Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-04 / 36. szám
az általános nézetek mezejére állok, ne vegye azt a’ nyájas olvasó rész néven , mert hiszen mindaddig , míg politikánknak fó alkatrészei nincsenek tisztában, nemcsak nem emelkedhetik egy specialitás is virágzó állapotra, sőt mind azon kevésnek is hervadni kell, mi ügygyes bajjal eddigelé keletkezett. Gr- Széchenyi István: Takarék-pénztárak és ápoló Intézet IV. A’mondottakból világos már, melly igen szükséges az uradalmi tisztviselőkre nézve is, hogy minden nagyobb birtokos az évi fizetések csekély részinek lehúzásával tisztjeinek nyugdijt biztosíthasson ’s ők a’ borzalmas jövendőnek félelme miatt tévutakra kevésbbé vetemüljenek. De ehez pontos halomási táblák kívántatnak, illy táblákat azonban készíteni terjedelmes munka ugyan , de mégis igen könnyű, miután a’ lelkészek anyakönyvei (matricula) a’ halomást tisztán kimutatják,mellyekből az egész országra olly diametert készíthetni, mellyre az ápoló és nyugdíjas intézetek fektethetők, éspedig sokkal egyszerűbb számvetésekkel, mint a millyenekkel Sonnleithner él, miszerint előre fölvetni mit sem lehet , hanem a’tárban létező pénz határozza meg az önkényes munkálatot. Nagyobb uradalmakban, hol nagymennyiségű pénz kezeltetik, ha illy intézet nem létezik , ha minden nyugdíjas a' birtokosnak terhére esik, vagy ha a’ nyugdijat még önkény is vezeti, ’s ez inkább alamizsna, mint nyugdíj, a’ birtokosnak is de leginkább a’tisztviselőnek sorsa nagyon szánandó ; pedig ennek hiánya a’ birtokos részéről csak a’ pénz természetének nem ismeréséből származik, ki maga legkisebb kára nélkül nemcsak takarékpénztárt alapíthatna tisztjei ’s jobbágyai számára ; sőt életbiztosító vagy ápoló tőkéket formálhatna, ’s talán ezzel tulajdon pénze kezelésének költségit is minden legkisebb illetlenség nélkül födözhetné, —ha ugyan ezek idegeneknél ’s Budán, Bécsb. vagy másutt keresvén menedéket pénzek kezeltetése aránylag nemcsak sokkal többe kerül, de több idővesztést ’s fáradságot ’s igy hivatali hátramaradást okoz. Eleménylhető azonban, hogy az értelmesb uradalmi kormányok, a’pénzügy bővebb kifejtése után , az erkölcsi és anyagi hasznokat idegeneknek engedni nem fogják. Sehol a’ világon könnyebb szerrel takarékpénztárak nem létesíthetők mint nagyobb uradalmak és városokban, hogy a’takarékos tisztviselők, polgárok és jobbágyok nem .3-ben,mint többnyire a’ részvényes takaréktárakban szokás , hanem 4 vagy 4/2 ^kamatban is részesittethetnének; sőt az uradalom, ha terhelve van ezzel, magát terhétől is megszabadíthatja. Mert ha jól felfogjuk a’ dolgot, ha az uradalmak alacsony kamatú tőkékkel, mellyekért egész vagyonukkal jót állanak, magas kamatú adósságaikat fizetik , már ezen egyszerű műtéttel a’ pénzt forgatják, mellynek hasznaiból nemcsak a’ takarékosak kamatjait fizethetik, sőt takarék-alaptőkét is gyűjthetnek, ha pedig biztos helyre kölcsönadni is szíveskednek, kész a’ tökéletes takaréktár, melly a’városi takaréktárakkal vetélkedhetik, sőt azokat jótékonyságban meg is előzheti. E’ mellett ha a’ felügyelő választmányban a’ nép közül is teendnek ülnökök , kik a’ pénzek hű kezeltetéséről magoknak illő tudományt szereznek, olly rendületlen bizalom támad ur, polgár és jobbágy között, melly kivált vészes napokban nem is gyanított