Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-24 / 85. szám
Tirc.Jir«HÁv..i .ninürn héten kétszer, t r. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni kedben a’szerklő’s kiadó tulajdonodnál úri utcza 435dik sz. alatti Trattner-Károlyi l^tpn * ^Irunhiiffi nindon királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vatjy külföldi tartományokba kivantató példányok Hant csupán a’becsi cs. főpostahivatal utján leten, egyebütt pedig minden kiralyiposid megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltelik. F. évi odomber Ijélül december fogyti 2 IV. 40 krv bomlékosan és postán 3 IV.30 p. kisalkodó szerkesztősége, bár első emetörténhetik a’ og terjedő évnegyed! előfizetést ez ikerlapokra, val elfogadnak mind a kir. postahivatalok mind a’ bori léktalmiul helyben Jelenkor és Tár- FODÍJADAT. Magyar-és Eidályország : K nevezés; Orközlemény (a'J helyt, tanács kezelése alatti alapitványokral felvilágosítás ; Sz. 1. gr. beszédének a középponti vasut ügyében kitünöbb részei; oct. I. d fedi ülésb. a 4 rendű kir. Icrat kihirdetése után több üzenet-hitelesités s bemutatás; ez napi két ülésbezikk-szerkesztő választmány ; közös idő viselés ; közmunkák szabályoz.lat .sa ; elölogatok; od I id fedi ülésb. Fiume és Buccari elrendiztetése; helységjegyzők ; az n .p kor. ülésb. ut-és csatorna-hálózat terve ; köut.ik. dunatiszai csatorna; Luizaut fiumei kikötő; Tisza; s egyéb folyószabályozás; fővárosunk árvíz elleni biztosítása; lótenyésztés; népnevelés; műegyetem, sat oct. 17d. kér. ülésb országház; és museum ügye ; oct. 17d. kér. ülésb. 1011 ezer frt a gazd egyesületre czélk k tűzése mellett, a pesti országházra egy miliót • Mátyás -zobra nem pártoltatk , sem az iparegyesület; orsz ülésb hajdúkerület, városrefom, és fiumei v isut; frdi ülésb hivatalképességrül általányos törvény, honfiak magy. ezredi tisztségekre alkalmaztatása; szabad újságok; oct. frd. ker. ülésb orsz. pénztár-kezelés, orsz. utvonalak iránya s készítési sorozata; a' frdeknél a' hajdúkerület iránt egyezés, de a' városügyi edvdi üzenet egy pontja sem pártoltatik; budapesti napló : idő árás, fővárosi s egyéb újdonságok ; Bihar és Zempény vn. közgyűlései ) Spanyolország (alkotvány levél fő elveinek szándékban levő’ változtatása; oc., Skén cortesnyitás.) Anglia (Lajos Fülöp fogadtatása Angliában; ottai udvarlások, kirándulások, mulatságok, szalagrenddel díszítés.) Francziaország (a franczia ellenzéki sajtó megütközése a kir. fogdtatásan stb ) Orosz Lengyelország (Dombrovszky halála vezetése ) Értesítő. Magyar- és Erdélyország. Ő cs. ’s apost. kir. Fels Eszterházy Móricz grófot a’németalföldi udvarhoz; követte m. kegy. kinevezni. Országgyülési közlemény a’ Hírnök szerint. A’ am. Hlótanács kezelése alatti alapítványokról a’ minapi földi ülésben egy m. püspök igy adá elő szorgalommal gyűjtőtt adalit a’ tárgy törvényszerű felvilágosítására . A’ t. R.nek a’ felolvasott üzenetben ’s általok Javaslott felírásban nyílványtott kivánata oda terjed , hogy e fels. az iránt keressék meg, méltóztassék kegy. megrendelni, hogy a’ h.tanács felügyelése ’s intézkedése alatti minden alapítvány számadásai ’s azokra vonatkozó adatok még a’jelen országgy.elibe terjesztessenek a’végett, hogy az orsz. Adek azon alapítványok mi karban létéről’s mi módon kezeltetéséről nemcsak maguknak tudomást szerezhessenek, hanem az iránt intézkedhessenek is; a’ t. RR. ezen kívánatéhoz nem járulhatok. Minden alapítvány hova fordíttatását az alapitó