Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-22 / 33. szám

130 nemzetekkel sorom­ba lépni ’s összitett erővel oara törekednie,miszerint hazánk kedvező fekvésű részeiből összeköttetési utak nyittassanak meg a'tenger mellék­kel, főleg most, midőn e’ sziszeki vasút világosan kitűzte már azon irányt, mely­­lyen könnyen’s kevés költséggel biztosan czélhoz juthatni. Se görditse senki el­lenvetésül, hogy sokat állítunk, megmutatni akarván, miszerint hazánk iparfej­­tésire nézvést ez az egyetlen eszköz,’s hogy e’jótékony czélt valóban csekély költséggel érhetni el, mert a’ fönebbihez képest más európai országokban csakugyan hasonlíthatlanul nagyobb pénzmennyiségbe kerülnek az illy vállalatok, a­ most kérdésben forgó folyamszabályozások pedig iszonyú pénzösszeséget fognának elnyelni ,s talán századok enyészte alatt is alig lennének tökéletesen bevégeztethetők. Az egész fölvilágosult világ meg van jelenleg győződve, miszerint a’ vízépítési munkák tömérdek kincse­ket nyelnek el. Amerika, Anglia és Németország elég bőven van ellátva folyókkal, ’s mégis mindenütt vasutakat épitnek a’ partok mellett. Köze­lebb bizonyítványul csak a’ bázel-strassburgi vidéket említjük, hol a'Raj­na két partján nem egy,hanem két vasutat épitettek.És hazánkban is nem­de a’ Duna Pest-Bécs között, ’s mégis mind a’két parton vasutat szán­dék építtetni. Mennyi millió és milly sok esztendő kívántatik hazánkban a’ Duna, Tisza, Száva,Dráva’s a’t.szabályoztatásira,ha már csak a’budapesti partok szabályoztatása is másfél millió pge forintba kerülne, ’s végre is mi hasznot hozhatna mind­ez, miután a’ folyamokat tavasz és ősz alatt ára­dások, nyáron apály, télen pedig jég miatt nem használhatni folyvást és biztosan? A’gőzhajózásból Dunánkon és a’ fekete tengeren leginkább csak Németország és Ausztria húzhat egyenes hasznot kézműgyári czik­­keinek kiszállittatása által, mig hazánk csak közvetett haszonban része­sül. Legnagyobb figyelemre méltó ezenki­l, miszerint honunk, Havasal­föld és Moldva tennékit tulajdonkép nem keleten, hanem nyugaton vásá­rolják ’s fogyasztják, t. i. Horvátország, Illyria, Dalmátzia, Anglia és Francziaország.Miért térjünk el tehát rövid egyenes útról távol dardanel­­lákra és fekete tengerre,’s miért haladjunk tova veszélyes külföldi utakon, mig tulajdon birtokunkon, hazánkban is a’ fófogyasztás helyeire jutha­tunk,és valamint időben, úgy költségben is rendkívül sokat nyerhetünk ? Lépjünk tehát véghatárzatra. Budapest, e’ rendkívül kedvező fekvésű ikerváros,melly az ország minden részéből nagy mennyiségű mindennemű árukkal láthatja el magát, melly előtt olly fényes jövendő nyílik az éjszaki vasúttal leendő összekapcsoltatása által is,építsen szinte lóerőre számított vasutat Sziszekig, mellyen 7 — 8 nap alatt minden áruit a’szegmiai tenger­partra fogja szállíthatni, és ugyan 7 h­ónap alatt olajat, rizst, kávét, czuk­­rot, gyapotat’sa't, kaphatand onnan, pedig épen e’ gyorsaság lehelli az éltető erőt a’ kereskedésbe, mig most jobbadán Pettau, Triest, Laibach ’s a’t. felé roppant pénz-és idövesztegetéssel juthat ez árakhoz. A’ több­ször említett sziszeki vasút arányzatánál fogva, melly szerint a’ ZOM 4 mérf. vonal, minden szükséges