Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-22 / 33. szám
130 nemzetekkel soromba lépni ’s összitett erővel oara törekednie,miszerint hazánk kedvező fekvésű részeiből összeköttetési utak nyittassanak meg a'tenger mellékkel, főleg most, midőn e’ sziszeki vasút világosan kitűzte már azon irányt, melylyen könnyen’s kevés költséggel biztosan czélhoz juthatni. Se görditse senki ellenvetésül, hogy sokat állítunk, megmutatni akarván, miszerint hazánk iparfejtésire nézvést ez az egyetlen eszköz,’s hogy e’jótékony czélt valóban csekély költséggel érhetni el, mert a’ fönebbihez képest más európai országokban csakugyan hasonlíthatlanul nagyobb pénzmennyiségbe kerülnek az illy vállalatok, a most kérdésben forgó folyamszabályozások pedig iszonyú pénzösszeséget fognának elnyelni ,s talán századok enyészte alatt is alig lennének tökéletesen bevégeztethetők. Az egész fölvilágosult világ meg van jelenleg győződve, miszerint a’ vízépítési munkák tömérdek kincseket nyelnek el. Amerika, Anglia és Németország elég bőven van ellátva folyókkal, ’s mégis mindenütt vasutakat épitnek a’ partok mellett. Közelebb bizonyítványul csak a’ bázel-strassburgi vidéket említjük, hol a'Rajna két partján nem egy,hanem két vasutat épitettek.És hazánkban is nemde a’ Duna Pest-Bécs között, ’s mégis mind a’két parton vasutat szándék építtetni. Mennyi millió és milly sok esztendő kívántatik hazánkban a’ Duna, Tisza, Száva,Dráva’s a’t.szabályoztatásira,ha már csak a’budapesti partok szabályoztatása is másfél millió pge forintba kerülne, ’s végre is mi hasznot hozhatna mindez, miután a’ folyamokat tavasz és ősz alatt áradások, nyáron apály, télen pedig jég miatt nem használhatni folyvást és biztosan? A’gőzhajózásból Dunánkon és a’ fekete tengeren leginkább csak Németország és Ausztria húzhat egyenes hasznot kézműgyári czikkeinek kiszállittatása által, mig hazánk csak közvetett haszonban részesül. Legnagyobb figyelemre méltó ezenkil, miszerint honunk, Havasalföld és Moldva tennékit tulajdonkép nem keleten, hanem nyugaton vásárolják ’s fogyasztják, t. i. Horvátország, Illyria, Dalmátzia, Anglia és Francziaország.Miért térjünk el tehát rövid egyenes útról távol dardanellákra és fekete tengerre,’s miért haladjunk tova veszélyes külföldi utakon, mig tulajdon birtokunkon, hazánkban is a’ fófogyasztás helyeire juthatunk,és valamint időben, úgy költségben is rendkívül sokat nyerhetünk ? Lépjünk tehát véghatárzatra. Budapest, e’ rendkívül kedvező fekvésű ikerváros,melly az ország minden részéből nagy mennyiségű mindennemű árukkal láthatja el magát, melly előtt olly fényes jövendő nyílik az éjszaki vasúttal leendő összekapcsoltatása által is,építsen szinte lóerőre számított vasutat Sziszekig, mellyen 7 — 8 nap alatt minden áruit a’szegmiai tengerpartra fogja szállíthatni, és ugyan 7 hónap alatt olajat, rizst, kávét, czukrot, gyapotat’sa't, kaphatand onnan, pedig épen e’ gyorsaság lehelli az éltető erőt a’ kereskedésbe, mig most jobbadán Pettau, Triest, Laibach ’s a’t. felé roppant pénz-és idövesztegetéssel juthat ez árakhoz. A’ többször említett sziszeki vasút arányzatánál fogva, melly szerint a’ ZOM 4 mérf. vonal, minden