Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-05-16 / 39. szám

1844. ,ittelil­. szám PEST, csütörtök május 1­6kán Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t­­. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme­letén , egyebütt nedű, minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan küzöltetik. FOGLALAT: Magyar-és Erdélyország. (Országgyűlési közle­mény : orsz. ü­lés a’ BHnél a városok rendezéséről szóló üzenet ügyében ; ugyanott a’ bányatörvény részletes tár­gyaltatása ; fO­RBi ülés a’ városok rendezése és az ország­gyűlés évenkint tartatása ügyében; kir. válaszirat az ü­dvöz­­lő föliratra; másodüzenete a’ KK. és RRnek a’ szabad kir. városok tárgyában ; Esztergommegye : a’ gyorsírás nyil­­ványosan taníttatni kívántatik, Kliegl országos pártoltatás­­ra ajánltatik, megyei levelezések; Békésmegye: országgyű­lési pótlékutasitások; Komárommegye : kövésjelentések , a­ telekdij pártoltabik; egyházkerületi gyűlés határnapja Res­ten; újabb ajánlatok a’pesti szegény gyermekkórházra; nép­könyvkiadó egyesület; iparegyesü­let; ’s a’f.) Spanyolország (Narvaez a’ ministerséget megbuktatta; al­kudozás a’ papi jószágok ügyében.) Anglia (O’Connell pere ismét folyamatban v­an; a gyármunka iránti törvényjavaslat megbukott.) F­r­a­n­c­z­i­a­ország (névnapi üdvözletek ) P­o­r­t­u­g­á­l­i­a (Almeida még m­indig ostromzár alatt; Lissabon­­ban számos elfogatás ’stb.) Olaszország (II.j egyházi fenyíték Rómában. Rothschild bá­ró kölcsönszerződése.) S­v­é­d o­rs­z­ág (Néhány kiváltságos­­.hatóságot megszüntet­nek; az udvari szink­. személyzetnek felmondás.) Értesítő: Magyarország és Erdély. Szombaton, május 18-án a’hangászegylet és énekiskolai növendékek közre­­­munkáltával műked­velők által adatni fog bérszünetben: „SZÖKÖTT KA­TONA“ népszínmű 3. felvon. Szigligetitől. Országgyűlési közlemény. 1417. orsz. ülés máj. Gán. Folytattatván a’váro­sok rendezéséről szóló üzenet, a’ 1­5­4 ik §ban megál­lapított képviselők számát személynek ő nmga felette soknak tartotta, ’s egyedül Pest városát véve föl, benne a’javaslat szerint 12­00 képviselő lenne. Ebben még e­­lőbb megegyeznék, ha a’ BB. a’ képviselőkből egyszer­smind tanácskozói testületet nem akarnának alkotni, de ennyi képviselő mellett nemcsak a’ választás bajos, ha­nem leginkább a’ tanácskozás lehetlenné válik; olly fö­lösleges számú képviselők foglalatosságaiktól elvonat­­tatnának. Kívánta elfogadtatni a’ FRR. módosítását; de maradt a’ szerkezet. — A’ főfelügyelőről szóló Illdik részben elnök ő mmga egyedül a’ RR. argumentumaira szorítkozott. Mondalik, a’ főfelügyelő ellenkeznék a’vá­­rosok kiváltságaival. De nagy különbség van a’ váro­sok állására nézve, mint jelenleg vannak privilegialis állapotban, és mint lesznek ez új rendszer szerint. Miu­tán a’ t. RR. a’ városokat egészen a’ megyei formára a­­karják átalakítni, gyűléseket behozni, mintegy primar­­ies­ választásokat alkotni, a’ polgároknak a’ legtága­sabb jogokat adni; szóval, ha a’ városokat, mellyek ed­dig csak repraesentativ jogot gyakoroltak, teljes jogú municipiumokká akarják átváltoztatni, szükséges hogy köztök ’s a’ kormány közt ugyanazon kapocs létezzék, melly a’ megyékre ’s kerületekre nézve szükségesnek találtatott. ” A’ második ellenvetés : „hogy a’ királyi biztosok eddigi munkálódásai sok sikert nem hoztak,­ nyomjon a’ mennyit nyomhat; de erre röviden csak azt jegyzé meg e kegyelmessége, hogy nagy különbség van ideiglenes és csak egy