Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-04 / 36. szám

( 143 )­­ párczivakodások ’s egyéb bűnesetek most szigorú kudarczra’s megrovatásra találnak, holott a’ tory kormány illyesminél rendesen be szokta hunyni sze­mét. Vádolják még Normanby lordot különösen azért, hogy a’ megke­­gyelm­ezési joggal igen bőkezűen bánt, sok börtönt megnyita, és sok bün­tetést enyhíte. Ha azonban összeszámítjuk valamennyi irgalmi tettét, ki­tűnik , hogy összesen 140 hónapi börtönt engedett el egész kormányzó­sága alatt, melly időből általányosan öt hét esik minden egyes fogolyra, ki börtönidő- kurtításban részesült. Végre az Izlandban még most is lé­tező társulatokra mutatnak. Ámde illy összeköttetések mindenkor voltak Izlandban, csakhogy a’ korábbiak , a’ tory kormány fényszakában, erő­­szakoskodók ’s vétkes czélzatuak voltak. Megengedő ugyan Russell, mi­szerint az illy társulatok rendesen gyöngitni szokták a’ kormányt ’s más törvénytelen egyesületeknek buzdításul szolgálnak, de ezt azért nem te­kinti rendkívül nagy veszélynek , mert meg van győződve , miszerint az utóbbiak mindinkább gyérülni fognak , ’s végre egészen eltünendnek. „Ha azonban, igy végző szavait Russell, sok visszaélés egészen megmaradt!» Izlandban , vagy csak igen lassan fordul javulásra, egy mindenesetre egé­szen megjavult, ’s ez azon körülmény, hogy a’ nép érzelme bizalommal közelit a’ mostani kormányhoz. (Harsogó tetszés, mellyben gúnyból az ellenzés is részt vesz.) Én büszke vagyok erre. Talán most először,mióta ugyanazon parliament egyesíti az izlandiakat az angolokkal, történik az, hogy számos kérelemben nyilványítja Izland az angol kormány iránti bi­zalmát. Sir, ha mi Angliát az angol­ nemzet, és Skótziát a’ skótok kivo­­nata szerint kormányozzuk, mikép az tennünk csakugyan legszentebb kö­telesség parancsolja, úgy valóban nem látom át, miért kelljen épen csak Izlandra nézve a’ kisebbség véleményit teljesitnünk , midőn azok annyira különbözők az összes nép kivánatitól, hogy csupán megvetéssel tekint­hetünk rájuk. Mi szegényi törvénnyel láttuk el Izlandot, mikkel megelőz­hetni véljük azon bajokat, mellyek az utóbbi években azon országot ter­helők , de az illy törvények hatása lassú szokott lenni. Egy leírása fek­szik előttem az izlandi 40 shillinges birtokosok választási jogának Wel­lington közül 1829bül, melly szerint mintegy 20 ezer illy szegény embert marhák gyanánt szokás szószékekhez hajtani ,hogy földesurok kénye sze­rint szavazzanak. Mi azon évben nagy fordítást tettünk a’ dolgon, ’s a’ 40 shillingeseket megfosztottuk választási joguktól, és tiz fontra emeltük e’ mennyiséget. Én nem akarom itt e’ rendszabály politikai jelességét vizsgálni, de annyi bizonyos, miszerint az jön annak egyik következmé­­nye , hogy azon földesurak , kik hajdan marhák gyanánt hajták szava­zásra emberiket, most, miután már többé nem élhetnek e’jogukkal, még kevésbbé gondolnak azon szegény emberek sorsával, ’s úgy osztják el föld­jeiket, miként azt pillanat sugalma szerint jónak találják. Ez új nehéz­séget szült, mellyel folyvást kelle küzdeni 1829 óta a’kormánynak.