Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-10-07 / 80. szám

Foglalat: Magyarország (nemesítés; kinevezések ’s előléptetések; a’ hét személyű tábla uj segédiktatója; az evang. vallásnak iskolai ünnepélye; Stuwer tűzjátéka a’ pesti városligetben ; magyar tárgy ’s értekező a’ prágai természetbúvárok nagygyűlésén; kath. tud.; ’s a’ t.) Portugália (a’ két küzdő párt helyzete, ’s a’t.) Spanyolország (több városban független junta létesül; a’ királyné hősi elszánása; a’ két tábor mozgásai; hire Espartero megütköztének az ellenséggel; ’s a’ t.) Anglia (a’ pártok jelen állapotja; Yerner ezredes ügye; a’ dublini protestánsok életveszélyben forganak; az uj staluspecsét; Nelson rendjelei; a’ kir. lovak eladatása, ’s a’ t.) Francziaország (Angoulêmeben zavargások, a’ ministerium bomladozó félben; Persilt macskazenével tisztelik meg; Nemourség Rónában; Constantine helyzete, ’s a’ t.) Németország (Mensen Ernészt újabb utazásai, ’s a’t.) Gabonaár. Pénzkelet Dunavizállás. MAGYARORSZÁG. A cs. kir. fölsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel Csebulcz Ferdinand Ileusz - Köstritz huszárezredi alezredest „Csebuli“ melléknévvel nemességre emelni méltóztatott. ( cs. kir. felsége f. é. ang. 30iki határzatában Sütő József győri székesegyházi főesperest őrkanonokká, ’s siohenegger Lőrincz sopronyi főesperest sz. Béla apátjává nevezni; Pythely Antal zimonyi szárnokot ’s 30 adost pedig saját kértére eddigi fizetése meghagytával nyugalmazni méltóztatott. A’ femért, hétszemélyű tábla aug. 26iki ülésében, Gáli Antal írnokot ’s helyettes iktatót segédiktatóvá, helyette pedig Heranus Jánost nevezé, kik a’ következett ülésben hivatalesküjöket szokott mód szerint letevén, azonnal illető hivatalaikba léptek. Az ágostai hitvallású iskolák’ez évi megnyittatása sept. 9kén különös ünnepélyességgel történt, melly alkalommal ő cs. k. főherczegsége, szeretett nádornénk, édes anyjával, Henriette würtembergi hgaszszonynyal, ő magosságával, a’ gymnasium’nagy teremében az ottan tanítóikkal összesereglett ifjúságot, a’ gyülekezet előjáróit, az egyház’ és iskolák’ igazgatóit, a’ számosan egybegyült közönséget magas jelenlétével szerencsésiteni ’s meglepni méltóztatott. A’ fens, vendégek’ váratlan jelenlétén ’s az összesereglés’ magas czélján kívül, nevelé az ünnepiséget Taubner Károly urnak, a’ sz. sz. M. M. ’s bölcselkedés doctora ’s hittan’ candidatusának, ki aug. 20-án tartott egyházi egyetemi gyűlésben szótöbbség által rectorrá ’s a’ költészet’ és szónoklat tanítójává választatott, ünnepélyes beiktatása. 9 órakor megérkezvén ő fegsége édes anyjostul, a’ karének orgona’ kíséretében komoly ájtatosságra isuzdítá a jelenlévőket, mire Lang Mihály pred. az ünnephez illesztett imádságot monda. Ezután kir. tanácsnok Schedius Lajos, az egyház’ és gymnasium nagyérdemű inspectors, velős beszédben a’ jól elrendezett oskola’ becsét, ’s valódi vallásosságot tárgyazó főbb czélját a’ fényes hallgatóság előtt élénken ábrázolta, ’s egyszersmind a’ rector urat hivatalába vezette, őt az egész gyülekezetnek, tanítótársinak ’s ifjúságnak bemutatván’s hivatalos ügyeire a’gyülekezet’ nevében megbizván. — Szivrehatólag szavalt erre a’ bévezetett rector , ’s lelkes beszédben a’ nevelési tanrend’ hibáit ’s ezek’ orvoslatát fejtegeté. — Vitatta, hogy az ember nagygyá lehet, azaz szeretet által az igaz, jó és szép iránt magasságra emelkedhetik, mellyre, mint polgárja egy fentebb világnak, egymaga juthat el, de mi által egymaga létesítés magát, mintisten’ képe — mint ember. Érinté,mint kárhoztatja a’történet Görögország’ legszebb időszakát, a’ magasztalt perikiesi korszakot, mi az erény és erkölcsiség’ egyetemi tiszteletét ’s gyakorlatát illeti, melly nélkül