Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-12-04 / 97. szám

FOGLALAT: M­agyarország­ és Erdély (országfgyűlési hírek; kinevezések,a’ budapesti nőegyesü­letek fölszólitása újévi adakozásra; gyógyszer a k­özeti­­tség ellen; jaszó-táji magyarodat­; különféle; tőzsér-’i i­par­ügy; gedasági egyesület; ’s a’ t.) Amerika, Portugália, Spanyolország (tartományi ja­vaslat it’ szubadí­tékok ügyében; a’ zavargás! jelek nagyobbulnak; pró csaták Cabrera és Espartero közt; ’sa’t.) Anglia (a’ ministerek nyilványos meggyaláztatása ; ips.vichi szabadelmü gyűlés; elegy; a’ királyné s udv. hölgye; a’ ebinai partokon visszatorlást gyakoroltat a’ kormány; sa­t.) Francziaország (nyilatkozat Cabreráról és a’ spanyolokrul ; ’sa’t.) Lnveiz és Svédország. Mag­yar­ország­ és E­r­d­­é­l­y. Mezey László eddig a’magy. udv. kanczelláriánál díjpénztár­ tisz az erdélyi udv. kanczellariáh­oz díjpénztári ellenőrré(taxatoratus contrali­lor) neveztetett. Pozsony, A’ KK. és RR. f. íj. Síkéi országos ülésében a’ szóló s-j szabadság tárgyában keresletileg szerkesztett­edik üzenet meghagyatván s a’ nov. 7kén k. rendelet következtében hosszas és élénk tanácskozás után a’ ka­­­­onai szükséget tárgyazó adatoknak b. Lederer Ignácz ó exejáról minél előb­­bi átvétele ’s a’ következett napi (SSkei) országos ülésben az utoncz-ajánlásnak­, ti­ szólásszabadság iránt mindkét tábla közötti egyesülés megtörténtével leendő fölterjesztése határoztatott. Az utóbbi napon továbbá köv. kerületi munkálatok tárgyaltattak. 1. 2dik üzenete a’ KK. és állnok az úrbéri törvény­javaslat némelly szakaszinak újabb szerkezete iránt. Itt előrebocsát­juk a’ Fe-RBnek e’ részbeni észrevételeit. Ugyanis az 1-sőre: Az a) alatti szakaszban javaslati módosításhoz czélirányosnak vélnék a’ FO­RA. még azon világos óvást is ragasztani, hogy a’ törvény ezen jótékonysága az osztozóknak csak olly leánytestvéreire terjesztessék , kik már férjnél vannak; mert a’haja­don leányoknak , kik a’ törvény értelmiben férjhez-menesökig egyébiránt is gyám­ság alatt állnak’s gyakran hajadoni jognál fogva is követelhetnek lakást, külön lakra szükségük nincs ’stb. Az e) alatti szakaszt akkép vélnék világosíttatni, hogy az olly úrbéri teleknek, mellynek használója annak haszonvételét az 1832|6 4. t. ez. 6. §ának értelmében szerezte , kibecsültetése alkalmakor a’ telek ha­szonvételének értéke ne becs szerint, hanem az időközben történt javításokon ’s rontásokon kívül a’ rajta fekvő szerzésbeli summa mennyisége szerint vétes­sék fel. Ezeken kívül pedig még arra kívánták a’ t. KK. és RRek figyelmét in­tézni, hogy mivel a’javaslati módosításokban arról: váljon az illy kibecsülteten­­dö telken lakhelyt nyerendő nemes az ezen telek után járó legelőbeli illető­séggel tartozzék e megelégedni? vagy ezen fölül öröklött földesúri jogánál fogva az urasági legelőből is követelhet­ő még osztályos részt ? rendelkezés nincsen, a’ RK. és RR. az innen eredhető kétségek és zavarok elmellőzése te­kintetéből az e’ részben is szükséges intézkedésről gondoskodnának. Szikra: Az 1836diki 8. t. czikk olly rendelkezéssel­ bővítésében, hogy a’ jobbágyok földesúri tartozásikat, adózásikat és szolgálatikat tökéletesen ’s örök időkre meg­válthassák, az abban felállított elvet általányosan véve, a’Fő-Rt. megegyez­nek ugyan, mivel azonban e’ tárgynak gyakorlati következésit tekintve, nem le­hetett figyelemmel nem lenniük arra, hogy az illy örökös megváltások által a’ földesurak és jobbágyok közti viszonyok lényegesen csökkennének, ’s az azokat egymáshoz csatolt törvényes kapcsolat egészen megtágulna; továbbá a’nemesi jószágokbani ősiség, mint szinte a’ csere és zálogbeli, a’hitre­ bizott és első­­szülöttyén,­i, úgy ti’ koronái ’s egyházi javak eredeti természete tetemesül meg­változnék , a’ kir. ’s uradalmi fiscusok örökösödése mintegy végkép kijátszat­­hatnék, sőt az által, hogy az illy kötések nemcsak rendszeresen, hanem­ bár­mi tekintetben is örökre felbonthatlanokká kivárhatnak tétetni, mindennemű szer­ződésnek törvényes természetével ellenkező uj szabály keletkeznék : ezeknél fogva a’ t. KK. és RRet arra szólítják fel, hogy arra bölcs gondossággal ’s az alkotmányos jogok azon köteles megőrzésivel, mellynek bélyegét a’ maradék hálájára számot tartani kívánó törvényhozás minden lépésinek viselniük kell, az érintett tekinteteket fontolatra vevőn, a’ kérdéses jogok- és viszonyokra nézve fenálló világos törvényekkel üszhangzásba hozandó egy kimerítő törvényjavas­latot készíteni annál inkább igyekezzenek, minél valóbb szinű, hogy ez nyújt­hatna leginkább az óhajtott siker elérésére bizonyos reményt. Szikra: Mivel az 1832 j Gdiki úrbéri törvények olly fizetésekről is rendelkeznek, mellyek szám­szerűit kijelölve nincsenek, a’ FO­RR. felszólítják a’*RK. és RReket, hogy a’ javaslati szerkezetben levő homálynak ’s az illető hatóságok­ és bíróságoknál innen támadható kétségeknek szükséges elhárítása okáért az olly úrbéri fizeté­sekről is, mellyek a’ törvényekben számszerűit kijelölve nincsenek, határo­zottan rendelkezzenek. Végre czélirányosnak vélnék a’ FO­RR., hogy miután a’ javaslatban levő gok által az úrbéri törvények némelly részben lényeges vál­tozást szenvedendn­ek, egy előrebocsátandó rövid szakaszban említtessék meg­, hogy az úrbéri t. czikkek az ország RRei által vizsgálat alá vétetvén , a’ ta­pasztalás sürgette ’s javasolta módosításokkal és bővítésekkel kiegészíttettek le­gyen. Mellyek is egy aziránti rendelkezéssel lennének befejezendők, hogy ezen újabb úrbéri törvényes rendeletek is minden megyében a’ legczélszerűbb utón juttassanak a’ népnek tudomására. Ez észrevételeket a’ RR. és RR. fen­tebbi üzenetükben imigy viszonozzák : 1. Az a) alatti szakaszra nézve a’ m. F.-RR. által javaslótt módosításhoz azért nem járulhatnak , mert azt sem a’fen­­álló törvényekkel, sem azt osztályok módjával és természetével össze nem egyez­tethetik. Ugyanis, ha a’ törvények, jelesen a’ Hármas-Könyv I. része 29. és 92. czímeinek rendelete , vétetnek fontolatra: hajadoni tartást és lakást a’ leányok egyedül azon atyai javaikból követelhetnek, mellyekben mint megszorítólag fiai ágat illető jószágokban ők nem osztoznak, itt pedig a’ KK. és RR. olly javak­ról intézkednek, mellyekben mind a’két nem egyaránt osztozván, minden igaz­­ság úgy kívánja, de a’ törvény is azt rendeli, hogy az olly jószágokban az osztozó fiú-és leánytestvérek egyenlő joggal bírjanak, ’s egyenlő mértékben részesüljenek a’ törvény jótékonyságában. Mia pedig az osztályok gyakorlati módja és természete vétetik figyelembe , minthogy különben is a’ jelen­­ban olly szegényebb sorsú nemeseknek egymással osztozó gyermekeiről történik rendelkezés, kiknek belső birtoka egyholdas, külső állományaik pedig egy jobbágytelket, vagy annál még kevesebbet tesznek, lakásra nézve könnyen’s ké­nyelmesen válogatni, vagy rendelkezni nincs is miben; gyakran pedig ott áll a’ dolog, hogy ezt olly szegényebb sorsú nemes leányoknak gyámjaik vagy magok sem adhatnak, vagy ha adhatnának is, törvénnyel parancsolt köteles­ségből ha nem akarnak — lakást adni nem tartoznak. — Továbbá: a’ Hármas— könyv 1. része 40. czimének rendelete szerint is, lakháznak való helyet a’ kö­zösből kellven adni az osztozó testvérek mindegyikének, — ha ez az osztály alkalmakor meg nem történik , az osztály pedig (mit — ha kívántatik — meg­tagadni sem lehet) akkor hajtatik végre, mikor a’ fitestvérek p. o. már tökéletes kort érvén, osztálybeli részöket kihasíttatni kiváltják az akkor még (mi szinte gyakran megesik) gyenge korú leánytestvéreknek, kikről akkor természetesen senki sem tagadhatja azt, hogy pártában f­ognak-e maradni? Ha idővel férjhez menni találnak — minthogy osztály után már semmi sincs többé közös — miből f­ogna lakháznak videolly bel­ső birtok adathatni, melly nélkül ők csekély gaz­daságuk folytathatására el sem lehetnek ? Azért is a KK. es RR. az a) alatti szakasz szerkeztetét megtartani kívánják. Az e).alatti szakaszra nézve, ha a dolog általányos­ szempontból tekintetik is , a’ KK. es RR. azt hiszik, hogy az osztó igazsággal ’s törvény szellemével is legjobban megegyező mód az, hogy a’ jobbágya telkét elbecsültetö földesúr, annak haszonvétele becsszerint meg­határozandó ’s az elbecsültetéskori igaz árát fizesse meg, s abbeli nézeteiket gyakorlati tekintetek által még nyomosabban igazoltatni mondják: „mert ha a’v­. Fe-RBek javaslata törvénynyé válnék, úgy azon esetben, midőn a’jobbágy olly időszakaszban találta vásárnam telke haszonvételét, mellyben annak a’körülmé­nyek miatt magasra fölemelkedett drága ára volt, ’s idővel,­ és jelesen az elbe­­csültetés idejekor, a’jobbágytelkek haszonvételének ára már talán nagyot csök­kent volna, az elbecsíth­ető földesúr tetemesül terheltetnek ; ellenkező esetben pedig a’ kibecsültetendő jobbágy veszítne sokat.“ Ezeknél, de még ama tekin­tetnél fogva is tehát, hogy sajnos tapasztalás szerint az adásokról ’s vevések­­ről készítői szokott levelekben gyakran nagyobb summa is villik be annál, mint minő valósággal fizettetett és fölvétetett, ’s az elbecsültető föl­desurnak azzal ellenkezőt bizonyítani igen nehéz, gyakran pedig lehetetlen leven, a’ miatt is azon földesúr szenvedne rövidséget,­­a’ KK. és RR. előbbi szerkezetük mel­lett tovább is megmaradnak. Ellenben mi a’ m. Fő-RR. további javaslatát illeti: e’ részben a’ legelőről’s az arányosságról szóló 1832/6. 6. és 12. tezikkek ren­deletét a’ KK. és RR. világosaknak tartják ugyan', hogy mindazáltal a’m. Fo­rr. figyelmeztetése folytában az egész dolog még annál világosabb legyen , önkint megnyugszanak abban , hogy a’ jelen­­nak h) betűig terjedő előbbi sza­kaszai következő foglalatú uj szakasszal szaporíthassanak: ,,i) A’ Hármas-tör­vénykönyv I. része 40. czíme értelmében történő elbecsültetések eseteiben az elbecsült jobbágy-házhely után járandó legelő maga természetében illeti az el­­becsíth­ető földesurat, ’s ez a’ legelőt ugyanazon tulajdonságban használhatja , mellyben az a’ kibecsültetett jobbágyot illette. Olly határokban ,pedig, hol­t föl­desúri legelő a’jobbágyi legelőtől már elkülönözve van ugyan, de a’jobbágyok önmagok között még el nem különzött legelőjüket közösen használják , a’ felébb érdeklett elbecsü­ltetési esetekben az elbecsült jobbágy-házhely után járandó legelőzést a’ jobbágyi közös legelőből elkülönözve kihasíthatni, úgy a’ kibe­­csültető földesúrnak, mint a’ helységbeli jobbágyságnak egyaránt szabad leenni.“ 2. A’RR. és RR. úgy vélekesznek, hogy ,,a’ m­. F.