Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-03-22 / 23. szám
szántott némellyeket, hogy többnyire mindig csalárdsághoz kell folyamodnia, valahányszor házából ki akar menni. Mivel majd naponkint leskelődtek utána olyanok, kik méltatlanságot valának rajta elkövetendők, lakhelye hátsó részén töretett ki egy ajtót, ’s itt szokása Blattomban kisuhanni, hogy a’ háza előtt várakozók pajkosságit elkerülhesse. — A’ franczia követ, Latour-Maubourg úr, csak alig alig látszik befolyással lenni a’ véleményekre. Folyvást kisszerű elvonultságban él. Még csak ama’ cortes - lakománál sem hallatá véleményét a’közügyekre nézve, midőn Villiers ur az alkotmánpártiak megdönthetlenségét nyilatkoztatá. A’ Caceta de Madrid szerint martzísérül, végre csakugyan megjelent a’ királyné határzata, mi szerint hivatalosan köztudomásul adatik, hogy az ideigleni hadminister d. Rodriguez Vera elbocsáttatási kérelme elfogadtatván, helyébe gróf Almodovar neveztetik. Az Espanyol hiszi óhajlólag, hogy e’ változás meg több módosulást is vonand maga után a’ ministerségben. Valle és Lujan ministeri meghatalmazottak , a’ hadseregtűl visszatértek; de úgy látszik, küldetésük czélját egyáltalán nem érhetve. Haylord, Wylde ezredes, az angol biztos és Maitland angol tengerész-kapitány partra szállottak f. h. 4kén Socoánál, ’s Neuguer tábornoktul, St. Jan de Luz parancsnokátul a’ behobiai hídig egy csapat védserget kértek , hogy a’ hidasson mindkét partját bátorságban vizsgálhassák meg. Ebbül azt következteik , hogy Fuenterrabiának összemunkálva leendő megtámadtatási tervérül még mindeddig nem mondottak le a’ christinai hadvezérek. Nagyon szemet szúr a’ madridiaknál, hogy az ellenség által fenyegetett tartományok parancsnoki egymás után a’ fővárosba szállongnak. Ezek előadása szerint iszonyú ínségben nyomorog a’nép, ’s a’ közlekedés számtalan vidéken egészen gátolva. — Mancha főparancsnoka benyujtá a’ kormánynak elbocsáttatási kérelmét. Narvaezt eddigi száműzetése helyérül Cuenzaból Palenciába szállították, d. Narciso Lopezt pedig, ki neki a’ parancsnokságot, táborozásai közben, mint helyettesének átengedő, Valladolidba küldék számkivetéskép. — Caballero Andres, a’ bank eddigi igazgatója ’s köztiszteletü férj fiú, Mendizaballal volt összeütközése miatt lemondott hivatalárul. — F R A N C Z I A O R S Z Á G. A’ Journal du Commerce szerint: „A’ pairség származékossága iránti szavazás óta nem volt a’ követház olly számos tagú, mint az elkülönitő törvényjavaslatral szavazatkor martz. 7kén. Akkori 4%1 követ ven a’ szavazásban részt; ma a’ szavazók száma szintannyi lett volna, ha Chair d’ Est Angeur Toursba nem utazik a’ telegraph-pörben ügyészkedni. Teyessére ur Carcassone követe 200 (franczia) mérföldről érkezett meg, csakhogy a’ törvény ellen szavazhasson , szinte Petőn ur is ma reggel érkezett meg. A’ Courrier szerint Bricqueville ezredes is, noha betegen fekvék, általjában el akart a’kamrába menni, hogy a’ törvény ellen szavazzon, de tiszttársai sürgető kérelme visszatartóztatá. A’ Temps szerint Pagés de l’ Arriége is, noha már egy hónap óta beteg, ’s nem valt képes a’ kamrába menni , megjelent még is ott, hogy fekete golyóját a’ szekrény vödörbe vethesse. —* A’ Messager szerint a’ sept. Giki férfiak és híveik igen le vannak verve. A’ ministerek, mihelyt a’ szavazás sükere tudva volt, legbővebb embereikkel kisiettek a’ teremből, ’s a’ többség követei közül többektől hallották a’feloszlatás szavát. A’ la Charte szerint, miután a’ kormány Clauzel marsal helyébe Damremont altábornokot nevezé ki Algier kormányzójává, a’ministerség nem sokára egész tervét előterjesztendi a’ kamrának Algier iránt, ’s a’ követház azután méltassa majd az előterjesztett eszméket’s rendszabályokat. A’ Charter’ mellett azonban azt is állítja, hogy a’ követház katonai vagy igazgatási tehetségekről ítélni nem képes, hanem csak törvényeket hozni’s a’ nemzeti segédforrások intézéseire ’s alkalmazásira elhatározó befolyást gyakorolni. Az elkülönítő törvényt a’követház mártz. 