akaratja’s czélja szabályozza , ez ellen az alapítványnak más czélokra, habár azok közhasznuak lennének is, fordítása iránt t.hozás utján sem intézkedhetni,mert az alapítók akaratját és czélját tiszteletben kell tartani,és veszélyeztetik azon haza boldogsága,mellyben az alapítványok sértetlenül nem tartatnak fen. Nem is szenved kétséget hogy, az alapitványok kezelése azokat leginkább érdekli, kiknek javára ezek tétettek. Várjon pedig az alapitók czélja ’s akaratja szerint kezeltetnek és az iránti felügyelési jog e fels. mint apóst, királyt, mint az rgyh. fö pártfogóját (supremum Ecclesiarum Patronum) illeti honi törvényink szerint. 1790. 23. t. ez.: „Majestas Sacr. ut Supr. Ecclesiarum Patronus Ecclesias Dei in suisturibus conservabit, et fundationes cujuscunque nominis ad mentem fundatorum administrarii acel“ 1723: 70. ,,Piarum quarumvis fundationum inspectionem, et cum exactione rationum, utrum fundationisatisfiat, investigationem Sua Maj. Sacr. pro apost. munere, et suprema authoritate sua vigore art. 74. an. 1715. sibi benigne reservavit.“ Az idézett 1715. 74. t.czikk pedig igy szól: „Cujusmodi Seminariorum, Convictuum et Collegiorum pro juventute ecclesiastica , aut seculari per quoscunque sive intra, sive extra regnum fundatorum, dum et quando necesse fuerit, iuspectionem, et cum exactione rationum, utrum fundationi satisfiat, investigationem Sacr. Reg. Máj. sibi soli pro apost, munere et suprema authoritate sua reservat.“ Ezen törvények nyomán e fels. alapítványok iránti felügyelési jogát egyedül’s kizárólag az országgyűlés közbejötte ’s befolyása nélkül mindenkor gyakorlottá 's gyakorolja, pedig a’ h.tanács utján, mint ezt az 1723. 70. t.czikk is érinti: „E gremio Locumt. Consilii nonnullos deputabit, qui praemissorum singularem et peculiarem curam habeant.“ De lássuk, milly neműek azon alapítványok ,mellyek a’ h.tanács felügyelése’s intézkedése alatt léteznek? Ezen alapítványok egy része a’ kath. egyházakat és parochiákat illeti, illyen a’,religio fundusa továbbá a’kálit. egyházi növendékházakat (seminariumokat), illyen az úgynevezett „fundus regulatorum Episcopaluum“; végre a’ kath. iskolákat és a’ kath. ifjakat illeti, illyen a’„fundus studiorum, universitalis, stipendiorum, convictuum.“ A’ kath. egyházat, annak intézeteit ’s iskoláit illető alapítványokat rendeltetésüktől elvonni ’s azokat más czélokra fordítani a’ törvényhozásnak joga nincs, az erre ki nem terjedhet; mert kérdem: a’ katolikusok alapítványai kevésbbé szentek ,mint az evangélikusokéi? vagy talán csak egyedül ezek állnak a’ törvény utalma alatt? Koránsem,mert ha evang. atyánkfiainak alapítványit biztosította az 1790/1 : 20. t. ez. kétségtelenül alkotványunk és honi törvényink védpaizsa védi a’ katolikusok alapítványit is, mint ezt a’már idézett törvények ’s maga az 1790: 20. t. ez. is tanúsítják: „pro amplius confirmanda inter Evangelicos et Ano Calli. religionem profitentes regnicolas pace et concordia statuitur, ut fundationes Catholicorum pro Catholicis, Evangelicorum autem pro Evangelicis deincepscon vertan.ur.