Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-04 / 36. szám

távol a’ testvérh­onban tartóztat bennünket e’ gyűlésben jelenlétivel szerencsé­sig ’s értesülvén e maga hivatalos leveléből, miszerint jövő közgyűlésünk ha­tárnapjául rendelt jul. Mike előtt köztünk megjelenhetni reménye nincs, a’tisz­telt főispán megkéretni határoztatok, hogy Zichy Henrik gr. első alisp. k. táb­lai báróságra emeltetése által törvényszerű elnökségtől megfosztott megyénk állását, sőt a’ tisztikarnak is sok helyettesítés által jobbadán megváltozott tör­vényszerű helyzetét tekintetbe véve a’ kitűzött jul.­ékes gyűléskor egyszers­mind a’ tisztújitást megtartani, azonközben pedig a’ tisztválasztás iránt ren­delkezni méltóztassék. 2) A’ nm.­htanácsnak a’ megyei hatóság iránti ismere­­tes intézvényére nézve, volt ugyan néhány, ki a’megye jogait sértve látta, de a’ többség általányosan a’levél első részét ránk alkalmazhatónak nem vélvén öröm­mel fogadá ő fels. azon ígéretét, miszerint alkotványunkat kir. hatalmával fen­­tartani ’s egyszersmind haladásunkat elősegélni kegyeskedendik , miért is e fels.hez köszönő felírás szavaztatott. 3) A’ megyei több rendű körlevelek kö­zül Sopronyé a’ bécs-trieszti vasút tárgyában, megyénket hasonlag érdekel­vén, pártoltatott is. Úgy Tornáé is a’magyar útlevelek iránt, de a’ felírás fö­löslegesnek ítéltetett; Zólyomé a’ vegyes házasságok tárgyában és Szatmár­­nak önszülöttét megtagadó levele tudomásul vétetett, sőt még Zala elkeseredése sem talált viszhangra , mintha egy illyz gúnydal nemzetünk böcsületét alap­jában rendítette volna meg. Temesmegye panasza a’ katonai kicsapongás iránt pártoltatott, de a’ záradék elhagyatott; továbbá Soprony felszólítása a’ bal­parti vasút ’s vámok megszüntetése és Tolna ’s Fejérmegyéké az erdélyi unió tárgyában, országgyűlési választmányra bízatott. Szőnyegre került ezek után Zala, Bihar ’s Pozsonymegyék felszólításai rendén a’ vontatók ügye, mellye­­ket, mint az adózó népre fölötte terheseket,eltörleni óhajtják ugyan a’ BR. a’ fel­sőbb rendeleteken ’s régi szokáson alapuló ügyet mindazáltal, nehogy a’ tör­vényhozást megelőzzék, elegendőnek látták a’ népen jelenleg azon határzat ál­tal segíteni, miszerint ezentúl a’ hivatalbeli fogatokért egy állomás után­­,a’ hivatalon­ kivüliekért pedig 2 pft fog fizettetni, ’s a’ kényszerűért előfogatok megszüntetése iránti indítványtétel országgyűlési utasításul jegyezteték föl. 4) A’ nm. htanácstól múlt gyűlésünk feliratára egy félszázad katonaság ide szál­líttassa iránt tagadó válasz érkezvén, némellyek a’ katonaságot csak azon föltét mellett akarák elfogadni, ha elláttatásáról a’kincst. maga gondoskodnék,de a’több­­ség úgy akarta, hogy ez iránt ő fels. felírásban kérjük meg. A’katonai szállások elrendezését parancsoló htartósági intézvényre, melly fölterjesztett panaszok kö­vetkezében bocsáttatok ki, a’ panaszok alaptalanságát fölvilágosító válasz ren­deltetett , egyszersmind annak megh­atása, mikép e’ megye idei a’ katonai szállások elrendezése iránt őket illető helyhatósági jogaik gyakorlatában to­vábbá is nagyobbra becsülendik az adózóknak a­ hadi szolgálatokkal megegyez­tethető könnyebbségét némelly katonai tisztek egyedi kényelménél. 5) Egy sopronymegyei születésű, de itt növekedett, ideiglen azonban Bruck városban tartózkodó hazánkfia az ausztriai katonai öszszeirásba foglaltatván, a’ sérelem­tevő törvényhatóság illető két. kapitányság által rendre igazittatni rendeltetett, a’ kérdéses egyednek pedig meghagyatott, hogy a’ besoroztatásnál ne jelen­jék meg. 6) A’ m. óvári uradalom az adóarány kiigazítását sürgetvén, ez a’ megkívántató adatok hiánya ’s a’ költségek kímélése tekintetébűl nem rendeltetett meg, hanem az adókivetés iránt az országgyűlési választmány javaslatadásra kéretett. 