eset megvizsgálására kinevezett biztos, meg egy állandóul őrködő felügyelő között. Ez utóbbi constitutionalis elnök lesz,mig a’ k.biztosság ex­­ceptionalis állapot, mellyet alkotmányos nemzetek ál­­talányosan nem kedvelnek. — A’ harmadik észrevé­telre ,,e’ hatalom által a’ municipium enyésznék, és e­­gyenesen a’ franczia centrális igazgatás hozatnék be,v­állal nem látja a’municipium ideáját elenyésztetni; mert ha megállhat az a’megyékben a’ főispánok mellett, mi­ért ne maradhatna fen a’ városokban is a’ főfelügyelők mellett, kivált olly hatalmas polgári befolyás és nyilvá­­nyosság mellett,miilyent a’ t.RR. kívánnak. A’ centráli­saim eszméjének egészen más kelléke van Francziaor­­szágban; ott minden tisztviselőt, az elsőtől fogva az u­­tolsóig a’ministerium nevez ki,mindnyájan ettől függnek, az executiva hatalom szabadon­ működik ’stb, de itt a’ módosítás szerint a’ tisztviselők választatnak, a’ végre­hajtó hatalom (tanács) szabályok által igazgattatik, ott a’ törvények hozatalánál semmi municipalis végzésnek nem engedtetik befolyás ,’s ezek csak helybeli szüksé­gekre szoritvák, mig nálunk a’ törvények tulajdonképen a’ törvényhatóságokban hozatnak. Rend, felügyelés nél­kül nem gondolható; pedig rend és a’ kormánynak erős törvényes működése nélkül semmire sem megyünk, ki­vált hol a’ viszonyok annyira kötvék atyafiság, barát­ság és más kötelékek által­ ajánláai FRR. módosítását. Ez ellen több városi követ röviden nyilatkozott. B. város követe igen hoszasan ismétlé a’ kerületben tartott és már a’ minap lényegében közlőit, itt azonban még bő­vitett beszédét a’ főfelügyelők behozatala ellen. Bevé­gezvén beszédét, K. város követe,nehogy küldött részé­ről elfogadtatni láttassák az előtte szólott követnek a­­zon állítása, hogy ha nekiválasztani kellene a’ mostani állás és a’ FRR. módosítása között, úgy készebb belső elrendezést és szavazatot tovább is nélkülözni, mint a’ főfelügyelőt elfogadni, annak ellen mondott, ’s készebb­nek nyilatkozott törvény főfelügyelő kormányzása alatt lenni elrendezés utáni szavazattal, mint a’ jelen rende­zetlen és bizonytalan állapotban továbbra is megmarad­ni. Miután több városi követ a’megyékben uralkodó ren­detlenségeket emlité, a’ nm. elnök szükségesnek tartot­ta megjegyezni, hogy egészen más volt eddig a’ városi választás egy 50 — 60 tagból álló zárt testület által, és más a’ szabad megyei választások, mellyeknél a’ rendet sokkal nehezebb fentartani. Mi pedig a’ belső igazga­tást illeti, e’ tekintetben nincs mit szemökre lobbantani a’ megyéknek,mellyek bel-administratioja ha nem jobb, legalább bizonyosan nem roszabb a’ városinál. Azonban ő Felségének legfőbb felügyelése alól ki nem húzhat­ják magokat a’ városok, ’s miután azt személyesen nem gyakorolhatja jobb állandó felügyelő, mind rendkívüli hatalom által azt gyakoroltatnia, marad a’szerkezet. Az üzenet olvasása között elnök , nm. több szakasz fe­lelt igen röviden hivatkozók első alkalommal felhozott észrevételeire,jelesen a’ 310., 3­16., 324. §ra tett fő­rendi módosítások mellett,mik többnyire közöltetvék ál­talunk az első tárgyaláskor. A’BR. általányosan, minden legkisebb változtatás nélkül, megtartották a’ kerületi szerkezetet. — Befejezve lévén a’tárgy, személynök ő nm. a’ bányatörvényt kívánta tanácskozás alá adni, a­­zonban Pestmegye követének indítványa következtében idő nem maradt e’ tárgy fölvételére. Ismétlé ugyanis mi­napi kerületben nyilvánított kívánságát: kérnék meg