóban azok, kik árulásra hozák gyapjaikat, ámbár vesztésre készülve lehettek, vesztegetést azonban előre talán még sem gyanítottak , pedig ez jön sorsa áruczikkelyüknek. Tudjuk ugyan is, milly tetemeset rótt le már a’mull vásár is a’tavalyi árból, a’ mostani ismét 10—15—töt mázsájától, úgy hogy jelenleg már a’ tavalyi ár apadása egyegy mázsánál legalább is 20—25. Egyiránt nyomja pedig e’ sors a’ legfinomabb, finom ’s közép finom gyapjút; de enyhébb a’ közönségesnél ’s aljasnál, mert ezek mázsánként 10—12 nél alább nem igen csökkentek. Ha már e’ nem várt árcsökkenés (mert annyi bizonyos, hogy vásár előtt ha nem többet , legalább ennyit otthon is kaphatott volna gyapjáért a’ kisebb tenyésztő) sok gazdai számolásra keresztet húzott is: mindazáltal aggasztóbb volt épen a’ vásár folyamában a’ gyapju-adásvevés rögtönös félbenszakadta, mellyel okozhatott bár akár a’ vásárlók fogása, akár külföldről kapott gyapjúi hirek, a’kárt még is a’tenyésztők szenvedők; mert bár vége felé ismét élénkült is az előbb léha vásárlás, mindazáltal a’ csekély ár megmaradt, sok gyapjú rakomány eladatlan hever , ’s az isméti áremelkedhetés még darab időre kétes. Mi különben minőségét illeti a’ hozott gyapjaknak, általjában véve világosan mutatkozék a’ gyapjú körüli gondosabb bánásmód, különösen a’ tisztább mosás. A’ gyapjúnak ezen kelete határozta meg a’ vásárnak azon oldalát, melly a’ fogyasztéki kereskedés-czikkeken alapszik. Látszott,hogy mindenki kimérve tekingete a’ kézműárukba különben tömött boltok felé, ’s számot vetett ön magával ’s erszényével : valljon e’ vagy ama’ kínálkozó áru túllép e az első szíikségü czikkek során? A’ szállítási kereskedés némelly czikkekben nem csekély jelentésű vala (máskorhoz képest.) így az aldunai gőzhajók roppant terheket hoztak fel pamutban. Nyers termékek közt a gabonák külön nemei semmi kellő árral nem biztatják a’ termesztőt, így p. o. vetett repezére szerződések köttettek 6—7 v.ftjával pesti mérőjére. A’ sőre ’s egyéb használható igásbarom ára nagy volt, de a’ vétel csekély. Általányosan e’ sokadalomrul elmondhatni, hogy nagyban nem igen történtek vásárlatok, ’s mit a’ szigorú tél bántatlanul hagyott, az most a’ kereskedési pangás áldozatja lesz. A’ nagykereskedőnek halmon ’s gyümöltsözetlen hever pénze , de mit ér , midőn termesztmények vásárlatába bocsátkozni nem bátor, mert Angliára, mint vezérpontra , irányzott szemei, ott még mindig hanyagságot látnak a’ kereskedés mozgalmiban; Anglia kezeit pedig Amerika pénzviszonyinak bonyolulta bilincsezi; mig tehát onnan nem dereng jobb remény-sugár, mindaddig nálunk is folytonos árcsökkenésitől tarthatni a’ gyártatlan termesztményeknek, ’s azért igazán velkül sem tulajdoníthatni a’ kereskedők óvakodását. A’ mondottak azonban még koránsem végzik vásárunk rész oldala képét. A’ termesztő ugyanis, mint említők, nem adhatván túl behozott termesztményin, saját ’s gazdasága szükségeit sem valt képes kellőleg pótolni pénzetlensége miatt, ’s ez okból a’ gyártó ’s kisebb kereskedő is vásár nélkül ’s pénzetlenül maradt, annyival inkább, mivel a’ takarmány-szükség ’s hosszas tél elcsigázván a’ vonó barmokat, ’s a’ sok esőzés miatt kiáradott Duna ’s egyéb folyamink nehezítvén a’ közlekedést, főkép a’tiszamelléki