Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-04 / 36. szám
( 143 ) párczivakodások ’s egyéb bűnesetek most szigorú kudarczra’s megrovatásra találnak, holott a’ tory kormány illyesminél rendesen be szokta hunyni szemét. Vádolják még Normanby lordot különösen azért, hogy a’ megkegyelmezési joggal igen bőkezűen bánt, sok börtönt megnyita, és sok büntetést enyhíte. Ha azonban összeszámítjuk valamennyi irgalmi tettét, kitűnik , hogy összesen 140 hónapi börtönt engedett el egész kormányzósága alatt, melly időből általányosan öt hét esik minden egyes fogolyra, ki börtönidő- kurtításban részesült. Végre az Izlandban még most is létező társulatokra mutatnak. Ámde illy összeköttetések mindenkor voltak Izlandban, csakhogy a’ korábbiak , a’ tory kormány fényszakában, erőszakoskodók ’s vétkes czélzatuak voltak. Megengedő ugyan Russell, miszerint az illy társulatok rendesen gyöngitni szokták a’ kormányt ’s más törvénytelen egyesületeknek buzdításul szolgálnak, de ezt azért nem tekinti rendkívül nagy veszélynek , mert meg van győződve , miszerint az utóbbiak mindinkább gyérülni fognak , ’s végre egészen eltünendnek. „Ha azonban, igy végző szavait Russell, sok visszaélés egészen megmaradt!» Izlandban , vagy csak igen lassan fordul javulásra, egy mindenesetre egészen megjavult, ’s ez azon körülmény, hogy a’ nép érzelme bizalommal közelit a’ mostani kormányhoz. (Harsogó tetszés, mellyben gúnyból az ellenzés is részt vesz.) Én büszke vagyok erre. Talán most először,mióta ugyanazon parliament egyesíti az izlandiakat az angolokkal, történik az, hogy számos kérelemben nyilványítja Izland az angol kormány iránti bizalmát. Sir, ha mi Angliát az angol nemzet, és Skótziát a’ skótok kivonata szerint kormányozzuk, mikép az tennünk csakugyan legszentebb kötelesség parancsolja, úgy valóban nem látom át, miért kelljen épen csak Izlandra nézve a’ kisebbség véleményit teljesitnünk , midőn azok annyira különbözők az összes nép kivánatitól, hogy csupán megvetéssel tekinthetünk rájuk. Mi szegényi törvénnyel láttuk el Izlandot, mikkel megelőzhetni véljük azon bajokat, mellyek az utóbbi években azon országot terhelők , de az illy törvények hatása lassú szokott lenni. Egy leírása fekszik előttem az izlandi 40 shillinges birtokosok választási jogának Wellington közül 1829bül, melly szerint mintegy 20 ezer illy szegény embert marhák gyanánt szokás szószékekhez hajtani ,hogy földesurok kénye szerint szavazzanak. Mi azon évben nagy fordítást tettünk a’ dolgon, ’s a’ 40 shillingeseket megfosztottuk választási joguktól, és tiz fontra emeltük e’ mennyiséget. Én nem akarom itt e’ rendszabály politikai jelességét vizsgálni, de annyi bizonyos, miszerint az jön annak egyik következménye , hogy azon földesurak , kik hajdan marhák gyanánt hajták szavazásra emberiket, most, miután már többé nem élhetnek e’jogukkal, még kevésbbé gondolnak azon szegény emberek sorsával, ’s úgy osztják el földjeiket, miként azt pillanat sugalma szerint jónak találják. Ez új nehézséget szült, mellyel folyvást kelle küzdeni 1829 óta a’kormánynak.(Halljuk !) Azóta legnagyobb szigorral ótalmazzák a’földesurak jogait. Bizonyos fokozatig segít e’ bajon a’ szegényi törvény, mert mind azon szerencsétlen, kit szívtelen földesura elűz hajlékából, legalább a’ segélyosztó biztosságtól várhat némi gyámolitást. De mi történt a’ tory kormány alatt? Tekintsenek Önök az akkori parliamenti évkönyvekbe’s tanúvallomásokba , ’s látni fogják, miszerint gyakran kevés hónap alatt százat éhhalál ragadott el e’szerencsétlen elűzöttek közül.Én pedig nem régies időről, nem 1775ról beszélek most, hanem a' legközelebb múlt korral, mert a’ szívtelen elűzések, tory részről, még ma sem szüntenek meg.Vegyük össze minde’ számtalan visszaélést ’s balságot, és mondja meg aztán bárki őszintén: lehetett és rövid év alatt illy mélyen gyökerezett bajt kiirtani? ’S mégis vannak emberek, kik olly hangon szólnak Izland szomorú állapotáról, mintha ezt mind a’ mostani kormánynak kellene tulajdonítani!