szükséges épülettel egyátt alig kerül egy millióba, a’ sziszek-pesti vonal, melly néhány nevezetesb várost érinthetne, példáid Sz.Fehérvárt’s a’t. legfölebb négyszerié lenne hosszabb, és igy négy millió forintba kerülne melly mennyiség áldásteli hazánkra nézve, a’ kereskedési roppant haszon ellenében , mellyet mulhatlanul eszközlendene , olly csekély, hogy csupán kölcsön adott tőkének tekinthetni azt, melly azonnal dús kamatot fizet a’tulajdonosnak. A’ bánság szinte illy csekély költséggel jöhetne kapcsolatba Horvátország felé a’ tengerparttal. A’ Dunán Ujpalárikától a’Dráva,torkolatáig Eszék közelében, mivel ott, legszélesb a’ folyó, és sem nyárban apály, sem tavaszkor áradás által nem igen szenved, mindenkor hajózható, úgy a’ Tiszát is meglehetősen folyvást használhatni, az ujbecsei, szegedi, temesvári’s a’t. partoktól egészen a' Dunáig. E’ szerint annak idején minden kivitelre szánt áruczikket vagy terméket közönséges hajókon Dalya (Eszék mellett) vagy Szotin (Virikovcze közelében) alá szállíthatni, honnan hasonló lóerejű vasutat lehetne építeni és kapcsolatba hozni a’ pesti vagy sziszeki fővonallal, melly szárnyvonal mintegy kétszer olly hosszú lenne, mint a’ sziszeki ’s igy nem egészen kerülne két millióba. Valóban csekély mennyiség, ha fontolásra vesszük azon nagyi hasznot,mellyel vállalatból valamint kereskedésre, úgy egyszersmind kincstári só-és egyéb szállításokra háramlanék, megjegyezvén még különösen azon körülményt is, miszerint 6 nap alatt a Dunáról tengerre lehetne az árukat Sziszekről szállítani,és viszont. Ez tehát az egyetlen és valódi olcsó eszköz gyors közlekedés-nyitásra Magyarországban és hazánk termékei kivitelének könnyítésére, mi egyszersmind óriási erővel emelendné az általános iparűzés kifejtését. És mindezt—jól megjegyezzük — a’nemzet minden áldozata nélkül létesíthetni, mert a’szükséges 5— 7 milliót a’ sziszeki vonalon is fizetendő vámilleték tökéletesen biztositni fogja és jó kamattal gyümölcsöztetendi, melly kedvező sikert a’ folyószabályozástól soha nem várhatni, mivel az arra fordítandó roppant pénzmennyiség nemcsak nem kamatozna, hanem tisztán elveszne, hacsak különös vámfizetésre nem kényszerittetnék minden utas vagy hajómi mindazáltal legjobb esetben is alig lenne képes a’ javítási költségeket födözni, mig a’ vasutak néhány év alatt ez egész tökét visszafizetik, mellybe létesítésük került. Végzetül megjegyezvén, hogy Sziszek kedvező helyzete mellett minden esetre középpontja maradna e’ vállalatnak,’s hogy a’ruszkbergibánsági vashámor-tulajdonosak Hoffmann és Maderspach, minden szükséges vas-szállitást legjutalmasb áron ígérkeztek szállítani. A’ szegmai kereskedőség. ( Szerbiában ismét befolyásra kap a’ porta és Russzia. Mártz. 24- iki szerb határszéli hírek szerint az ottani események ez utóbbi hónapokban az ország önállóságát, mellyet nemcsak tettleg megalapíta Miloság , hanem a’ porta is megismert, törekedtek megrendíteni's ez utóbbinak újra olly nagy befolyást szereztek, mint a’ tőle közvetlenül függő tartományokban gyakorlata szokott. 