Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-05-16 / 39. szám
1844. ,ittelil. szám PEST, csütörtök május 16kán Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletén , egyebütt nedű, minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan küzöltetik. FOGLALAT: Magyar-és Erdélyország. (Országgyűlési közlemény : orsz. ülés a’ BHnél a városok rendezéséről szóló üzenet ügyében ; ugyanott a’ bányatörvény részletes tárgyaltatása ; fORBi ülés a’ városok rendezése és az országgyűlés évenkint tartatása ügyében; kir. válaszirat az üdvözlő föliratra; másodüzenete a’ KK. és RRnek a’ szabad kir. városok tárgyában ; Esztergommegye : a’ gyorsírás nyilványosan taníttatni kívántatik, Kliegl országos pártoltatásra ajánltatik, megyei levelezések; Békésmegye: országgyűlési pótlékutasitások; Komárommegye : kövésjelentések , a telekdij pártoltabik; egyházkerületi gyűlés határnapja Resten; újabb ajánlatok a’pesti szegény gyermekkórházra; népkönyvkiadó egyesület; iparegyesület; ’s a’f.) Spanyolország (Narvaez a’ ministerséget megbuktatta; alkudozás a’ papi jószágok ügyében.) Anglia (O’Connell pere ismét folyamatban van; a gyármunka iránti törvényjavaslat megbukott.) Francziaország (névnapi üdvözletek ) Portugália (Almeida még mindig ostromzár alatt; Lissabonban számos elfogatás ’stb.) Olaszország (II.j egyházi fenyíték Rómában. Rothschild báró kölcsönszerződése.) Svéd ország (Néhány kiváltságos.hatóságot megszüntetnek; az udvari szink. személyzetnek felmondás.) Értesítő: Magyarország és Erdély. Szombaton, május 18-án a’hangászegylet és énekiskolai növendékek közremunkáltával műkedvelők által adatni fog bérszünetben: „SZÖKÖTT KATONA“ népszínmű 3. felvon. Szigligetitől. Országgyűlési közlemény. 1417. orsz. ülés máj. Gán. Folytattatván a’városok rendezéséről szóló üzenet, a’ 154 ik §ban megállapított képviselők számát személynek ő nmga felette soknak tartotta, ’s egyedül Pest városát véve föl, benne a’javaslat szerint 1200 képviselő lenne. Ebben még előbb megegyeznék, ha a’ BB. a’ képviselőkből egyszersmind tanácskozói testületet nem akarnának alkotni, de ennyi képviselő mellett nemcsak a’ választás bajos, hanem leginkább a’ tanácskozás lehetlenné válik; olly fölösleges számú képviselők foglalatosságaiktól elvonattatnának. Kívánta elfogadtatni a’ FRR. módosítását; de maradt a’ szerkezet. — A’ főfelügyelőről szóló Illdik részben elnök ő mmga egyedül a’ RR. argumentumaira szorítkozott. Mondalik, a’ főfelügyelő ellenkeznék a’városok kiváltságaival. De nagy különbség van a’ városok állására nézve, mint jelenleg vannak privilegialis állapotban, és mint lesznek ez új rendszer szerint. Miután a’ t. RR. a’ városokat egészen a’ megyei formára akarják átalakítni, gyűléseket behozni, mintegy primaries választásokat alkotni, a’ polgároknak a’ legtágasabb jogokat adni; szóval, ha a’ városokat, mellyek eddig csak repraesentativ jogot gyakoroltak, teljes jogú municipiumokká akarják átváltoztatni, szükséges hogy köztök ’s a’ kormány közt ugyanazon kapocs létezzék, melly a’ megyékre ’s kerületekre nézve szükségesnek találtatott. ” A’ második ellenvetés : „hogy a’ királyi biztosok eddigi munkálódásai sok sikert nem hoztak, nyomjon a’ mennyit nyomhat; de erre röviden csak azt jegyzé meg e kegyelmessége, hogy nagy különbség van ideiglenes és csak egy eset megvizsgálására kinevezett biztos, meg egy állandóul őrködő felügyelő