Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-22 / 33. szám
I9 ent. szerda, april. 22. Magyarorsszág ó » Krméng. Az, udv. fő kanczellár f. h. idén este Pozsonyba érkezett az országgyűlés befejezésére. ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Az f. h. 11 kei elegyes ülésből köv felírások küldettek fel, illető törvényjavaslatokkal együtt, szokott módon Öcs é s np. kir. Felségéhez: I. Az úrbéri t.czikk tárgyában. Jels. ’sa’f. Az 1832 . évi országgyűlésen alkotott úrbéri f.czikkeket vizsgálat alá vevén, azokat a’ tapasztalás által sürgetett és a’szükségtől javaslati bővítésekkel és módosításokkal kiegészítettük,"sakkép megkészített törvényjavaslatunkat Felséged általi kegy. megerősítése alázatos kikérésével *f. alatt rekesztve felterjesztjük. ívik egyébiránt ’s a" t. II. A' jobbágyok örökösödéséről szóló f.czikk tárgyában. Fels. 's a" f. A’ jobbágyok örökösödésének egymással ellenkező olly sokféle szokások és intézkedések miatt homály és zavarokba ütköző állapotját tisztán kifejteni, s az osztó igazsághoz alkalmaztatva, törvénnyel elrendelni óhajtván, e’tárgyban készített törvényjavaslatunkat Felséged általi kegy. megerősítésének alázatos kérésével .1- alatt ide rekesztve felterjesztjük. Kik egyébiránt ’sa'f. III. A' k kir. előadások 2dik pontja érdemében a' f. e. január. 4kén érkezett k. kir. válaszra nézve. Fels. ’sa’t Tanácskozás alá vevén a kir előadások 2dik pontja érdemében f. e. január. 4kén érkezett kegy. kir. választ, mindenek előtt kijelentjük , hogy mi is az 1715.7dikozikk rendeletéből indultunk ki, midőn első felírásunkban a’ katonatartásból és szállásozásból származó terhekre nézve, a" mennyiben ezek törvényesek,egyezkedésekbe bocsátkozni készeknek nyilatkoztunk,"s ezen nyilatkozásunkat továbbá is egyedül a’törvényes terhekre kívánjuk értetni ; a' mi e’ terhek megváltása esetében, a' megváltási somma biztosítását illeti, valamint minden egyéb közadóbeli ajánlatra nézve, úgy e’részben is a’törvény’a végrehajtó hatalomnak törvényes hatósága elegendő biztosságot nyújtanak, ’s ezenfelül bármi egyéb kezességül szolgáló biztosítást szükségesnek nem látunk, sőt el sem fogadhatunk. Végre a’törvényhatóságok közti felosztás kulcsárul, melly e" terhekre nézve sem lehet egyéb, mint a mi szerint más hasontermészetű közterhek felosztatnak, most, mielőtt még a’ megváltás iránti egyezkedés elkészült, tanácskozni időelőttinek véljük,és a’mennyiben azon kulcs egyik vagy másik törvényhatóságra nézve igazságosnak nem találtatnék, azt majd akkor, midőn az egyesség által megállapított váltsági summa felosztásra kerül, kiigazítani nem késünk. E kijelentés értelmében megegyezünk abban, hogy ezen országgyűlésről ismét, egy országos választmány neveztessék ki,melly az 1839 évi nov. 12-én fölterjesztett felírásunkban foglalt, most újra ismételt elveinket’« nézetűnket szorosan követve,azok szerint a’katonatartás és sz.állásozás terheinek,menynyiben azok törvényesek, czélszerű megváltása iránt, azon katonai s kincstári tagokkal, kiket Felséged e’ végre kinevezem!, értekezésbe bocsátkozzék , azon értekezést a katonai laktanyák felállítására, elrendelésére és fentartására is kiterjessze, mind erről jelentését is kimerítő javaslatát ( cs. kir. Főhgségének az országadorának bemutassa, Öcs. kir. Főhgsége pedig azon jelentés) mellékleteivel együtt az ország minden törvényhatóságival közölje, hogy ekkép ezek a’ legközelebb országgyűlésre, mellyen a’ tárgy okvetetlen felveendő leszen, elhatározó