épülettel egyá­tt alig kerül egy millióba, a’ sziszek-pesti vonal, melly néhány nevezetesb várost érinthetne, példáid Sz.Fehérvárt’s a’t. legfölebb négyszerié lenne hosszabb, és igy négy mil­lió forintba kerülne­ melly mennyiség áldásteli hazánkra nézve, a’ keres­kedési roppant haszon ellenében , mellyet mulhatlanul eszközlendene , olly csekély, hogy csupán kölcsön adott tőkének tekinthetni azt, melly azonnal dús kamatot fizet a’tulajdonosnak. A’ bánság szinte illy csekély költséggel jöhetne kapcsolatba Horvátország felé a’ tengerparttal. A’ Dunán Ujpalárikától a’Dráva,torkolatáig Eszék közelében, mivel ott, leg­­szélesb a’ folyó, és sem nyárban apály, sem tavaszkor áradás által nem igen szenved, mindenkor hajózható, úgy a’ Tiszát is meglehetősen foly­vást használhatni, az ujbecsei, szegedi, temesvári’s a’t. partoktól egé­szen a' Dunáig. E’ szerint annak idején minden kivitelre szánt áruczikket vagy terméket közönséges hajókon Dalya (Eszék mellett) vagy Szotin (Virikovcze közelében) alá szállíthatni, honnan hasonló lóerejű vasutat lehetne építeni és kapcsolatba hozni a’ pesti vagy sziszeki fővonallal, melly szárnyvonal mintegy kétszer olly hosszú lenne, mint a’ sziszeki ’s igy nem egészen kerülne két millióba. Valóban csekély mennyiség, ha fontolásra vesszük azon nagyi hasznot,melly­el vállalatból valamint keres­kedésre, úgy egyszersmind kincstári só-és egyéb szállításokra háramla­­nék, megjegyezvén még különösen azon körülményt is, miszerint 6 nap alatt a­ Dunáról tengerre lehetne az árukat Sziszekről szállítani,és viszont. Ez tehát az egyetlen és valódi olcsó eszköz gyors közlekedés-nyitásra Magyarországban és hazánk termékei kivitelének könnyítésére, mi egy­szersmind óriási erővel emelendné az általán­os iparűzés kifejtését. És mind­ezt—jól megjegyezzük — a’nemzet minden áldozata nélkül létesít­hetni, mert a’szükséges 5— 7 milliót a’ sziszeki vonalon is fizetendő vám­illeték tökéletesen biztositni fogja és jó kamattal gyümölcsöztetendi, melly kedvező sikert a’ folyószabály­ozástól soha nem várhatni, mivel az arra fordítandó roppant pénzmennyiség nemcsak nem kamatozna, ha­nem tisztán elveszne, hacsak különös vámfizetésre nem kényszerittetnék minden utas vagy hajó­­mi mindazáltal legjobb esetben is alig lenne képes a’ javítási költségeket födözni, mig a’ vasutak néhány év alatt ez egész tökét visszafizetik, mellybe létesítésük került. Végzetül megjegyezvén, hogy Sziszek kedvező helyzete mellett minden esetre középpontja marad­na e’ vállalatnak,’s hogy a’ruszkbergi­­bánsági­ vashámor-tulajdonosak Hoffmann és Maderspach, minden szükséges vas-szállitást legjutalmasb áron ígérkeztek szállítani. A’ szegm­ai kereskedőség. ( Szerbiában ismét befolyásra kap a’ porta és Russzia.­ Mártz. 24- iki szerb határszéli hírek szerint az ottani események ez utóbbi hónapok­ban az ország önállóságát, mellyet nemcsak tettleg megalapíta Milos­ág , hanem a’ porta is megismert, törekedtek megrendíteni's ez utóbbinak újra olly nagy befolyást szereztek, min­t a’ tőle közvet­lenül függő tarto­mányokban gyakorlata szokott. 