(Hall­juk !) Azóta legnagyobb szigorral ótalmazzák a’földesurak jogait. Bizo­nyos fokozatig segít e’ bajon a’ szegényi törvény, mert mind azon sze­rencsétlen, kit szívtelen földesura elűz hajlékából, legalább a’ segély­osztó biztosságtól várhat némi gyámolitást. De mi történt a’ tory kormány alatt? Tekintsenek Önök az akkori parliamenti évkönyvekbe’s tanúvallo­másokba , ’s látni fogják, miszerint gyakran kevés hónap alatt százat éh­halál ragadott el e’szerencsétlen elűzöttek közül.Én pedig nem régies idő­ről, nem 1775ról beszélek most, hanem a' legközelebb múlt korral, mert a’ szívtelen elűzések, tory részről, még ma sem szüntenek meg.Vegyük össze minde’ számtalan visszaélést ’s balságot, és mondja meg aztán bár­ki őszintén: lehetett é­s rövid év alatt illy mélyen gyökerezett bajt kiir­tani? ’S mégis vannak emberek, kik olly hangon szólnak Izland szomo­rú állapot­­áról, mintha ezt mind a’ mostani kormánynak kellene tulajdo­nítani!“ Ezután a cég Duncombe radical indítványa ellen szóla Russell, mondván miszerint az Izland javára eddig történteket nem mondhatja cse­kélységnek, a’ radical párt kivánatit pedig egészen nem tudja helyesle­ni. Oda nyilatkozók záradékul a’szónok, hogy inkább megbukni kész a ministerség , mint engedni e’ tekintetben , mert azon meggyőződésben ta­lálja teljes nyugalmát, miszerint soha nem akart mást, mint az egyesült három királyság népének szíveit egyesíteni. (Hosszas tetszés.) Miután apri­lóikon Peel elmondó ministerség elleni indítványát támogató beszédét, min­den határzat nélkül oszlott el a’ ház, minthogy még számos szónok akaró magát e’ tárgyban hallatni. (A’ ministerség 22 szónyi többséget nyer.) Az april 16iki alsóházi ülésben né­meli kérelmek benyújtása után több szónok hallata ugyan ma­gát, részint a’ministerség mellett, részint pedig ellene, de csak aláren­delt jelentésű férfiak, kik jobbadán v. csupán főnökeik szavait utánzók. 17kén Barron nyitá meg az ülést, ’s Russell indítványát hosszú beszéd­ben támogató, mellynek egyes érdekesb részei igy hangzanak: „Ha ez indítványt félreveti a’ ház, úgy sz. Pétervárban örömkiáltozások fognak harsogni, a’ spanyol trónkövetelő táborában pedig éljent riadozni, ’s min­den kényur örvendni fog; a’ szerencsétlen Izland ellenben fejetlenségbe ’s meghasonlásba süllyedem­. Akkor teljes joggal fogunk kiálthatni: Vae vietis et vae vietoribus !“ Ezután az orangista földesurak ellen kelt ki a szónok, kik utóbbi időkben rendszer gyanánt gyakorlók a’ kath. bérlők elűzetésit jószágikról, ’s különösen a hires M­aterford marquist nevezd meg, ki mintegy 10 év óta összesen legalább 1200 illy boldogtalant jut­tatott legnagyobb ínségre. Ingestibie 1. (a marquis rokona) azon állítással lepő itt meg a’ házat, miszerint azon szerencsétlenek önkivánatukra űzet­tek el. (Halljuk! és kaczaj.) Bateson, Litton, és Shaw a’ ministerség ellen szólottak, Grote Bulvver és Pigot pedig támogatók annak kormány­­elveit. Grote, az ismert radical pénzváltó, kiről általányosan hivék, hogy a’ ministerség ellen fog szavazni, oda nyilatkozók, miszerint sokáig ön­magával tusakoljék: vájjon nem lenne e tanácsosk­épen nem is szavaznia? mivel azonban csupán, a’ ministerek izlandi politikája van kérdésben, gáló indítványnak származnia kellene. (Halljuk ! ’s tetszés a'minister! píl­­dokrul. „Nem!Nem­!