emberméltóság ’s tökély soha nem képzelhetők. Előterjesztő, hogy az újabb neveléstan’ virágzatával a’ nevelők az ifjúság’ oktatásához Klingemann szerint „kevésbbé szivvel, vagy jobban „kedéllyel“ (Gemüth) fogtak. Minden nevelés’ legjobb, legnemesb , legrendületlenebb alapjának a’ tiszta szívben gyökerezett tiszta vallásosságot mondás Mert minden minden országban (Staatslehre) nyomorék volna, ha csupán csak földi czélokkal foglalkoznék ’s magát az öröktől az istenitől elszigetelné — nem sejditvén minden társas egyesület’ egyetlen legfőbb czélját; mint minden egyháztan nyomorék volna, ha csupán csak külső alakokkal foglalkoznék ’s magát az élő szellemtől, a’belsőtől elisigetelné; mint minden családtan nyomorék volna, ha csupán csak házi ’s mezei gazdasággal foglalkoznék ’s magát az istenitől az öröktül, mellynek minden család körében oltárát és szent edényét kellene föllelnünk, elszigetelné, úgy minden anthropologia — neveléstan — is nyomorék, ha az isteniből nem indulván ki, az individuum szövetségét ’s egyesítését az istenivel, az örökkel, legfőbb czéljául nem teszi. Ajánlván magát ezután a’szónok az egész egyházi pártfogóság bizodalmába, tanítótársai barátságába, őt Balassowits Lajos az elemi oskola tanítója, jeles beszédben e’ kérdésről: „mit tehetnek a’jó szülők az iskola’javára ? „üdvözlő, mielőtt még a’ többi tanító egyenként elolvasta volna tanítványai’ érdemosztályozását. — Az ünnepet karének fejezé ’s a’ teremet a’ magas és fényes hallgatóság, szülők és tanítók szíves óhajtásuk közt hagyák el, hogy gymnasiumunk minél több erényes derék ’s nemes, vallásos és miveit, hazát és királyt szerető ifjat neveljen. Pest: A’ tűzjáték nagy mestere Stuwer sept. 20 szándékozott a’ két szomszéd város lakosit remekével gyönyörködtetni. Mindenki tiszta felhőtlen eget óhajta előre élvezvén a’ dicső jelenet hatását, az, ki láta már hasonlót, visszaemlékezvén az órára mellyben olly nagyneműleg lepetett meg, az pedig, ki a’ természet és mesterség egyesült ereje illy pompáját mindeddig nem láthatá, képzelettel pótolgatá a’valóságot. Nem is látszék megcsalatni a’ várakozás. Derült volt néha egész nap, a’nap jótevő meleg sugárokat lövétt, mi természetesen nagy számú sokaságot csalt ki lakjábul az elragadójáték szemléletére ’s igazgatója magasztalára. De később, midőn épen összeseregelve volt a’ sokaság, felhőcsoportok bortsák az eget, mellyek habár tűzjátékot nem tartottak is, vízjátékok által eloszlatták a’ gyülekezetet. Nyolczadik napon többször de mindenkor az idő kedvezendőségihez szabott hirdető ígéret után a’ várakozás csakugyan teljesült! A’ levegő szende volt; a’ gyakor huljongott esővíz engede a’ tűznek, a’ föld csendelye, szóval a régi világ négy elemei közül a’ három engedni látszék a’ szabolátlanabbnak, legmegfoghatalanabbnak ’s legképesebbnek borzasztólag szép tüneményeket hozni elő, már akár a’ természet parancsi alatt dühöng, akár észtül és tudománytól módosíttatik. A’ nézőjáték valóban elragadó vala. Az ezer megezer csillagbul szőtt homlok-diszitvény tündöklése, mintegy versenygeni látszott a’ menny bolt ragyogványival, melly fölött középén tüz-szőkőkut fejlenge nemzeti fehér vörös zöld csillagcseppeket égre lövelve ; a’ szegfűrakéták, mellyek a’ magasban különös szépséggel terjesztgeték füzérenként csillagvirágaikat ; a’ Stuwer által föltalált bukernyős rakéták, szóval az egész, bámulatos remeke volt a’ művészetnek több rendű csillagzó magyar feliratokkal. A’ természetbúvárok prágai nagygyűlésén hazánkról is többször fordult elő említés, igy például sept. 25 én Zauschner krakói tanitó igen jeles értekezést olvas a czerveniczai opálbányáinkról; hazánkfiai közül pedig leginkább kitűnt Lenhossék Mihály Országunk