Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-12-04 / 97. szám
FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országfgyűlési hírek; kinevezések,a’ budapesti nőegyesületek fölszólitása újévi adakozásra; gyógyszer a közetitség ellen; jaszó-táji magyarodat; különféle; tőzsér-’i iparügy; gedasági egyesület; ’s a’ t.) Amerika, Portugália, Spanyolország (tartományi javaslat it’ szubadítékok ügyében; a’ zavargás! jelek nagyobbulnak; pró csaták Cabrera és Espartero közt; ’sa’t.) Anglia (a’ ministerek nyilványos meggyaláztatása ; ips.vichi szabadelmü gyűlés; elegy; a’ királyné s udv. hölgye; a’ ebinai partokon visszatorlást gyakoroltat a’ kormány; sat.) Francziaország (nyilatkozat Cabreráról és a’ spanyolokrul ; ’sa’t.) Lnveiz és Svédország. Magyarország és Erdély. Mezey László eddig a’magy. udv. kanczelláriánál díjpénztár tisz az erdélyi udv. kanczellariához díjpénztári ellenőrré(taxatoratus contralilor) neveztetett. Pozsony, A’ KK. és RR. f. íj. Síkéi országos ülésében a’ szóló s-j szabadság tárgyában keresletileg szerkesztettedik üzenet meghagyatván s a’ nov. 7kén k. rendelet következtében hosszas és élénk tanácskozás után a’ kaonai szükséget tárgyazó adatoknak b. Lederer Ignácz ó exejáról minél előbbi átvétele ’s a’ következett napi (SSkei) országos ülésben az utoncz-ajánlásnak, ti szólásszabadság iránt mindkét tábla közötti egyesülés megtörténtével leendő fölterjesztése határoztatott. Az utóbbi napon továbbá köv. kerületi munkálatok tárgyaltattak. 1. 2dik üzenete a’ KK. és állnok az úrbéri törvényjavaslat némelly szakaszinak újabb szerkezete iránt. Itt előrebocsátjuk a’ Fe-RBnek e’ részbeni észrevételeit. Ugyanis az 1-sőre: Az a) alatti szakaszban javaslati módosításhoz czélirányosnak vélnék a’ FORA. még azon világos óvást is ragasztani, hogy a’ törvény ezen jótékonysága az osztozóknak csak olly leánytestvéreire terjesztessék , kik már férjnél vannak; mert a’hajadon leányoknak , kik a’ törvény értelmiben férjhez-menesökig egyébiránt is gyámság alatt állnak’s gyakran hajadoni jognál fogva is követelhetnek lakást, külön lakra szükségük nincs ’stb. Az e) alatti szakaszt akkép vélnék világosíttatni, hogy az olly úrbéri teleknek, mellynek használója annak haszonvételét az 1832|6 4. t. ez. 6. §ának értelmében szerezte , kibecsültetése alkalmakor a’ telek haszonvételének értéke ne becs szerint, hanem az időközben történt javításokon ’s rontásokon kívül a’ rajta fekvő szerzésbeli summa mennyisége szerint vétessék fel. Ezeken kívül pedig még arra kívánták a’ t. KK. és RRek figyelmét intézni, hogy mivel a’javaslati módosításokban arról: váljon az illy kibecsültetendö telken lakhelyt nyerendő nemes az ezen telek után járó legelőbeli illetőséggel tartozzék e megelégedni? vagy ezen fölül öröklött földesúri jogánál fogva az urasági legelőből is követelhető még osztályos részt ? rendelkezés nincsen, a’ RK. és RR. az innen eredhető kétségek és zavarok elmellőzése tekintetéből az e’ részben is szükséges intézkedésről gondoskodnának. Szikra: Az 1836diki 8. t. czikk olly rendelkezéssel bővítésében, hogy a’ jobbágyok földesúri tartozásikat, adózásikat és szolgálatikat tökéletesen ’s örök időkre megválthassák, az abban felállított elvet általányosan véve, a’Fő-Rt. megegyeznek ugyan, mivel azonban e’ tárgynak gyakorlati következésit tekintve, nem lehetett figyelemmel nem lenniük arra, hogy az illy örökös megváltások által a’ földesurak és jobbágyok közti viszonyok lényegesen csökkennének, ’s az azokat egymáshoz csatolt törvényes kapcsolat egészen megtágulna; továbbá a’nemesi jószágokbani ősiség, mint szinte a’ csere és