Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-04 / 36. szám

gyomhat, utaj. 4. 3(sik szám. FOGLALAT: Magyarország én Erdély (Pestmegyei követválasztás, budapesti napi): Nemzeti casino, Jósika legújabb regé­n­ye, Ole Bull nemzeti színpadunkon hallatja magját, magyar játékszíni előadások; Boros József -i­; erdélyi hírek; ’s­a­­t.J Amerika (Langdon fialása valósul: Ha11.) Spanyolország (Van­isaleu tábornok fölhagy Segura megtámadásával ’s lemond a’ vezérség’rül; béke iránti remények; ’Ha* 1.) Anglia (a’ ministeri kérdés további vitatása az alsóházban; a’ minist­erség 22 szólni többséget nyer ; Francziaország engesztelő nyilatkozata a’ mexikoi sérelem ügyé-« ben; ’sa­ t.) Francziaország (a’ pártvezérek nyilatkozata a’ kövdtkam­rában a’ ministerségi fordulatról; s a’t.) Olaszország (a’ szentszék Válo.Szd kivonatilag ’s részletekben a’vegyes házasságok ügyében ; ’­ a’t.) Olaszország. Németország. Duna .­szállás. Magyarországtól Erdély. (Pest megyei követválasztás.) Pest megye máj. 4-én tartó követvá­lasztási közgyűlését Prónay Albert b. főispánhelyettes elnöklése alatt, mellyben Ráday Gedeon grófot 1148 szózattal, Szentkirályi Móriczot pedig felkiáltással választák meg országgyűlési követekké. B­u­d­apes­ti nap 1­6. Néhány nap­ előtt jelent meg Heckenast Gusz­táv könyvkereskedésében Jósika Miklós legújabb regénye 4 kötetben , cz­me: ,,A’ csehek Magyarországban.“ E’ művet kétszeresen érdekesít« ti azon körülmény , hogy nemzeti évkönyveink legragyogóbb lapjaira vonatkozik, korrajzot képezvén Mátyás király id­ejébűl, azon időből , mellyre még most is örömtől ’s méltó büszkeségtől dagadó kebellel em­lékezik vissza a’magyar.—A’ kiadás csinos, és ára (4pgefz.) tekintvén a’ munka terjedelmét, igen mérsékelt, a’ külföldi illynemü művekéhez képest. — Ole Bull, kiről múlt Társalkodónk kimeritőleg szóla, már kétszer hallató magát a’ városi nagy tánczteremben ’s mindkétszer legnagyobb lelkesü­­lésre buzdító nagyszámú hallgatóit; holnap, május 6ikén esti 7 órakor nemzeti színházunkban fog játszani ez európai hírű nagy művész , melly alkalomkor a’szokott bemeneti díj ezüst pénzre fog emeltetni. Hir szerint egy h­umoristikai fölolvasásban is fogja magát hallatni Ole Bull, mellyet a’ kisded­kórház javára szándékozik tartani Frankenburg. — Máj, elsőre nyájas me­leg idővel köszönte be ’s mind a' két városban megnyitók az arénát; úgy lát­szik azonban, hogy a’ mulatság e’ nemét már valamennyire megszokó a’ kö­­­zönség, mert a’ gyönyörű idő mellett sem volt annyi néző jelen ez úttal, mint múlt évben közönségesen tapasztalni lehete.—Nemzeti színpadunkon m. hó 27kén „Cesario“ adalok; 2Sikán másodszor ,,En“ és „Harlequin ka­landjai“; 29kén Erkel karmester jutalmára bérszünettel először „Csel“ eredeti víg dalmű 2 felv., irta Jakab István, muzsikáját Bartay; ez este István félig ismét látogatásával örvendezteté meg színházunkat, ’s a’ te­rem fényesen ki volt világítva; 30kán „Párisi naplopó“. E’ hónap az eddigiekhez képest eredetiségre nézve szegény volt, ’s újdonságok is ál­taljában és jobbadán csak