-RR. által felhozott, de nem s e’ helyre tartozó némelly körülményekről­ rendszeres intézkedés éljen nem okozhat olly figyelmet, hogy miatta az ország olly sok millió lakosinak m­egad­­ni szándékozott nyugalom, szabadság és boldogság’s a’ nemzeti művelődés­nek, szorgalomnak és jóllétnek abból fejledező bővebb virágzása mind csak gá­­toltassék; mert miután kivált a’ v­. Fő-RR. által felhozott tekintetekre az utób­bi orch.tr.efplya]ésa alatt alig teljesen ’s scim­eritoleg feleltek már a’ RR. és RR. , hogy az akkori üzeneteikre való hivatkozást elegendőnek tartják , ez alkalom­mal csak azt jegyzik meg, hogy mint eddig több koronás, egyházi és hitre­ bi­zott javakban is történtek örök megváltások, különösen a’ kir. városok nem cse­kély része épen illy jószágokból keletkezett, a’ nélkül hogy az által az ország ’s annak ősi alkotmánya zavarba jöttek volna, úgy a’ zavartól jövendőre sem tarthatni, annyival is inkább, minthogy a’ koronás, egyházi és hitre­ bizott ja­vakban az ezután kötendő megváltásoknál, a’ megváltási summa biztosításáról azok, kiknek jusaihoz tartozik, törvényesen gondolkodhatnak ;“ azért is a’KK. és RR. az előbbi szerkezethez tovább is ragaszkodnak. 3. Arra, hogy az 1832 G. úrbéri törvényekben számszerint kijelelve nem levő úrbéri fizetésekről is e’he­lyen határzottan rendelkezzenek, a’ RK. és RR. ki nem terjeszkednek, elég­nek tartván azon számszerint­ kijelelve nem levő fizetésekre nézve az említett úrbéri törvényekben kimondott elvet; egyébiránt azokról — mint mondják — az úrbéri törvények sorában intézkedniük sem lehet azért, mivel az olly különféle időszakaszokban kötött úrbéri szerződésekben ’s egyességi szokásokban foglalt fizetések teljesen egyenlő természetűek, ’s egyenlő általányos rendelkezéseket kívánnak a’ törvényhozástól a’ velök egy időben költ másnemű azon adósságok­kal, kötelezésekkel ’s pénz- és fizetésbeli viszonyokkal , mellyekre nézve az ország Bdei és a’ Fejdelem között az 1811 -diki országgyűlés óta mindeddig is nem­ készülhetvén meg az egyesség, róluk törvény nem alkottathatott; azt pedig semmi tekintet nem javasolhatja ’s az osztó igazság sem engedheti meg, hogy az ország R­ei a’ főbb állapotot, a. m. a’ pénz-és fizetésbeli viszonyok­ról magokra nézve is általányosan leendő rendelkezést, mellőzve, e’helyen csak mintegy közbevetett kérdés gyanánt a’ jobbágyság úrbéri szerződési ’s egyéb olly természetű fizetéseiről kimeritőleg rendelkezzenek; azért is, azon fizetések dolgának törvény­nyeli végső kiegyenlítése nem ide, hanem a’ ma­ga fölebb érdeklett helyére ’s idejére tartozván, az előbbi szerkezetet megtartani kívánják.1 4. A’ m. Fő-RRek végjavaslata elfogadásával a’ jelen úrbéri törvényezikket köv. foglalatú bevezető szakaszszal kívánják a’ RR. és RR. kezdeni: „Az ország RRei vizsgálat alá vevén az 1832­6. országgyűlésen alkotott úrbéri­­czikkeket, azokat, a Fels. kegy. meg­egyezésének is hozzájárultával, a’tapasztalás által sürgetett ’s a’szükség­től javaslótt köv. bővítésekkel és módosításokkal egészítették ki, úgy­mint:a ’stb. Ellenben arra, hogy aziránt is történjék rendelkezés, hogy a’ jelen úrbéri tezikk rendeletei minden megyében a’ legczélszerűbb utón juttassanak a’ nép tudomására, a’ KK. és RR. azért nem hajolhatnak, mert az alkotott törvények kihirdetése, teljesítése ’s mindenek általi tel­­jesíttetése a’ végrehajtó hatalomnak áll egyenes kötelességében. Ezek után jelentik a’ KK. és RR. üzenetjök végén, hogy a’ mennyiben az 1­832.6- diki 7. t. czikk. cik .a’ I. szakaszában ez van : „Pozsega, Verőcze és Szeréna vgyékben is, hol a’ marhátlan jobbágyok által összevágott ölfa­­behordás kötelessége a’ marh­ás gazdákat, de csak ezeknek lakhelyük ha­tárában fekvő erdőkre nézve, illette , az e’ részben fenálló szokás jöven­dőre is fentartatik“, a’ mondott három megye követei ellenben úgy jelen­tenék, h­ogy az idézett §. alkotásakor hibásan értesíttetvén a’ szokásról a’ törvényhozás, e’ miatt a’ törvénybe is igazítást kívánó hiba csúszott; kü­lönben pedig arról, hogy az ottani jobbágyság az ölfát vágni ’s behordani is, egyiket vagy csak vágni ’s vagy csak behordani külön tartozik-e ? az

Next