7) Főadószedőink 3 évről CD számolván, az elnök-alispán indítvá­nyára elhatároztatott, hogy a’ htanács helybenhagyása után a’ három adószedő az állítólag kezelésük alá nem tartozó pénztárakkali bajlódásaikért a’ paren­­dorfi pénztárból évenkint 80, összesen tehát 24­0 pftot kapjon. M. Gy.—Mint­hogy ezen tudósításból nem tudhatni: mi a’ parendorfi pénztár ? szükségesnek látjuk azt felvilágosítani. ,,A’ mosonymegyei adózó nép a’ bécsi vonalban e­­ső parendorfi út elkészítésére ’s jó karban tartására köteleztetvén, az illető­leg felállított vám haszonbére adótőkévé tétetett; később feltűnvén ennek a­­ránylagos csekélysége, az nyilványos árverés utján a’ legszembeötlőbb siker­rel magasbra rugtattatott’s végre 66 ezer pftért örökösen eladatolt olly intéz­kedéssel, hogy a’ tőke kamatjának egy része a’ tőke öregbítésére ’s más ré­sze az adózási terhek könnyebbitésére fordittassék. Méltányos volt a’ megye e’vég­­zetében a’ jobbágyok sorsa és igazai iránt. Azonban a’ másod feles rész több­ször eltéveszté rendeltetését t­i. e’ rész nem az adózás terhei megkönnyítésére, ha­nem más, ezen czéllal még csak kellő öszszefüggésben sem álló díjazásokra ’s az l. fordittatott." Ezt a’ p. hírlap levelezője, is igy világosítja föl. (Erdélyi országgyűlés.) Az apr. 5dikei országos ülésben a’ jegyzőkönyv hitelesítése után Vizakna követe előterjesztő, hogy küldési kiváltságaiktól és sza­bad sókereskedésü­ktől jeltleg el vannak rekesztve, azért e’ sérelmet is orvos­­lás-kérőleg a’só tárgyabeli feliratban megemlittetni kéré. A’ KK és RR e’sére­lem tárgyalását a’ rendszeres biztossághoz utasiták. Ezután a’ nm. elnök je­lenté, hogy Segesvárszék eddigi követe Müller Károly pályájáról lelépvén, he­lyébe Fronius Mihály választatott ’s biratéklevelét bemutatta. Továbbá Károly-Fe­­jérvár volt követei családi és gazdasági ügyeik miatt követségükről lemondván, helyükbe Kunczelmann Ferencz és Kovács Lajos választattak ’s megbizó-leve­­löket beadták. Végre a’ kir. fökormány már kihirdetett sz. kir. város Szamos­­ujvárát az országgyűlésre képviselőji általi megjelenésre meghívón, választott követei főbíró Novák Márton ’s főjegyző Jakab Adeodál megbízatási levelü­ket beadták. A’ RR „éljen­ nel fogadták. Szamosujvár követei az erzsébetvá­rosi követek példájára az egyesületi hitet letették. Miután előbb Jakab Adeo­­dát ajánló magát ’s küldőit a’ KK és RR rokonságába , ígérvén, hogy a’ma­gyar nemzetiséget soha nem gátolni, hanem előmozdítani ’s a’ nemes lelkű ma­gyar nemzetnek, melly őket, eddig hontalan vándorokat, nemcsak vendégsze­­retőleg keblébe fogadta, hanem jogai legszentebbikét, a’ törvényhozást, is ve­lők megosztották, érdekével öszszeolvadni törekvendnek. Lelkes beszédei több­szörös ,éljen­ szakasztá félben. Utána hasonló szellemben felelt követtársa, mit a’ BB szinte ,éljen nézve fogadtak Továbbá országgyűlési helyük hozatván kérdés­é­be, határozatta­lan, hogy, mivel az 1­791 : 61 t. ez.ben nyilván ki van fejezve, hogy Szamosujvár és Erzsébetváros követei mindjárt Károly-Fejérvár után ül­jenek, a’ két város közül pedig Szamosujvár mindig elől említtetik, azért mindjárt Károly-Fejérvár után és Erzsébetváros elött legyen Szamosujvár követeinek he­lye. A szamosujvári követek által letett hitforma latin nyelven lévén szerkeszt­ve, indítványba hozalék magyarra fordíttatása. A’ RR tanácskozási rendszerük nyomán e’ fontos indítványt előleges tanácskozásra utasiták. Ezek végeztével megállapittatott a’ határszéli egyenetlenség tárgyában szerkesztett felirat ’s tör­­vényczikk-javaslat ’s átküldetett követség utján a’ kir. fökormányhoz. — Az elnök felszólítására