a’ FeRket e’ most átküldendő üzenetben, hogy a’ Hajduvá­­rosok és Jász-Kun kerületek rendezését vennék már egyszer tanácskozás alá, melly munkálatok rég átkül­dettek,’s igy majd azon szomorú következménytől lehet tartani, hogy e’ kerületek rendezetlen maradnak. Érzé­kenyen’s egészen váratlanul festé az ottani nép inségét’s azon tisztviselői elnyomást, melly alatt nyögnek, ’s csí­pősen támadá meg a’ baj okozóját.Noha a’ nép az elren­dezést óhajtva várja, mégis a’ kerületek követe ellenke­zőjét állította; sőt midőn 2000 j.­k. lakos egy itt meg­jelenendő petitiót aláirt, annak indítványozója egy évi börtönre ítéltetett. A’ szónok ezután az általányos vá­dakról magányviszonyok taglalására ’s feddésére men­­vén át, a’ beszédben leginkább érdeklett követ védette a’ gyanúsított tisztikart, mellynek becsületét olly szeplőt­lennek mondá, mint P. megye tisztikaráé ; állitá , mikép soha nem nyilatkozott, hogy a’ J.-k.­kerület ne rendez­­tessék, mert azt igen is kívánja, de nem egyszerre, nem kiváltságai megsértésével. Kérte P. megye követét, ad­ná vissza azon alaptalan tudomást, kitől kapta; és bizo­nyos lehet benne, hogy azon fenséges személy, melly az egész ország jogai felett őrködik , bizonyosan ott sem tűrné a’ tisztviselők zsarnokságát. Itt több követ olly mélyen merűltek el a’ megtámadások és visszatorlások terén, hogy személynök ö nm. többször kénytelen vala felszólalni, illy tanácskozást nem a’jelen kérdéshez tar­tozónak, nem e’ terembe valónak állitván; annak, mi a’ J.-K. kerületben ’s P. megyében történik, e’ tábla bírá­ja nem lehet. Elnökileg kijelenté , hogy az illyen con­­versatio még privát körökbe sem való, mert próba nél­küli vádaknak itt helyök nem lehet; azért ő exc. minde­zen személyességeket tekintetbe nem veendi ’s reájok nem is felelend. — Magára a’ tárgyra nézve a’j.­k. kö­vet ellenmonda azon elvnek, hogy a’ kerületek szavazá­si joga elrendezésükről feltételeztessék, miután a’ kerü­letek eddig is e’ joggal bírtak. Ezt több megyei követ kétségbevont, állitván, hogy valóságos szavazatuk ed­dig nem volt, miután a’megyei voksok egyenlőségének esetében a’ kerületek szavazata soha nem számíttatott. Ezen vita hoszszabbra kiterjedvén, elnök ö­nmaga meg­­jegyzé, mikép nem tárgya a’ tanácskozásnak, van e sza­vazatjoga a’ hajdú-’s Jászkun kerületnek vagy nincs? mert az össze van kötve a’ coordinatioval; hanem jelen­leg a’ szőnyegen levő kérdés az: kívánják e a’ t. RR. az üzenetben felszólittatni a’ m. FRRket, hogy a’Hajdú-’s Jászkun kerületek rendezését minél előbb tanácskozás alá vegyék.Mindnyájan az üzenetben kívánván felszólit­tatni a’ m. FRRket, röviden nyilatkoztak. — Ellenben Sz. m. követe emlékezteté a’ t. RRket, mikép ezen in­dítványt. P. követe a’ kér. ülésben is megtette ’s ott az határoztatott, hogy az elnökök , személynök ö nm. által kérjék meg Nádor ő cs. kir. Fenségét egyedül gyűlések­nek minél elöbbi tartására;’s szokatlan, üzenet által fel­szólítani a’ FRR.; ’s nincs is arra példa, hogy a’ felszó­lításban maga a’ tárgy is kijelöltetett volna, mellyet a’ másik tábla tanácskozás alá vegyen. Ez nem fér össze a’ kér.