főorvosa ’s m. kir. helytartósági tanácsos, részint mint napi elnök, részint pedig velős igen érdekes közfigyelmet támasztott értekezésivel, egy eddig még soha nem látott borju-szörnyrül, ’s a’ nagyitó üvegekkeli újabb fölfedezésinek gyógytanra alkalmazásáról ’s befolyásáról , ’s a’ t. A’ müncheni mészárosok a’ hús ottani nagy drágasága miatt Magyarországból 218 darab ökröt hajtattak, mellyeket mint mondják novemberben 300 darab követend. A’ regensburgi lap az említett idegenek megérkeztérül következőt ír: Sept. 1 Okén délutáni 4 órakor érkezének meg Münchenbe az óhajtva várt utasok jó testtel a’ hosszas út daczára is, egész a’ városig nagyszámú embertömegtül kisértetve. Különösen hosszú szarvaik gerjesztenek figyelmet. Óhajtjuk, minket is rövid idő alatt „hasonló utasok örvendeztessenek meg ! — Weisz Ignácz kir. kamrai rangbecsnöki ellenőr sept. 29én meghalálozott. kam. tud. PORTUGÁLIA. A’ királyné még sem betegölt le, noha minden cortesülésben rebesgetik. Már 13 főnyi küldöttséget neveze a’ cortes, melly hivatalosan fog örvendezni a’ szülés véghezmente után. — Minister! tudósítások szerint Saldanha helyzete már olly rész, hogy csak szánakozásból nem téve őt egészen tönkre a kormány, mi azonban nem sokára megtörténendő, mivel épen nem reménybhezni javulását. Bomfim folyvást üldözi az ellenséges csapatokat, mellyek már alig tudnak tovább vánszorgani, mert egy — két elhullott lóra találtak az utón. Illyés következtetéseket csak nevethetni . Egészen más alakban tüntetik elő ez ügyet az oportoi kormányzó unszolásai, ki is sürgetve külde Lissabonba egy gőzöst, ’s gyors segélyért könyörge, mivel a’ nemzetőrség a’ város falain kivil nem akar szolgálatot tenni, ’s a’ tartomány éjszaki részében hatalmasan terjed a’ lázadás. A’ nagy La da Danáéira, az éjszaki tartományok kormányzója, ’s a’ királyné után első személy az országban, kinek rendeltetése: Bomfimmal egyesűlten tönkre zúzni a’ fölzendült marsalokat, a’Campo de Feira melletti csata óta szőrén szálán elsikkadt, ’s épen nem mutatkozik sehol. Némellyek szerint azonban, mint egy kara gyönge férfi ’s rész lovag, leesvén lovárul, súlyosan sebesülve Santarembe viteték. Hogy Saldanha a’ Tajot átlépi, nem valószínű , mert az éjszaki mozgalmak oda vezérlendik lépteit, ’s Bomfim nem fogja őt gátolhatni, mivel mögötte áll, ’s kénytelen előbb a’ Spanyolországból jövő hű érzelmű katonákkal egyesülni. A’ M. Post egy lissaboni levél után sept. 14rül ezt írja : „Az állítólag felfedezett migyelpárti összeesküvés csak néhány elámított személy esztelen vállalatának mutatkozik, mellyel bomladozott pénzállapotjukon hathatósan segítni akarának. A belminister, Julio Sanches, azonban tüszint ürügyül használá az összeesküvést még egy hónapi meghosszítására azon kezesség-felfüggesztésnek, a’mellyet a’ kormány ’s alkotmány engede, — ’s czélját csakugyan el is érte. — SPANYOLORSZÁG. Espartero hosszas munkátlanságát minden ember csodálja , noha az egyébiránt igen természetes, ha meggondoljuk, melly iszonyú nyomor súlya alatt görnyedez hadserge, annyira, hogy a’ királyné legközelebb saját magányos pénztárábul minden katonának fejenkint 25 soust ajándékoza. A’ katonai munkálatokrul igen keveset szólhatni, mivel e’ részben a’ spanyol lapok hallgatásra kárhoztatják; hir szerint azonban, Carlos személyesen Aranyaban volt’s egész hadsergestül bizonyosnak hvé, miszerint Madridban összeesküvés készül, melly sergei első megjelenésére azonnal kaput zárand. Hogy reményében csalatkozék, már tudjuk, ’s örökké kár, hogy nem bátrabb parancsnok vezérlé a’ városbul elibe küldött 1000 christinai lovagot, mert bátor vezér igen könnyen leaprittathatá a’ kétezernyi carlosi gyalogságot; igy pedig épen ellenkező történt.