jelentették a’ KK és RR., hogy a’ napi­rendre tűzött adó tárgyában előleges tanácskozásaikat még be nem végezték, hanem a’ fökor­­mányzó beiktatása iránt érkezettel már készek , melly tanácskozás alá vétet­vén, határozattá lett a’ nélkül, hogy e’ tárgyban többé felírjanak, a’ jegyzőkönyv­ben kifejezni, hogy a’ kir. adománylevél vizsgálatába azon után, mellyel az országos elnök múlt ülésben tett ’s nyilatkozatában kijelentetett, nem bocsát­koznak, hanem hat benne valami törvényellenes reend, azt érvénytelennek nyi­latkoztatják azon értelemben, mint azt a’ kir. táblai elnök adománylevelére vo­natkozólag már kimondották. A’hitformára nézve pedig ragaszkodnak a’ n. gr. Kornis János által letett ’s az 183­7diki irománykönyvben létező szerkezethez. Az april 11 -ei országos ülésben ritka jelenete mutatkozék az egyértelműség­nek. Tárgya a’ tanácskozásnak az adó iránti országos sérelem valt. Az 183­7- ki fölterjesztés elvei mellett csupán Kolozsmegye követe nyilatkozók egyenes utasításánál fogva, a’ többiek e’ módszert kielégítőnek nem tárták, mert a’puszta fölterjesztés tettleg sikertelennek bizonyosult;ellenben a’kor irányai,a’ kérdési fek­­vése változónak, a’ földesúri viszonyok rendezése, urbér-kidolgozás korszük­séggé vált ’s ezek az adó ügyének előleges elintézését mulaszthatlanná teszik. Elhatározák azért , hogy ,,az e’ tárgybani k. k. leirat adassék által a’ rend­szeres biztosságnak, melly három hét alatt tervet készíteni, miként lehessen az adó időrül—idővel való meghatározása jogának gyakorlatába még ezen ország­gyűlésen sikeres lépést tenni.“ E’ naptól kezdve az országgyűlés által kine­vezett rendszeres biztosság teljes­ számú gyülekezete a’ fökormányzó elnöklete alatt a’ „tisztválasztási törvényjavaslat“ kidolgozásával foglalkozik, mi néhány nap múlva országos tanácskozás alá kerülend. E. H. (Beregszászi egyházmegyei gyű­lés.) Magányos dolga­im télutó elején Beregszász mvárosába hivának, örültem szerencsémen, hogy né­­melly óráimat a’ beregi reform, egyházmegyei azon hó 8 ’s több napjain , a’ as megye teremében tartatott úgynevezett, papi helyosztó gyűlésen tölthettem. Számosan je­lentek itt meg valláskülönbség nélkül, úgy hogy illy népesség e’megyei közgyűlé­sen sem mindig látható. Rövid imával nyitá meg a’ t. ez. esperes a’ gyűlést: ezután olvastattak azon tudósítások, mellyeket a’ papi tanácsbirák, az ekklésiák évenkinti látogatások alkalmikor az ekklésiák lelkészei viszonyiról, mind kettőnek miben­ és hogylétéről tenni szoktak. E’ nyilványosság századában nem illenek az egyházi fér­fiak közgyűlési rendelkezéseiknek csak jegyzőkönyvekben zárva maradni, méltá­nyos, hogy az olvasó közönség is vethessen azokra egykét pillanatot. A’ csekélyebb jelentésűeket elmellőzvén, csakhamar a’ gyűlés kezdetivel a’gáti ekklézsiának pap­ja ellen , már a’múlt évi gyűlésre is beadott vádjai most ismét megujittattak , úri, és közrendü küldöttei az említett ekklézsiának papi hanyagság, hivatalbeli hűtlen­ség’s több eséle miatt vádolván pap­jokat, a’ legnagyobb elégületlenséget mutatták már két év alatt iránta jelentvén , miszerint annyira fel van minden hallgató papjok ellen ingerülve, hogy szájából többé semmi igét üdvösen nem hallhatnának. Akár­­mint legyen a’dolog , de ha csakugyan nem szenvedhetik többé papjokat, ha csak­ugyan igaz, hogy azon ekklézsiában többé a’ gyűlölt lelkész épületesen nem tanithat, bizony az egyházi kormányszék, Isten és ember előtt meg nem állható, hogy olly több ízben engesztelhetetlennek nyilványitott gyűlölség ellenében nem szabaditá meg az ekklézsiát olly igen gyűlölt papjától; mert mit tesz hát a’ lelkész, ha a’ lélek és szív körül épületesen nem munkálhat, hogy munkálhat