üdvet áraszt a’ hazára , békés időben pedig az annyira gyérült bizalmat, tiszteletet, ragaszkodást nemcsak viszszaállitja, sőt hálás köszönetet ébreszt a’ romlatlan szivekben. És ha az árvák pénziért a’földesúr kezeskedni tartozik, a’ takaréktárban ezek is kezelhetők ; igy az árvák atyjai,kik sokszor írni sem tudnak, nemhogy a’számvetési mesterséget értenék’s részlelküek által megcsalatnak, megszűnvén, ezek hibaji v. gonoszságaiból eredt bukások ’s fogyatkozások a’ földesurat kárositni nem fogják. III. Kölcsön vevők. Harmadik eleme a’ takarékpénztárnak a’ kölcsönvevők testületé. Ezen elem nélkül a’ takarékosak betett tőkéji nem kamatozhatván a' részvényeseknek semmi, a’takarékosaknak kevés hasznot hozhatnak ’s csak letéti bankot képeznek. Haszon tekintetéből tehát ezen elem szintolly szükséges, mint a’ takarékosaké, sokkal szükségesebb pedig mint a' részvényeseké. Nem lehet tehát ezeket mellőzni, vagy róluk de nélkülük a’ részvényes társaságnak rendelkezni, ha az egyesület az intézet boldogító czélját elérni törekszik’s nem csupán erszénye ama’moloch, mellynek bálványoz.Ezen elemnek igényei egészen ellentétben állnak az előbbi két elem igényeivel, és pedig 212 1) Ezek a’ kamatlábat mentül alantabb kívánják tartani, hogy gazdasági, művészi vagy kereskedési szorgalmokban magas kamatok által el ne nyomassanak.Ezt kívánja az egész haza java is, de bezzeg ez különösen a’ részvényesek, kisebb mértékben pedig a takarékosak hasznaival ellenkezik, és ha amazok a’ törvényhozók ’s egyszersmind végrehajtók, akkor az országos kívánat és közjó még tán a’ leglelkesebb társasági tagoknál is háttérben marad. Amint látjuk is, hogy a’ létező takarékpénztárak többnyire 6-tre adnak kölcsön a’ nélkül, hogy alacsonyabb kamatok mellett bukástól legkisebbet is kellene félniük, a’ nélkül, hogy a’ részvényesek magok is biztos hypotheka mellett 4 vagy 5% kamatra elég kölcsönt nem kapnának. 2) A’ földbirtokos kölcsönvevő kimutatott egész hypothekájának valóságos becsére kívánna kölcsönt venni felmondhatlanul, hogy talán nagyobb terheitől szabadulhasson , vagy vállalatiban jobban boldogulhasson. Ezt a részvényes választvány elfogadni nem fogja az előre nem látható jövendőtől tartva , mert veszélyeztetni legkevésbet sem akar, míg a’ nagy kamatot, az osztalékot is ide értve, elsöpreni óhajtja. 3) A földbirtokos kölcsönvevő a’ kialkudottnál nagyobb kamatot kívánna fizetni adósság-törlesztési tekintetből, hogy bizonyos évek múlva takaréktári adóssága magától lehajoljon , ’s őoda mivel se tartozzék többé ; de a’ részvényesek gyűlése , talán értelem és számvetési tudomány hiánya miatt (mivel hogy minden részvényes az illy pénzkezelést képes legyen fölfogni,nem reménythető.) bele egyezni nem fog , pedig a’földmivelést csak az alacsony kamatú, fölmondhatlan vagy törlesztésre alapított kölcsönzések segíthetik előre,mellyekkel ez a’ váltótörvények zsarnoki kegyetlenségét’s a pénzcsiszárok rablásit mellőzheti ’s igy földbirtokosnak ha maga nem kérne is, másképen, mint törlesztési kamatokra, kölcsön adni nem is kellene. De a részvényesek nem hogy felmondhatlan vagy törlesztésre alapított tőkéket volnának hajlók a’ földbirtokosoknak adni, de még viszonyba sem igen kívánnak földbirtokosokkal ereszkedni, minden hasznukat kereskedői váltók leszámítolásira alapitván ; hol a’ tőkék sokkal jobban biztosittatvák, a’ kamatok is magasbak, mint a' földbirtokosak kölcsönvételeinél, a nélkül, hogy hajlandók volnának a’ kereskedőknek is vagy beszámitolásokat vagy előlegzéseket tenni folytonos számadásra (Porfdyfijfe auf lanfrube Diecymuus, amietynit batqué Dienieffen auf beit $(ag)'s ezen remegő óvatosság mindazon tekintetből használtaik , nehogy egy vagy két fillér a’ busa osztalékból elmaradjon. 