vidékrűl, kétszeres sőt háromszoros szállitás-bért kelle fizetni, minek az lön sajnos következménye, hogy némelly kereskedő a’ helypénzt is alig tudá, eladott áruitól kapott nyereségéből kifizetni, a’szállitás-bért’s egyéb költséget pedig csak igen kevesen láják ezúttal megfordulni, tárczáikban. Egyébiránt mind ezek igazlását a’ mai Értesítőnkben közlött vásári árkeret részletesen tanúsítja, mellyből kitetsző egyszermind az, hogy a’ gyapjú után egiinkább csökkent, a’ bőr gubacs, fagygyu, hamuzsir, olaj, rongyvad sáfrány,aszuszilva és viasz; ellenben, a’ kender, pehely, ógyi toll ’s vaj valamivel emelkedett múlt Józsefvásári keletihez képest. Különféle, Pesti Medárd vásárunk kevés erszényt törte meg, de annál több alkalommal kinálkozék annak ürítésére. Ugyanis a’ német nagy színpadon Romanini spanyol udv. tánczosnő feszült rézsodronyon meglepő fordulatival magán kül ragadá a’ tömérdek sokaságot ; Schwarzemberg Pál, orosz tűzkirály (Taganrogból) pedig legmagasb fokra feszité a’ bámulást, midőn olvasztott ónban mosdók, midőn azt szájában kihűté , forró olajt ivott, ’s a’ t. e’ közt pedig két szinte külhoni Mamok-majom-ember mulattató tagficzamizgatásival a’ közönséget. Azonban a’ jobb izlésűek sem maradanak egészen élvezet nélkül, ugyanis Carl Henriette, a’ hires dalnok-királyné pillanatnyira még a’ rósz gyapjúért is felejteté elragadtatott hallgatóival ; Bindocci, sienai ügyvéd ’s olasz hevenyész pedig dicséretesen törekvék mellette figyelmet gerjeszteni, ’s iparja valóban tökéletesen megfelelt a’ közvárakozásnak , ’s hanyag pártoltatása egyedül csak azon körülménynek tulajdonítható, hogy közönségünk a’ szép olasz nyelvnél is szebbnek tartja az édes hazait.• Árpád gőzösünk is mulattatni akará közel ’s távairól összesereglett vásárosíakát ’s rövid sétahajózást hirdete Váczra, kedvetlen időjáratunk azonban kénytele félútrol ismét visszatérni. Nyájas fővárosunk azzal még nem elégült meg, hogy fül, szem ’s léleknek mulatságot szerze, hanem még a’lábakról is gondolkozók. Ugyan is f.h. tén „Emlékezés-bál“ adatok a’ városi pompás táncztermekben , 7kén pedig a’ nemzeti Casino némelly részvényes tagjai adónak igen fényes tánczvigalmat, mellyen István féiggel jelen valának Wasa 's többig is, Wasa itt mulatása közben fővárosunk minden nevezetességit megszemlélte, ’s a’ „Gazdasági Egyesület, máj. aki gyűlésén is megjelent. — Végre még olly mulatságot is lehete Pest közeliben e’ napokban látni, melly annyira sajátja volt a’ középkor lovagszázadinak. Trautmansdorf hg. i. Wasa hg tiszteletére igen számos főrendü vendég jelenlétében nagy sólyom-vadászatot tartott, a’ sz. Lőrinczi pusztán ’s igen érdekes mulatságot szerze madarai ügyességével, a’ vadászaté’ már szokatlan nemében, jun 2 ’szakán. Azon részvényes társaság, melly a’ nemes Pest-vmegye által több hazai törvényhatóság’s egyes hazafiak’adakozásival segíttetve Pesten épített nemzeti magyar színház igazgatását. 1837. aug. istijétől 1841. évi husvétig azon tiszta, ’s önhasznát kizáró szándékból vállalta magára, hogy e’ zsenge intézet, a’ helyett, hogy egyes vállalkozó csupán haszonkereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön ’s elaljasodjék, a’ czélszerűleg csak egyesületi úton ébren tartható közérde.