11 d vére lesz­­ ez az országnak? azt majd a'jövendő fogja kifejteni. Az ügyek illy helyzete az úgynevezett, honfiak­nak tulajdonítandó, vagyis azoknak, kik Milos hg alatt az ellenzést képe­zek. Milos hg folyvást növekedő hatalma, tekintete­­s keménysége,melly sokszor kegyetlenséggé fajult ’s a’főurak korlátoztatása, kik mindig na­gyobb szabaditékokat iparkodtak magoknak szerezni a’szegénység rová­sára, e’főurak közt számos ellenséget szerze az erőteljes fejdelemnek, kik többször próbálák a’ fönálló rendet erőszakosan fölforgatni. E’ czél kiküzdésire legsikeresb eszköznek a’ porta nagyobb befolyásra emelteté­­sit látók. E­ lépés az utóbbi években annál biztosb sikert ígért, mivel vé­letlenül Szerbia védhatalma érdekei is egyesültek vele. Russziat­i. szin­te rendszer­változtatást kívánt, hogy Milos hgnél ismét helyre­állíthassa befolyását, mellyel Hodges angol ezredes tetemesül csökkente. Russzia átlátta, mikép a’porta befolyásának emelése által tulajdonkép csak saját hasznára dolgozik, azért megparancsoló ügyvivőinek, hogy a’ szerb hon­fiak kivánatit mindenkép előmozdítani iparkodjanak Konstantinápolyban. Ez hozó létre az alkotmányt, és Milos­iy megbuktát, utóbb pedig olly fér­fiak meghivatását az ideigleni kormányra, kikben legnagyobb bizalmat vélt helyezhetni Russzia, ’s kiket csakugyan minden korlátozás nélkül mégis erösite a’ porta. Midőn utóbb Obrenovich Jefrem, különben hű pár­tolója az orosz befolyásnak, rettegve látta gondolatlan léptei vészes kö­vetkezményit, mellyek Szerbia függetlensége megbuktatását vonandák magok után, azonnal jobb útra törekvők téríteni társait; de ezek, feledvén a’ haza ügyét, még nagyobb korlátlankodásra szól­ták föl a’ török kor­mányt, vele pedig nyíltan meghasonlottak, mert attól is tartottak, hogy Mihály hg mihelyt a’hatalmat megkapja,leginkább csak nagybátyja , Jef­­rém, tanácsira fog hajlani. Ezek ármányi következtében a’porta csak Vucsics és Petronievics tanácsosokat rendelé a’ fiatal fejdelem mellé. Ez által végre tökéletesen megtöreték Szerbia annyi fáradsággal ’s áldozat­tal kiküzdött függetlensége, mert ezentúl a’porta itt ismét kedve szerint fogja változtathatni a’ szerb kormányt, mint bármelly más tartományában, a’ lig maga pedig csak játszi ’s kénylapda gyanánt jelenik meg és a’ nem­zet akaratja minden hatását elveszti, mellyet még a’ zsarnoknak hiresz­­telt Milos hy is tisztelni tudott. Egyébiránt a’ mostani viszonyok nem fog­nak sokáig fonódhatni, mert a' fiatal hg nem kedveli azokat ’s teljes mér­tékben számolhat a' nemzet szeretetére. A’ nemzeti legközelebb gyűlés mindenesetre megfosztandja hivatalától a’nagyhatalmú két tanácsadót, a’ porta pedig olly zavarban van jelenleg, hogy hihetőleg nem igen muta­­tand kedvet nyilt erőszak-használásra. — (Szerb viszonyok és sérelmek.) Zimony, april elején: „Múlthó 29ikén esküvők meg Mihály­ig ünnepélyesen a’ szerb alkotmányra Bel­gárdban. A' fiatal fejdelem olly tartomány kormányára lép, melly gyors kifejtésnek indult, és annyival nagyobb fontosságú, mivel, mint szélső szomszédja az ozmán birodalomnak, annyi egymásba ütköző törekvésnek czéllapja's lehető legnagyobb befolyást eszközölhet a'belü­gyek vezetése iránt. Szerbia fekvése Európa leghatalmasb folyója partján, melly utóbbi években iparra 's kereskedésre nézve óriásilag növekedő érdeket nyert, még