zálogbeli, a’hitre bizott és elsőszülöttyén,i, úgy ti’ koronái ’s egyházi javak eredeti természete tetemesül megváltoznék , a’ kir. ’s uradalmi fiscusok örökösödése mintegy végkép kijátszathatnék, sőt az által, hogy az illy kötések nemcsak rendszeresen, hanem bármi tekintetben is örökre felbonthatlanokká kivárhatnak tétetni, mindennemű szerződésnek törvényes természetével ellenkező uj szabály keletkeznék : ezeknél fogva a’ t. KK. és RRet arra szólítják fel, hogy arra bölcs gondossággal ’s az alkotmányos jogok azon köteles megőrzésivel, mellynek bélyegét a’ maradék hálájára számot tartani kívánó törvényhozás minden lépésinek viselniük kell, az érintett tekinteteket fontolatra vevőn, a’ kérdéses jogok- és viszonyokra nézve fenálló világos törvényekkel üszhangzásba hozandó egy kimerítő törvényjavaslatot készíteni annál inkább igyekezzenek, minél valóbb szinű, hogy ez nyújthatna leginkább az óhajtott siker elérésére bizonyos reményt. Szikra: Mivel az 1832 j Gdiki úrbéri törvények olly fizetésekről is rendelkeznek, mellyek számszerűit kijelölve nincsenek, a’ FORR. felszólítják a’*RK. és RReket, hogy a’ javaslati szerkezetben levő homálynak ’s az illető hatóságok és bíróságoknál innen támadható kétségeknek szükséges elhárítása okáért az olly úrbéri fizetésekről is, mellyek a’ törvényekben számszerűit kijelölve nincsenek, határozottan rendelkezzenek. Végre czélirányosnak vélnék a’ FORR., hogy miután a’ javaslatban levő gok által az úrbéri törvények némelly részben lényeges változást szenvedendnek, egy előrebocsátandó rövid szakaszban említtessék meg, hogy az úrbéri t. czikkek az ország RRei által vizsgálat alá vétetvén , a’ tapasztalás sürgette ’s javasolta módosításokkal és bővítésekkel kiegészíttettek legyen. Mellyek is egy aziránti rendelkezéssel lennének befejezendők, hogy ezen újabb úrbéri törvényes rendeletek is minden megyében a’ legczélszerűbb utón juttassanak a’ népnek tudomására. Ez észrevételeket a’ RR. és RR. fentebbi üzenetükben imigy viszonozzák : 1. Az a) alatti szakaszra nézve a’ m. F.-RR. által javaslótt módosításhoz azért nem járulhatnak , mert azt sem a’fenálló törvényekkel, sem azt osztályok módjával és természetével össze nem egyeztethetik. Ugyanis, ha a’ törvények, jelesen a’ Hármas-Könyv I. része 29. és 92. czímeinek rendelete , vétetnek fontolatra: hajadoni tartást és lakást a’ leányok egyedül azon atyai javaikból követelhetnek, mellyekben mint megszorítólag fiai ágat illető jószágokban ők nem osztoznak, itt pedig a’ KK. és RR. olly javakról intézkednek, mellyekben mind a’két nem egyaránt osztozván, minden igazság úgy kívánja, de a’ törvény is azt rendeli, hogy az olly jószágokban az osztozó fiú-és leánytestvérek egyenlő joggal bírjanak, ’s egyenlő mértékben részesüljenek a’ törvény jótékonyságában. Mia pedig az osztályok gyakorlati módja és természete vétetik figyelembe , minthogy különben is a’ jelenban olly szegényebb sorsú nemeseknek egymással osztozó gyermekeiről történik rendelkezés, kiknek belső birtoka egyholdas, külső állományaik pedig egy jobbágytelket, vagy annál még kevesebbet tesznek, lakásra nézve könnyen’s kényelmesen válogatni, vagy rendelkezni nincs is miben; gyakran pedig ott áll a’ dolog, hogy ezt olly szegényebb sorsú nemes leányoknak gyámjaik vagy magok sem adhatnak, vagy ha adhatnának is, törvénnyel parancsolt kötelességből ha nem akarnak — lakást adni nem tartoznak. — Továbbá: a’ Hármas— könyv 1. része 40. czimének rendelete szerint is, lakháznak való helyet a’ közösből kellven adni az osztozó testvérek mindegyikének, — ha ez az osztály alkalmakor meg nem történik , az osztály