Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-02-11 / 12. szám

­ (mint Bedford­­hgnek, Middlesex grófságban a’ leggazdagabb földes­­urnak unokája ’s Tavistock marquisnak a’ hg legidősb fijának legidősb fija,) volt az elnök. (Russell lord, a’ mostani minister, a’ hg nek­edik fija.) A’ szokott áldomások közt az uralkodó ház egészségére, különös lelkesüléssel fogadtatott a’ Victoria hgasszony egészségére köszöntött áldomás. Hasonló hévvel a’ „Sereg és hajóhad“ egészsé­gére is, úgy szinte „a’ felséges népére, mint minden hatalom kút­fejére;“ végül Hyng egészségére, ki, mint az alsóház Nestora,­­mert Middlessexnek 1790 óta tizenkét parliamentben képviselője) érzé­keny szókban nyilatkoztatá köszönetét. Parliamenti pályája viszályait hiven rajzolva szembetűnő örömmel emlité, mikép több heves harcz és vita, több szm­leges visszalépés daczára is az ész és szabadság fényes diadalmakat nyert, ’s még fényesbeket nyerend. Csupa vak vélemény azt hinni, hogy Izlandtól az igazságot még tovább is meg­tagadhatni. Jogos büszkeségben hosszas évsoron által bizonyított becsületességére, azon nyilatkozással zárá szavait, hogy egész éle­tében soha sem vezérlék önző tekintetek, ’s a’ társaság ifjabb része előtt méltán állíthatja: mikép azon tudalom, hogy soha más nem mint igazságos és hazafi inditó­ okok kalauzolok lépteit, élte alko­nyán sokkal nagyobb örömet okoz neki, mint bármilly m­egtisztelés. Noha koros ugyan és nyugalomra vágyik, de azért, ha választóji a* legközelebbi választáskor ismét parliamentbe küldik, kész óhajtásuk­hoz illeszkedni, ’s mint hű harczos , pánczéljában meghalni (zajos tetszés.). Hunié, ki utána szólt, egészen O’Connell értelmiben, egyes­­ségre inté a’ reformerek valamennyi osztályit. Utána mások is szól­tak ’s mindnyájan egyértelemre buzdíták a’ reformereket. Mire is­mét Hume beszélt ’s a’ száraz számmester a’ körül belül majd hatvan évű Hume, agglegény létére is egy nyalka szökést tett, ’s a’ szép nemnek, melly az ünnepszabály szerint ezüst szövetű narancs-és biborszinü rózsát viselt — jelenlétéért köszönetet mondott. Tisztel­­kedő udvarisága mindazáltal kissé vaskosan sült el. „ Reményiem, úgymond, hogy az asszonyságok mindenkép rajta lesznek, hogy velünk együtt a’ jó reformerek számát, mennyire csak lehet, szapo­rítani segítsenek,­­to assist us in making as many good reformers as possible. (Csattogó kaczaj.) Én az asszonyságok egészségére kö­szöntöm e’ poharat ’s az „ egész tisztelettel “ üriltetett ki. — A* mennyire fontos vala e’ lakomán nyilványitott politikai érzelem, ’a a’ reformerek növekvő egyetértése, olly igen rajta vannak a’ tory­­lapok, ezen és valamennyi reform-lakomát hitványnak kürtölgetni. Dublinban a’ protestánsok, gyűlést jan. 24én Devonshire marg. előlülte alatt csakugyan tartottak. A’ tory lapok telvék e’ gyűlés fontosságával. A’ tanácskozások azon határozatra vezettek, hogy a’ kormány és O’Connell terveinek leghatárzottabb módon ellensze­güljenek. Roden lord szólt legelsőben, ’s nagy hülyeséggel raj­zoló a’ protestánsoknak Izlandban már régóta szenvedni kellő elnyo­matást (?) ’s felírást javaslott a’ királyhoz ’s mind két parliamentház­­hoz, mellyben az ízlandi protestánsok jogai megóvalását kérjék. E’ felirás a’ város több részeiben fog aláírásra nyíltan állani. Utána Glengall gr. szóla támogatván az indítványt, ’s reményt nyujta, hogy az angol protestánsok segélyekre fognak lenni. A’ lordok há­za, úgymond, eddig egyedül állott rézsen a’ republicanismus el­len; de a’ népet illeti kijelölni a’ lordok viseletét, melly sem nem akar, sem nem bir a’ határzottan kimondott népohajtásnak ellensze­gülni. De ki hát a’ nép? ki a’nép Izlandban? tán a’ szegények tömege ? a’ katholikusok? Ő ugyan megengedi, hogy a' katholikusok a’ protestánso­kat számra fölmúlják; de ugyanazon arányban múlják fel a’ protes­tánsok a’ katholikusokat birtokra nézve. A’ ns gr. itt azt akará meg­mutatni, hogy a’ status, melly nem egyéb mint emberek társasá­ga, csupán birtok-összeségbül és halmozatbul áll; mit még eddig egy publicista sem tanított. Midőn a’ vitatások folytában Donoughmore lord jőve szóhoz, kábító „conservativ tűzzel“ (azaz tapssal) fogad­tatott. — „Én, úgymond a’ lord, támogatóm a* katholikusok föl­szabadulását.