“ Ezután a cég Duncombe radical indítványa ellen szóla Russell, mondván miszerint az Izland javára eddig történteket nem mondhatja csekélységnek, a’ radical párt kivánatit pedig egészen nem tudja helyesleni. Oda nyilatkozók záradékul a’szónok, hogy inkább megbukni kész a ministerség , mint engedni e’ tekintetben , mert azon meggyőződésben találja teljes nyugalmát, miszerint soha nem akart mást, mint az egyesült három királyság népének szíveit egyesíteni. (Hosszas tetszés.) Miután aprilóikon Peel elmondó ministerség elleni indítványát támogató beszédét, minden határzat nélkül oszlott el a’ ház, minthogy még számos szónok akaró magát e’ tárgyban hallatni. (A’ ministerség 22 szónyi többséget nyer.) Az april 16iki alsóházi ülésben némeli kérelmek benyújtása után több szónok hallata ugyan magát, részint a’ministerség mellett, részint pedig ellene, de csak alárendelt jelentésű férfiak, kik jobbadán v. csupán főnökeik szavait utánzók. 17kén Barron nyitá meg az ülést, ’s Russell indítványát hosszú beszédben támogató, mellynek egyes érdekesb részei igy hangzanak: „Ha ez indítványt félreveti a’ ház, úgy sz. Pétervárban örömkiáltozások fognak harsogni, a’ spanyol trónkövetelő táborában pedig éljent riadozni, ’s minden kényur örvendni fog; a’ szerencsétlen Izland ellenben fejetlenségbe ’s meghasonlásba süllyedem. Akkor teljes joggal fogunk kiálthatni: Vae vietis et vae vietoribus !“ Ezután az orangista földesurak ellen kelt ki a szónok, kik utóbbi időkben rendszer gyanánt gyakorlók a’ kath. bérlők elűzetésit jószágikról, ’s különösen a hires Materford marquist nevezd meg, ki mintegy 10 év óta összesen legalább 1200 illy boldogtalant juttatott legnagyobb ínségre. Ingestibie 1. (a marquis rokona) azon állítással lepő itt meg a’ házat, miszerint azon szerencsétlenek önkivánatukra űzettek el. (Halljuk! és kaczaj.) Bateson, Litton, és Shaw a’ ministerség ellen szólottak, Grote Bulvver és Pigot pedig támogatók annak kormányelveit. Grote, az ismert radical pénzváltó, kiről általányosan hivék, hogy a’ ministerség ellen fog szavazni, oda nyilatkozók, miszerint sokáig önmagával tusakoljék: vájjon nem lenne e tanácsosképen nem is szavaznia? mivel azonban csupán, a’ ministerek izlandi politikája van kérdésben, gáló indítványnak származnia kellene. (Halljuk ! ’s tetszés a'minister! píldokrul. „Nem!Nem!“ az ellenzési reszk.is.) Hol egyébiránt törvényhozás forog kérdésben, ott mindenkor joga van a’felsőháznak az é’ házból ebibe terjesztett törvényeket félre vetni. ha mindazáltal e’ jogot minden törvénynél kívánná használni, úgy természetesen legnagyobb ínségre jutna az ország, ’s aztán majd vagy az ország, vagy pedig az alsóház leendne kénytelen véleményét kimondani. Midőn a’nemzet vagy alsóház nagy többséggel nyilatkozik valamelly törvényjavaslat mellett, akkor igen,tanácsos elfogadniok azt a’ lordoknak , habár egészen ellenkező is véleményük, noha egyébiránt joguk van félrevetni a’ kérdéses törvényt. A’végrehajtó hatalom gyakorlatára nézve meg nagyobb mértékben alkalmazhatni a’Szavakat. Midőit az alsóház nézetei különböznek a’ lordokéitól, akkor az alkotmányszerű szokás következtében mindig az alsóházat illeti az elhatározás. Ha az alsóház egy vagy két évig várakozni akarna, mig a’ lordok bevégzik vizsgálatikat s minden gonosztettet vagy megkegyelmezést hosszasan fontolgatnak; ha nyugalommal nézné el, mikép gátolja a’lordok késkedése a’ kormányügyek rendes folyamát, ’s tulajdon nézetét ki nem mondaná, úgy azon naptól kezdve lealacsonyult fogna lenni. Most már a kérdésre magára térek. Állítják , miszerint csupán azon okból uralkodnak gonosztettek ’s erőszakoskodások Izlandban , mivel a’ kormányt olly férfiak vezérlik, kik szabadéinál nézetekhez szítnak, ’s ugyanolly politikát követnek. Be, Sir, abrosznak magvait korább időben tűnték el s kiirtatásuk nem 4, hanem 40 évi kormányzatot kíván meg. Illik György uralkodásra léptekor házakat támadának meg fegyveres népcsoportok, az emberek álruhában űzék gonoszságukat, ’s külön társulatok alakultak káros czélok létesítésére. Illy állapotban volt Anglia Örzsébet királyné idejében, és Skótzia az IGSSiki zendület alatt. E’ két országban Örzsébet és Viktimos ministerének sikerült a’ vészt elhárítani. Fekszik e olylyasmi az izlandi nép természetében, mi sükertelenítené a