között. Ez utóbbi constitutionalis elnök lesz,mig a’ k.biztosság exceptionalis állapot, mellyet alkotmányos nemzetek általányosan nem kedvelnek. — A’ harmadik észrevételre ,,e’ hatalom által a’ municipium enyésznék, és egyenesen a’ franczia centrális igazgatás hozatnék be,vállal nem látja a’municipium ideáját elenyésztetni; mert ha megállhat az a’megyékben a’ főispánok mellett, miért ne maradhatna fen a’ városokban is a’ főfelügyelők mellett, kivált olly hatalmas polgári befolyás és nyilványosság mellett,miilyent a’ t.RR. kívánnak. A’ centrálisaim eszméjének egészen más kelléke van Francziaországban; ott minden tisztviselőt, az elsőtől fogva az utolsóig a’ministerium nevez ki,mindnyájan ettől függnek, az executiva hatalom szabadon működik ’stb, de itt a’ módosítás szerint a’ tisztviselők választatnak, a’ végrehajtó hatalom (tanács) szabályok által igazgattatik, ott a’ törvények hozatalánál semmi municipalis végzésnek nem engedtetik befolyás ,’s ezek csak helybeli szükségekre szoritvák, mig nálunk a’ törvények tulajdonképen a’ törvényhatóságokban hozatnak. Rend, felügyelés nélkül nem gondolható; pedig rend és a’ kormánynak erős törvényes működése nélkül semmire sem megyünk, kivált hol a’ viszonyok annyira kötvék atyafiság, barátság és más kötelékek által ajánláai FRR. módosítását. Ez ellen több városi követ röviden nyilatkozott. B. város követe igen hoszasan ismétlé a’ kerületben tartott és már a’ minap lényegében közlőit, itt azonban még bővitett beszédét a’ főfelügyelők behozatala ellen. Bevégezvén beszédét, K. város követe,nehogy küldött részéről elfogadtatni láttassák az előtte szólott követnek azon állítása, hogy ha nekiválasztani kellene a’ mostani állás és a’ FRR. módosítása között, úgy készebb belső elrendezést és szavazatot tovább is nélkülözni, mint a’ főfelügyelőt elfogadni, annak ellen mondott, ’s készebbnek nyilatkozott törvény főfelügyelő kormányzása alatt lenni elrendezés utáni szavazattal, mint a’ jelen rendezetlen és bizonytalan állapotban továbbra is megmaradni. Miután több városi követ a’megyékben uralkodó rendetlenségeket emlité, a’ nm. elnök szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy egészen más volt eddig a’ városi választás egy 50 — 60 tagból álló zárt testület által, és más a’ szabad megyei választások, mellyeknél a’ rendet sokkal nehezebb fentartani. Mi pedig a’ belső igazgatást illeti, e’ tekintetben nincs mit szemökre lobbantani a’ megyéknek,mellyek bel-administratioja ha nem jobb, legalább bizonyosan nem roszabb a’ városinál. Azonban ő Felségének legfőbb felügyelése alól ki nem húzhatják magokat a’ városok, ’s miután azt személyesen nem gyakorolhatja jobb állandó felügyelő, mind rendkívüli hatalom által azt gyakoroltatnia, marad a’szerkezet. Az üzenet olvasása között elnök , nm. több szakasz felelt igen röviden hivatkozók első alkalommal felhozott észrevételeire,jelesen a’ 310., 316., 324. §ra tett főrendi módosítások mellett,mik többnyire közöltetvék általunk az első tárgyaláskor. A’BR. általányosan, minden legkisebb változtatás nélkül, megtartották a’ kerületi szerkezetet. — Befejezve lévén a’tárgy, személynök ő nm. a’ bányatörvényt kívánta tanácskozás alá adni, azonban Pestmegye követének indítványa következtében idő nem maradt e’ tárgy fölvételére. Ismétlé ugyanis minapi kerületben nyilvánított kívánságát: kérnék meg a’ FeRket e’ most átküldendő