fontosabbá teszi e'tartományt. Ezenkúl a’fényes porta hatalmi ha­nyatlása és a’ török-egyiptumi ügy naponkint zavartabb helyzete legna­gyobb mértékben valószínűvé teszik, hogy Szerbia, Moldva, Bolgár és Bosnyákbon rövid idő múlva fontos események színhelyivé leendnek. An­nyival méltóbban fordul tehát nemcsak a’szerbek, hanem a’ szomszéd ha­talmak szeme is a’ fiatal fejdelemre, ki azon pillanatban lépett kormányra, midőn éjjen legnagyobb a’vélemények, kivárnátok és érdekek különbsége. Még most is hatalmas párt létezik az országban, melly Milos­iy visszahi­­vatását kívánja. E’ párt elkeserű­lt ellenzést gyakorol a’ most fönálló rendszerre nézve. Milos hy folyvást képviselője a’szerb nemzetiségnek, mig Mihály hg, jámbor anyja és a’ metropolita moszka befolyásnak hódol­nak. Belgrád egészen moszka akarattól függ, és épen azt választók szék­városnak , ámbár az egész nemzet Ivragujeváczba óhajtja áttétetni a’ kormányt. A’ falusi képviselők zajosan kívánók ezt, de óhajtásukat olly határzottan tagadó meg a’ moszka befolyás, hogy az elégületlenségnek szükségkép növekedni kell ez önkény miatt. Az országlási főbb hivata­lokat moszkák vagy osztrákok bírják, és a’ nemzet határzottan kívánja őket eltávolíttatni, és helyeiket honfiakkal pótoltatni. Ehez járul még azon naponkint inkább terjedező hir is, miszerint Milos­iy rövid idő múlva visz­­szatérend Szerbiába jogai kivívására, mellyek az erőszakos lemondás ál­tal koránsem szűnhetnek meg. Mind­ez olly nyugtalanító izgásban tartja az országot, hogy Mihály hg teljességgel nem nélkülözheti a’külföldi be­folyást és gyámolitást, mert természeti hajlami kitűnők ugyan, de még nem fejlettek ki,és teljességgel nyomát sem láthatni benne atyja jellemszi­lárdságának, melly olly könnyen tudó legyőzni az elébe tornyosuló aka­dályokat. Általányosan attól tartanak tehát, hogy a’ kormányzás ingatag és nemzetiséggel ellenkező leend, minek következében az idegen befo­lyás mindinkább ’s nagyobb tulnyomóságot fog gyakorlani. — (Fiumei kereskedés.­ Partvidékünk e’ városában jelenleg van: 53 nagy és 30 kiskereskedő és 5 hajhász. A’ kereskedési küldöttség 6 tag­ból áll, kiket a’ nagykereskedők közül szokás választani. Van ezenkül Fiuméban: 3 kőedénybolt, Grosoglio, 1 papír, 6 bőr, 9 dohány, 1 cseme­ge, 3 viaszgyertya, 2 tészta, 1 burneton, 3 kötél, és 2 horgonygyár; to­vábbá 2 serfőzés, 1 harangöntő, 2 könyvárus, 1 kárbiztosító kamra, több­féle biztosítási ügy­viselőség, 1 gymnasium, 1 főiskola,1 tengerész iskola, 1 leánytanitó intézet, 1 zeneiskola, 9 orvos, 3 gyógyszertár, 9 bába, 11 ügyvéd, 1 közönséges szegényi intézet, és 1 zálogház. — D­e­b­reczenben april. 1­­ d. múlt ki életének 46­­. évében La­katos József úr, egykor ifjabb éveiben — mint a’P­allas Debrec­i­­n a­b­a­n bizonysagit láthatni — kitetsző classicus latin költő,majd magyar hitszónokaik jeleslejei egyike,'s előbb a'N.Kun-Túrkevi, közelebb,­­ utol­só éveiben, a’debreczeni r. gyülekezet közkedvességü prédikátora.Elta­­karittatott a'debr. n.t. egyházi elöljáróság, prédikátorai iránt eleitől fogva gyakorlott, 's méltánylást érdemlő, dicséretes buzgóságából, köz költsé­gen, lehető legnagyobb tisztességgel f.­hó­­ Iltén, a’ helybeli és vidéki­n.

Next