43 A ’ kereskedő kölcsönvevők értékeknél nagyobb tőkéket is ott, hol biztos és nyereményes speculate nyílik, kívánnak ismeretes serénységökre, iparkodásukra ’s igy hitelükre is fölvenni. Ámde illy föltételek alatt a’ részvényesek egy fillért sem fognak kölcsönadni, bár a’takaréktár kis köre a’szemmeltartást ki nem rekesztvén , a'tőke-veszélyeztetést majd lehetleníti. Ugyan a‘ kereskedők a’hosszas formaságokat, mellyek Pontiustól Pilátushoz utalnak, nem használhatván fris vállalkozásuk ügyében, mellőztetni kívánják a’ nélkül, hogy a’ kölcsönvett pénzt veszélyeztetni óhajtanák. De ez mind híjában, a’ szanaszért lakó vidéki részvényeseket össze kell hivatni,ezek majd talán félév múlva öszszejőnek ’s a’ kölcsönt meghatározzák ; jaj de már késő , a’pillanat elröppent, melly a’ vállalatnak nagy nyereményt hozandó villa, így a’ részvényes takaréktár sem a’ takarékosak sem a’ kölcsönvevők igényeinek olly mértékben mint kellene nem felelhetvén meg , sőt az egyoldalúság ’s lehető zsarnokság elveire alapulva lévén, csak a’ szükséges hitelintézetek hiányában marad némileg segítő eszköz, ollyan, melly megromlásának kovászát magában hordozván végre csakugyan elfajuland. És ha van mégis hasznosan és köszönettel működő részvényes takaréktár, azt csak egyesek’s különösen az elnök lelkesülése’s közjószeretete tartja fen;de a’lelkesedés erőfeszítéssel jár ’s ez okból igen sokáig nem tarthat, tehol meglappad az, vagy irányát más hasznosabbnak vélt tárgyra fordítván a’ takaréktár iránt közönyös lesz; és ekkor emelik fel fejöket a’ túlságos haszonlesés szarvas daemonai, és ha az intézetet a’ társaságra egészen átokká nem teszik is, de olly műhellyé alacsonyitják, mellyben a’ békés és szorgalmas polgárokat néhány részvényes javára székiben koppaszthatni. Végre a’ haza érdeke kívánja, hogy a’ kamatok csökkenjenek, hogy a’ magas kamatú kölcsönzések mindenütt megszűnjenek, mert a’ pénzforgás csak az által élénkűl, a’ földmivelés csak az által emelkedik, a’kereskedés csak igy megy elő, művészet csak igy terem, vállalkozó szellemet csak ez ébreszt, de ha a’ takarékpénztárak birtokosai a’részvényesek magas kamatokat é s osztalékot igénylenek, nem lévén hazánkban hitelintézet, sem takaréktári verseny, melly a’ magas kamatú kölcsönzéseket paralysálná, ha a’ takaréktárakat a’ részvényesek igazgatják, reméllhetnié, hogy ezek kamatcsökkentésre dolgozzanak mindaddig, mig a’ kölcsönvevő elemeknek a’ pénztár ügyeibe avatkozása mellőztetik ?