utasításokat adhassanak, s az egész dolog végkép elintéztessék. Kik egyébiránt ’s a’ t. es. ’s ap. kir. Fels, az oraviczai lányai iazgatóságnál ülnökké ’« főerdomesterré ideiglen Hubény Józsefet, a’ temesi kam. igazgatósági tollvivőjét (actuarius") ’s az ottani erdőhivatal előadója helyettesét mért, kegy. kinevezni, Mingázy Vincze karánsebei k. sómázsamestert pedig kegy. nyugalmazni. A’ m. m. kir. udv. kamra a’ temesi k. kamrai igazgatóságnál megürült 3 toll vivői (actuarius") helyre Grubiczy Ferenczet, a’ cs. kir. köz. udv. kamra fogalmazó-gyakornokát, továbbá Unger Mihály és Lindmayer Mátyás keblebeli fogalmazó gyakornokokat alkalmazó. A’ nm. ra. kir. udv. kamra a’ k. kamrai számvivőségnél Karge Augusztnak számvevőtanácsnokká kineveztetése által megürült utolsó számi evőtiszti helyre N o s z e d a Antal eddigi ingrossistát; az igyz, mint szinte Ekhard Péter vizsgálóbiztossá neveltetése által a’ magyar tengermelléken megürült két ingressisiai helyre Thoma Antal és Murgách Károly járulnokokat; e’ két utóbbinak helyébe járulnokokká Tröscher József eddigi dijatlan fogalmazó-gyakornokot és Kaesz Antal dijatlan számvivőségi gyakornokot, továbbá Fürst Vincze sóvári kara, tiszttartót ugyanottani sóellenőrré; az így megürült tiszttartóságra pedig Bischitzky Antal sóvári anyagszámi ivott végre Farkas Pál miskolczi pajtnört a tiszaujlaki sószállítóhivatal irnoki tisztségére alkalmazó. Tajnay Ján.os. arany kulcsos, udv. tanács, és Árva vgye főispánja, apri. 14kén tüdővészben, Pozsonyban, élete 44 ik évében meghalálozott. Budapest évfordulati szív hála-és örömünnepét ítllte husvétkedden, april. 21kén t. i. april 1 Okét mint fels. országló fejdelmünk születésnapját,mely az idén husvét-vasárnapra este miatt husvétkeilben tartatott meg. Már reggeli hat órakor a’ budai várfokra, majd minden harmad negyed perczkor eldördült álgyuszó ’s utczáról utczára szerteharsogó ezredi hangaszkai ok vidor tábor-zenéje tolmácslá az ünnep nagyságát, későbben az ezek zengő kalauzlatában a’ két városi fő szentegyházak felé lobogó zászlóval s diszköntösben lépdelő rendes és polgári katonaság,’s ezeket kísérő tömérdek népség.Ezek odagyülöngte után Budánm.Dercsik János püspök s helytartósági tanácsnok ur teljes fényűi egyházi szertartással ajánlá föl a szeplőtlen halaáldozatot a’fejdelmek fejdelmének királyunké hazánk mindennemű boldogságáért a’ polgári ’s katonai kormányszékek (4. i. nm. Helytartó-tanács, nm. m. k. udv. kamra, hadi fő-parancsnokság ’s a’t.é s egyéb törvényi-és tiszthatóságok (t.i.t. Pestmegyre, Buda fővárosi s m. kir. tudom. egyetemi tanács’sat.^) tagjai és számos nép együtt-ájtatoskodása mellett, a tisztelgő ezredi sorok örömtüzelési ’s az ősz Budavár keleti és nyugati fokaira szegzett álgyuk verseny-döbörgési 1840. sziVm. VO«r^AViAT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hirek; kinevezések és előléptetések: a cs. és np. kir. tök. születésnapjának ünnepedtetése Budapesten : a’ sziszeki vasút terve .Szerbiában ismét befolyásra kap a porta és Rubiia : szerb viszonyok és sérelmek ; fiumei 6* palid hirek; különféle: Krassó megyei alapítvány, Anzenbaeh Jakab-i, k. monostori furcsa lopás: saf ) Anglia ( lapvélemény a’ khinai háborúm ? a’ gabnatörvény elleni indítvány szavazás nélkül elmellőztetve : 'sa’t.) Francziaország (burgonyazendülés Lousse-Saulnierben; a bonapartiszta összeesküvés elnyomatva, ’sa’f.) Olaszország. Törökország. Gabonaár. — *s a' csinos egyenruháju m. polgári katonág