“ az ellenzési reszk­.is.) Hol egyébiránt törvényho­zás forog kérdésben, ott mindenkor joga van a’felsőh­áznak az é’ házból ebibe terjesztett törvényeket félre vetni. ha mindazáltal e’ jogot minden törvénynél kívánná használni, úgy természetesen legnagyobb ínségre jutna az ország, ’s aztán majd vagy az ország, vagy pedig az alsóház leendne kénytelen véleményét kimondani. Midőn a’nemzet vagy alsóház nagy több­séggel nyilatkozik valamelly törvényjavaslat mellett, akkor igen,tanácsos elfogadniok azt a’ lordoknak , habár egészen ellenkező is véleményük, noha egyébiránt joguk van félrevetni a’ kérdéses törvényt. A’végrehajtó hatalom gyakorlatára nézve meg nagyobb mértékben alkalmazhatni a’Sza­vakat. Midőit az alsóház nézetei különböznek a’ lordokéitól, akkor az alkotmányszerű­ szokás következtében mindig az alsóházat illeti az elha­tározás. Ha az alsóház egy vagy két évig várakozni akarna, mig a’ lor­dok bevégzik vizsgálatikat s minden gonosztettet vagy megkegyelmezést hosszasan fontolgatnak; ha nyugalommal nézné el, mikép gátolja a’lor­dok késkedése a’ kormányügyek rendes folyamát, ’s tulajdon nézetét ki nem mondaná, úgy azon naptól kezdve lealacsonyult fogna lenni. Most már a kérdésre magára térek. Állítják , miszerint csupán azon okból ural­kodnak gonosztettek ’s erőszakoskodások Izlandban , mivel a’ kormányt olly férfiak vezérlik, kik szabadéinál nézetekhez szítnak, ’s ugyanolly politikát követnek. Be, Sir, abrosznak magvait korább időben tűnték el s kiirtatásuk nem 4, hanem 40 évi kormányzatot kíván meg. Illik György uralkodásra léptekor házakat támadának meg fegyveres népcsoportok, az emberek álruhában űzék gonoszságukat, ’s külön társulatok alakultak káros czélok létesítésére. Illy állapotban volt Anglia Örzsébet királyné ide­jében, és Skótzia az IGSSiki zendület alatt. E’ két országban Örzsébet és­­ Vikti­­mos ministerének sikerült a’ vészt elhárítani. Fekszik e oly­­lyasmi az izlandi nép természetében, mi sükertelenítené a k­ezélszerű gyógyszert ? V­éleményem szerint senki nem fogja tagadhatni, mi­kép fel­sőbb­ körökben sehol nem találhatni annyi értelmességet és egyéb jó és di­cséretes tulajdonokat, mint épen az izlandiak közt; az alsóbb osztályú­ak pedig szinte dicséretre méltók iparűzési munkásság tekintetéből. Rö­viden nem ismerek nemzetet, melly nagyobb mértékben volna fölruházva olly tulajdonokkal, mik által dicsőségre ’s nagyságra szoktak emelkedni a’ nemzetek. Mi gátolja tehát Izland bajainak orvoslatát? Midőn F­are kanczellár izlandi főügyvéd volt, következőleg szólott az izlandi nemzet­­szenvedésiről .. ..Munster tartomány lakosinak ínségét semmi más nyo­mor nem képes fölűlhaladni. A’ bérlő szegénységet irgalom nélkül tipor­ják földre a’ birtokosak. Nem képes a’szegénység testét födni, annál ke­­vésbbé pedig kielégitni az egyházi tizedmennyiség beszedőit. Mindent el­ragad tőlük a földesúr.