“ Az érintett alapítványokon kívül a’ h.tanács felügyelése alatt léteznek még a’ győri árva-, a’ váczi siketnéma intézetek, és a’ Kolonics-Szelepcsényi féle alapitványok; ez utóbbiból az aggkoru szegény kath. nemesek segittetnek. Ezeket sem lehet rendeltetésűktől elvonni , más czélokra fordítani ’s az országgy. intézkedése alá rendelni. Ehez járul az is, hogy a’ t.hozás kellő határin túl nem léphet, ’s ki nem terjedhet közigazgatásra, nem is alakulhat az országgyűlés számvevői testületté, elég teendője van az országgyűlésnek , annak foglalatosságát még az alapítványi számadások vizsgálatával szaporítani sem nem szükséges, sem nem czélszerű, valamint ezt a’ am. FRR. múlt országgyűlésen 1840 május 2kán kelt válaszüzenetekben kijelentették. Ezeknél fogva a’ t. RR. kivonatát nem pártolhatván, az 1840. orsz.gyűlés nyomán azon alázatos indítványomat, hogy a’ fRR. szólittassanak fel, miszerint ez érdemben felírásnak e fels. ebbe terjesztése további szorgalmazásától elállani szíveskedjenek , ezen alázatos indítványomat mondom a’ nm. FRR. kegyes figyelmébe bátor vagyok ajánlani annál inkább , mert a’ nm. FRR. mu’t országgyűlésen, midőn csak tudomás végett kívánták a’t. RR. a’ h.tanács felügyelése alatt létező alapítványok számadásit országgyűlésekbe terjesztetni, kivánatukhoz nem járultak; most midőn a’ t. RR. a’ nm. FRR. észrevételeilhallgatással elmellözvén,kivánatjok oda terjed , hogy azon alapítványok iránt intézkedhessenek is, még kevésbbé járulhatnak a’ nm. FRR. Bátor vagyok ujabban alázatos indítványomat a’ nm. FRR. kegyes figyelmébe ajánlani. Pótlékul a’ középponti vasút iránti tanácskozásokhoz közöljük még a’ nagy hazafi gr. ez ügyben tartott beszéde kitűnöbb részeit köv.: „Abból, mert a’múlt orsz.gyűlésen egy két szónok a’balpartvonalt a’jobboldalira nézve párhuzamosnak mondá, biztos következményt vonni nem lehet, mivel nincs könnyebb, mint valakit naplóbeli búvárkodások után látszatos következetlenségbe hozni. Nálunk úgymond, gyakran használják e’ kifejezést „köpenyeget fordított valaki holott csak arra kell fordítani a’ köpenyeget, merre a’ szél fű, a’ hajós is csak arra fordítja vitorláját mindenkor, különben nem halad, így ha a’ dolgok állása változik, változni kell azzal a’ nézeteknek is, ’s ma minden következetlenség nélkül állíthatom épen ellenkezőjét annak,mit ezelőtt tiz évvel mondottam. Ötödfél évvel ezelőtt mond a’ gr.jóslám , hogy e’ szóban forgó egész vonalból nem lesz semmi ’s jóslatom teljesült is. Akkor még e’ kérdés ollyan volt, miért az embert mindegyre korbácsolták, ’s pisztoly nélkül az utczán is alig lehete miatta bátorságban járni; most a’paroxismus elmúlt ’s talán lesz már belőle valami. És most a’kérdés egyedül az : sárban mocsárban üljünké tovább is,vagy ezer theoria közt valahára már kiemelkedjünk? Ha két társaság súrlódásba jő, ’s egyik a’ másik vállalatát gyalázza, ezt természetesnek tartom, mert mindenik a’maga körében jár el, ’s egyik ollyan mint másik. De a’ tözsérek sem mindenhatók ;’s ha az általok felfogott eszmét a’közönség nem kedveli, hasonlitnak a’ hajóshoz, ki szél és gőz nélkül helyéből sem mozdulhat ; ’s ha részvényeik 50 —60ra csökkennek részelők , gőzük nincs ; vállalatuk megakad. Nálunk a’papirospénzzel kereskedés vágya nem szűnt sőt növekedett, ’s e’pillanatot meg kell ragadni; mert egy véletlen körülmény könnyen hideg vizet önthet rá’s veszteg maradunk helyzetünkben,mi pirulásra méltó. Legszükségesbnek hiszem a’ pest-debreczeni, és pestszegedi Vonalt, ’s a’ nemzet áldozatát ezekre kivánnám fordittatni,de a’ középponti vasutat is egy részben szívesen biztosítom , ’s valahára már helyét látom, hogy a’ nemzet kezeskedjék a’ vaspályák iránt a’jövedelem bizonyos fokáig, mi a’ kezes részéről könnyen fizetést vonhat maga után. És e’ kezesség-és fizetésben mi felső megyék lakosi is részt veszünk, még pedig alkalmasint