“ (Kiáltások: „mondja Ön : a’­római katholikusokét.“) Ezt szivemből sajnálom (dörgő tetszés.). Mert noha mindenkép, ’s ünnepélyes esküvel van megzáradékozva e’ törvény, az ország pro­testáns egyházát még is veszélybe hozta.“ Végül az izlandi pairek ’s egyéb parliamenti tagok azon ellenmondását, mellyet már emlí­tettünk, szétszaggatván lábbal tiprották, mellyre mindenütt azon kiáltozás hallatszott: nem engedünk! (no surrender!) A’ Dublin Evening Post e’ nagy protestáns meetingről (la­komáról) következőleg értesít: „Midőn tudósítóink a’ terembe léptek, tömve találták azt személyekkel, kik teli torokkal ’s tapssal azon voltának,hogy az úgy nevezett conservativ tüzet fellobbantsák, mi az orange páholyokban a’ legdivatosb tetszésjelentés volt. A’ karzatok rakva voltak asszonyságokkal, kik a’ férfi társaság tapsit ’s tetszés­­kiáltozásit vitézül utánozák. 11 órakor megjelent az alkotmányon Roden lord , kezében narancs szinü (orange ’s igy az orangisisság jelképe) ’s bíbor szegélyű zsebkendőt tartván. Néhány pillanatig mintegy zavarodtan állott,miglen a’conservativ tűz egyik üdvözlő lö­­vellése a’ másik után keresztül dörgé a’ teremet. Mire Roden a’ köz lelkesüléstől elragadtatva, hirtelen föllegyinté zsebkendőjét. E’ jelre valamennyi ur és asszony fölemeli narancs szinü ’s biborszélü zseb­kendőjét, ’s mig Roden a’ magáét zászlóként lobogtató, e’ kiáltás döbörge: „Nem engedünk!“ (No surrender!) Úgy látszott, mintha Izland valamennyi orangeférfijai összecsődültek volna itt az orange­­szövetség* szétbomlasztása óta elnyomott érzelmeiknek annál szaba­dabb rézst engedni.“ Ennek daczára mindazáltal azon ellenmon­dást, mellyel Leinster­­g hoza indítványba, már 34 izlandi pair, 's az alsóház valamennyi izlandi reformtagja aláírta; ’s igy a­ dub­lini protestáns gyűlés haszontalansága szembetűnő. — Előbb a’ toryk, most némelly radical támadó meg O’Connellt az úgy ne­vezett „O’Connell-adó“ miatt, mellyel az izlandi nép O’Connellnek, mint szabadsága lelkes vértjének, évenként gyűjteni és adni szokott. Ez állapot bővebb megértésére két körülményt szükség tudni : első az, hogy Angliában a’ parliamenttagoknak nincs napidijok, mint például nálunk, ’s azután, hogy Angliában a’ parliamentbe képvise­lőül megválasztatás sokkal többe kerül, mint p. o. nálunk, e’fölött a’ képviselés is sokkal terhesb, mint másutt. Adik körülmény az, hogy mielőtt O’Connell az izlandi katholikusok fölszabadulásával foglalkozott, ’s annak következtében parliamenti képviselőnek vá­lasztatott, ő igen hires és jövedelmes ügyvéd volt, úgy hogy akkori tiszta jövedelme felmulá a’ mostanit minden O’Connell-adó daczára. A’ mit tehát az izlandiak neki évenként adnak, az nem ajándék, sem csikarás, hanem a’ legegyszerűbb értelemben vett kárpótlás.— A’ dec. 31 diki Athenaeum egy vasut-leirást közöl, melly Duttonnál (Cheshireben) tömérdek boltozatokon a* Weaver völgye felett építtetik, ’s már kevés hiján készen áll. Nagyszerűbb ez min­dennél, mit e’ nemben Anglia sőt egész Európa mutathat, nem ve­­vén ki még a’ menai-uti hidat sem Anglia és Anglesea közt. A’ híd, melly a’vasutat hordozza, góth­ izletű, veres fövenykőből épült, ’s húsz boltozaton nyugszik; mindegyik GO 1. magas és GO 1. hajlaté. Az egész hid, ha elkészül, még 12 lábnyival magas a leend. Egész hossza 1400 láb ’s 700 ezer köb-láb követ emésztett föl. Kevésb mint 18 hónap alatt elkészül ’s 50 ezer font sterlingbe kerül, így hát lassanként a’ természeti akadályokat, mellyek ekkorig győzhetlenek­­nek látszottak, meggyőzi óriási működéssel az emberi mesterség, é s völgyeken át vasutat vinni nem tartozik többé hihetlen dolgok so­rába. Még nagyobb