7kén 420 szavazó közt 21 szóval 209 ellen félreveté. Miután előbbi napon a’ törvénytüli általányos vitatásnak vége szakadt, zen felolvasók a’ bejelentett módosító indítványokat. Rugeaud tábornok, viszszavoná azon indítványát, melly szerint mind az, ki fegyveres kézzel a’ kormány ellen fölkel, minden rang és személykülönbség nélkül hadiszék elé idéztetnék. Azután Tirlet tábornok indítványa jőve szőnyegre, melly azt javasolja, hogy a’polgáriaknak a’katonasággal együtt elkövetett vétségeinél mind a’polgáriak,mind a’katonák hadiszék elé állíttassanak. Tracy azt nyilványítá, hogy ez indítvány tanácskozási tárgy sem lehet, ’s azért vitatásba sem vehetni, mert a’ Charta ellen szól. —Ez ellen tüzesen kikelt Jaubert, ’s hosszú beszédet tartván az előhozott indítvány mellett, azt a’ tulságig pártolta. Beszédét gyakor helytelenlés szakasztá félben. Előadásában főleg azt akará megmutatni, hogy másutt nem jól gondolkodnak a’ strassburgi föloldatásról, ’s úgy hiszik, hogy annak következése Francziaországban a’ sereg fenyitékének gyöngülése lesz. Legélénkebb rászalással fogadtatott azonban ama’megjegyzése, mellyel csudálkozását fejezé ki azon, hogy még fizetéses kormánytisztviselők is (mint például Dupin elnök) szigorúnak találják a’kormány enyheségét,’s az ellenző fél kedvezési után kapkodnak. Dupin (az egész vitatás alatt Carmen alelnök vala feleülő) szót kívánt e’ megtámadásra. Malé gróf a’ ministertanács elnöke nyilványítja, hogy a’ kormány ugyan félreveti Tirlet tábornok módosító indítványát, mivel az ellenkezik az alkotmánnyal, de egyúttal a’ javaslati törvényt múlhatatlanul szükségesnek hiszi ’s találj . Erre Dupin a’ kamara nagy izgása közben szószékbe lép, Jaubert gróf megtámadásira felelni. „Ha, úgy mond, valamelly parlamenttagnak azért szolgainak kell lennie, mert fizetéses tisztviselő, úgy ollyannak a’ kamrában ülnie nem szabad. Én korona-ügyész vagyok, ’s mint ollyan a’ törvényt, ha egyszer elfogadtatik, szigorúan fogom végrehajtatni, noha keménynek látszik előttem. Ha tetszik, tegyenek le hivatalomból, de azért függetlenségemről le nem mondok. (Nagy izgás) Olly követ, ki tisztviselő, ha függetlenül szavaz, inkább használ a’ kormánynak, mint olly követ, ki földes ur, (ez Jaubert gróf) gyártó, szállító, ’s mindent előre jóváhagy. „A’ kamara ezután azt végzé , hogy Tirlet tábornok indítványát nem is veszi vitatásba. Valamennyi módosító indítvány hasonló sorsra jutott , mert egyik sem gyanúttatván, mindnyája megbukott. A’ törvény-czikkely nyilványos szavazás utján (fölkelés’s ülve maradás által) mintegy 25 — 30 szózatnyi többséggel elfogadtatik. Erre az elnök titkos szavazáshoz fogat, ’s mig ez megtörténik , a’ terem több részeiben csoportok gyűlnek össze. Néhány személy már előre gyanítani látszik, hogy a’ titkos szavazás nem ugyanazon sírkert fogja mutatni, mellyet a’nyílt. Végre az elnök mély csend közt, miután valamennyi tag helyére tért, kikiáltja a’ titkos szavazás sükerét. Mély megindulás követé azt. Néhány tag fölkiálta: Éljen a’ király! Mire baloldalról és a’karzatokról: „Éljen a’ charta!“ kiáltással feleltek. — A’ Charte szerint a’ ministerek még ezért le nem fognak lépni, mert a’ törvényjavaslatot nem vették kabinetkérdésnek, azaz ollyannak, mellynek félrevettetése után kötelességüknek érzenék a’ lemondást hivatalokról. A’ Messager szerint midőn a’ följebbi szavazási süker kihirdetteték, az ellenzőféli padokon ’s karzatokon mindenütt e’ kiállás hallatszott: „Éljen a’ charta!“ A’ követház palotája előtt összegyűlt néptömegben pedig azon óhajtás: „Bár le lépne a’ ministerium!