­végzéssel ,’s attól tart, hogy az illyen kérdések fe­­szegetése által igen kényes harct idéztetnék elő, hiszen a’börtönrendszer már három hónapig itt hever, a’ nél­kül hogy a’ m.FRR. felszólitnának bennünket. Addig te­hát, mig a’ szóbeli felszólításnak milly sikerét nem ta­pasztaljuk, maradjon a’ kér­ végzés. — Szinte harmadfél órai vitatkozás után elnök ö­nmaga kimondá a’ végzést, miszerint az üzenetben megkéretnek a’ FRR., hogy a’ Hajdú-’s Jászkun kerületek, és más tárgyak iránt föl­­terjesztett munkálatokat tárgyalás alá venni szívesked­jenek ; a’minek következtében az itélőmester legott e’ felszólítást felolvasván, az helyben is hagyatott. — A’ gyűlés délutáni 2 órakor oszlott el. 4­42­. orsz. ülés május 7k én. Tárgy : A’ bánya­­törvény. Tárgyalás előtt elnök önagym. megvallván a’ tárgy technikai oldala körüli járatlanságát, csak törv. szempontból kívánt hozzászólani, azokra bízván a’ ke­zelési észrevételeket, kik szaktudománnyal ’s járatos­­sággal bírnak.Csak törv.oldalról és közgazdasági szem­pontból kiindulva, arra figyelmeztette a’ BRet, hogy a’ nemzet jövedelmi kutforrása ezen egyik ágának virágoz­­tatása mellett sem ő Felsége sem egyes személyek jogai ne sértessenek. Zarka itélömester felolvasván az első §t, N. megye követe a’ czim megváltoztatása ’s a’ §ból e’ szó „királyi“ kihagyatása iránt következően nyilatko­zott: Azokra nézve,mellyeket excád ezúttal előadni mél­­tóztatott, bátor vagyok nézeteimet előadni: a’ bányami­­velés status-gazdasági szempontból kimenve, nemzeti iparunknak egyik legnevezetesb ágát teszi, és bátran merem állítani, hogy passiv kereskedésünk mellett bá­­nyamivelés nélkül azon kevés arany és ezüst pénz is, melly a’bányamivelésböl forgásba jön, a’ hazából k­i s­z­i­v­á­r­o­g­n­a, és ha a’ bányából egyéb haszna nem volna hazánknak, annyi minden esetre van , hogy bányamivelés által a’ föld gyomrában elrejtett és a’ statusra nézve holt kincsek napfényre hozatván, uj arany és ezüst jó forgásba, melly minden esetre a’ status pénzbeli hitelét neveli, ezenkívül sok ezer ember, mégpedig a’ legszegényebb sorsú, minden­napi fölsegélést kap.A’ bányamivelésnek minden fontos­sága mellett azonban a’ bányamivelés a’ törvényhatósá­goknál nem sok sympathiára talált, a’megyei hatósá­gok mit sem gondoltak a’ tárgygyal, a’ megyék politi­kai életéből kiküszöbölve volt, és ez az oka annak, hogy a’ bányászi érdek, a’ polgári’s kivált megyei érdekkel össze nem olvadhatott. Felettébb sajnos , hogy a’ me­gyék a’ kormány ellenében nem gyakoroltak ellenörsé­­get, hogy ezen tárgy iránt részvétlenek voltak ; a’ kor­mány által látván a’ nemzeti ipar ezen ágának nagy fon­tosságát , maga részére használta a’ megyék részvétlen­ségét, mert hazánk sarkalatos törvényeire egyes bánya­polgárok , bányavárosok százados gyakorlata által erő­sített municipalis jogaira nem tekintve, egyedül önha­talmát öregbítette, ezen leginkább az e­g­é­s­z nemzetet érdeklő tárgyban az ország rendeinek helybenhagyása nélkül önhaszna’s tetszése szerint újításokat tett, ké­sőbben nemcsak egyes bányapolgárok tulajdonát, de a’ kir. bányavárosoknak földesúri joggal bírt sajátsá­gát és territoriális törvényhatóságát a’bányai kincstár alá vetette, az innen származott panaszokat és sérelme­ket országgyűlésen kivül udvari biztosságok és felső le­iratok által elitélte, a’ bányavárosok és egyes bánya­­polgárok tulajdonai megsértésével és a’ bányamivelés hátramaradásával; szóval az egész bányászi tárgyra ki­rekesztő hatalmat magához vonni törekedett. Hogy a’ kormány e’ részben tökéletes czélját utól nem érte, leg­inkább a’bányavárosok, egyes bányamivelők állhata­tosságának és hazafi kitörésének köszönheti a’ haza. Már 17­9­0 ben átlátták az ország Rendei, mennyiben ér­dekében legyen a’ statusnak a’bányamivelés virágzása.

Next