fegyver-tisztelke^ési közt; Pesten pedig dömötöri Németh György k.táblai főpap ’s esztergomi km. szinte kitűnő ünnepéllyé mutatta be buzgó fohászinkat fölként urunkért’« nemzetünkért a’ föszentegyházat négyszegűleg körzett* Rothkirch ezred három zászlóaljinak miseszakonkénti lődözési s a Dunapartra vont mozsarak vetélkedő robogási közt. Al. közép és főintézeti tanuló ifjúságunk is könyörgő kebellel járult az élet ’s bölcseség atyjához nemzetünk boldogítójáért ’s a'tudományok koronás gyámolitójáértA testvér két fővárosi minden ajkú színházak egész ragyogtatú világításban hódorogtak a' szép művészetek’s mesterségeket ápoló kegyes uralkodóért. Budán nm. Méregi Sándor h. t. tan. s a’magyarországi tartománybiztosság főigazgatója ’saj t. adott a’ fejdelmi névnap dicsőítésére fényes lakomát, hol fels. királyunkért, hitveséért ’s az országlóházért zengtek a fő hmlálati áldomások álgyudörgedezés közt. (A’sziszeki vasút terve.) A’belföldi kereskedési összeköttetés emelésire , főleg a’ tengermellékhez (Litorale) közelebb-hozás által, legczélszerűbbnek taláhatók azon már a’természet résziről is annyi elsőséggel ellátott út, mellyel a József-út szabályoztatására megbizatott Knezsics Kajetán cs. kir. őrnagy Sziszektől a’ s.egniai kikötőig legrövidebb vonalban mért ki. Ez itt egészen arra látszik rendeltetve, hogy a’ kölcsönös kereskedési összeköttetést legkivánatosbg legczélszerűbb módon eszközölje, nemcsak hazánk ferménydus megyéihen hozandván lehetőségig közel az egész tengerpartvidéket, hanem egyszersmind az ausztriai nagy terjedékü tartományokat, honnan számos kézműgyári szirék folyandhat a’ kereskedésbe ’s ez által biztos forrás nyílandó az ipar ’s közjóllét terjesztésire. Kedves tudomásul adhatni van most szerencsénk a’ közjót valódilag pártoló h'Micsinknak, miszerint különösen a’cs. kir. főhadikormányszék erőteljes pártolása következtében Sziszektől a’ bánsági két határőrezreden át, Bandino Séléig a’ szluini határőrezredben, készítendő ’s lóerőre számított vasút, és az onnan sz. Arkangyalig (Józsefvölgy közelében, az ogulini határőrezredben) egészen a’ már majd tökéletesen rendezett József-úttal kapcsolatba jövendőként tervezett a’ fönebbei őrnagy már elkészité ’s az egész munkálat véghelybenhagyás végett legfelsőbb helyre már föl is terjesztetett. Ezen a’ katonai határjövedelem-alapból építendő vasút Sziszektől Bandino Szelőig ’s onnan tovább sz. Arkangyalig készítendő kőut, mind a’ helyzet kedvezősége, mind a’ kívánt legcsekélyebb távolság által, minden gondolható kedvezményt foglal magában. Az egész távolság Sziszek és a’ szegniai tengerpart közt ezentúl csak 2014 mérföldnyi leend,és pedig vasúton lajj morf., kőuton 10 mérföld, minek következtében a’kereskedőség nem csekély hasznára Sziszekről Szegniába 3 nap alatt szállíthatni mindennemű szükséges árut mind vevők, mind eladók kitűnő nyereségbe. E’vállalat hasznát még azon körülmény is emeli mindenek fölött,miszerint ezentúl minden áruszállitásra biztos számolással köthetendni alkut,minthogy az áruk Szegniába érkezését előleg bizonyosan határozhatni meg és mivel ezentúl nem lesznek a’ kereskedők kénytelenek rész utak miatt a’ legkedvezőbb nyerészkedési alkalmat elszalasztani, vagy pedig a’ hoszadalmas Kulpa-hajózásra bízni magokat, melly után többnyire későn, vagy legalább a’ nyereség nagyobb részinek koczkáztatása mellett juthattak a’ tengermellékre, gyakran pedig éppen csak tetemes áldozatokkal eszközölheték a’szállítást. Ez új összeköttetési