“ (itt még több illynemű iratot olvasa föl a’ us lord s aztán folytató beszédét) ,,A’ kormány legszigorúbb törvényeket bocsáta közre azon időben ’s a’személyes szabadságot önkénye szerint függesztő föl mindannyiszor, mennyiszer azt jónak találta , egyéb szabaditékokkal együtt; szóval mindent elkövete, mi a’ szegénység sorsát súlyosbítha­tó; de egyetlen törvényt sem alkothata, melly maradandókig lett volna képes a’ nép valódi jóllétéről gondoskodni, ’s egyet sem , melly a’ ka­­tholikusokat szabad ország szabad alattvalóinak engedte volna tekintetni; végre egyet sem , melly engesztelő szellemet viselt volna ismertető jelül b homlokán. (Halljuk! Halljuk !)Az első szigorú rendszabályt 1755 ben lép­tetők életbe. Mi történt az ezt követett 50 év alatt ? Több óriási esemény, mint bármelly szakában a’ világtörténetnek. Francziaországban ezer éves királyság dőlt halomra,’s romjaiból véres nyugtalan respublica emelke­dők, ’s fáradhatlan katonai kényuraság, melly újra összedőlt’s ismét he­lyet csinált a’ régi királyságnak. Európa majd minden országa ingadozni látta trónját, birtokosát változni, intézvényit módosíttatni ’s fővárosit ide­genek hatalmában. Illy változások történtek az európai szárazföldön. Mi körülövezve minden oldalról tengertől nem láttunk idegen tolakvókat, ’s nem tapasztaltunk változást az uralkodó családban, de annál többet al­kotmányunkban , ’s adósságunk folytonos szaporodásit a’ nemzeti gaz­dagság óriási emelkedése ’s hadsergink és tengerészetünk roppant győ­zelmi mellett a’világ minden részeiben. Mi történt ez idő alatt Izlanddal? Mindnyájan tudjuk, hogy a’ zavarok ’s gonosztettek létezése azon hon­ban hosszas évsorra terjed. — Mi okoza ezt, mi tévé tönkre az élet-’s vagyonbiztosságot ? A’ kormány túlcsapongó szabadelmüsége ? A’kelle­­tinél nagyobb izgalom a­ szegénység sorsával ? Vagy­ igen nagylelkű gyakorlata a kegyelmezési jognak? Vagy talán azon kedvezmények, mikben a katholikusokat a kormány részesíté ? Ezt csak az mondhatná, ki nem tudja, hogy néhány csekély kivétellel mindig Boden 1.pártjabeli férfiak hatalmában volt Izland kormányzata. ’S ime most ugyanazon fér­fiak jönek ide ’s az ő kormányzatuk ideje alatt meghonosult történetek miatt vádolnak bennünket, s azt akarják a’ törvényhozósággal elhitetni hogy minde’baj Normanby 1.főkormányzósága alatt születők. E’ vádlók vagy akaratlanul vakok , vagy pedig szándékosan hunyják be szemeiket azon tett dolgok előtt, mikből világosan tűnik ki, miszerint a’mostani go­no­sztettek forrását csupán a’ korább elnyomásokban kell keresni.“ Ezu­tán részletekre tért Russell , ’s kiemelő , miszerint Izland legnagyobb baja azon bizalmatlanságból származott, mellyel a’ nép a’ joggyakorlat ellen folyvást viseltetek. Meg az esküdtszékek fölállítását is rendesen minden­kor pártszellem vezérle. Normanby 1. keresztülható javításokat törekvők e tekintetben létesitni, miknek következében már most csakugyan sii­­keresbnek mutatkozik a’ joggyakorlás. Ennek kimutatására összehason­­lita Russell az 1850 es LI.jSiki bűneseteket, mikből kiviláglott, hogy ez utóbbi évben sokkal több elítélés történt, noha a’gonosztettek száma tetemesül csökkent az előbbi évekhez képest, m­íg a’ toryk azt rebesgetik, hogy az új kormányrendszer büntetlenül hagyja a’gonoszságot. A’véres

Next