pedig (mit — ha kívántatik — megtagadni sem lehet) akkor hajtatik végre, mikor a’ fitestvérek p. o. már tökéletes kort érvén, osztálybeli részöket kihasíttatni kiváltják az akkor még (mi szinte gyakran megesik) gyenge korú leánytestvéreknek, kikről akkor természetesen senki sem tagadhatja azt, hogy pártában fognak-e maradni? Ha idővel férjhez menni találnak — minthogy osztály után már semmi sincs többé közös — miből fogna lakháznak videolly belső birtok adathatni, melly nélkül ők csekély gazdaságuk folytathatására el sem lehetnek ? Azért is a KK. es RR. az a) alatti szakasz szerkeztetét megtartani kívánják. Az e).alatti szakaszra nézve, ha a dolog általányos szempontból tekintetik is , a’ KK. es RR. azt hiszik, hogy az osztó igazsággal ’s törvény szellemével is legjobban megegyező mód az, hogy a’ jobbágya telkét elbecsültetö földesúr, annak haszonvétele becsszerint meghatározandó ’s az elbecsültetéskori igaz árát fizesse meg, s abbeli nézeteiket gyakorlati tekintetek által még nyomosabban igazoltatni mondják: „mert ha a’v. Fe-RBek javaslata törvénynyé válnék, úgy azon esetben, midőn a’jobbágy olly időszakaszban találta vásárnam telke haszonvételét, mellyben annak a’körülmények miatt magasra fölemelkedett drága ára volt, ’s idővel, és jelesen az elbecsültetés idejekor, a’jobbágytelkek haszonvételének ára már talán nagyot csökkent volna, az elbecsíthető földesúr tetemesül terheltetnek ; ellenkező esetben pedig a’ kibecsültetendő jobbágy veszítne sokat.“ Ezeknél, de még ama tekintetnél fogva is tehát, hogy sajnos tapasztalás szerint az adásokról ’s vevésekről készítői szokott levelekben gyakran nagyobb summa is villik be annál, mint minő valósággal fizettetett és fölvétetett, ’s az elbecsültető földesurnak azzal ellenkezőt bizonyítani igen nehéz, gyakran pedig lehetetlen leven, a’ miatt is azon földesúr szenvedne rövidséget,a’ KK. és RR. előbbi szerkezetük mellett tovább is megmaradnak. Ellenben mi a’ m. Fő-RR. további javaslatát illeti: e’ részben a’ legelőről’s az arányosságról szóló 1832/6. 6. és 12. tezikkek rendeletét a’ KK. és RR. világosaknak tartják ugyan', hogy mindazáltal a’m. Forr. figyelmeztetése folytában az egész dolog még annál világosabb legyen , önkint megnyugszanak abban , hogy a’ jelennak h) betűig terjedő előbbi szakaszai következő foglalatú uj szakasszal szaporíthassanak: ,,i) A’ Hármas-törvénykönyv I. része 40. czíme értelmében történő elbecsültetések eseteiben az elbecsült jobbágy-házhely után járandó legelő maga természetében illeti az elbecsíthető földesurat, ’s ez a’ legelőt ugyanazon tulajdonságban használhatja , mellyben az a’ kibecsültetett jobbágyot illette. Olly határokban ,pedig, holt földesúri legelő a’jobbágyi legelőtől már elkülönözve van ugyan, de a’jobbágyok önmagok között még el nem különzött legelőjüket közösen használják , a’ felébb érdeklett elbecsültetési esetekben az elbecsült jobbágy-házhely után járandó legelőzést a’ jobbágyi közös legelőből elkülönözve kihasíthatni, úgy a’ kibecsültető földesúrnak, mint a’ helységbeli jobbágyságnak egyaránt szabad leenni.“ 2. A’RR. és RR. úgy vélekesznek, hogy ,,a’ m. F.