aránylag túlterhelve a’ választmány terve szerint, mi az általam ajánlott kivetési kulcstól távol áll, ’s inkább valami jövedelem-adó, mint az általam megpenditett telekdij. De azért a’fizetéstől,teherviseléstől nem vagyok idegenem három v. tíz annyit raknak is hátamra, mint mennyi illetné; mert hazafiságom szivemben él, nemcsak ajkimon peng. Ezért a’pest-debreczeni vonalt, mellyből hacsak egészen nem biztosittatik , ismét előre láthatni, hogy nem lesz semmi — száztól mig egészen kívánom biztosítani; mivel akarom, hogy Pest és Debreczen közt legyen vasút, Pesttől pedig Bécsig ám építsen a’ társaság maga hasznára; vegye hasznát ama brillant szerződésének, mit a’ helyt.tanácstól nyert, ez úgy is kirekeszt minden börzespeculatiót, ’s az ország szükséget a’pest- ausztriai vonalra eléggé fedezi. A’ felső vonal biztosítására más intézetek iránti kötelesség -érzetnél fogva nem állhatok , nem akarván a’ lánczhid- gőzhajózási’s más társaságok felett kizáró egyedárusságot biztosítani a’ duna-balparti vonal részére. A’javait biztosíték csak fegyvert ad egyik társaság kezébe a’ többiek ellen, mire a’ nemzetet a’ közjó épen úgy nem jogosítja fel, mint rablásra nem a’haramiát a’sok pénz. A’gőzhajó-társaságra különösen azt jegyzem meg,hogy az soha sem birt népszerűséggel,azért mégis működik szerencsésen,a’népszerű vállalatok pedig létre nem tudnak jöni. Ez mutatja, hogy árnyék után kapkodunk.Csak egyszer legyünk Pesten, hol annyi szállítási mód van, ott majd inkább boldogulunk. Azért mindenekelőtt a pestdebreczeni vonal építtessék fel, mi száztól a 5 egész jövedelem biztosítása nélkül történninem fog. Ha az egész pályának csak kétszáz tólija biztosittatik, könnyen úgy járhatnánk, mint az, ki ebédet rendel 5 forintért, ’s nem készíttetvén el ebédje azzal vigasztaltatnék, hogy hiszen 5 forintja úgyis zsebében maradt, ’s kárt nem vall; köszönöm én az illy vigasztalást, akkor mikor nekem ebéd, mikor debreczeni vasút kell; mert a’ vesztett idős a’lucrum cessans nagy veszteség. Illyen ebédünk 4 év előtt is volt már, de attól nem laktunk jól. — Óhajtom ugyan, hogy a’ középponti egész vonal minél elöbb létre jöjön ’s ígérem hogy ha Debreczentöl Gänsensdorfig kész lesz a’ pálya, én leszek első beteg létemre is , ki Debreczentől Bécsig ki sem száll a’ kocsiból; de reményem hozzá nincs; mert ,qui veut trop, ne veut rien. — Elismerem, hogy itt már valahára ideje, hogy a’ helybeli érdekek mellőztessenek ,’s hogy átlássuk , miként, ha, a’ hazának olly nagy része sinylik , mint a’ tiszai vidék, sorvad az egész haza is, de azért nem találom igazságosnak , azt mondani az ország másik részének : „Csak te fizess, habár inkább terhel is a’ kivetés mint minket, vásáritokat majd megrontjuk mi, és pro coronide nektek még építeni sem lehet.“ Erre könnyen az lehetne a’ felelet, hogy olly igen jók, bármi nagy hazafiságunk mellett is mégsem vagyunk ; inkább szűnjék meg az egész kérdés, mert ez olly igaztalanság, min isten áldása nem lehet. Állításom igazolására felhozom, mit egy ebédnél a’ középponti Vasut-társaság egyik megbízottjától hallottam. Ez néhány héttel ezelőtt engem részvények vásárlására szólitván fel, kérdé: miért nem veszek részvényeket a’ középponti vasútra? Én felelem: mert az egész vállalatban nem bizom, ’s attól tartok,hogy mikép a’gízhajózási társulat, mit Bécstöl Zimonyig nyer, azon alul elveszti, úgy a’ középponti vasut-társaságnak is azon jövedelmét, mit a’ pest-ausztriai vonal hajt,a’ pest-deb-