—épen nem, mint a’ tapasztalás tanúsítja,ha osztalékaik 10 vagy 12-re emelkednek is, mert azt hiszik, hogy kereskedni szabad*, ’s ebben a’ nyeremény nagysága határozatlan lévén, miért volna fölösleg a’ 12 pet mint osztalék ( dividend) csak neve kamat ne legyen: ez pedig csak 4 pcent lévén, tehát a’ 12 pcent nyeremény nem törvénytelen! Ezen okoskodás prókátorfogásnak igen helyes, de az igazság igényeit ki nem elégíti. Mert ha a’részvény bizonytalan nyeremény fejében kereskedőileg volna kiadva és veszélyeztetve, akkor a’ 120 nyereményt ki sem sokallaná; de midőn a’ részvénypénz nincs veszélyeztetve, emellett legtöbb haszon a’takarékosak által a’kölcsönvevőktűl kerül, mégis amazok kamatja 4, ezeké talán 5 vagy 6, a’részvényeseké pedig 12 ’s több, ez miképen férjen meg az osztó igazsággal? meg nem fogható. Különösen midőn, tegyük fel, hogy az egész pénztár veszélyeztetnék, ekkor nemcsak a’ részvényesek, hanem a’ takarékosak pénze is koczkáztatva volna, sőt ez talán jobban, mint amaz, mégis a' kamatkülönbség igen tetemes. Vagy talán a’kezelési költségek terhei miatt seprik el a’ 12-tet? — Ő nem, mert ez a’ közösből kerül ki. — Ha tehát a’ takarékpénztár különben életbe nem léphet, mint részvényesek pénzei által, ezeknek a’ szokottnál vagy ** fokkal magasb kamatot kell biztosítani. Igenis, de ha a'részvényesek pénzeinek egy része tartaléktárt képez, melly csak hever a’pénztárban és nem kamatoz, a’pénztár gyarapultával beszámitolásnak leend helye; azaz az elmaradott kamatok közkamatokkal együtt mindjárt fizettessenek ki, mihelyt a’ pénztár alapja engedi; például: egy részvény legyen 50 f. a’ kialkudott kamat 600, de nem fizethet 10 évig a’ pénztár többet, mint 4^ vagyis 100 ftra 4 f.; így elmarad minden részvénykamatból 10 évig 2 f.,kérdés: ha 10 évig a’ 6# tét teljesen fizetni nem lehet, az elmaradott kamatok fejében mit kell egy részvényesnek adni a’ 1 id. évben? )|e ^(l+O^^t+O^sW ft 95 Vs pénz, azaz 1 ldik év végin pótlásul kap 27 f. 95 Vs p. ’s ezenkivül még a’ 4 f. öszvesen 31 f. 95 Vsp. ’s ezzel részvényéért 11 évig megkapta a’ 6etes kamatot. Vagy ha a’ 6?é nem volna igen vonzó ’s részvényesek pénze nélkül a’ takaréktár meg sem létesülhetne (mi egyébiránt nem áll) azon időig, míg a’ pénztár illő mennyiségre szaporodik, lehet 7 petét is biztosítni mint fen láttuk, olly föltétellel, hogy beszámitolás után a’ részvényesek többé nem 7 hanem folyvást 5 vagy 6^-tel fognak fizettetni mindaddig, míg a’ társaság minden részvényt magának bevásárolhat, vagy az egylet megszűnik, nem köteleztetvén a’ 6?^ kamatfizetés után senki a’ részvényesek közül pénzét az egylet tárában hagyni, hanem arról szabadon rendelkezik, ’s ki ezt is keveslené ’s mindig csak osztalékra áhítoznék, nyilván tanúsítaná azt, hogy őt nem a’ közjó szeretete, hanem alacsony nyerészkedési vágy lelkesíti. Igen természetes, hogy ha hitelintézet létesül, vagy több helyen a’ nemzet boldogitására irányzott takaréktár alapíttatik, a’ kamatoknak lejebb kell szállniok, mit a’ részvényesek, ha ők teendnek ez érdemben a’ törvényhozók és kezelők, eszközleni soha nem fognak, tehát mulhatlanul szükséges, hogy a’ választványi tagoknak, kik az egészről rendelkeznek, csak fele legyen évenkint választva részvényes tag; az elnök pedig épen ne lehessen részvényes. Hogy a’ részvénylevelek börzejátékká ne váljanak, a’ takaréktár leghoszszabb tételének határa 20 év lehet, melly alatt lassankint a’ pénztár által minden részvény a’ betett öszveg névszerinti árán sorshúzás útján beváltva 's kifizetve, az intézet megszűnjék vagy magát újra alakítsa.S midőn már a’ részvényesek vagy mind, vagy nagyobb részben kifizettetvék, a’ kölcsönvevők kamatai közelebb vitet-»