ollyanok fordultak meg színpadunkon, m­ellyek csupán itt Pesten nem adattak még magyarul. Május lsején „Aba“ jött színpadra; 2kán Benza jutalmára először bérszünettel „Kalapos és ha­risnyatakács“ bohózat 2 felv., Hopp után Balog István által fordítva; 3kán „Messzinai hölgy“ Schiller után ford. Szenvey, adalék. Lendvay már visszaérkezett vendégszerepeiről , ’s Megyerit is naponkint várják. (Nemzeti casino.) A’ n. casino alkotó szabályai 6. pontja szerint a’ nyári közgyűlés f. é. jun. 2.kán regg. 10 órakor változhatlanul fog tartatni. A’ részvényes urak ezennel megjelenésre kéretnek. Pest, máj. 2kán 1839. Pregardt János s. k. igazgató. Boros József sz. István-rend kiskeresztese ’s nyugalmazott m. kir. helytartósági tanácsos f. e. april 19ikén délutáni 4 órakor sz. Mi­­hályfán, t. Zalamegyében munkás élete 90ik ’s házassága 17ik évében két napi betegség után öregségi elgyengülés következében elhunyt. Hült tetemit april 22dikén helyzék örök nyughelyükre Gosztonyban, t. Vas­megyében.­­• Kolozsvár, apr. 24kén. F. hó 21kén kezdé meg az érd. reform, fő­­egyházi tanács rendszerinti népes gyűlését, mellyben az egyházi és iskolai igazgatás rendes folyamát tárgyazó több fontos határozat, közt közérdekűek tálának jelesül a’ t­itoknoki hivatal rendszeresítése, ’s még néhány választás. Régtől lógva sajnosan tapasztalt hiány lévén t. i. a’ reformat. egyházi főtanács dolgainak folytatásában az, hogy jövedelmeinek szűk volta miatt titoknokát olly móddal nem jutalmazható, miszerint e­ hivatalt minden más nemüfoglalko­­zástól elválasztván,­­oly érdemes férfival lökhesse be, ki munkásságát kirekesz­tőleges fontos hivatalnak szentelné, néhány érdemes honfi buzgalma végre lé­­tesité a régi óhajtást, midőn ez üdvös czélra hétezerhatszáz p. ftból álló tőkét áldozván, annak jövedelméből, az eddig csak 160 p. ftból álló titoknoki fizetés hatszáz pyo­ntra emeltetek, ezúttal ugyan az alapítók ajánlata nyomán főegy­házi tanácsi titoknokká Tollas Károly figyv. neveztetek ki; jö­emlőre pe­dig az alapítók magas gondolkozása semmi kirekesztő befolyásra magának jogot fen­tartani nem kívánván , az e’szerint rendszeresített titoknoki hivatal­ra előfordulható kinev­ezéseket megszorítás nélkül a’ fő egyházi tanács szabad választása alá ajánlották. Áldás és tisztelet a’ nagylelkű alapítókra , kiknek neveiket betűrendben ajánlatikkal együtt ide iktatni örömmel sietünk: Ránfi Lászlói). 400, Bánfi Miklós b. 200, Ránfi Zsigmond i). 400, Bethlen Ádám gr. 400, Bethlen Farkas gr. 400, Bethlen János gr. 400, Degenfeld Ottó gr. 400, Kemény Albert b. 400, Kemény Domokos b. 400, Kemény Far­kas b. 400, Kemény Ferenc­, h. 400, Kemény György b. 400, Kemény Ist­ván báró 400, Kemény Pál báró­ 200, Kemény Sámuel gróf 400, Ka­szás Lajos 400,­Mikó Imre gróf 200, Ocsai Sámuel 100, Teleki Do­mokos gróf 400, Teleki Elek gr. 100, Tholdalagi Ferencz gr. 300, Ug­rón István 2(H), ifj. Wesselényi Farkas b. 200, összesen 7600 pg. ftot. — A’ zilahi gymnasiumnál , nagyobbara W­e­s­s­e­l­é­n­y­i Miklós b. által nagy­lelkűen alapított 2dik közoktatói