-RR. által felhozott, de nem s e’ helyre tartozó némelly körülményekről rendszeres intézkedés éljen nem okozhat olly figyelmet, hogy miatta az ország olly sok millió lakosinak megadni szándékozott nyugalom, szabadság és boldogság’s a’ nemzeti művelődésnek, szorgalomnak és jóllétnek abból fejledező bővebb virágzása mind csak gátoltassék; mert miután kivált a’ v. Fő-RR. által felhozott tekintetekre az utóbbi orch.tr.efplya]ésa alatt alig teljesen ’s scimeritoleg feleltek már a’ RR. és RR. , hogy az akkori üzeneteikre való hivatkozást elegendőnek tartják , ez alkalommal csak azt jegyzik meg, hogy mint eddig több koronás, egyházi és hitre bizott javakban is történtek örök megváltások, különösen a’ kir. városok nem csekély része épen illy jószágokból keletkezett, a’ nélkül hogy az által az ország ’s annak ősi alkotmánya zavarba jöttek volna, úgy a’ zavartól jövendőre sem tarthatni, annyival is inkább, minthogy a’ koronás, egyházi és hitre bizott javakban az ezután kötendő megváltásoknál, a’ megváltási summa biztosításáról azok, kiknek jusaihoz tartozik, törvényesen gondolkodhatnak ;“ azért is a’KK. és RR. az előbbi szerkezethez tovább is ragaszkodnak. 3. Arra, hogy az 1832 G. úrbéri törvényekben számszerint kijelelve nem levő úrbéri fizetésekről is e’helyen határzottan rendelkezzenek, a’ RK. és RR. ki nem terjeszkednek, elégnek tartván azon számszerint kijelelve nem levő fizetésekre nézve az említett úrbéri törvényekben kimondott elvet; egyébiránt azokról — mint mondják — az úrbéri törvények sorában intézkedniük sem lehet azért, mivel az olly különféle időszakaszokban kötött úrbéri szerződésekben ’s egyességi szokásokban foglalt fizetések teljesen egyenlő természetűek, ’s egyenlő általányos rendelkezéseket kívánnak a’ törvényhozástól a’ velök egy időben költ másnemű azon adósságokkal, kötelezésekkel ’s pénz- és fizetésbeli viszonyokkal , mellyekre nézve az ország Bdei és a’ Fejdelem között az 1811 -diki országgyűlés óta mindeddig is nem készülhetvén meg az egyesség, róluk törvény nem alkottathatott; azt pedig semmi tekintet nem javasolhatja ’s az osztó igazság sem engedheti meg, hogy az ország Rei a’ főbb állapotot, a. m. a’ pénz-és fizetésbeli viszonyokról magokra nézve is általányosan leendő rendelkezést, mellőzve, e’helyen csak mintegy közbevetett kérdés gyanánt a’ jobbágyság úrbéri szerződési ’s egyéb olly természetű fizetéseiről kimeritőleg rendelkezzenek; azért is, azon fizetések dolgának törvénynyeli végső kiegyenlítése nem ide, hanem a’ maga fölebb érdeklett helyére ’s idejére tartozván, az előbbi szerkezetet megtartani kívánják.1 4. A’ m. Fő-RRek végjavaslata elfogadásával a’ jelen úrbéri törvényezikket köv. foglalatú bevezető szakaszszal kívánják a’ RR. és RR. kezdeni: „Az ország RRei vizsgálat alá vevén az 18326. országgyűlésen alkotott úrbériczikkeket, azokat, a Fels. kegy. megegyezésének is hozzájárultával, a’tapasztalás által sürgetett ’s a’szükségtől javaslótt köv. bővítésekkel és módosításokkal egészítették ki, úgymint:a ’stb. Ellenben arra, hogy aziránt is történjék rendelkezés, hogy a’ jelen úrbéri tezikk rendeletei minden megyében a’ legczélszerűbb utón juttassanak a’ nép tudomására, a’ KK. és RR. azért nem hajolhatnak, mert az alkotott törvények kihirdetése, teljesítése ’s mindenek általi teljesíttetése a’ végrehajtó hatalomnak áll egyenes kötelességében. Ezek után jelentik a’ KK. és RR. üzenetjök végén, hogy a’ mennyiben az 1832.6- diki 7. t. czikk. cik .a’ I. szakaszában ez van : „Pozsega, Verőcze és Szeréna vgyékben is, hol a’ marhátlan jobbágyok által összevágott ölfabehordás kötelessége a’ marhás gazdákat, de csak ezeknek lakhelyük határában fekvő erdőkre nézve, illette , az e’ részben fenálló szokás jövendőre is fentartatik“, a’ mondott három megye követei ellenben úgy jelentenék, hogy az idézett §. alkotásakor hibásan értesíttetvén a’ szokásról a’ törvényhozás, e’ miatt a’ törvénybe is igazítást kívánó hiba csúszott; különben pedig arról, hogy az ottani jobbágyság az ölfát vágni ’s behordani is, egyiket vagy csak vágni ’s vagy csak behordani külön tartozik-e ? az