üzenetben, hogy a’ Hajduvárosok és Jász-Kun kerületek rendezését vennék már egyszer tanácskozás alá, melly munkálatok rég átküldettek,’s igy majd azon szomorú következménytől lehet tartani, hogy e’ kerületek rendezetlen maradnak. Érzékenyen’s egészen váratlanul festé az ottani nép inségét’s azon tisztviselői elnyomást, melly alatt nyögnek, ’s csípősen támadá meg a’ baj okozóját.Noha a’ nép az elrendezést óhajtva várja, mégis a’ kerületek követe ellenkezőjét állította; sőt midőn 2000 j.k. lakos egy itt megjelenendő petitiót aláirt, annak indítványozója egy évi börtönre ítéltetett. A’ szónok ezután az általányos vádakról magányviszonyok taglalására ’s feddésére menvén át, a’ beszédben leginkább érdeklett követ védette a’ gyanúsított tisztikart, mellynek becsületét olly szeplőtlennek mondá, mint P. megye tisztikaráé ; állitá , mikép soha nem nyilatkozott, hogy a’ J.-k.kerület ne rendeztessék, mert azt igen is kívánja, de nem egyszerre, nem kiváltságai megsértésével. Kérte P. megye követét, adná vissza azon alaptalan tudomást, kitől kapta; és bizonyos lehet benne, hogy azon fenséges személy, melly az egész ország jogai felett őrködik , bizonyosan ott sem tűrné a’ tisztviselők zsarnokságát. Itt több követ olly mélyen merűltek el a’ megtámadások és visszatorlások terén, hogy személynök ö nm. többször kénytelen vala felszólalni, illy tanácskozást nem a’jelen kérdéshez tartozónak, nem e’ terembe valónak állitván; annak, mi a’ J.-K. kerületben ’s P. megyében történik, e’ tábla bírája nem lehet. Elnökileg kijelenté , hogy az illyen conversatio még privát körökbe sem való, mert próba nélküli vádaknak itt helyök nem lehet; azért ő exc. mindezen személyességeket tekintetbe nem veendi ’s reájok nem is felelend. — Magára a’ tárgyra nézve a’j.k. követ ellenmonda azon elvnek, hogy a’ kerületek szavazási joga elrendezésükről feltételeztessék, miután a’ kerületek eddig is e’ joggal bírtak. Ezt több megyei követ kétségbevont, állitván, hogy valóságos szavazatuk eddig nem volt, miután a’megyei voksok egyenlőségének esetében a’ kerületek szavazata soha nem számíttatott. Ezen vita hoszszabbra kiterjedvén, elnök önmaga megjegyzé, mikép nem tárgya a’ tanácskozásnak, van e szavazatjoga a’ hajdú-’s Jászkun kerületnek vagy nincs? mert az össze van kötve a’ coordinatioval; hanem jelenleg a’ szőnyegen levő kérdés az: kívánják e a’ t. RR. az üzenetben felszólittatni a’ m. FRRket, hogy a’Hajdú-’s Jászkun kerületek rendezését minél előbb tanácskozás alá vegyék.Mindnyájan az üzenetben kívánván felszólittatni a’ m. FRRket, röviden nyilatkoztak. — Ellenben Sz. m. követe emlékezteté a’ t. RRket, mikép ezen indítványt. P. követe a’ kér. ülésben is megtette ’s ott az határoztatott, hogy az elnökök , személynök ö nm. által kérjék meg Nádor ő cs. kir. Fenségét egyedül gyűléseknek minél elöbbi tartására;’s szokatlan, üzenet által felszólítani a’ FRR.; ’s nincs is arra példa, hogy a’ felszólításban maga a’ tárgy is kijelöltetett volna, mellyet a’ másik tábla tanácskozás alá vegyen. Ez nem fér össze a’ kér.végzéssel ,’s attól tart, hogy az illyen kérdések feszegetése által igen kényes harct idéztetnék elő, hiszen a’börtönrendszer már három hónapig itt hever, a’ nélkül hogy a’ m.FRR. felszólitnának bennünket. Addig tehát, mig a’ szóbeli felszólításnak milly sikerét nem tapasztaljuk, maradjon a’ kér végzés. — Szinte harmadfél órai