11 d vére lesz ez az országnak? azt majd a'jövendő fogja kifejteni. Az ügyek illy helyzete az úgynevezett, honfiaknak tulajdonítandó, vagyis azoknak, kik Milos hg alatt az ellenzést képezek. Milos hg folyvást növekedő hatalma, tekintetes keménysége,melly sokszor kegyetlenséggé fajult ’s a’főurak korlátoztatása, kik mindig nagyobb szabaditékokat iparkodtak magoknak szerezni a’szegénység rovására, e’főurak közt számos ellenséget szerze az erőteljes fejdelemnek, kik többször próbálák a’ fönálló rendet erőszakosan fölforgatni. E’ czél kiküzdésire legsikeresb eszköznek a’ porta nagyobb befolyásra emeltetésit látók. E lépés az utóbbi években annál biztosb sikert ígért, mivel véletlenül Szerbia védhatalma érdekei is egyesültek vele. Russziati. szinte rendszerváltoztatást kívánt, hogy Milos hgnél ismét helyreállíthassa befolyását, mellyel Hodges angol ezredes tetemesül csökkente. Russzia átlátta, mikép a’porta befolyásának emelése által tulajdonkép csak saját hasznára dolgozik, azért megparancsoló ügyvivőinek, hogy a’ szerb honfiak kivánatit mindenkép előmozdítani iparkodjanak Konstantinápolyban. Ez hozó létre az alkotmányt, és Milosiy megbuktát, utóbb pedig olly férfiak meghivatását az ideigleni kormányra, kikben legnagyobb bizalmat vélt helyezhetni Russzia, ’s kiket csakugyan minden korlátozás nélkül mégis erösite a’ porta. Midőn utóbb Obrenovich Jefrem, különben hű pártolója az orosz befolyásnak, rettegve látta gondolatlan léptei vészes következményit, mellyek Szerbia függetlensége megbuktatását vonandák magok után, azonnal jobb útra törekvők téríteni társait; de ezek, feledvén a’ haza ügyét, még nagyobb korlátlankodásra szólták föl a’ török kormányt, vele pedig nyíltan meghasonlottak, mert attól is tartottak, hogy Mihály hg mihelyt a’hatalmat megkapja,leginkább csak nagybátyja , Jefrém, tanácsira fog hajlani. Ezek ármányi következtében a’porta csak Vucsics és Petronievics tanácsosokat rendelé a’ fiatal fejdelem mellé. Ez által végre tökéletesen megtöreték Szerbia annyi fáradsággal ’s áldozattal kiküzdött függetlensége, mert ezentúl a’porta itt ismét kedve szerint fogja változtathatni a’ szerb kormányt, mint bármelly más tartományában, a’ lig maga pedig csak játszi ’s kénylapda gyanánt jelenik meg és a’ nemzet akaratja minden hatását elveszti, mellyet még a’ zsarnoknak hiresztelt Milos hy is tisztelni tudott. Egyébiránt a’ mostani viszonyok nem fognak sokáig fonódhatni, mert a' fiatal hg nem kedveli azokat ’s teljes mértékben számolhat a' nemzet szeretetére. A’ nemzeti legközelebb gyűlés mindenesetre megfosztandja hivatalától a’nagyhatalmú két tanácsadót, a’ porta pedig olly zavarban van jelenleg, hogy hihetőleg nem igen mutatand kedvet nyilt erőszak-használásra. — (Szerb viszonyok és sérelmek.) Zimony, april elején: „Múlthó 29ikén esküvők meg Mihályig ünnepélyesen a’ szerb alkotmányra Belgárdban. A' fiatal fejdelem olly tartomány kormányára lép, melly gyors kifejtésnek indult, és annyival nagyobb fontosságú, mivel, mint szélső szomszédja az ozmán birodalomnak, annyi egymásba ütköző törekvésnek czéllapja's lehető legnagyobb befolyást eszközölhet a'belügyek vezetése iránt. Szerbia fekvése Európa leghatalmasb folyója partján, melly utóbbi években iparra 's kereskedésre nézve óriásilag növekedő érdeket