széket a’ főiskolák elöljárói ’s tanítói által kijelölt érdemes férfiak közül Szabó György, magát a’ hazában ’s külföl­dön többoldalúkig kiművelt jeles hazánkba, egykor ugyanazon tan­i­tó intézet növendéke, nyerte el. Gondnokokká (curator) választattak az udvarhelyi fő­iskolához ifj. Bethlen János gr., a’ n. enyedi egyházi kerületben Kemény Far­kas, a’székiben Bánf­ Dániel és n. váradi Inczédi Zsigmond b. urak; az első fő­ a’ három utolsó segédgondnoki hivatalokra. — April 22k én Sz. Somlyóra (Kr­aszna megyébe) érkezek a’ Kraszna, K­ö­z­é­p-S­z­o­l­n­o­k , Zárán­d és K­ő várvidékének Magyarországhoz leendő visszacsatol­tatása ügyében ő fels, által kinevezett biztosság, melly fontos megbízatása feletti tanácskozá­sit, másnap mégis kezdé. E’ biztosság tagjai, mint már korábban is ir­tuk , Magyarország részér­ől: főispán és koronaőr T­e­l­e­k­i­s J­ó­z­sef gr. el­nöksége alatt, Lányi Imre főispán és septemvir, Kállay István főispán­­helyettes , L­u­d­­y Imre kamrai tanácsos, Szt­á­ray Albert gr­. és N­oszi­p­­py Ignácz kir. táblabíró. Erdélyország részéről Sz­hédei Ádám gr. kincs­tárnok , Be­de­us József tartományi főbiztos és Horváth Ferencz, köz­­ügyek igazgatója. (Érd. Hir.) Amerika« (La­­gdon halála valósul.) Lan­gd­o­n m. szám. emlitett halálát egy uj yorki házhoz intézett kalmárlevél következőleg említő : ,­,Langdon éjszak­­amerikai consult Laguna de Terminosban, az ottani bíró parancsára el­fogták ’s egy szerecsen által pálczaütésekkel iszonyúan megkinták, utóbb tömlöczre vetek, hol három napig vala becsukva elitélt gonosztevőkkel. Végre innen kiszabadult, de egy Laguna ’s Campeche közötti kis hely­ségben a’ szenvedett ütések következőiben meghalt; özvegyét Campe­­cheből Laginiába visszahurczolák a’ férje elleni vádakra felelés végett. Spanyolország. (Van Halen fölhagy Segura megtámad­tatásával, ’s lemond a’ vezér­­ségr­­l.) Bayonne, april­­ fikán: „A’ Van Halen és Cabrera közti szerző­dés, mellyet ez utóbbi, mint Morelia gróf, irt alá, mellyben azon szökevé­­nyek megkegyelmezése is ki van kötve, kik még csak egyszeri elpártolás után jutának fogságba , már általányos elégületlenséget támaszta , mely-i­lyet Van Halen utolsó hivatalos jelentése még sokkal magasb fokra emelt. Műmeséből ugyanis april 1 (sikerül, tehát hatmérföldnyire Segurától, azt írja Van Halen, mikép­p nem szándékozik az erősséget megtámadni, mi­előtt csata által el­távoli­thatná a’ zendü­lőket. Ezt eszközlenie épen nem lehet, mivel a’ trónkövetelő emberei mindenkép kerülik a’ csatát, üldözte­tésükhöz pedig csak úgy foghat, ha előbb egész nehéz pattantyusságát ’s pogyászszekereit biztos helyre állíthatja. Azonbal pedig Segura közelé­ben az egész vidék el van pusztítva, ’s élelmet, vizet sem emberek sem barmok számára nem találhatni, mi annál veszélyesb, minthogy a’szo­katlanul kemény idő miatt már több ember és állat életét veszté. Ennek következőiben ő a’ cortesi táborállomáson tovább maradást nem tartja ta­­­­nácsosnak, és Segurát jobb lesz majd inkább kedvezőbb évszakban os­­tromlani, mert e’ város nagyobb