pedig, ha elveszett a’ kedves bizodalom, a’tisztelet, a’ szeretettel teljes vonzódás a’hallgatók szivéből papja i­­ránt? prédikál ugyanő, de mint a’németeknél egykor az uj iskolai Dunscotusok­­nak nevezett prédikátorok, úgy kipredikálja hallgatóit a’templomból, hogy végre alig lesz, kinek prédikálnia. Azonban lássuk minő egyház kormányszéki következe­tesség van itt. A’ csarodai ekklézsiának hatalmas követe B. G. az eddigi lelkésznek halálával megürült ekklézsiába más lelkészt választandó belő a’ gyűlésre, kiszemelt papja mellett küzdeni’s miután már más inditóokaiból kifogyott annak családi viszonytt is felhozva, megtudtuk, honnan fú a’ szél, hittük a’mit azelőtt is okoknál fogva gyanítottunk , hogy a’ papi családért kell maga a’ pap is , nem önmagáért. Reszkess Pál, te hatalmas apostola a’keresztyénségnek , mert parancsolatod ellenére 1 Kor. 14, 34, 35, maholnap bejének, vagy is inkább bejövetnek szent szolgálatodba, ha nem minden nő is, legalább a’papnők; de ki tudja, bírnak e ok a’ papi hivatalra olly igen megkívánható béketűréssel, holott látánk itt férfiúi erős vállakat is , a’ türel­metlenség terhe alatt is már ingadozókat, megnyere hat B. G. követ kívánt papját, sok érdemest, oda méltóbbakat elmellőzve, ’s igy a’ csarodai ekklézsia megvigasz­­taltatott óhajtott papjával, azzal kinek szájából örömmel hallja az igét; a guti ek­lézsiában pedig továbbra is átok gyanánt, mint ők mondják, meghagyatott szen­­vedhetetlen papja- Következetesség­e ez egyházi tanácsbirakó uraimnek ? megenge­di­é ezt a’ természetes , az osztó igazság ? a’ gondjok alatt levő egyházi személyek­nek, ekklézsiáknak az igazság ’s törvény értelmében való szükséges ótalmazása, mire esküjüket tették Isten’s emberek előtt? Uraim! ne gyűjtsük a’ napot Goezbe, hadd világoljon mindenfelé, az igazságot ne csak egynek, hanem mindennek szol­gáltassuk ki. A’Csarodára rendelt lelkész helyét ismét más kettő igényelte magá­nak , nézzük itt is, mint fejükt ki az igazság. Timoni gúnnyal ü­lteté le egyik papi ülnök kegyeneze ellen magát védő , kisebb rendű paptársát; ’s az úgy nevezett vocatiot sem nyert félnek győzelmet nyert a’ minden gyűlésen változható papi törvények ellen gyűjtött sereg ; a’ szolgálatokat tett, ugyan azért pártokat nem keresettnek ’s meg­hívottnak ellenébe. Uraim ! a’ szeretet meleg ihletével oszszák az igazságot, nem a ’ méltatlan elnyomatás kedvetlen érzetében; azért hogy a’ főbbeknek alattvalóik vagy­unk , nagysága entheoszában ne nyomja el a’ kisebbet, máskint, hanem csak argu­­mentumokkal, azon legyenek hogy ha vannak törvényeik, szentek sérthetetlenek le­gyenek, vagy vallják meg részükről is , a’ mi már el van mondva, hogy «■’ Protes­tantismus a’ reformatio óta nem haladott. Úgy van , a’ papi ekklézsiai igazgatás tör­vényeken nem áll. Kanonaik minden pontjaikban megrontatvák, erőtlenek, tekintet, földi hatalom szerfölött uraltatik a’ világi részről, a’ sógorság, vőrség, ’s több efféle kötelék a’ papi részről keményen állnak, mint egy lelkes világi ülnöktól is hallot­tuk , az évenkinti egyházi látogatások rosszul mennek, néhol tesznek hozzá , másutt elvesznek belőle, ott is titkolóznak, hol nyilatkozni kellene, itt ott borúra, nem de­rűre törnek, törvényeket hoznak most, m­ás gyűlésen megrontják, a’ nagyobbak átszaggatják. Derült hamarább óhajtott napja a’protestáns egyházi lapoknak , hisz szűk hogy epochát teremtesz hi­ányos egyházi szerkezetünkben, ege leven az egy­­­házi személyek elrendezésének, a’ gyűlés folytattatok majdan az eddigi rendelé­sei hitelesítése következett; azután egy küldöttség neveztetett, egy világi rendű egyházi tanácsbiróra való titkos szavazatok fölbontására, melly meglevőn a sza.

Next