Jóbarát, 1971 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-22 / 16. szám

SOROK pártról A párt lényegéről csak kötetek hosszú sora szólhat — és szól is kimerítően. Minden részlet­­megállapítás végzetszerűen részlete marad az egésznek, még ha lényeges részlete is. S ha ilyen lényeges vonásról kérdezne bárki, akkor azt felelném, hogy a párt: a korszak lelkiis­merete. Közösségi lelkiismeret, az ország, a világ sorsát egyazon irányba terelni igyekvő közösség lelkiismerete. Mindazt, amit az embe­riség legjobbjai évezredek során át igazságos­nak és erkölcsösnek tekintettek, azt a párt a magáévá tette, a társadalom tudományának ismeretében szögezte le az eszmék valóra váltá­sának módozatait, és tagjainak önfeláldozó egységes harcával küzd a megvalósításukért. Mert a lelkiismeret felelősségérzet is, a közös­ség sorsa és jövője iránti felelősségérzet, s ez szüntelen áldozatot követel: az egyén áldozatát a közösségért, ahogy egy családon belül is a család tagjai a mindnyájuk érdekét tartják szem előtt. Ilyen értelemben elmondhatjuk, hogy a párt tízezrek és százezrek közös lelkiismerete, közös felelősségérzete és egységes áldozatkészsége. Szüntelen készenlét arra, hogyha a jelen vagy a jövendő, hogyha a kortársak vagy az utókor bármely kérdést tenne is fel nekünk, tiszta szívvel és emelt fővel válaszolhassunk. És ez a válasz, a mindnyájunk válasza végső soron a történelmet határozza meg. És akkor azt is elmondhatjuk: a kommunisták pártja a jelenkor történelmének a lelkiismerete. MAJTÉNYI ERIK Tanítasz l­egyek több a voltnál, lépjem túl önmagam körét. A munka édes mámorában éljek. Frissítőn tárjak ablakot. Szóljon az ének napkelettől messze nyugatig Új hajnalokra ébredjek. Tanítasz, hogy legyek és mindig előbbre lépjek, utamat a reggel pirosra fesse. Körülöttem virágok nyíljanak. Tanítasz, hogy a versek szabad áramába táncoltassam bele, ami fáj nekem és ami szép a világon. Tanítasz bölcsességre, hogy tágítani tudjam a kereteket, hogy beleférjen minden a világról, az ifjú öröm és az öreg bánat, vagy sűrítsem és összevonjam a sorokat, mint tábornok — harc hevében — ha döntő ütközetre viszi katonáit. Tanítasz győzni. Te­l­ki győzelemre születtél, engedd, hogy én is győzhessek magamon és minden rúton s fájó halálon. Lényed forrása a tiszta tavasz. Örök­zöld ágad a reménykedő ifjúság. EBBEN A LAPSZÁMUNK­BAN A GÉPKOCSIK MÚLTJÁ­RÓL, JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉ­RŐL SZÓLUNK EGÉSZ RÖVIDEN. ÍRÁSUNK A 14. OLDALON.­­ SZERETNI A TÁNCOT, A ZENÉT Felgördülő függöny, rivaldafény taps. A szereplés kellemes izgal­ma, lámpaláz, siker. Őszintén, melyiketeknek nincs kedvére mindaz, ami e szűkszavú felso­rolásban foglaltatik? Persze, a szereplés több mindezeknél: a táncok, a versek, a jelenetek beta­nulása megismertet értékes iro­dalmi alkotásokkal, hazánk kü­lönböző vidékeinek folklórjával, szép, szabatos beszédre tanít. A pionírok és iskolások idei kul­­turális és művészeti fesztiváljá­nak megyei zónadöntőin­­körül­belül 60 ezer kis művész lépett és lép a dobogóra. Fiat zónaköz­pontban , Aradon, Bákóban, Turnu Severinen, Bukarestben, Nagybányán és Galacon március 27 és április 25 között lépnek színpadra tánccsoportok, zene­karok, színjátszók, szavalók, szó­lóénekesek. A legjobbak közülük GH. CUCU felvétele érdemoklevelet kapnak és nyári táborozást jutalmul. Kétmillió gyermek vett részt a fesztivál iskolai szakaszán, ti­zenkétezren — a legeslegjobbak — lépnek föl az országos döntőn. Kis művészek igazi nagy sereg­szemléje ez. Milyen jó, hogy ennyi gyermek szereti a rival­dafényt, a tapsot, a sikert. Milyen jó, hogy ennyi gyermek szereti a táncot, a zenét, a költészetet!

Next