nyert, még fontosabbá teszi e'tartományt. Ezenkúl a’fényes porta hatalmi hanyatlása és a’ török-egyiptumi ügy naponkint zavartabb helyzete legnagyobb mértékben valószínűvé teszik, hogy Szerbia, Moldva, Bolgár és Bosnyákbon rövid idő múlva fontos események színhelyivé leendnek. Annyival méltóbban fordul tehát nemcsak a’szerbek, hanem a’ szomszéd hatalmak szeme is a’ fiatal fejdelemre, ki azon pillanatban lépett kormányra, midőn éjjen legnagyobb a’vélemények, kivárnátok és érdekek különbsége. Még most is hatalmas párt létezik az országban, melly Milosiy visszahivatását kívánja. E’ párt elkeserűlt ellenzést gyakorol a’ most fönálló rendszerre nézve. Milos hy folyvást képviselője a’szerb nemzetiségnek, mig Mihály hg, jámbor anyja és a’ metropolita moszka befolyásnak hódolnak. Belgrád egészen moszka akarattól függ, és épen azt választók székvárosnak , ámbár az egész nemzet Ivragujeváczba óhajtja áttétetni a’ kormányt. A’ falusi képviselők zajosan kívánók ezt, de óhajtásukat olly határzottan tagadó meg a’ moszka befolyás, hogy az elégületlenségnek szükségkép növekedni kell ez önkény miatt. Az országlási főbb hivatalokat moszkák vagy osztrákok bírják, és a’ nemzet határzottan kívánja őket eltávolíttatni, és helyeiket honfiakkal pótoltatni. Ehez járul még azon naponkint inkább terjedező hir is, miszerint Milosiy rövid idő múlva viszszatérend Szerbiába jogai kivívására, mellyek az erőszakos lemondás által koránsem szűnhetnek meg. Mindez olly nyugtalanító izgásban tartja az országot, hogy Mihály hg teljességgel nem nélkülözheti a’külföldi befolyást és gyámolitást, mert természeti hajlami kitűnők ugyan, de még nem fejlettek ki,és teljességgel nyomát sem láthatni benne atyja jellemszilárdságának, melly olly könnyen tudó legyőzni az elébe tornyosuló akadályokat. Általányosan attól tartanak tehát, hogy a’ kormányzás ingatag és nemzetiséggel ellenkező leend, minek következében az idegen befolyás mindinkább ’s nagyobb tulnyomóságot fog gyakorlani. — (Fiumei kereskedés. Partvidékünk e’ városában jelenleg van: 53 nagy és 30 kiskereskedő és 5 hajhász. A’ kereskedési küldöttség 6 tagból áll, kiket a’ nagykereskedők közül szokás választani. Van ezenkül Fiuméban: 3 kőedénybolt, Grosoglio, 1 papír, 6 bőr, 9 dohány, 1 csemege, 3 viaszgyertya, 2 tészta, 1 burneton, 3 kötél, és 2 horgonygyár; továbbá 2 serfőzés, 1 harangöntő, 2 könyvárus, 1 kárbiztosító kamra, többféle biztosítási ügyviselőség, 1 gymnasium, 1 főiskola,1 tengerész iskola, 1 leánytanitó intézet, 1 zeneiskola, 9 orvos, 3 gyógyszertár, 9 bába, 11 ügyvéd, 1 közönséges szegényi intézet, és 1 zálogház. — Debreczenben april. 1 d. múlt ki életének 46. évében Lakatos József úr, egykor ifjabb éveiben — mint a’Pallas Debrecin aban bizonysagit láthatni — kitetsző classicus latin költő,majd magyar hitszónokaik jeleslejei egyike,'s előbb a'N.Kun-Túrkevi, közelebb, utolsó éveiben, a’debreczeni r. gyülekezet közkedvességü prédikátora.Eltakarittatott a'debr. n.t. egyházi elöljáróság, prédikátorai iránt eleitől fogva gyakorlott, 's méltánylást érdemlő, dicséretes buzgóságából, köz költségen, lehető legnagyobb tisztességgel f.hó Iltén, a’ helybeli és vidékin.