kezélszerű gyógyszert ? Véleményem szerint senki nem fogja tagadhatni, mikép felsőbb körökben sehol nem találhatni annyi értelmességet és egyéb jó és dicséretes tulajdonokat, mint épen az izlandiak közt; az alsóbb osztályúak pedig szinte dicséretre méltók iparűzési munkásság tekintetéből. Röviden nem ismerek nemzetet, melly nagyobb mértékben volna fölruházva olly tulajdonokkal, mik által dicsőségre ’s nagyságra szoktak emelkedni a’ nemzetek. Mi gátolja tehát Izland bajainak orvoslatát? Midőn Fare kanczellár izlandi főügyvéd volt, következőleg szólott az izlandi nemzetszenvedésiről .. ..Munster tartomány lakosinak ínségét semmi más nyomor nem képes fölűlhaladni. A’ bérlő szegénységet irgalom nélkül tiporják földre a’ birtokosak. Nem képes a’szegénység testét födni, annál kevésbbé pedig kielégitni az egyházi tizedmennyiség beszedőit. Mindent elragad tőlük a földesúr.“ (itt még több illynemű iratot olvasa föl a’ us lord s aztán folytató beszédét) ,,A’ kormány legszigorúbb törvényeket bocsáta közre azon időben ’s a’személyes szabadságot önkénye szerint függesztő föl mindannyiszor, mennyiszer azt jónak találta , egyéb szabaditékokkal együtt; szóval mindent elkövete, mi a’ szegénység sorsát súlyosbítható; de egyetlen törvényt sem alkothata, melly maradandókig lett volna képes a’ nép valódi jóllétéről gondoskodni, ’s egyet sem , melly a’ katholikusokat szabad ország szabad alattvalóinak engedte volna tekintetni; végre egyet sem , melly engesztelő szellemet viselt volna ismertető jelül b homlokán. (Halljuk! Halljuk !)Az első szigorú rendszabályt 1755 ben léptetők életbe. Mi történt az ezt követett 50 év alatt ? Több óriási esemény, mint bármelly szakában a’ világtörténetnek. Francziaországban ezer éves királyság dőlt halomra,’s romjaiból véres nyugtalan respublica emelkedők, ’s fáradhatlan katonai kényuraság, melly újra összedőlt’s ismét helyet csinált a’ régi királyságnak. Európa majd minden országa ingadozni látta trónját, birtokosát változni, intézvényit módosíttatni ’s fővárosit idegenek hatalmában. Illy változások történtek az európai szárazföldön. Mi körülövezve minden oldalról tengertől nem láttunk idegen tolakvókat, ’s nem tapasztaltunk változást az uralkodó családban, de annál többet alkotmányunkban , ’s adósságunk folytonos szaporodásit a’ nemzeti gazdagság óriási emelkedése ’s hadsergink és tengerészetünk roppant győzelmi mellett a’világ minden részeiben. Mi történt ez idő alatt Izlanddal? Mindnyájan tudjuk, hogy a’ zavarok ’s gonosztettek létezése azon honban hosszas évsorra terjed. — Mi okoza ezt, mi tévé tönkre az élet-’s vagyonbiztosságot ? A’ kormány túlcsapongó szabadelmüsége ? A’kelletinél nagyobb izgalom a szegénység sorsával ? Vagy igen nagylelkű gyakorlata a kegyelmezési jognak? Vagy talán azon kedvezmények, mikben a katholikusokat a kormány részesíté ? Ezt csak az mondhatná, ki nem tudja, hogy néhány csekély kivétellel mindig Boden 1.pártjabeli férfiak hatalmában volt Izland kormányzata. ’S ime most ugyanazon férfiak jönek ide ’s az ő kormányzatuk ideje alatt meghonosult történetek miatt vádolnak bennünket, s azt akarják a’ törvényhozósággal elhitetni hogy minde’baj Normanby 1.főkormányzósága alatt születők. E’ vádlók vagy akaratlanul vakok , vagy pedig szándékosan hunyják be szemeiket azon tett dolgok előtt, mikből világosan tűnik ki, miszerint a’mostani gonosztettek forrását csupán a’ korább elnyomásokban kell keresni.“ Ezután részletekre tért Russell , ’s kiemelő , miszerint Izland legnagyobb baja azon bizalmatlanságból származott, mellyel a’ nép a’ joggyakorlat ellen folyvást viseltetek. Meg az esküdtszékek fölállítását is rendesen mindenkor pártszellem vezérle. Normanby 1. keresztülható javításokat törekvők e tekintetben létesitni, miknek következében már most csakugyan siikeresbnek mutatkozik a’ joggyakorlás. Ennek kimutatására összehasonlita Russell az 1850 es LI.jSiki bűneseteket, mikből kiviláglott, hogy ez utóbbi évben sokkal több elítélés történt, noha a’gonosztettek száma tetemesül csökkent az előbbi évekhez képest, míg a’ toryk azt rebesgetik, hogy az új kormányrendszer büntetlenül hagyja a’gonoszságot. A’véres