“ A’ követeket a’ nép nagy tetszéssel fogadá kiléptükkor. Ugyanazon lap szerint, noha Golberg ur már négy nap óta heves lázban szenvedő, a’ szavazás pillanatában még is a’ követházba viteté magát, hol azonban úgy elgyöngült,hogy fekete golyója betétele végett alig valt képes a’ szószékre fölhágni. Mornay marq. és Soult marsalliija is betegen mentek a’ kamrába a’törvényjavaslat ellen szavazni. A’ Messager szerint a’ követház martz. 7ki ülésében délután 3 órakor hirtelen megjelent Vanvres (Paris környékbeli helység) mairje tiszti köntösben a’ folyosón az ülésterem mögött, ’s a’ belministert kihivatá. Rövid beszélgetés után a’ mairrel Gasparin ur ismét az ülésterembe visszatért, a’ tanácselnököt fölkereső, ’s valamit a’ fülébe súgott. Ezt a’ kamara több tagja észre is vette, de Vanvres mairje megjelente okáról mind a’ két minister mélyen hallgatott. A’ Journal de Paris szerint Vanvres mairje megjelente martz. -én a’ követház folyosóján ’s beszéde tárgya a’ belministerrel egy ujdon föltalált pokolerőmű, ’s egy uj összeesküvés a’ király élete ellen. — A’ Monde (Lamennais szerkesztése alatt), azt beszéli, mikép IV Henrik collegiuma elöljárósága Vaudrey (a’ nemrég letelt) ezredes fijától a’ följebb osztályba tételt megtagadá, azon okból, mivel akkor ott Montpensier herczeg, a’ király legifjabb íija, tanulótársa fogott volna lenni az ifjú Vaudreynek. A’ Messager szerint az angol király meghívta Orleans és Nemours franczia királyiégeket: töltenének bizonyos időt Windsorban mulatólag.ANGLIA. Martz. bán a’ britt kávéházban előleges gyűlést tartottak "Westminster parliamenti választóji, hogy e’ hely képviselőji állapotját fontolásra vegyék. Ugyanis Westminster mindkét parliamenti követe Fr. Burdett ’s Evans tábornok távol vannak az alsóházból. Az első indítványt Fearon tévé olly értelnüleg , hogy Westminster követei távolléte mostani időben, midőn olly heves a’ harcz a’ javítás haladása ellen, igen káros a’ javítás ügyére nézve. Westminster , úgymond Fearon úr, mindenkor első sorban állott a’ szabadság harcziban. Egyszersmind keményen kikelt Fr. Burdett ellen , ki a’javítás mellett törekvésben őszülvén meg, most öreg napjaira hittagadóvá lett. Fr. Burdett csupa betegeskedés ürügye alatt már a’ tavalyi ülés eleje óta nem látogatja meg a’ parliament ölésit. Erre a’ gyűlés végzésül elfogadá, hogy Fr. Burdett politikai hitvallása nyilatkoztatására szólittassék , Evans tábornok pedig arra, tudatná őszintén, valljon parancsnokságával Spanyolországban, megférhetőnek hiszi e még tovább is hogy képviselője legyen Westminsternek a parliamentben ? Az alsóházban mártz.sán megfejté Spring-Rice a’ kincstári kanczellár a’ kormány tervét az egyházi adó eltörlesztése iránt. Ezt a’ ministeri lapok már rág kihirdették, ’s a’ mellett, hogy a’ kényszerben adó megszűnnék, az egyház legkisebb csonkulást sem szenvedne jövedelmeiben. E’ terv szerint az egyházak javítási ’s az isteni szolgálat költségei az egyház tulajdonából fognának fizettetni, ’s egy részben az egyházi padokéból, mellyek bérét egy ötöd, negyed , vagy harmad részben a’ szegények számára szándék hagyni. ’S mivel e’ terv valósulása csak az időtől függ, addig, míg az megtörténik, a’ híányt a’ status-kincstárból kellene pótolni. Valamint a’ reformerek ’s radicalok e’ tervvel teljesen meg voltak elégülve , úgy más részről a’ toryk keményen ostromják ’s foggaták el annyira, hogy párt erejöket ezen egy törvényjavaslat ellen látszanak összesíteni. Főleg azt hiszik, hogy az egyházi javakból legjobb esetben sem fog jövedelmezni annyi, mennyi az egyházi adókbul eddig ’s igy majd annak eltörlesztése által hézag támad. — Az alsóházban martz. Gán John Russell lord Alsó-Canada ügyét hozá szóba. Ezen gyarmatba 1791 ben Pitt ministersége alatt 91