bámulatot gerjeszt azon föladat tettleges megol­datása, mint lehessen a’ bérezek hátát vasúttal megnyergelni, mit je­lenleg Manchester és Sheffield közt csudálhatni. — A’ tér hossza, mellyen e’ nagyszerű próbát teszik, 40 és angol mérföld, ’s ferde lejtős lapok egymást követő sora által lenne megfejtve a’ nehéz föl­adat , hogy a’ vasút e’ rövid téren 775 lábnyi magasságra jusson ’s gőzkocsik által járható ’s az utazóknak kényelmes legyen, eddigi hosszas, unalmas és nehéz járatusága helyett Egy társaság 1 millió f. sterlinget irt e­ czélra alá, Whamncliffe 1. elnöksége alatt, a’terve­ket pedig Vignoles és Locke hires mérnökök késziték, ’s miután ezeket megvizsgálták ’s helybenhagyták, az építési munkát egye­dül Vignolesra bízták. SPANYOLORSZÁG. A* cortes utólsó munkálati szerint nyilványos, hogy tetemes módositás nélkül nem állhatand­­on a’ ministerium. Már egészen elveszté a’ többséget, 's a’ meghasonlásnak a’ cortes gyúlékony ele­mei közé pattanható legkisebb szikrája, lángba boritandhatja azt, ’s martalékká ejtheti a’kabinet három tagját. E­ három áldozatot a’köz­vélemény már rég kipeczézé. Nevök: Mendizabal, Lopez és Vera. A’ cortes jelenleg következő pártokra osztottan áll: Első a’ nagy ha­tású Olozaga képviselőé. Ez az előterjesztett alkotmányi alapszabályok védje ’s vele 40 kamrai tag szavaz együtt. Ez után következik a’ ca­­taloniai párt, mellynek rendes szónokai nomenech és Vila, ’s nép­szerű elvektűl áthatott 30 követtagja van. Ezen párt közvetőleges választást ’s egyetlenegy kamrát óhajt; ha pedig az ország kettőt kivánna, a’ nép által akarja megválasztatni azok tagjait. A’ lebegők (bukdácsolók) pártjához csak mintegy 15 követ tartozik; de mégis ők döntik el az ügyet igen sokszor. Köztük van Caballero, Garcia- Dlanco és Gorosarri, kik mintegy főnökei a’ fönálló ministeriumot gyámitó felekezetnek, melly csak hivatalvesztés vagy más egyéb mellőztetés miatt áll a’ kormánytól el. De épen ezért nem támasz­kodhatni rájok egész bizodalm­assággal, mert tagjait könnyen elvon­hatják tőle kecsegtető személyes érdekek. Illy helyzetben áll ve­le most is a’ ministerium. Ennélfogva ígéretet is ten Lopez, hogy a’ kabinetből kilépend ; Mendizabal pedig Londonba igyekszik, nem tulajdonkép azért, hogy Angliában pénzt kerítsen, hanem biztos menedéket találni, legalább a’ bekövetkező fordulat elmúlásáig. Ve­­ra nem kevesbbé szorult állapotú. Neki a’ cortesgyülésben nagy kér­désekre kellend válaszolnia Narvaez ügyében, kit az angol követ közbenjárása sem békithete ki a’ kormánnyal.­­Mind ebbül az vi­­láglik­k ,hogy jelenleg a’ kormány ügye igen bonyolult,’s a’honfikeblek méltán aggodnak kifejlése miatt. A’hadi viszonyok ellenben örven­­detesb jövőt látszanak érni; mert a’Lent­ des Pyrenées egész bizo­nyossággal állítja, hogy a’ hosszas nyomorúságban sinylett spanyol­­országi idegensergek rimánykodásit a’franczia udvar végre csaku­gyan meghallgató, ’s nem csak ruhát és fegyvert küldene nekik, hanem hihetőleg zsoldjaik kifizetésérül is gondoskodni fog. Barcelonából még mindegyre nyugtalanító hírek érkeznek. A’ csend és nyugalom mindegyre háborgási veszélyben forog, mi­vel a’ gyárvárosban fölötte sok az elégü­letlen munkás, kiket az itt majdnem mindenen összegyűlt menekvők méginkább fölizgatnak. Ide igyekeztek az ifjú Olaszország főnöki is, Mazzini és a’ két Ruf­­fini, kik előbb Schweizban tartózkodtak, kik azonban, a’ barcelonai lapokban m. h. 20’kán megjelent parancsa következtében Farrens tábornoknak, mi szerint minden 1833 óta ott levő idegent a’ főkapi­tányság előtt 21 kén ’s 22 kén megjelenésre idéz, alig ha másfelé nem veendik utjokat. Az utolsó történetek után nem jelent meg többé a’ „ Sancho Gobernador “ czimű barcelonai lap. Ugyan egy időben a’ barcelonai forrongással tört ki Jaenben is az izgásban volt nyugta­lanság. Ez nyilványos bizonysága a’titkos társaságok szélágró be­folyásának, mellyet Calatrava kétségkül hatalmasabban üldözőbe ven­ 47

Next