út, főleg Sziszektől Randino-Szeloig, minden várakozáson túl kedvezőnek mutatkozik.A’ 10 *4 mérf. vasútvonal majd mindenütt tőkélegesen vizirányos, csupán két helyet kivevén Petrinia és Gora közelében, hol mintegy 13 hüvelyknyi emelkedés esik minden ölre,tetemes akadály pedig csak Krizseput hegyháton fordul elő, melly mintegy 100 ölnyi föld alatti ut által mellőzhetik el. Egy ló tehát kényelmesen fog két egymáshoz függesztett kocsit 120 mázsa teherrel, vagyis 150 merő gabnával, tova szállíthatni. Sziszek és Bandino Szelő két főállomáson, és három közállomáson, mellyek: Gora, Topaszko, és Malyevácz, mint lóváltási helyeken, szép, kényelmes épületek készülendnek az illető igazgató, felügyelő ’s egyéb kezelési személység számára, egyszersmind istállók 60 lóra és fészerek ugyanannyi szekérre; mind e’mellett az összes kiadás e 10 mérf. vasútra, minden egyéb mellékköltséggel együtt alig fog összesen egy millió forintra rúgni, és így minden mérföld mintegy 90 ez forintba kerülend,minek jutányossága annál kiviláglóbb, mivel a’Bécs-Trieszt közt építtetni szándéklott és szinte lóerőre számított vasút vonal mérföldenkint 360 ezer forintba került volna, ámbár e’ körülmény természetes oka az igen hegyes és völgyes vidék, melly mulhatlanul sokkal több költséget kiván. E’ szerint tehát e’ nagyszerű vállalat minden tekintetben igen czélszerűnek mutatkozik, és üdvös sikert még azon körülmény is rendkívül emeli, mikép a’szállítási költségek iránt is legjótékonyabb intézkedések történtek, minélfogva Sziszektől Bandino Szelőig vámilletőséggel együtt csupán 10—12 kr. fog fizettetni minden mázsa után; Bandino Szelotul Szegniáig legfölebb mintegy 24 krt fizetendnek egy mázsától, ’s igy Sziszektől egészen Szegniaig csak mintegy 36 krt.mi Valiiban olly olcsó, hogy a’ szállítás gyorsasága mellett számbavételre is alig érdemes. Ezekből elég világosan kitűnik, miszerint Magyarország összekapcoltatására a’ tengermellékkel alig lehetséges kedvező ibő és rövidebb utat találni E’jtékony vállalat tehát, nagy fontossága tekintetéből hatalmas ösztönül szolgálhatna hazánkban több illy lóerőre számított vasut-épitésre, ’s ez által eszközlendő összeköttetésire halnknak bánságunkkal egyitt ’s a’ tengermelléki kereskedőhelyekkel, mely összeköttetést könnyen Ausztriáig is kiterjeszthetnék idővel, mivel ez után nem fogna olly költséges lenni a’vállalkozás sikeresitése, mint az annyi akadállyal küzdeni kénytelen bées-triesti vasúté, melly a’ ráford■ tolt roppant tőke után alá hozhatna kamatot. Hazánk földje , mind síksága, mind porhanyusága miatt minden tekintetben rendkívül alkalnas a’ vasutak építésire, ésannyira, hogy 100 ezer forintnál alig fogna mérföldenkér többe kerülni bármelly pályavonal. E fontos ügy tehát annyival is inkább érdemli meg legosztatlanabb ügyeimet az egész országnak, mivel ez egészéni és olcs eszközökkel csakhamar legnagyobb virágzásba lehetne hozni hazánk egyetemi kereskedését, ’s egyszersmind összeköttetésűt többi hozzá tartózó tartományival. A’ fönebbi állítások alaposságáról legbensőbben meg lévén győződve , bátran emeljük szavunkat hazánk minden törvényhatóságihoz, sőt a jelen Országgyűléshez, melly ollyas buzgalommal törekszik mindenkép előmozdítani a honi ipart ’s olly erőteljes rendszabályokat siet életbe léptetni Európa e földje s fekvése tekintetéből legjobb ’s legszebb ország kiemelésire érzéketlen aluszékonyságából* hangosan mondván, hogy itt már ideje jólétükért máradatlanul munkás egyik