vitatkozás után elnök önmaga kimondá a’ végzést, miszerint az üzenetben megkéretnek a’ FRR., hogy a’ Hajdú-’s Jászkun kerületek, és más tárgyak iránt fölterjesztett munkálatokat tárgyalás alá venni szíveskedjenek ; a’minek következtében az itélőmester legott e’ felszólítást felolvasván, az helyben is hagyatott. — A’ gyűlés délutáni 2 órakor oszlott el. 442. orsz. ülés május 7k én. Tárgy : A’ bányatörvény. Tárgyalás előtt elnök önagym. megvallván a’ tárgy technikai oldala körüli járatlanságát, csak törv. szempontból kívánt hozzászólani, azokra bízván a’ kezelési észrevételeket, kik szaktudománnyal ’s járatossággal bírnak.Csak törv.oldalról és közgazdasági szempontból kiindulva, arra figyelmeztette a’ BRet, hogy a’ nemzet jövedelmi kutforrása ezen egyik ágának virágoztatása mellett sem ő Felsége sem egyes személyek jogai ne sértessenek. Zarka itélömester felolvasván az első §t, N. megye követe a’ czim megváltoztatása ’s a’ §ból e’ szó „királyi“ kihagyatása iránt következően nyilatkozott: Azokra nézve,mellyeket excád ezúttal előadni méltóztatott, bátor vagyok nézeteimet előadni: a’ bányamivelés status-gazdasági szempontból kimenve, nemzeti iparunknak egyik legnevezetesb ágát teszi, és bátran merem állítani, hogy passiv kereskedésünk mellett bányamivelés nélkül azon kevés arany és ezüst pénz is, melly a’bányamivelésböl forgásba jön, a’ hazából ki szivárogna, és ha a’ bányából egyéb haszna nem volna hazánknak, annyi minden esetre van , hogy bányamivelés által a’ föld gyomrában elrejtett és a’ statusra nézve holt kincsek napfényre hozatván, uj arany és ezüst jó forgásba, melly minden esetre a’ status pénzbeli hitelét neveli, ezenkívül sok ezer ember, mégpedig a’ legszegényebb sorsú, mindennapi fölsegélést kap.A’ bányamivelésnek minden fontossága mellett azonban a’ bányamivelés a’ törvényhatóságoknál nem sok sympathiára talált, a’megyei hatóságok mit sem gondoltak a’ tárgygyal, a’ megyék politikai életéből kiküszöbölve volt, és ez az oka annak, hogy a’ bányászi érdek, a’ polgári’s kivált megyei érdekkel össze nem olvadhatott. Felettébb sajnos , hogy a’ megyék a’ kormány ellenében nem gyakoroltak ellenörséget, hogy ezen tárgy iránt részvétlenek voltak ; a’ kormány által látván a’ nemzeti ipar ezen ágának nagy fontosságát , maga részére használta a’ megyék részvétlenségét, mert hazánk sarkalatos törvényeire egyes bányapolgárok , bányavárosok százados gyakorlata által erősített municipalis jogaira nem tekintve, egyedül önhatalmát öregbítette, ezen leginkább az egész nemzetet érdeklő tárgyban az ország rendeinek helybenhagyása nélkül önhaszna’s tetszése szerint újításokat tett, későbben nemcsak egyes bányapolgárok tulajdonát, de a’ kir. bányavárosoknak földesúri joggal bírt sajátságát és territoriális törvényhatóságát a’bányai kincstár alá vetette, az innen származott panaszokat és sérelmeket országgyűlésen kivül udvari biztosságok és felső leiratok által elitélte, a’ bányavárosok és egyes bányapolgárok tulajdonai megsértésével és a’ bányamivelés hátramaradásával; szóval az egész bányászi tárgyra kirekesztő hatalmat magához vonni törekedett. Hogy a’ kormány e’ részben tökéletes czélját utól nem érte, leginkább a’bányavárosok, egyes bányamivelők állhatatosságának és hazafi kitörésének köszönheti a’ haza. Már 1790 ben átlátták az ország Rendei, mennyiben érdekében legyen a’ statusnak a’bányamivelés virágzása.