része le van égve, ’s most szerencsés sü­­ker esetén sem nyújthatna enyh­et az ostromlóknak. Végre kimondja Van Halen, hogy a’ cortesi táborszállást elhagyó , ’s miután Montalbant élem­­i szerekkel ellátó, végkép visszavonult onnan, ’s már most a’ zendü­lök ül­­döztetésire tétet előkészületeket. Ez utóbbit alkalmasint csak némi vigasz­talásul monda. Saragossal april 14diki hirek azt csatolják a’ fönebbiek­­hez, hogy Van Halen benyújtó lemondását, ’s hihetőleg Ayerbe leeml utódja , az aragoniai és valenciai hadi munkálatok két külön parancsnok­ságra fognak fölosztatni, mikép azt már Evaristo San Miguel is tanácssa. Mint látszik, a’spanyol tábornokok mindennel bírnak, csupán azon lel­kesüléssel nem , melly nélkül nem hozhatni határzatot politikai harezok­­ban. E’ haszon nélkül vesztegetett időt igen jól tudó használni Cabrera ’s Van Halen mögött kegyetlenül dulongott az egész tartományban. Valencia belsejében, melly eddig menten maradt illy csapásoktól, hatalmas gue­­rillacsoport űzi most Jamilla és Yeela, közt véres kicsapongásit, és a f cuenzai és manchai határokat is zsarolja. Az éjszaki hadsereg hosszas pihenés után végre ismét mozdult egyet. Espartero a’ ramalesi vonalt szán­dékozik megtámadni; félnek azonban, hogy a’ szándékot nem fogja tett követni, valamint Van Halen terve­ is csupán terv maradt. Maroto min­dent elkészített e’ vonalon a’ megtámadok visszautasítására, ’s maga ideig­­len Durangoba vonult. A’ trónkövetelő személyes elnöksége alatt állandó tanácsot kiván alapítani, bizonyosan csupán azért, hogy Maroto­­vas zsar­noksága alul megszabadulhasson , és aztán nagyobb elhatárzottsággal szán­dékozik a’ harezteren föllépni, mert magas pártvédei elhagyással fenye­getik őt, ha annyi segély után sem képes nagyobb túlnyomóságot esz­közleni jogainak. Az alkotmányosok azon hiedelemmel kezdik magukat kecsegtetni, hogy­ azon hatalmaknál tett lépéseik, m­ellyek eddig n­em is­merik meg Krisztina kormányát, szerencsés s­ikert ígérnek , melly ta­lán hamarább valósuland, mint némellyek gondolják. Mások ellenben csu­pán üres biztatgatásnak mondják ez állítást, mellynek teljesülését épen nem reménylhetni e’ pillanatban. — A­nglia. (A’ ministeri kérdés további vitatása. ) Az april lelki parliament*­ ülésben igy folytató múlt számunkban közlött beszédét Russell, az izlandi kormánypolitikára nézve : „A’lordok házának határzata kétségkül o­lyan volt, hogy épen azt kelle tennem , nőtt cselekvőm. Már az indítványtevő neve (Boden gr.) is elég volt azon gyámi-gerjesztésre Izland­ban , misze­­­vilit kormány elleni gáncsra czéloz az egész indítvány. (Tetszés az izlandi követek résziről.) Hogy ez csakugyan igy történt, azon senki nem kétes­­kedhetik. Ha tehát a’ lordok házának igaza volt, midőn tudva levő gán­csát nyilványitá , úgy e’ ház rokonértelemben fog nyilatkozni; ellenkező esetben pedig nem tudom, mikép robbanthatják a szemünkre, hogy mi a’ felsőház jogait támadjuk meg, midőn az alsóházat nézetei nyilván vitásá­ra szólítjuk föl. Különösen az alsóház azon hatóság, melly­től az illyvizs

Next